Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is meg kell köszönjem a benyújtott törvényjavaslat kapcsán megfogalmazott támogató gondolatokat. Pozitívnak élem meg azt, hogy nemcsak a Fidesz és a KDNP, valamint a nemzetiségi szószóló ismerte el azt, hogy a benyújtott javaslatban számos pozitív elem van, hanem az ellenzék részéről is több javaslatot támogathatónak ítéltek a hozzászóló képviselők. Ezt említve engedjék meg, hogy először két általános érvényű hozzászólást tegyek. Több hozzászóló arról beszélt, hogy a költségvetés, az adótörvények és a költségvetést megalapozó törvényjavaslat egy értékrendet, egy világképet tükröz. Nem kérdés, ez így van. Én hiszek abban, hogy egy olyan országot szeretnénk építeni, amelyben a munkát és a családot primátus övezi. Ilyen szempontból mindig is ellentét volt és ellentét lesz a kormányzati képviselők, illetve az ellenzékiek között a tekintetben, hogy ha valamely területen adókedvezményt lehet érvényesíteni, akkor azt hol tegye meg a kormányzat. A munka és a család primátusa miatt a kormány azt mondta, hogy a jövedelmet terhelő adóknál érvényesüljön az adócsökkentés. Ennek a két értékbeli kérdésnek, a munkának és a családnak az elsődlegessége tükröződik abban, hogy a személyi jövedelemadónál, ha valaki, valamely család gyermeket nevel, akkor kevesebb adót kell fizetnie.

(21.20)

Ilyen szempontból tehát mi azt a filozófiát követjük, hogy a közkiadások teljesítéséhez szükséges bevételeket elsődlegesen ne a jövedelemadókból gyűjtse be az állam, hanem a forgalmi típusú adókból. Ezért látjuk azt, hogy a munkát terhelő adóknál folyamatos a csökkenés, és a forgalmi típusú adóknál érjük el a bevételek túlnyomó részét, és helyenként valósul meg áfakulcscsökkentés.

Kritika hangzott el a turizmus áfájának a kulcscsökkentése kapcsán is. Itt el kell mondjam, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv részeként abban bízunk, hogy ez az áfakulcscsökkentés a hazai szolgáltatások árának a csökkentését is eredményezi, és ezáltal egyre többen választják a külföldi szabadidő-eltöltés helyett a magyarországi szállodákat, magyarországi szálláshelyeket, ezáltal is tudjuk erősíteni a gazdasági növekedést.

Szintén kritika hangzott el a bérlakásprogram kapcsán, és megint itt egy értékrendbeli különbség van a kormányzat és az ellenzéki frakciók között. Mi azt gondoljuk, hogy elsődlegesen tulajdonhoz kell juttatni a fiatalokat. Azok, akik családban, azok, akik gyermekekben gondolkoznak, ma sokkal több forrással rendelkeznek. Ilyen szempontból egy kormányzati segítség mellett saját tulajdonuk lehet a fiataloknak, ahelyett, hogy hosszú évekig albérletre költenék a forrásukat, egy olyan kiadást teljesítenének, ami után a saját tulajdonuk nem lesz elérhető.

A másik általános észrevétel, ami Varga-Damm Andrea képviselő asszony részéről hangzott el, maga a költségvetést megalapozó törvényjavaslat jogszerűségére vonatkozott. Mi úgy látjuk, hogy a benyújtott törvényjavaslat összhangban van az Alkotmánybíróság vonatkozó döntésével és a hatályos szabályokkal.

Az kétségtelen tény, és magam is az első hozzászólásomban elmondtam, hogy a benyújtott javaslat olyan indítványokat tartalmaz, amelyek közvetlenül, illetve amelyek közvetve kapcsolódnak magához a költségvetés végrehajtásához. De látni kell, hogy a költségvetési törvény az a törvény, amely a gazdasági és társadalmi viszonyok legszélesebb körét befolyásolja. Éppen ezért széles körű azon indítványok sora is, amelyek a költségvetéshez kapcsolódnak, hangsúlyozom, közvetlenül és közvetve. Azt elfogadom természetesen, hogy a benyújtott indítványok egy részénél ez a kapcsolat nem közvetlen, hanem közvetett.

Ezek után engedjék meg, hogy néhány többször is említett témára reagáljak, amelyek a benyújtott megalapozó törvényjavaslatban konkrétan szerepelnek.

Az egyik kérdéskör az önkormányzati szabadság kérdésköre volt. Egyrészről tényszerűen mondhatjuk el azt, hogy 1300 milliárd forintnyi adósságot vállalt át az állam a helyi önkormányzatoktól, illetve a megyei jogú önkormányzatoktól. Ilyen szempontból az ő mozgásterük kétségkívül jelentősen változott. Emellett én azt gondolom, hogy a finanszírozási rendszer átalakításával és a feladatok átalakításával azért jelentős változás történt a helyi önkormányzatok életében.

