A felszólalás szövege:
DR. GURMAI ZITA, a külügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Abban a kérdésben kell döntenünk, hogy Magyarország csatlakozzon-e az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló, Hágában 1995. június 16-án aláírt nemzetközi megállapodáshoz.
A cím alapján talán távoli dolognak tűnik, pedig a megállapodással érintett madarak jó ismerőseink: a különböző gémfajok, a récék és kedvenc madaraink, a gólyák is, de idetartozik az Andersen-meséből ismert rút kiskacsa vagy az énekes hattyú is.
A megállapodás nemzetközi előzményei, mondhatni, hosszú múltra nyúlnak vissza: a vizes élőhelyekről mint a vízimadarak élőhelyéről 1971-ben született a ramsari egyezmény; a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről 1979-ben született egyezmény, ennek fejleményeként fogadták el a bonni egyezményt 1985-ben, ami a jelen megállapodás alapja.
A hágai megállapodás olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek feltétlenül szükségesek ezeknek a különleges madaraknak a védelméhez, például élőhelyeik megóvása, zsákmányolásuk korlátozása, nem utolsósorban pedig ökológiai jellemzőik megismerése. Elengedhetetlenek ezek a lépések: a mai világunkban nemcsak a vándorlás során vannak veszélyeknek kitéve ezek a madarak, mint azt annak idején Fekete Istvánnál olvashattuk a Kelében, mindinkább csökken a vizes élőhelyek területe, minőségük folyamatosan romlik.
A megállapodást szakmai szempontból képesek vagyunk vállalni, a minisztérium tájékoztatása szerint az egyezményben foglalt feladatok elvégzése megtörtént vagy folyamatban van. A megállapodást 1995-ben fogalmazták meg Hágában, és 1999-ig nyitva állt aláírásra, addig Magyarország nem írta alá, így most nem aláíróként, hanem csatlakozóként kapcsolódhatunk a megállapodáshoz. Szerencsére ez csak egy apró szépséghiba, mert a csatlakozással ugyanolyan jogok illetnek meg, mint amilyen kötelezettségeket vállalunk.
A megállapodás lehetővé teszi úgynevezett fenntartás megfogalmazását is - Magyarország élni kíván egy ilyen lehetőséggel. A 3. mellékletben foglalt cselekvési terv egyik pontja szerint törekedni kell arra, hogy 2000-ig az ólomsöréttel történő vadászat a vizes területeken szűnjön meg. Ehelyett azzal a fenntartással élnénk, hogy az ólomsörét használata 2005. augusztus 15-éig szűnjön meg. Ha a pozitív oldalát nézzük, akkor a csatlakozással három éven belül megszűnik ez a környezetvédelmi szempontból is szennyező tevékenység.
A megállapodás követelményeinek betartása költséget is jelent, ezt indokolt érvényesíteni az állami költségvetés tervezésekor. Bátran állíthatjuk, hogy a megállapodáshoz való csatlakozásunk szükséges mind természetvédelmi szakmai szempontból, mind pedig a nemzetközi kapcsolatainkat tekintve. A külügyi bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak ítélte az előterjesztést.
Köszönöm szépen. (Taps.)
DR. GURMAI ZITA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Magyarország európai uniós csatlakozásának egyik alapfeltétele a nemek közötti esélyegyenlőség megvalósulását szolgáló uniós jogszabályok és politikák átvétele.
Az amszterdami szerződés jelentősen bővítette a nemek közötti megkülönböztetéssel foglalkozó szabályokat. Kevesen tudják, hogy a nők és a férfiak közötti egyenlőség helyett kapott a római szerződés második cikkében, ezáltal a Közösség céljai közé került.
A közösségi politikák mindegyikét oly módon kell kialakítani, illetve a meglévőket végrehajtani, hogy a nemi egyenlőség hangsúlyos szerepet kapjon bennük. Ezt nevezik az eurozsargonban úgy, hogy gender mainstreaming. Nemcsak kimondottan nők és férfiak esélyegyenlőségét célzó programokról van szó, hanem valamennyi politikáról, jogszabályról és egyéb tevékenységről. Ennek az elvnek hazánkban is érvényre kell majd jutnia, többek között a hivatalok működése, a gazdaság irányítása és a költségvetések elfogadásakor is. Az EU-ban már számos olyan eszköz létezik, amelyek felhasználása nálunk is hozzájárulhat e folyamat sikeréhez, gondolok itt a közösségi keretstratégiára, az európai foglalkoztatási stratégiára, a szociális kérdésekkel foglalkozó tervekre. Ezek a hosszú távú programok közös célként jelölik meg a szociális kirekesztődés és a diszkrimináció elleni harcot.
