Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, és köszönöm szépen a vitában elhangzott felszólalásokat is. Igyekszem némelyikre, illetve gyakorlatilag minden lényeges felvetésre reflektálni most itt a jelenlegi zárszóban.Nyilván sok félelem, és nem nevezném összeesküvés-elméletnek, de hasonló típusú félelem merült fel néhány hozzászólásban, és arra szeretnék törekedni, hogy ezeket eloszlassam, amennyire ez lehetséges ebben a következő összefoglalóban.

Az egyik olyan kérdés, ami az előterjesztés kapcsán hangsúlyosan felmerült, és itt Nunkovics képviselő úr felszólalására utalnék, miszerint a mederkotrással kapcsolatos tevékenység kikerülne a szabályozás alól. Itt szeretném jelezni, hogy ezt a fajta tevékenységet ma a Belügyminisztérium alá tartozó cégek, illetve az őáltaluk a vízgazdálkodási feladatokat ellátó cégek végzik, és lényegében az ő tevékenységük során keletkező hasznosítható anyag felhasználásáról van szó. Tehát állam-állam viszonylatban értelmezhető teljes egészében ez az intézkedés.

Ezzel kapcsolatban Keresztes képviselő úr részéről is félelem fogalmazódott meg. Ilyen típusú fenntartási tevékenység ma is folyik, semmi új lehetőséget nem nyit meg ez a törvény. Ezek a beavatkozások a vízvédelmi feladatok ellátására ma is megtörténnek. Ilyen értelemben az a fajta félelem, hogy majd a budapesti vízellátás szűrését veszélyeztető mederkotrás meg hasonlók előtt nyitna ilyesmi utat, ez valóban inkább félelem, de szeretném jelezni, hogy az előterjesztés semmi ilyesmi következménnyel nem jár, nincs is utalás benne, és nincs ilyen lehetséges következménye.

(13.10)

Az teljesen világos, hogy a hozzászólások egy része a környezetvédelmi kockázatokra reagál. Természetesen minden bányászati tevékenységnek vannak környezeti hatásai, itt energia- és klímapolitikai és gazdaságfejlesztési szempontból mindig a megfelelő egyensúlynak a megtalálása szükséges, hiszen én azt gondolom, hogy valószínűleg önök sem gondolják azt, hogy Magyarországon teljes egészében meg kéne szüntetni a bányászatot, és a bányászatot fel kéne számolni, a bányászokat el kéne küldeni annak érdekében, hogy a természeti környezetünk teljes mértékben érintetlen maradjon. Nyilván arról van szó, és a kormány is arra törekszik, hogy azt a nagyon érzékeny egyensúlyt, amely a környezetvédelem szempontjai és az energiagazdálkodás és ehhez kapcsolódóan a bányászat érdekei között nem egyszerűen alakítható ki, azt az egyensúlyt megtaláljuk. Én azt gondolom egyébként, hogy a pilismaróti példa pontosan egy jó példa arra, hogy a hazai szabályozási környezet és a hazai polgári hozzáállás ezekhez a kérdésekhez együttesen is kiváló garanciát biztosít arra, hogy a bányászatnak és ilyen értelemben a természetvédelemnek és a gazdaságfejlesztésnek az érdekei egyensúlyba tudjanak kerülni ezeknél az ügyeknél.

Elhangzott a területfoglalás kérdése, és azt gondolom, hogy itt az előterjesztéssel kapcsolatban nyilvánvalóan lehet félreértés vagy félreértelmezés azokkal az intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek belekerülnek ebbe a javaslatba  itt ezt elsősorban Szakács László képviselő úrnak a hozzászólásából éreztem ki, aki a területfoglalást mintha a terület elvételével azonosította volna. Tehát itt a területfoglalásnak a problematikája, amit ez a javaslat kezel, úgy néz ki, hogy annak idején, amikor egyébként leginkább külföldi tulajdonú vállalkozások bányatelkeket fektettek ezen a területen, nagyon sok esetben előfordult az utóbbi években, hogy ugyan bányatelekkel rendelkeztek, jóváhagyott tervekkel, a kitermelésre vonatkozó üzemi tervekkel rendelkeztek, de nem történt semmi azon a területen, és nagyon sok esetben fel lehetett tárni olyan összefonódást a területek tulajdonosai között, amely arra utalt, hogy lényegében összehangolt módon egyfajta termelés-visszatartásról van szó, aminek nagyon súlyos következménye van a fogyasztói árakra vonatkozóan, hiszen ez felnyomja az építőanyag-ipari árakat.

