Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az Országgyűlés elnöke 2020. június 29-én megküldte a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló  az Országgyűlés által elfogadott módosítások átvezetését is tartalmazó  egységes törvényjavaslatot, kérve a Költségvetési Tanács stabilitási törvény 25. §-a szerinti véleményét az államadósság-szabálynak való megfelelésről, valamint az Alaptörvény 44. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulásának megadását a törvényjavaslat zárószavazásához. A tanács a vizsgálata alapján a 2020. július 1-jén tartott ülésén az alábbi határozatot hozta. Megállapította, hogy a költségvetésitörvény-javaslatban elfogadásra indítványozott pótlólagos kiadási előirányzatok részben pótlólagos bevételi előirányzatokkal, részben kiadási, valamint tartalék-előirányzatok átcsoportosításával teljes mértékben alátámasztottak. Így abban a pénzforgalmi hiány és az államadósság összege nem változik, s emellett nem mozdul el az eredményszemléletű hiány sem. Ebből adódóan változatlanul megalapozottnak tartottuk a 2021. december 31-ére tervezett államadósság-mutatónak a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló T/10710/839. számú egységes költségvetésitörvény-javaslat 3. § (1) bekezdésében tervezett mértékét. Véleményünk szerint az a stabilitási törvény rendelkezéseinek megfelelően került megállapításra, és összhangban van a törvényjavaslat alapját képező makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal.

Miután a 2021. év végére számított államadósság-mutató értéke 3,3 százalékponttal kisebb a 2020. év végére várt mutató értékénél, így az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésének követelménye is teljesül.

A tanács mindezek alapján megadta az Alaptörvény 44. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulását a T/10710/839. számú egységes költségvetésitörvény-javaslat zárószavazásához.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy a tanács megbízását teljesítve igen röviden indokoljam annak határozatát.

Az államadósság-szabály keretét az Alaptörvény a következők szerint fogalmazza meg: „Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.” E szabálynak a törvényjavaslat maradéktalanul megfelel.

A stabilitási törvény is rendel előírást az adósság alakulására vonatkozóan, amely szerint az államadósság-mutatót legalább 0,1 százalékponttal kell csökkenteni. Az egységes törvényjavaslatból látható, hogy az adósságmutató jövőre ennél jóval nagyobb mértékben, kedvezőbb irányba mérséklődhet.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A tanács folyamatában követte a költségvetésitörvény-javaslat országgyűlési tárgyalását. Az egységes költségvetésitörvény-javaslat felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a benyújtott törvényjavaslathoz képest az Országgyűlés által elfogadandó előirányzat-változtatások a kiadási főösszeget kereken 92 milliárd forinttal megemelik. Az egyes kiadási előirányzatok mintegy 214 milliárd forinttal növekednek, melynek forrását nagyobbrészt a belső kiadás- és tartalékátcsoportosítások, kisebbrészt pedig a pótlólagos bevételi előirányzatok biztosítják. Ezen belül a kisadózók tételes adó-előirányzatát 40 milliárd forinttal, míg az általános forgalmi adó előirányzatát 33 milliárddal emelik. Az adó-előirányzatok változását a költségvetési kiadások növekedése indokolja, de teljesíthetősége kockázatot hordoz, miként egyes felülről nyitott előirányzatok növelése, mások csökkentése is. A biztonsági tartalékok összegének csökkentése pedig mindemellett szűkíti a költségvetési kockázatok kezelésének mozgásterét.

E figyelemfelhívó megjegyzések megtétele mellett a tanács azt állapította meg, hogy a T/10710/839. számú egységes költségvetésitörvény-javaslatban foglaltak nem tették szükségessé a tanács 3/2020.05.21. számú véleményében az államadósság-szabály érvényesülésére vonatkozó megállapítás felülvizsgálatát.

A tanács megítélése szerint a hiánycél teljesítését veszélyeztető kockázatok  a koronavírus-járvány újrafellángolása következtében esetlegesen rosszabb gazdasági helyzet, ezzel kapcsolatban számottevően több válságkezelési kiadás bekövetkezése  érinthetik az államadósság várható alakulását is. Ezért a tanács a biztonságos államháztartási folyamatok fenntartása érdekében fontosnak tartja az előrelátó és felelős költségvetési gyakorlat következetes érvényesítését, mint az eddig történt, 2021-ben is.

Mindezeket egybevetve végezetül azt szeretném mondani önöknek a tanács nevében, hogy bár a korábbi éveknél nagyobbak a kockázatok, ezek azonban kezelhetők. A költségvetés által teremtett lehetőségek pedig, ha élünk velük, új modernizációs pályákat nyithatnak meg az államháztartásban, így van remény a jobb forgatókönyvek megvalósítására is. Köszönöm az Országgyűlés megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)