A fenntartható fejlődéssel összefüggésben a szociálpolitika területén az Európai Unió két kihívást azonosított, az egyik a szegénység és a szociális kirekesztettség elleni küzdelemről, a másik az idősödő társadalom gazdasági és szociális következményeiből adódó feladatokról szól. Konkrét célkitűzései között megtalálhatjuk a nemek közötti egyenlőség javítását az álláshoz jutás, a szakképzés, az előremenetel és a munkakörülmények terén. De ugyanitt célul tűzi ki, hogy 2005-re a foglalkoztatottsági szint 65 százalékra, nők esetében 57 százalékra nőjön. Ezek a programok vállalhatók és harmóniában vannak a magyar törekvésekkel.
Konkrét követelményeket vállaltunk a nemzetközi egyezményekben. Az európai jogi elvárásokkal számos ilyen szabály épült be a hazai jogba, a jogok gyakorlati érvényesítésével azonban van még teendőnk. Az Országgyűlés hamarosan tárgyalja az antidiszkriminációs törvényt, a távolabbi jövő tervei között szerepelhet egy, a nemek közötti esélyegyenlőséget szabályozó önálló törvény is.
Nem szabad megfeledkeznünk azokról az információs kampányokról sem, amelyeknek célja az ismeretterjesztés, egyrészt az EU-csatlakozás várható következményeit, másrészt konkrétan a nők jogait illetően. Az EU-csatlakozást jelentő konszenzus eredményeként született meg a hét elején a négy parlamenti párt részvételével elindult kampánykörút.
(14.20)
A nők alacsony részvételével a döntéshozatali pozíciókban és a politikai életben az összes csatlakozni kívánó ország szembesül. Örömteli pillanat, hogy a parlamenti patkó két új képviselőtársammal gazdagodott, Juhos Katival és Mézes Évával. Igaz, még így sem érjük el a 10 százalékot - és hol vagyunk Európától, ahol ez 30 százalék! Tagországonként különböző eszközökkel sikerült az eredményeiket javítani, a helsinki és a párizsi egyezményben javasolt mutatók, kvóták, illetve a paritás elvén alapuló választási rendszerek bevezetésével.
A piacgazdaságra való áttérés folyamatában a nők munkaerő-piaci helyzete a közép-kelet-európai országokban különösen nehézzé vált. Az EU foglalkoztatáspolitikai stratégiájának kialakításakor nagy hangsúlyt kapott a nők gazdasági helyzetének javítása és ezáltal számukra az egységegyenlőség biztosítása. Nemcsak a munkahelyen, hanem a családban is biztosítani kell az esélyegyenlőséget. Fel kell lépnünk az etika és a jog eszközeivel, hogy a családon belül, erőszak nélkül nevelhessék az anyák a gyermekeiket. Ebben a kérdésben megmozdultak a női civil szervezetek is. E szervezetek kulcsszerepet töltenek be az állampolgárokkal való kapcsolattartásban is. Számítunk rájuk az EU-népszavazás sikeres lebonyolításában is.
A tagállamok jelentős részében működnek a nőket segítő közösségi házak, amelyek integrációs, információs és szocializációs szerepet töltenek be. Nagy örömünkre szolgálna, ha a közeljövőben Budapesten is megnyílhatna az első nők háza.
Hosszú út előtt állunk. Lehetőséget kaptunk az együttgondolkodásra, lehetőséget arra, hogy bevezessük az európai legjobb gyakorlatot saját hazai eredményünk tiszteletben tartása mellett. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az esélyegyenlőség felé vezető úton a nők és férfiak csak együtt, egymás partnereiként tudnak előrehaladni az Európai Unió keretein belül is. Ne felejtsék el, hogy ahol a nők jól érzik magukat, ott a férfiak is biztonságban vannak itthon, Európában.
A nemek közötti egyenjogúság szellemében azzal szeretném zárni: kedves férfiak, ne felejtsék el Parkinsonné törvényét, miszerint ha valami elromlik, azt azért mindig egy nőnek kell helyrehoznia.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
DR. GURMAI ZITA (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Örülök, hogy néhány hónapon belül ismét lehetőséget kaptam arra, hogy a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség elérése érdekében történt eseményekről tájékoztassam önöket. Remélem, erre rendszeresen sor kerül majd, és nemcsak a tegnapi nőnap segített hozzá a felszólaláshoz.