Keresztes Lóránt képviselő úr valahogy úgy fogalmazott, hogy továbbra is jelentős probléma az önkormányzatok gazdálkodása. Arra kell felhívjam a tisztelt képviselő úrnak, illetőleg az országgyűlési képviselőknek a figyelmét, hogy a számadatok azért ezt nem támasztják alá. Tehát ha megnézzük az önkormányzati beszámolókat, megnézzük azt, hogy milyen egyenleggel zártak az elmúlt években a helyi önkormányzatok, vagy megnézzük azt, hogy a részükre kibocsátott állampapír mennyire népszerű, megnézzük azt, hogy az önkormányzatoknak mennyi ma a betétállománya, hála istennek, azt mondhatjuk el, hogy ég és föld a különbség. Jelentem, hogy az elmúlt években az önkormányzatok rendre pozitív egyenleggel zárták az elmúlt éveket.

Kétségtelen tény, hogy van különbség önkormányzat és önkormányzat között. Éppen ezért a benyújtott költségvetési törvényjavaslatok arra fókuszáltak, hogy azoknak az önkormányzatoknak is segítsenek, amelyek önhibájukon kívül a közfeladatok ellátásához nem rendelkeznek elégséges forrásokkal. Itt azért azt is el kell mondjam, hogy hála istennek, ezeknek az önkormányzatoknak a száma jelentősen csökken, hiszen abból a gazdasági növekedésből, amelyet az elmúlt években láttunk, és ami az Európai Unió átlagát jelentősen meghaladta, azért a helyi önkormányzatok is részesülnek, hiszen a helyi önkormányzatok saját bevételeinek a legnagyobb része a helyiiparűzésiadó-bevétel.

Ami az önkormányzati szabadságot illeti, ismétlem, azon túl, hogy szerintem a szabadság egyik alaprésze a pénzügyi jellegű szabadság, én azt gondolom, hogy a most beterjesztett szabályok is a kellő szabadságot az önkormányzatok számára biztosítják. Ezen szabadság része az, hogy az önkormányzatokhoz hasonlóan, az önkormányzati tulajdonú cégeknél is a kis összegű hitelfelvétel kormányzati engedély nélkül valósulhat meg. Ennek a szabadságnak a része az, hogy ha egy önkormányzatnak van hitelfelvételi engedélye, mindössze átstrukturálja a hitel felvételét, akkor ezt majd megteheti az eddigi eljárás nélkül is.

Potocskáné képviselő asszony kérdésére válaszul engedjék meg, hogy idézzem a benyújtott törvényjavaslatot. Képviselő asszony arra kérdezett rá, hogy az önkormányzati tulajdonú ingóságokat hogyan lehet átadni. A törvényjavaslat normaszövege úgy fogalmaz, hogy „az önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönthet a helyi önkormányzat a tulajdonában álló ingóság tulajdonjogának ingyenes átruházásáról. Az ingyenes vagyonátadás az önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti”.

Itt tehát két lényeges kritériumról van szó, amikor a kormányzat javaslatot tesz a szabályozás módosítására. 1. A kötelező feladatokat el kell látni. 2. A helyi önkormányzat rendeletben határozza meg, hogy mi az az értékhatár, ahol az adminisztráció csökkentése érdekében például egy díszpolgári cím átadásakor nem kell a képviselő-testület szavazata arról, hogy egy könyvet, egy vázát vagy valamely más tárgyat az adott személy megkapjon. De természetesen, amennyiben az önkormányzat úgy dönt, hogy ezt a jogot továbbra is magánál tartja, akkor az önkormányzatnak megvan ehhez a joga. Tehát azt gondolom, hogy a beterjesztett javaslat a szabadságot e tekintetben sem korlátozza.

Egy dolog van, ahol fölmerül ez, hogy érdemese az önkormányzatok gazdálkodásánál további szabályokat meghatározni, akár úgy, hogy egyesek ezt a szabadság korlátozásának minősíthessék. Engedjék meg, hogy itt visszakanyarodjak arra a gondolatra, hogy mindannyiunk érdeke az, hogy még egyszer ilyen mértékű eladósodásra sem az állam tekintetében, sem az állam részét képező önkormányzatok tekintetében ne kerülhessen sor.

A hatályos szabály arról szól, hogy egy helyi önkormányzat működési célra nullszaldós gazdálkodást kell hogy folytasson. Fejlesztési célra kaphat hitelt, ha a pénzügyi mutatója ezt lehetővé teszi. Ezen rendelkezés módosítására irányul a tisztelt Országgyűlés előtt lévő gazdasági stabilitási törvény módosítása, amely taxatíve meghatározza, hogy a kormány mely esetekben tagadhatja meg az önkormányzat kérését.