A területfoglalás jelenségének a kezelésére két javaslatot tesz az előterjesztés. Az egyik lerövidíti azt az időt, amely a bányatelek-fektetés és a tényleges bányászati tevékenység megkezdése között eltelhet  ez korábban öt, adott esetben tíz év volt. Abban az esetben, ha nem történik egy ilyen területen semmi, akkor a régi szabályozás szerint semmilyen beavatkozási lehetőség nem volt, hogy ezeken a területeken az érdemi aktivitás megkezdődjön. Egyrészt tehát ennek az időnek a csökkentésére kerül sor, illetve az egyébként szükséges járulékfizetésnek egy csökkentett változatát inaktivitás esetén is fizetnie kell a vállalkozónak. Tehát pénzügyi ösztönzőkkel és az inaktivitási lehetőségnek a rövidítésével adresszálja szerintem nagyon  hogy is mondjam csak?  kesztyűs kézzel azokat a jelenségeket, amelyek itt megjelennek, olyan módon, ahogyan azt a bányavállalkozók is, az ezen a területen működő vállalkozók, a nagyon színes tulajdonosi kört lefedő vállalkozói kör is teljes mértékben támogatni tudta. Tehát az olyan típusú erőszakosság, hogy itt a területek foglalása ellen valaki odamegy, és aztán elveszi ezeket a területeket, szóval, ez teljes mértékben a félreértését jelenti azoknak a javaslatoknak, amelyek az előterjesztésben szerepelnek.

Tudomásul veszem természetesen, és tudomásul vesszük, amit Varju László úr jelzett, hogy ezt a javaslatot nem tudják támogatni, csak az valóban egy meglepő jelenség volt az egész hozzászólásában, amiből úgy látszik, hogy azt az erőfeszítést, hogy a bányavállalkozókkal egyeztessünk ebben az esetben, nem tűnt úgy, hogy nagyra értékelte volna.

A járványügyi helyzetben a kormány arra törekszik, hogy fenntartsa a magyar gazdaság működését, a gazdaság növekedését, a pandémiával tehát természetesen foglalkozni kell, de nem szórakozásból, hanem azért készítjük a kormány részéről ezeket az előterjesztéseket, hogy a magyar gazdasági növekedés tovább tudjon folyni. Mi szeretjük azt, hogyha Budapest épül, mi szeretjük azt, hogyha a gazdaság előre mozog, és szeretnénk ezekkel a javaslatokkal, ezekkel a módosításokkal támogatni azt, hogy ez a fajta gazdasági növekedés zökkenőmentesen tudjon tovább folytatódni.

Az állam szerepvállalásáról és az állami elővásárlási jogról hadd mondjam el azt, hogy a kormányzati oldalon azt gondoljuk, hogy különösen a bányászat esetén, ahol a magyar szabályozásnak a filozófiája az, hogy a föld kincse alapvetően az állam tulajdonát képezi, az állam tulajdonképpen csak valamilyen módon koncesszióba, kölcsönadja azt a lehetőséget, hogy ezzel gazdálkodni lehessen piaci szereplőknek, vállalkozóknak. Mi azt gondoljuk, hogy az állam gondos gazdaként tud beavatkozni olyan esetekben egy egyébként döntően magántulajdonban lévő piacon, hogy az a polgárok, a magyar közösség számára előnyös, és erre a belépésre, erre a beavatkozásra  és erre felhívnám a figyelmet itt az elővásárlási jog kapcsán  a javaslat szerint csak akkor kerül sor, amikor egy bányatelek vagy értékesítésre kerülne  ha nem akarja valaki értékesíteni a telkét, akkor ilyesmiről szó nincs , vagy pedig maga a vállalkozó meg akarja szüntetni a bányatelket.

Tehát kifejezetten kiváró állásponton van a javaslat ebben a tekintetben, és csak amikor valamilyen ilyen típusú tranzakcióra kerülne sor, akkor jelentkezik, és mondja azt, hogy ne a kapcsolt vállalkozásodnak add át, te tíz évig nem csináltál semmit, az meg tíz évig megint nem fog semmit csinálni, hanem ebben az esetben legyen lehetősége az éppen aktuálisan kormányzó, az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetnek arra, hogy közbelépjen, tényleges gazdasági aktivitást indukáljon, és el tudja érni, hogy az indokolatlan területfoglalások miatt ne álljon meg ez a piac.

Egyébként arra, hogy vane hiány, vagy nincs hiány ezen a piacon, csak egy példát mondanék. A magyar gazdasági növekedésnek térben természetesen a főváros és az agglomerációs övezet, Pest megye a motorja, ebben a régióban a pandémia előtt ott tartottunk, hogy a betonkeverő üzemekbe Mályiból kellett sódert hozni. Én azt gondolom, hogy ez se gazdaságfejlesztési szempontból, se környezetvédelmi szempontból, semmilyen szempontból nem kívánatos jelenség.

És csak két záró megjegyzés, az egyik, illetve mind a kettő Keresztes képviselő úrnak a felvetésére. Amit említett egyéb ügyeket: engedély nélküli bányászati tevékenység és ehhez kapcsolódó információkérés és kapcsolódó ügyek, arról én azt gondolom, hogy ha valaki engedély nélküli tevékenységet folytat ezen a területen, az nyilván nem bányászati szabályozási ügy alapból, hanem szabálysértési vagy büntetőügy. Ezzel együtt én azt gondolom, hogy természetesen rá fogunk nézni erre a kérdésre.

Az egykori uránbányászat újraindításáról  erre majd visszatérhetünk  én azt gondolom, hogy ha valaki jelenleg ránéz az uránvilágpiacra, akkor számára a legmegnyugtatóbb az lehet, hogy se a jelenlegi, se a jövőre előrevetített árak alapján nem tűnik reálisnak Magyarországon ilyen tevékenység piaci alapon, tehát én ezt egy megnyugtatásként szeretném jelezni a képviselő úrnak. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.20)