Először is szeretném összefoglalni a kormányzat azon intézkedéseit, amelyekkel a családok és ezzel a nők helyzetét segítette az elmúlt időszakban, majd azokat a feladatokat, amelyeket az uniós csatlakozás kapcsán a kormány már sikerrel teljesített vagy jelenleg is kidolgozás alatt állnak. Ilyen a társadalmi kirekesztés és a diszkrimináció elleni harc. Végül pedig a politika területén beszélnék azokról a teendőkről, amelyek a nők esélyegyenlőségének megvalósítása terén a közeljövő feladatai.
A jelenlegi kormány hivatalba lépése óta eltelt hónapokban számos olyan intézkedés született, amely az esélyegyenlőség javítását, a nők és a családok életének könnyítését szolgálják. Gondolok itt arra, hogy 2002 augusztusa óta évente 2,2 millió gyermek után kapnak a családok kétszeres összegű családi pótlékot, és az ellátás tavaly szeptembertől 20 százalékkal emelkedett. A tavaly augusztusban kifizetett tizenharmadik havi családi pótlék éves szinten a járulék több mint 8 százalékos növekedését jelentette.
Abban az Európai Közösségben, amelyhez csatlakozni kívánunk, mintegy tíz direktíván keresztül a legalapvetőbb célok között szerepel a nők és a férfiak közötti egyenlőség. Az amszterdami szerződés rendelkezik arról, hogy a Közösség valamennyi tevékenysége során törekedni kell a nemek közötti egyenlőtlenség leküzdésére, és elő kell segíteni a nők és férfiak közötti egyenlőséget. Az Unió a nemek közötti egyenlőség elvét minden közösségi és tagállami szakpolitikában és eljárásban érvényesíti. A csatlakozás után ennek az elvnek is érvényre kell majd jutnia, többek között a hivatalok működése, a gazdaság irányítása, a költségvetések elfogadása során.
Az EU hosszú távú programjainak zászlaján a szociális kirekesztődés és a diszkrimináció elleni harc szerepel. A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumban készül a nemzeti cselekvési program, amely összegzi a kormányzati feladatokat, meghatározza a felelősöket és a költségvetési forrásokat.
A kormányzati akarat mellett szükség van az azt tartalmazó jogalkotásra is. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás előfeltételét jelenti az esélyegyenlőségre vonatkozó közösségi jogi szabályozás hazai átvétele. A munka törvénykönyve tartalmazza a diszkriminációra vonatkozó fogalmi meghatározásokat és rendelkezéseket.
A kormány március 5-i ülésén tárgyalta meg az Igazságügyi Minisztérium jelentését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvény koncepciójának kidolgozásáról. A törvényjavaslat kodifikációja megkezdődött. A jogalkotási terv szerint a törvényjavaslat április végén kerül az Országgyűlés elé, amely azt júniusban fogadja el. Le kell folytatni az államigazgatási és a szociális partnerekkel való egyeztetést, illetve a társadalmi szervezetekkel történő egyeztetést is.
2003. március 5-én a szociális és családügyi bizottság tárgyalta Eörsi Mátyás és Vadai Ágnes képviselőtársaink február 26-án ismételten benyújtott önálló indítványát a családon belüli erőszak megelőzéséről és a hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról. A korábban, december 2-án benyújtott önálló indítványukkal kapcsolatban az egységes álláspont kialakítása érdekében az országgyűlési képviselők és az igazságügy-miniszter között egyeztetésre került sor, amelynek eredményeképpen készült el ez a mostani határozati javaslat. A családon belüli erőszak hatékony kezelését nem a Btk. módosításában látják, hanem az egyszerre több területre vonatkozó, állami szervek által koordinált összehangolt fellépésben.
Az Igazságügyi Minisztériumban dr. Gönczöl Katalin miniszteri biztos irányításával kidolgozásra került a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája, amely a napokban kerül közigazgatási egyeztetésre. A stratégián belül kiemelt témakörként szerepel a családi erőszak megelőzésének kérdése.
A piacgazdaságban a nők elhelyezkedése nagyon megnehezedett. 2001 februárjában megindult egy PHARE-program mintegy 2,9 milliós alappal, amely a nők munkaerő-piaci visszailleszkedését segíti, és amelynek elsődleges haszonélvezői a gyermekgondozásból a munkába visszatérni szándékozó kismamák és a negyven éven felüli nők. Pozitívan fogja érinteni a nők munkavállalását, hogy az EU foglalkoztatáspolitikája támogatja a részfoglalkoztatás elterjesztését. Nem kell választani a család és a munka között.
Hazánkban jellemző a nők alacsony részvétele a politikai életben és az államigazgatásban és általában a döntéshozatalban. A parlamenti választások után a női képviselők aránya még mindig nem éri el a 10 százalékot. Szeretnénk elérni, hogy az új európai testületekben megfelelő számban képviseltessék majd magukat a magyar nők.