A beterjesztett javaslat 83. §-át érdemes szó szerint megnézni, mik a feltételek a kormányzati engedélyhez: az önkormányzati feladat ellátásához szükséges kapacitást kell létrehozni; olyan hitelről van szó, amelyet az önkormányzat képes megvalósítani; és amely létrehozott beruházás a későbbiekben is fenntartható. Ez az utóbbi feltétel kerül be most a törvényjavaslatba. Én azt gondolom, hogy mindannyiunk érdeke az, hogy a felelős módon történő önkormányzati gazdálkodás a jövőben a hitelfelvételnél érvényesülni tudjon.

Céginformáció. Engedjék meg, hogy először is elismételjem azt, amit a vita elején elmondtam. A benyújtott javaslat célja az, hogy az ingyenes céginformációt valóban csak tájékozódási célból vehessék igénybe az érdeklődők, ami havonta 5-10 alkalommal történhetne meg. A cégadatokba és a cégiratokba való személyes betekintés azonban a cégbíróságokon és a Céginformációs Szolgálatnál továbbra is ingyenes marad.

Két dolgot engedjenek meg kiegészítésképp. Az első. Itt van a kezemben az európai uniós jogszabály, irányelv, ami meghatározza, hogy milyen információkat kell biztosítani. Ez az EU 2017/1132-es irányelve. Konkrétan a 19. cikk szól arról, hogy milyen információkat kell biztosítani. Ennek a kormányzat maradéktalanul megfelel, és a jövőben is meg kíván felelni.

A másik dolog viszont, hogy akkor miért kerül sor erre a változtatásra. Azért, mert itt vannak az adatok a kezünkben, amikből egyértelműen látszódik, hogy vannak olyan cégek, amelyek üzletet csinálnak ebből a tevékenységből, amelyek az adatokat olyan mértékben, olyan mennyiségben kérik le, és kötnek le erőforrásokat, amelyeket az adófizetők pénzéből finanszírozunk, amely, azt gondolom, hogy nem biztos, hogy a jövőben megengedhető.

(21.30)

Több cég adatbázisokat épít fel ezekből az ingyenesen elérhető információkból, cégadatokból, és ezeket továbbértékesíti. Itt vannak az adatok, vannak olyan cégek, akik naponta több száz, váltott e-mail-címekről több ezer információt kérnek le. Tehát azok a cégek, akik naponta több százas nagyságrendben töltenek le tárolt cégkivonatot, feltehetően saját üzleti érdekükből csinálják. Ingyenesen, közpénzből finanszírozott módon szerzik meg ezeket az információkat és adják tovább. Ennek szeretne a kormányzat gátat szabni.

Ami a falugondnoki rendszert illeti, azt gondolom, hogy ez az a pont a benyújtott törvényjavaslatban, bízom abban, sok más pont mellett, amelyben nagyjából konszenzus van a tekintetben, hogy célszerű a falugondnoki rendszert kiterjeszteni. Azt el szeretném mondani, hogy ez az indítvány nemcsak a lélekszámot növeli, amely lélekszám alatt a falugondnoki rendszer elérhető, hanem a hamarosan vitára kerülő költségvetésitörvény-javaslatban a fajlagos finanszírozás emelésére is javaslatot tesz a kormányzat.

Miért van erre szükség? Igen, mert ahogy Korózs képviselő úr is mondta, kistelepüléseken látszódik egy elnéptelenedés, számos kistelepülésen olyanok a demográfiai folyamatok, amelyeket tudunk, és bizony sokan hál’ istennek a bővülő munkalehetőséget máshol próbálják megtalálni. A „hál’ isten” jelző a bővülő munkalehetőségre vonatkozott, és nem arra, hogy sok kistelepülés kiürül.

Mit tud tenni a kormányzat erre a problémára válaszul? Először is az elnéptelenedéssel kell foglalkozni. Tehát nem kérdés az, hogy ezen aspektusból is mennyire fontos, hogy a családvédelmi akcióterv sikeres legyen, a többi, gyermekek születését célzó intézkedés sikeres legyen, és akkor a kistelepüléseken is egészségesebb lehet a korfa. Ezen túl ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a kormány elindított egy „Magyar falu” programot, amely pont ezen kistelepüléseknél is lehetővé teszi azt, hogy az otthonteremtés az eddigiekhez képest jóval nagyobb forrásokból kerülhessen megvalósításra, lehetővé teszi azt, hogy helyi érdekű fejlesztések legyenek finanszírozva, és lehetővé teszi azt, hogy az úthálózat is javuljon. Erre a célra, a „Magyar falu” program folytatására a 2019-es év után a 2020-as költségvetésitörvény-javaslatban is jelentős forrásokat szán a kormányzat.

