Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak egy mondat erejéig. Remélem, ellenzéki képviselőtársaim figyelmesen hallgatták államtitkár úr hozzászólását, ha nem, akkor azt kell mondanom, javukra vált volna, ha igen, akkor pedig okuljanak belőle, szerintem legfőképpen a realitás talaján álló hozzászólások megfogalmazásában.

Az elmúlt időszakban számtalan hozzászólásban, felszólalásban a biztonság fogalma elhangzott, én az önkormányzatok biztonságos működéséről szeretnék néhány gondolatot, annak költségvetési vetületéről szeretnék néhány gondolatot önökkel megosztani. A helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatási rendszere a 2024. évben is az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, 2013-ban kialakított feladatalapú támogatási rendszeren alapul.

A tervezésnek emellett az elv mellett figyelembe kellett venni a koronavírus okozta gazdasági nehézségeket, a határaink melletti országban folyó háború és az elhibázott európai uniós szankciós politika hatásait. Ezen hatások figyelembe vétele mellett az önkormányzatok finanszírozásában a korábbi évekhez hasonlóan 2024-ben is megjelennek a költségvetésitörvény-javaslatban érvényesülő általános alapelvek. Ezek többek között a családok támogatását, valamint a foglalkoztatottság további növelését szolgáló intézkedések. A 2023. évben is jelentős változást okozott és 2024-ben is okoz a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséből, továbbá a köznevelési ágazatban megvalósuló béremelésből adódó illetménynövekedés, ami érinti az önkormányzatokat is. A 2024. évi költségvetésitörvény-javaslat az ehhez szükséges forrást tartalmazza.

Nagyon fontos terület mind az állam, mind az önkormányzatok feladatellátási területén a gondoskodás, a nevelés, az oktatás. Az önkormányzatok jelentős szerepet vállalnak a legfiatalabb generáció ellátásában, hogy megfelelő nevelésben, gondoskodásban részesüljenek, hiszen a sikeres jövőt a következő nemzedék alapozza meg. A nevelésen, oktatáson túl ezért figyelmet fordít a költségvetés nemcsak a gyermekek étkeztetésére, amely terület eddig is prioritást élvezett, hanem a kisgyermekellátó rendszer hatékony megszervezésére is.

Ennek megfelelően a férőhelybővüléssel párhuzamosan folyamatosan emelkedik a bölcsődei és minibölcsődei ellátáshoz kapcsolódó támogatások összege is. A feladatalapú finanszírozás a bölcsődei és minibölcsődei ellátás esetében is évek óta biztosítja a bölcsődei foglalkoztatottak illetményének a fedezetét, egyúttal a bölcsődei üzemeltetési kiadásokhoz is megfelelő hozzájárulást nyújt.

A kormány kiemelten kezeli az intézményi gyermekétkeztetés és a szünidei étkeztetés biztosítására irányuló feladatokat, e célokra továbbra is jelentős források állnak rendelkezésre.

Az önkormányzati alrendszerben meglévő jövedelmi egyenlőtlenségek kiegyenlítését a 2021. évtől általános érvénnyel a szolidaritási hozzájárulás szolgálja, amelyet a magas, egy lakosra jutó adóerő-képességgel rendelkező települések egy része teljesít. A szolidaritási hozzájárulás az esélyegyenlőséget javítja, hiszen annak összege hozzájárul az alacsonyabb jövedelmi helyzetű önkormányzatok finanszírozásának javításához, továbbá más finanszírozási célok teljesítéséhez. Ennek segítségével tudták a legkisebb önkormányzatok is nagyobb probléma nélkül feladataikat ellátni, s tervezett fejlesztéseiket véghezvinni, amelyek az ott élő emberek érdekeit szolgálták.

A 2024. évi törvényjavaslat szerint a szolidaritási hozzájárulás alapja  a 2023. évvel azonosan  az önkormányzatok iparűzésiadóerő-képességet meghatározó adóalapja. A szolidaritási hozzájárulás egy lakosra jutó adóerő-képességtől függő kategóriája és mértéke nem változott, a tervezett bevételi előirányzat körülbelül 307 milliárd forint.

Továbbra is biztosított minden általános működés támogatását szolgáló jogcímnél a kiegészítés az alacsony adóerőképességgel rendelkező önkormányzatok számára. A kiegészítés kategóriái és mértéke változik a 2023. évhez képest. Az önkormányzatok 13 300 forint helyett 15 600 forintot meg nem haladó, egy lakosra jutó iparűzésiadóerő-képesség esetén részesülhetnek fokozatosan változó mértékű kiegészítésben. Ez a döntés is a szerényebb lehetőségekkel rendelkező önkormányzatok mindennapjait segíti.