Örömmel tájékoztatom önöket arról, hogy két héttel ezelőtt a női polgármesterek országos konferenciáján a 461 női polgármester asszony közel kétharmada vett részt. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Fontos, hogy a női civil szervezetek aktívak, kulcsszerepet töltenek be az állampolgárokkal való együttműködésben.
ELNÖK: Frakcióvezető-helyettes asszony, kérem, fejezze be napirend előtti felszólalását.
DR. GURMAI ZITA (MSZP): Jó. Őszintén bízom abban, hogy a miniszter úr személyében - Burány Sándor úrra gondolok - az esélyegyenlőség ügyét támogató partnere és új vezetője lesz a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)
DR. GURMAI ZITA, a külügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Tavaly szeptemberben az Országgyűlés elfogadta az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló nemzetközi megállapodást, mint ezt a miniszter úr is jelezte. Az ebben érintett jó madarak ismerőseink. A különböző gémfajok, a récék és kedvenc madaraink, a gólyák is ide tartoznak, de ide tartozik Andersen meséjéből a rút kiskacsa, vagy az énekes hattyú is. A csatlakozási okirat letétbe helyezése 2002 decemberében megtörtént.
(20.40)
Ahhoz, hogy a magyar jogrend része legyen, az Országgyűlésnek ezt ki kell hirdetnie. A külügyi bizottság az előterjesztést egyhangúlag elfogadásra javasolja.
Köszönöm szépen. (Taps.)
DR. GURMAI ZITA, a külügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök úr! Még mindig kedves Képviselőtársaim! A külügyi bizottság az előterjesztést megtárgyalta, és egyhangú szavazással elfogadásra javasolja.
Köszönöm szépen. (Taps.)
DR. GURMAI ZITA, a külügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az emberiség fokozatosan döbben rá a környezet védelmének fontosságára. Az egyik mérföldkő az amerikai Rachel Carson biológusnő könyve, a “Néma tavaszö volt a hatvanas évek elején. Akkoriban világszerte használták a növényvédelemben a DDT-t és hasonló, a környezetben tartósan megmaradó szerves anyagokat. Ezek a vegyületek tartósan pusztítják a legkülönbözőbb élőlényeket. Hiába tavaszodik ki, ha nem lesz madár, néma marad a föld. A könyv tartalma drámai hatást keltett. De nemcsak a tartalma, hanem az is, hogy a szerző a következő évben fiatalon, rákbetegségben meghalt. A felismeréseket tudományos kutatások követték, amelynek alapján szigorú szabályozások születtek világszerte. Ezek sorában kiemelkedően fontos a szóban forgó jegyzőkönyv, amelyet öt éve a dániai Aarhusban írtak alá. Az említett DDT-t Magyarországon az elsők között tiltották be a hatvanas évek végén, és azóta számos egyéb intézkedés is történt.
Feltétlenül szükséges a miniszter úr által említett intézkedési terv elkészítése és végrehajtása. Ennek fontos eleme, hogy elkerüljük a különböző égési folyamatokban keletkező anyagok, köztük a talán legismertebb dioxinok környezetbe kerülését. Olyan szerteágazó feladatokat jelent ez, mint például az üzemanyag-adalékok felülvizsgálata, hiszen ezek égésekor a szóban forgó POP-k kerülhetnek a levegőbe.
Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok veszélyessége, valamint Magyarország nemzetközi kapcsolatai egyaránt szükségessé teszik a jegyzőkönyv ratifikálását. Ezt a külügyi bizottság jó példaként egyhangúlag támogatta.
Köszönöm. (Taps.)
DR. GURMAI ZITA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Miniszter asszony beszédére reagálva két gondolat fogalmazódott meg bennem. Természetesen mi is tudjuk, hogy a Fehér Szalag nemzetközi mozgalmat annak idején férfiak alapították Kanadában, de nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Magyarországon ennek az ügynek a zászlóvivői, harcosai elsődlegesen a nők és a női civil szervezetek.
Üdvözöljük a mozgalom elindítását, és őszintén reméljük, hogy a közeljövőben a parlament tájékoztatást kap a kormányhivatal és az egyéb kijelölt szervek által megtett intézkedésekről. Szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a nők elleni és a családon belül elkövetett erőszak ügye az egyesült Európa közös ügye.
