Felszólalás adatai

DR. GURMAI ZITA (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Örülök, hogy néhány hónapon belül ismét lehetőséget kaptam arra, hogy a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség elérése érdekében történt eseményekről tájékoztassam önöket. Remélem, erre rendszeresen sor kerül majd, és nemcsak a tegnapi nőnap segített hozzá a felszólaláshoz.

Először is szeretném összefoglalni a kormányzat azon intézkedéseit, amelyekkel a családok és ezzel a nők helyzetét segítette az elmúlt időszakban, majd azokat a feladatokat, amelyeket az uniós csatlakozás kapcsán a kormány már sikerrel teljesített vagy jelenleg is kidolgozás alatt állnak. Ilyen a társadalmi kirekesztés és a diszkrimináció elleni harc. Végül pedig a politika területén beszélnék azokról a teendőkről, amelyek a nők esélyegyenlőségének megvalósítása terén a közeljövő feladatai.

A jelenlegi kormány hivatalba lépése óta eltelt hónapokban számos olyan intézkedés született, amely az esélyegyenlőség javítását, a nők és a családok életének könnyítését szolgálják. Gondolok itt arra, hogy 2002 augusztusa óta évente 2,2 millió gyermek után kapnak a családok kétszeres összegű családi pótlékot, és az ellátás tavaly szeptembertől 20 százalékkal emelkedett. A tavaly augusztusban kifizetett tizenharmadik havi családi pótlék éves szinten a járulék több mint 8 százalékos növekedését jelentette.

Abban az Európai Közösségben, amelyhez csatlakozni kívánunk, mintegy tíz direktíván keresztül a legalapvetőbb célok között szerepel a nők és a férfiak közötti egyenlőség. Az amszterdami szerződés rendelkezik arról, hogy a Közösség valamennyi tevékenysége során törekedni kell a nemek közötti egyenlőtlenség leküzdésére, és elő kell segíteni a nők és férfiak közötti egyenlőséget. Az Unió a nemek közötti egyenlőség elvét minden közösségi és tagállami szakpolitikában és eljárásban érvényesíti. A csatlakozás után ennek az elvnek is érvényre kell majd jutnia, többek között a hivatalok működése, a gazdaság irányítása, a költségvetések elfogadása során.

Az EU hosszú távú programjainak zászlaján a szociális kirekesztődés és a diszkrimináció elleni harc szerepel. A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumban készül a nemzeti cselekvési program, amely összegzi a kormányzati feladatokat, meghatározza a felelősöket és a költségvetési forrásokat.

A kormányzati akarat mellett szükség van az azt tartalmazó jogalkotásra is. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás előfeltételét jelenti az esélyegyenlőségre vonatkozó közösségi jogi szabályozás hazai átvétele. A munka törvénykönyve tartalmazza a diszkriminációra vonatkozó fogalmi meghatározásokat és rendelkezéseket.

A kormány március 5-i ülésén tárgyalta meg az Igazságügyi Minisztérium jelentését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvény koncepciójának kidolgozásáról. A törvényjavaslat kodifikációja megkezdődött. A jogalkotási terv szerint a törvényjavaslat április végén kerül az Országgyűlés elé, amely azt júniusban fogadja el. Le kell folytatni az államigazgatási és a szociális partnerekkel való egyeztetést, illetve a társadalmi szervezetekkel történő egyeztetést is.

2003. március 5-én a szociális és családügyi bizottság tárgyalta Eörsi Mátyás és Vadai Ágnes képviselőtársaink február 26-án ismételten benyújtott önálló indítványát a családon belüli erőszak megelőzéséről és a hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról. A korábban, december 2-án benyújtott önálló indítványukkal kapcsolatban az egységes álláspont kialakítása érdekében az országgyűlési képviselők és az igazságügy-miniszter között egyeztetésre került sor, amelynek eredményeképpen készült el ez a mostani határozati javaslat. A családon belüli erőszak hatékony kezelését nem a Btk. módosításában látják, hanem az egyszerre több területre vonatkozó, állami szervek által koordinált összehangolt fellépésben.

Az Igazságügyi Minisztériumban dr. Gönczöl Katalin miniszteri biztos irányításával kidolgozásra került a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája, amely a napokban kerül közigazgatási egyeztetésre. A stratégián belül kiemelt témakörként szerepel a családi erőszak megelőzésének kérdése.

A piacgazdaságban a nők elhelyezkedése nagyon megnehezedett. 2001 februárjában megindult egy PHARE-program mintegy 2,9 milliós alappal, amely a nők munkaerő-piaci visszailleszkedését segíti, és amelynek elsődleges haszonélvezői a gyermekgondozásból a munkába visszatérni szándékozó kismamák és a negyven éven felüli nők. Pozitívan fogja érinteni a nők munkavállalását, hogy az EU foglalkoztatáspolitikája támogatja a részfoglalkoztatás elterjesztését. Nem kell választani a család és a munka között.

Hazánkban jellemző a nők alacsony részvétele a politikai életben és az államigazgatásban és általában a döntéshozatalban. A parlamenti választások után a női képviselők aránya még mindig nem éri el a 10 százalékot. Szeretnénk elérni, hogy az új európai testületekben megfelelő számban képviseltessék majd magukat a magyar nők.

Örömmel tájékoztatom önöket arról, hogy két héttel ezelőtt a női polgármesterek országos konferenciáján a 461 női polgármester asszony közel kétharmada vett részt. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Fontos, hogy a női civil szervezetek aktívak, kulcsszerepet töltenek be az állampolgárokkal való együttműködésben.

ELNÖK: Frakcióvezető-helyettes asszony, kérem, fejezze be napirend előtti felszólalását.

DR. GURMAI ZITA (MSZP): Jó. Őszintén bízom abban, hogy a miniszter úr személyében - Burány Sándor úrra gondolok - az esélyegyenlőség ügyét támogató partnere és új vezetője lesz a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)