A helyi önkormányzatok 2024-ben, ahogy ez már a vita során elhangzott, hitelforrások nélkül várhatóan mintegy 4186 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, melyhez a központi költségvetés mintegy 1050 milliárd forintot biztosít. A költségvetés meghatározó eleme az idei évhez hasonlóan 2024-ben is a kibővített Rezsivédelmi Alap, amely biztosítja a magyar családok és vállalkozások védelmét a háború és a szankciók miatt elszálló energiaáraktól. Az alapból biztosított továbbá a központi költségvetési szervek és az önkormányzatok kompenzációja, az egyházi és civil intézményfenntartók, valamint az állami tulajdonú társaságok rezsitámogatása. Ezt egészítik ki a központi költségvetés támogatásai. A Rezsivédelmi Alap mintegy 1400 milliárd forinttal segíti a családok, az állami és önkormányzati szervek, a vállalatok számláinak kifizetését. Ezek az intézkedések nemcsak a működését biztosítják az önkormányzatoknak, hanem a pályázatokon elnyert fejlesztési lehetőségek önkormányzati hozzájárulását is  ha szükséges volt  biztosítják a jól gazdálkodó településeknek.

Engedjék meg, hogy bemutassam néhány példán keresztül, hogy ez a múltban, a nehezebb időkben is  ilyen volt például a Covid időszaka  milyen eredményesen működött az én választókörzetemben. Azért teszem ezt, mert az akkori ellenzék panaszáradatának ellenére zökkenőmentes volt az önkormányzatok működése és átgondolt, megfontolt fejlesztései.

Az én választókörzetemben 81 ötezer főnél kisebb település van, amelyek zöme, közel 90 százaléka ezer fő alatti település. Ezek a települések fejlesztésre több mint 10 milliárd forintot tudtak fordítani az elmúlt időszakban, és ebből a fejlesztési sorból egyet hadd emeljek ki, a „Magyar falu” program keretében megvalósuló fejlesztéseket, ami több mint 4 milliárd forintot jelentett ennek a 81 településnek, amelynek segítségével közösségi terek, orvosi rendelők, óvodák, utak, járdák tudtak megújulni. Soha nem látott, az előző időszakban nem látott mértékű fejlesztéseket tudtak ezek a kistelepülések végrehajtani, és ez  szerényebb körülmények között  a következő időszakban is szándékaink szerint folytatódni fog.

Egy példát hadd mondjak és mutassak fel arról, amikor a baloldali politikusok csak panaszkodásra képesek. Ezzel a panaszkodással talán saját tehetetlenségükre mutatnak rá, és az alkalmatlanságuk miatti helyben topogást mindig másokra mutogatással kompenzálják, kormányzati oda nem figyelésnek tudják be. Erre városom, Nagykanizsa megyei jogú város baloldali többsége kiváló példaként említhető. Nagykanizsa a Covid-járvány óta több mint 2 milliárd forint támogatásban részesült. Ezeket a pénzeket bérintézkedésre, működésre vagy éppen konkrét fejlesztésekre lehetett felhasználni, illetve lehetett volna, mert Nagykanizsán a baloldali többség a kormány által fejlesztésre biztosított 588 millió forintot több mint két éve nem tudja felhasználni. Képtelen a baloldali többség az ott élő emberek érdekében ezt a pénzt fejlesztésre elkölteni.

(19.40)

Mégis ők, ez a baloldali többség folyamatosan azt próbálja elhitetni az emberekkel, hogy a kormányzat sanyargatja a mi városunkat. Ezzel az állítással szemben a kormány ezzel a 2 milliárd forinttal is bebizonyította, hogy a költségvetés segítségével a nehéz gazdasági környezet ellenére a válság időszakában is tudja támogatni, segíteni az önkormányzatokat problémáik megoldásában.

Az instabil nemzetközi környezet kihívásai ellenére a cél tehát továbbra is a gazdaság, a családok, az önkormányzatok biztonságának megőrzése. Ez a cél ma azért is lehet reális, mert 2010 óta Magyarországon munkaalapú gazdaságpolitika van érvényben. A baloldal eddigi megnyilvánulásainak tükrében sajnos arra kell következtetni, hogy ha ők kormányoznának, akkor ma nem lenne egymillióval több magyar munkavállaló a munkaerőpiacon, nem csökkenne a költségvetési hiány és az államadósság nem csökkenne, és nem jönnének befektetők az országba.

Az elmúlt évek válságai minden korábbinál világosabban igazolták az elmúlt évtized gazdaságpolitikájának érvényességét és eredményeit, és éppen azért, mert ezek az eredmények kézzelfoghatók mind a működésben, mind a gazdaság fejlesztésében, kérem az ellenzéki képviselőtársaimtól, hogy többek között az államtitkár úr többször elhangzott érvei mentén is megfontolni szíveskedjenek, hogy a költségvetést, amikor szavazásra kerül sor, fogadják el. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)