(8.10)
November 25-e a nők elleni erőszak világnapja volt, erről az Európai Parlament, az Európai Szocialisták Pártja is megemlékezett. Az erőszak megnyilvánulása többnyire zárt ajtók mögött, a magánszféra keretein belül történik, mégsem állíthatjuk azt, hogy magánügy lenne. Az Európai Unió elismeri és támogatja az emberi jogokat, és hozzájárul az erőszak valamennyi formájának kiküszöböléséhez. 1997-ben az Európai Parlament elutasította a nők elleni erőszakot, és a zéró tolerancia elvét hangoztatta és hangoztatja ma is. Olyan határozat született, amelynek keretében az Európai Bizottság kampányt indított abból a célból, hogy az európai közvélemény figyelmét felhívja a problémára, és megoldási módokat találjanak a családon belül elkövetett erőszak megfékezésére. A megelőzést helyezték a középpontba.
Ebben a szellemben született határozati javaslat a női jogok bizottságában a nők emberi jogainak megsértéséről. A határozati javaslat arra ösztönzi a tagországokat, hogy teljes támogatottságukról biztosítsák a jelenlegi és a jövőbeni európai uniós intézkedéseket annak érdekében, hogy sikeres lehessen a küzdelem ezen a területen. Bízom abban, hogy ez itthon is sikerülni fog, bár némi késésben vagyunk. Hiszem azt, hogy a nők elleni erőszakkal szemben, ahhoz, hogy ennek a szelleme áthassa a tárgyalásainkat és intézkedéseinket, nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a két- és többoldalú megállapodásokra egyaránt.
Köszönöm szépen. (Taps.)
DR. GURMAI ZITA, az európai integrációs ügyek bizottságának előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Mind a külügyi, mind pedig az európai integrációs bizottság engem hatalmazott fel, hogy ezen országgyűlési határozati javaslatról tájékoztassam önöket: mindkét bizottság egyhangúlag támogatta ezen rendkívül fontos határozatot.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. GURMAI ZITA, a külügyi bizottság előadója: A külügyi bizottság a határozati javaslatot egyhangúlag támogatja.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. GURMAI ZITA, a külügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A február 16-ai ülésén a külügyi bizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot, és azt egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta. (Taps az MSZP soraiban.)
DR. GURMAI ZITA, a külügyi bizottság előadója: A bizottság a törvényjavaslatot megtárgyalta, és szintén egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. GURMAI ZITA, a külügyi bizottság előadója: A javaslatot, annak fontosságára való tekintettel a bizottság egyhangúlag támogatta, és általános vitára alkalmasnak találta. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. GURMAI ZITA, a külügyi bizottság előadója: Bizottságunk egyhangúlag támogatta és általános vitára alkalmasnak találta ezt a javaslatot is. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. GURMAI ZITA, a külügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az országgyűlési határozati javaslat, amely az európai gazdasági térségben való részvételi megállapodást erősíti meg, 27 millió euró többletforrást jelent.
A külügyi bizottság a határozati javaslatot egyhangúlag támogatta, és általános vitára alkalmasnak tartotta. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Külügyminiszter Úr! Képviselőtársaim! Kedves Barátaim! Tisztelt Vendégeink! Ha valaki 1988-ban, a diplomám átvételekor azt mondja nekem, hogy 16 év múlva, az európai csatlakozás előestéjén az uniós csatlakozásunk előnyeiről, az uniós szerződés aláírásáról kell parlamenti expozét tartanom, egyszerűen nem hiszem el. És tessék: alig egy esztendő múlva, 1989-ben vendégstátust kaptunk az Európa Tanácsban, 1991 decemberében Antall József miniszterelnök aláírta az integrációs szervezettel a társulási megállapodást, 1997 végén öt másik országgal együtt meghívást kaptunk a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, és 2002 decemberében - akkor már kilenc másik országgal együtt - lezárhattuk a tárgyalásokat.
Már két évvel ezelőtt az EU megállapította, hogy Magyarország felkészült a csatlakozásra, eleget tesz a tagság úgynevezett koppenhágai követelményeinek, Magyarország demokratikus jogállam, működő piacgazdaság, olyan ország, amely képes megfelelni az Unión belüli verseny kihívásainak, amely nemcsak átveszi, hanem alkalmazza is az uniós vívmányokat. Megkaptuk tehát a meghívást, a kilenc másik országgal együtt, amelyet a népszavazás 84 százalékos igenje el is döntött, majd tavaly Athénban április 16-án aláírhattuk a csatlakozási megállapodást.