Ami a drogproblémát illeti, engedjék meg, hogy felolvassam a benyújtott törvényjavaslat indoklását. Azt gondolom, hogy egy sajnálatos negatív folyamatra adott válaszról beszélünk, amikor arról beszélünk, hogy a fiatal emberek között 16 évről le kell szállítani 12 éves korra azt az ellátást, amely az illető fiatalok drogfüggőségét kívánja orvosolni. Arról lehet vitatkozni, hogy a problémára mi a jó megoldás, de azt gondolom, azt kritika alá vonni, hogy a kormányzat reagál arra, hogy sajnos vannak 16 év alatti fiatalok, akik a dizájnerdrogok áldozatai, és erre javaslatot tesz, ezt kritizálni, ebben, megmondom őszintén, némi meglepetéssel hallottam az észrevételeket. Az más dolog, hogy természetesen az adott intézmények eltérő terápiát választanak, noha nem vagyok szakember, de azt gondolom, eltérő terápiát választanak egy 13 éves fiatal és egy 60 éves drogfüggő között. No, de kérem szépen, a benyújtott törvényjavaslat a fő számot illeti, az intézkedés végrehajtása nem kell hogy törvényben szerepeljen. Tisztelettel azt kérem az Országgyűléstől, hogy ezt a szándékot lássa.

Arról nem is beszélek, hogy nyilván az lenne a legjobb, ha a fiatalok nem drogoznának. Mikor nem fognak drogozni? Ha olyan családban vannak, amelynek van perspektívája, ahol van munkalehetőség, ahol a jövedelmek növekednek, ahol a fiatalokról gondoskodnak, nemcsak otthon van meg a vállalás, hanem azok a fiatalok egy olyan közegben nőnek föl, ahol kiskoruktól biztosítva van a bölcsődei ellátás, kiskoruktól biztosítva van az óvodai ellátás és az iskolai ellátás. Tehát kérem, hogy ezt a tágabb aspektust is mérlegeljék, amikor a javaslatról döntenek.

Végül engedjék meg, hogy a többször említett otthonápolási kérdésre reagáljak. Ezt Varju László képviselő úr kiemelte, és felidézte az egy évvel ezelőtti beszélgetéseket, megbeszéléseket, vitákat. Ugyanazt tudom elmondani, mint egy évvel ezelőtt: a kormányzat igenis fordít forrásokat az otthonápolási tevékenységet végző személyek élethelyzetének javítására. Azon természetesen mindig lehet vitatkozni, hogy célszerű-e, szükségese nagyobb forrásokat erre a célra szánni, és ezt egy jó vitának tartom, de kérem, azt ne vitassák el a kormányzattól és az Országgyűlés kormánypárti frakcióitól, hogy erre a problémára is a költségvetés stabilitása megőrzése mellett igyekezett erőforrásokat fordítani.

Tényszerűen hadd mondjam el, hogy egyrészről bevezetésre került a gyermekek otthongondozási díja, amely a gyermekeket ápolók részére nyújt havi 100 ezer forint összegű ellátást. Ezenkívül ez az ellátás folyamatosan fog növekedni úgy, hogy 2022-re eléri az akkori minimálbér összegét, a 2020-as költségvetési törvényjavaslatban úgy számolunk, hogy ennek az ellátásnak az összege 24 százalékkal, közel 124 ezer forintra növekszik.

Képviselő úr azt mondta, hogy ne feledkezzünk el a többi otthongondozási díjban részesülő személyről sem. Jelentenem kell, hogy a kormány rájuk is gondolt. Először is föl kell idézzem, hogy 2014. január 1-jétől került bevezetésre a kiemelt otthonápolási díj, ennek 80 százalékkal magasabb az összege, mint az alapellátás. Az emelt összegű ápolási díj, ami pedig 50 százalékkal magasabb az alapnál, az 15 százalékkal emelkedett. 2017. január 1-jével 5 százalékos általános emelés volt ezen kategóriákban is, 2018. január 1-jétől ismét egy 5 százalékos emelés, 2019 januárjától pedig 15 százalékos emelés valósult meg. Amennyiben képviselő úr, illetőleg az otthonápolási díj növeléséért síkra szállók fontosnak tartják ezen ellátás növelését, akkor kérem, támogassák a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, hiszen ebben 5 százalékos emelés szerepel az otthonápolási díjban részesülők tekintetében.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. Bízom abban, hogy a későbbiekben ezen javaslat, a benyújtott költségvetést megalapozó törvényjavaslat elfogadásra kerül, és a számos feladatunk közül néhány területen, jó néhány területen sikerül előrelépést elérni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)