Nehéz utat tettünk meg. A felkészülés sikerét az ország lakosságának munkája, áldozatvállalása, négy szabadon választott parlament és öt kormány egymásra épülő tevékenysége tette lehetővé. Módosítottuk az alkotmányt, törvények, jogszabályok sokaságát változtattuk meg és igazítottuk az európai uniós alapelvekhez. Jelen törvényjavaslat a csatlakozásunkat megelőző utolsó törvényhozási lépés, amely tartalmazza a szerződés teljes szövegét. A törvényjavaslat emellett kihirdeti az Unió elsődleges joganyagát képező úgynevezett alapító szerződéseket, ezek módosításait, amivel a nemzetközi szerződések a magyar jogrendszer részévé válnak.
Országgyűlésünk kezdettől fogva aktív szereplője, előmozdítója volt a magyar európai uniós társulási, felkészülési és taggá válási folyamatnak. Csatlakozásunk alapját az EU alapvető értékeivel történő azonosulás és a meggyőződés jelentette. A felkészülés lépéseit nem az Európai Unió kedvéért, hanem saját érdekeinket követve, a modern Magyarország megteremtéséért kellett megtennünk. A modern európai Magyarország szempontjából korszakos jelentőségű esemény, hogy először küldhetünk képviselőket az Európai Parlamentbe, szimbolikusan és a napi valóság szintjén is megjelenítve, hogy hazánknak helye és szerepe van az élet minden területét átfogó európai döntések meghozatalában.
A koppenhágai csúcsot megelőző hónapokban a kormány szinte minden, speciálisan magyar érdekű kérdésben javítani tudott az ország pozícióján. Nézzük a legfontosabbakat! Magyarországot most már ugyanannyi mandátum illeti meg az Európai Parlamentben, mint a hasonló népességű országokat. Elértük a termőföld külföldiek általi megvásárlására vonatkozó hétéves átmenet három évvel való meghosszabbításának lehetőségét. A versenyfejezetben a befektetési adókedvezményekre vonatkozóan elért megállapodás 250 ezer munkahely fennmaradását tette lehetővé. A mezőgazdasági fejezetben Magyarország adottságainak alapvetően megfelelő kompromisszumokat sikerült elérni. Számottevően javul a gabona, az olajos magvak, a cukorrépa, valamint a zöldség- és gyümölcságazat versenypozíciója. Több speciális mezőgazdasági magyar igény érvényesül: a “tokajiö és a “pálinkaö nevek használata, a borzóna-besorolás. Az EU 2004-2006 között 5,1 milliárd euró összegben vállal kötelezettséget magyarországi támogatások folyósításának megkezdésére - ez a támogatás a magyar GDP éves növekedéséhez 1 százalékkal járul hozzá. Bátran állíthatom, hogy a közép-európai régió egyik legfejlettebb országaként, az EU-tagságra történt alapos belső felkészüléssel a hátunk mögött jogosan bízunk a jövőben.
Tisztelt Országgyűlés! Magyarország ismét a térségi stabilitást erősítő tényezővé vált. Aktívan, és amint azt a NATO-bővítés is bizonyítja, eredményesen támogatjuk szomszédaink felvételét az euroatlanti intézményekbe. A magyar regionális politika teljes mértékben összhangban van az EU bővítési és tágabb Európa-koncepcióival.
Hová is csatlakozik ez a közepes méretű ország? Hová is tart a tízmillió magyar állampolgár? Az Európai Parlament a világon egyedülálló intézmény; az egyetlen olyan nemzetközi parlament, amelyet a tagállamok állampolgárai közvetlenül választanak. E fontos intézmény döntései 2004. május 1-jétől, a tíz új tagállam csatlakozásával már 450 millió európai polgár sorsát befolyásolják. Az Európai Parlament napjainkra érdemi jogalkotó testületté vált, meghatározó szerepet játszik a közösségi költségvetés kialakításában, az Európai Bizottság elnökének és összetételének megválasztásában, a Bizottság tevékenységének ellenőrzésében.
Az Európai Parlament két legnagyobb politikai csoportja: az egyik a szocialista és szociáldemokrata pártokat egyesítő Európai Szocialisták Pártja, a másik a kereszténydemokrata, konzervatív Európai Néppárt frakciója. Az Európai Szocialisták Pártja következetesen kiáll a baloldali értékek, az igazságosság és a szolidaritás mellett. 2003 májusában e frakcióhoz csatlakozott a Magyar Szocialista Párt tíz megfigyelője, köztük jómagam is.
(10.20)
Nem okoz gondot az idegen nyelv használata, azonban mégis boldogsággal tölt el az, hogy ezek után az Európai Parlament képviselői az Unió összes hivatalos nyelvén, így magyarul is felszólalhatnak a plenáris üléseken, a frakciókban és mind a húsz állandó bizottság ülésén is. Igaz, a folyosón, a kávézókban, az informális, néha mindent eldöntő beszélgetéseknél elengedhetetlenül fontos a nyelvismeret, akár az angolé, akár a franciáé.
Hogyan fogunk dolgozni? Hogyan látszik majd ebben a mega nagyságú Parlamentben ez a kis létszámú magyar csoport? Engedjék meg, hogy erről idézzem Martin Schulzot, a Német Szociáldemokrata Párt európai parlamenti delegációjának vezetőjét, aki a következőképpen nyilatkozott rólunk: “Az elmúlt évben a magyar képviselők két különleges tulajdonságára figyeltem fel az Európai Parlamentben. Az egyik, hogy a legkilátástalanabb helyzetben is képesek megoldást találni, a másik, hogy a legszélsőségesebb nézetek fennállása esetén is képesek a kompromisszum kialakítására. Ezért, ha én lennék az Európai Szocialista Párt csoportjának a vezetője - mondta -, akkor egyfajta összekötő szereppel bíznám meg a magyar szocialistákat a most belépő országok szocialistái és az európai szocialista család között.ö
Tisztelt Parlament! Szép szavak, köszönjük a dicséretet. De tudjuk, hogy mi nemcsak külön, hanem együtt is képesek vagyunk arra, hogy pártoktól függetlenül végezzük feladatunkat, ha nemzeti érdekeink így kívánják. Nem is olyan régen - gondolom, a 15 éves parlamenti demokráciánk történetében talán először - össze tudott fogni valamennyi megfigyelőtársam egy jó nemzeti ügyért. Közösen értük el, hogy az Európai Parlament tárgysorozatba vegye, majd elsöprő többséggel megszavazza az észak-dél irányú autópálya tervezetét. Ezzel Magyarországon az elkövetkező években európai uniós hozzájárulással megépülhet az M6-os autópálya.
Ugyancsak nekünk, magyaroknak sikerült elérnünk, hogy bekerült az új európai alkotmány tervezetébe a kisebbségek jogainak deklarálása. Talán nem is kell mondanom, ez hazánk, a Kárpát-medence magyarsága, sőt az egész európai kontinens számára óriási jelentőséggel bír. Megfigyelőként kikérték a véleményünket, egyetértettünk, hogy fölállítsák a közös európai hadtestet, és közösen léptünk fel az Európai Unión kívüli országok megsegítésében is. Egy fejlett Európai Unió ugyanis felelősséggel viseltetik mások sorsa iránt. Ezt jelenti európaiságunk.
Úgy hiszem, számunkra a legfontosabb, hogy hazánkat egyenrangúan kezeljék az Unióban. Ez nehéz küzdelem, mivel az új tagállamok gazdái a legfontosabb támogatás, a közvetlen kifizetések csaknem negyedét kapják meg 2004-ben. Ehhez, hála istennek, hozzájön még a 30 százalékos nemzeti kiegészítés, ami a magyar kormány óriási vívmánya volt a koppenhágai csatlakozási tárgyalásokon. De 2007-től az EU új, hétéves költségvetési ciklusában azért kell határozottan fellépnünk, hogy minél előbb megszűnjék a számunkra hátrányos bánásmód, vagyis a magyar gazdák egyenlő eséllyel vehessék fel a versenyt. Csak így érvényesülhet az Európai Unió legfontosabb alapelve, a szolidaritás.
Gyakorta fölteszik nekem a kérdést, hogy az uniós csatlakozás a magyar mezőgazdaság számára áldás vagy sorscsapás. Nos, a személyes véleményem az, hogy a csatlakozás óriási esély, világgazdasági védelem és egyben nagy versenyképességi kihívás is. Európa mezőgazdasága egyszerre figyel a hatékonyságra, a piaci követelményekre, a természeti táj megőrzésére és arra, hogy ne néptelenedjen el a vidék. Szerintem ezt a számunkra különösen fontos célt az Európai Unió segítségével érhetjük el.
Az Európai Unióban a baloldali értékek megkerülhetetlenek, meghatározóak. Örömteli a spanyol és a francia választási győzelem. Itt nincs helye a hátrányos megkülönböztetésnek, és elvárják uniós társaink, hogy külön segítséget kapjanak a nők, az elmaradott térségek lakói, a fogyatékkal élők és a romák. Egy esélyteremtő államnak a munkához jutást és a munkahely megőrzését kell támogatnia, és igenis segíteni kell azokat, akik külső segítség nélkül képtelenek megélni.
Amikor az európai uniós csatlakozás szóba kerül, a leggyakrabban nekem szegezett kérdés az, hogy milyen közvetlen hatásokkal lesz ez a nők mindennapi életére. Azt tudjuk, tapasztaljuk, hogy a rendszerváltozás óta eltelt időszakban a nők helyzete sok szempontból nehezebb lett. A társadalmi és gazdasági átalakulás olyan új helyzeteket teremtett, amelyek a családban, a munkaerőpiacon, a közéletben új, eddig nem tapasztalt kihívások elé állítják a nőket is, de nem nyújtanak automatikus vagy felülről elrendelt megoldásokat. Ezért a csatlakozás mindennapokra gyakorolt hatásainak alakításában az egyének felelőssége is meghatározó. A társadalmi nemek egyenlősége már régóta mint alapvető jog és mint elérendő cél is szerepel az Unió szerződésében. De fontos hangsúlyozni, hogy ez nem csupán kisebbségi kérdés, ez az egész társadalmat érintő ügy.
A csatlakozás lehetőség arra, hogy a demokrácia alapértékeit szem előtt tartva biztonságosabb világot teremtsünk magunknak; biztonságot a családban, a munkahelyen, biztonságot abban, hogy el tudjunk igazodni a jogaink és a lehetőségeink között, tágabb értelemben pedig békét, biztonságot a világban. Lehetőségek nyílnak számunkra, amelyekkel tudnunk kell okosan élni, odafigyelve azokra is, akik támogatást igényelnek a lehetőségek kiaknázásához.
A csatlakozásra való felkészülés során, még 2001 novemberében elkészült Magyarország közös foglalkoztatáspolitikai értékelése. Célja a foglalkoztatási rendszerek vizsgálata volt annak érdekében, hogy az ország képes legyen az európai foglalkoztatási stratégia megvalósítására. Azóta több, közösen kialakított program is szolgálja felkészülésünket. A foglalkoztatottsági ráta Magyarországon mindkét nem esetében alacsonyabb, mint az EU-átlag. A munkaerőpiac nemek szerint továbbra is szegregált, és a bérkülönbségek sem szűntek meg. A női foglalkoztatottság szintjének a lisszaboni stratégiában meghatározott emeléséhez a munkahelyteremtésen túl olyan foglalkoztatási formák kellenek, amelyek mindkét szülő számára lehetővé teszik a munkahelyi és a családi kötelezettségek összehangolását. Szükség van a rendszerváltás óta folyamatosan zsugorodó gyermekgondozó intézmények rendszerének fejlesztésére, és nem feledkezhetünk meg a beteg vagy az idős családtagok gondozását, ápolását elősegítő intézményrendszerek fejlesztéséről sem.
A tagországok nagy részében terjedőben van, hogy kiterjesztik a gyermekgondozáshoz kapcsolódó, mindkét szülőt megillető jogosultságot. A Bizottság állásfoglalása szerint ez kedvező irányú fejlődés, hiszen mindkét szülő számára lehetőséget ad a gondozásban való részvételre. De mivel ezek a kötelezettségek még mindig főként a nőre hárulnak, van még bőven teendőnk. A csatlakozási folyamat ráirányította a figyelmet a kirekesztődés és a szegénység elleni küzdelemre is.
Női részvétel: a tíz csatlakozó ország közül Magyarország az utolsó előtti helyet foglalja el a nők parlamenti jelenléti arányát tekintve, nem érjük el a 10 százalékot, Málta előz meg bennünket. A legmagasabb arányt Lengyelország képviseli a maga 20 százalékával. Az Európai Parlamentben 31 százalékot képviselnek a nők. Fontos, hogy az európai parlamenti választásokon a nők és férfiak kiegyensúlyozott arányban vegyenek részt. Ahogy mondani szoktam: ahol a nők jól érzik magukat, ott a férfiak mindig biztonságban vannak itthon és Európában.
Mindenképpen beszélnünk kell a civil szféra munkájának fontosságáról is. A csatlakozás után teljes jogú tagként sok olyan pályázati és együttműködési lehetőség nyílik számunkra is, amelyek reményeink szerint hatékonyan járulnak hozzá érdekérvényesítő és érdek-képviseleti tevékenységük ellátásához. Ne felejtsük el azt, hogy nem csupán egy gazdasági közösséghez csatlakozunk. Egy értékközösségnek is részesei leszünk, amelynek alapvető értékei közé tartozik az emberi jogok elismerése és garantálása.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! Kedves Vendégeink! 1988-ban csak álmodtam arról, hogy határtalanul szeretném hazámat. Most már megvalósulhat az álmom, és lassan kimondhatom: a határok ledőlnek, és nincs akadálya, hogy határtalanul szeressem Magyarországot.
Köszönöm szépen. (Taps.)