A felszólalás szövege:

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt években hazánkban töretlenül folytatódott a gazdasági növekedés, kiemelkedően teljesített a turizmus, a kiskereskedelem, a lakáspiac, de az ipari ágazatokban is jelentős beruházásokra került sor. A magyar GDP növekedése a legutóbbi negyedévben 4,7 százalék volt, amely meghaladta az Unió átlagát. Mindeközben biztosított volt az államháztartás egyensúlya és nyolcadik éve csökken az államadósság. A javuló gazdasági teljesítménynek köszönhetően több jut a magyar családoknak is. A több évre szóló adó- és bérmegállapodás következtében csökkentek a bérre rakódó közterhek, az idei év első negyedévében 12,4 százalékkal nőttek a bérek. Versenyképességi fordulatnak lehetünk tanúi a magyar gazdaságban, amelyet a nemzetközi felmérések is visszaigazolnak. A svájci IMD vezetőképző és gazdaságkutató intézet évente publikált nemzetközi versenyképességi felmérése alapján az idén Magyarország öt helyet lépett előre. A felmérés alapján Magyarország legfontosabb versenyképességi erősségei között lehet említeni a képzett munkaerőt, a dinamikus gazdasági növekedést és a versenyképes adókörnyezetet.

A további teljesítményjavulás egyik feltétele, hogy ösztönözzük a hazai vállalatok innovációs tevékenységét, illetve innovatív iparágakat tudjunk Magyarországra vonzani. A gépjárműgyártás területén technológiai forradalom zajlik. Az elektromos hajtású és az önvezető járművek fejlesztése egy igen innovatív és ígéretes terület. Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezekkel kapcsolatban kérdezem öntől, milyen módon van lehetősége bekapcsolódni hazánknak ebbe a folyamatba, többek között az önvezető járművek fejlesztésébe.

(17.00)

BENCSIK JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! A fenntarthatóság felé való átmenet területén kiemelkedő jelentőségű stratégiai dokumentum megalkotása került napirendre. A kibocsátás csökkentésére tett globális erőfeszítések sorozatos kudarca miatt jelentős, egyes vélemények szerint az emberi civilizációt veszélyeztető, kedvezőtlen hatásokra kell készülnünk.Ennek mérséklése egyaránt igényli az üvegházhatású gázok kibocsátásának további csökkentését, valamint az elkerülhetetlen alkalmazkodás szakszerű megtervezését és annak végrehajtását. Ezért szükség van egy olyan, a jelenleg fennálló szakpolitikai ellentmondások, nem összeegyeztethető célok feloldását megalapozó, szakmai és társadalmi egyetértéssel elkészített, átfogó társadalompolitikai és gazdaságfejlesztési jövőképre, amely a hagyományok és a korszerű ismeretek összhangjával termelési és életkeretmintákat ad az éghajlatváltozás kihívásaira.

Olyan stratégiára van szüksége Magyarországnak, amely feltárja azokat a lehetőségeket, amelyek az alkalmazkodást teher helyett gazdasági húzóerőként teszik megvalósíthatóvá. Egyetértve miniszter úr előterjesztőként megfogalmazott gondolataival, olyan racionális pálya felrajzolására kell törekednünk, amely elősegíti az ország gazdasági és diplomáciai súlyának erősödését.

Általános és egyben átfogó célként pedig a nemzeti és egyben társadalmi fennmaradást és a tartamos fejlődést kell biztosítanunk egy meglehetősen gyors változáson keresztülmenő világban.

Tisztelt Országgyűlés! Csak rendszerszemlélettel és a súlypontok helyes megválasztásával lehetünk úrrá az éghajlat-módosulás okozta természeti, társadalmi és gazdasági válsághelyzeten. Az átfogó célok mellett tematikus célok meghatározására van szükség. Az előttünk lévő éghajlatváltozási stratégia újszerű szerkezete már önmagában is segít a súlypontok kijelölésében. Annak ellenére, hogy Magyarország az elmúlt negyedszázad során 40 százalékos mértékben csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, további erőfeszítésekre van szükségünk ahhoz, hogy mi magunk is kivegyük részünket a globális tehermegosztásból.

Ennek ellenére a stratégia részét képező hazai dekarbonizációs útiterv elsődleges hajtóereje, ahogy azt miniszter úr is megfogalmazta, nem a nemzetközi kötelezettségek teljesítése kell legyen. Elsősorban a fenntarthatóság felé való átmenet nemzetstratégiai céljainak kell megfeleljen. A fosszilis tüzelőanyagoktól történő függés mérséklése, az anyag- és energiatakarékos technológiák térnyerése, továbbá a megújuló energiaforrások elterjedése valóban szükséges, és ezek figyelembevételével a nemzeti energiastratégia korrekciójára is sort kell keríteni.

Tisztelt Miniszter Úr! Javasoljuk, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének céljait és cselekvési irányait tartalmazó hazai dekarbonizációs útiterv végrehajtása a versenyképesség, a technológiaváltás és az éghajlatvédelem szempontjainak kiegyensúlyozott figyelembevételén nyugvó stratégiai keretrendszer részeként valósuljon meg. A dekarbonizációs útiterv egyaránt alapuljon a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos nemzetközi együttműködési kötelezettségünk Alaptörvénybe foglalt elvére, valamint a kibocsátáscsökkentés társadalmi költségeinek és hasznainak gondos mérlegelésén alapuló, a nemzeti érdekeket érvényre juttató politikára.

Előnyben kell részesíteni azokat a megoldásokat, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésén túl más környezeti, társadalmi vagy gazdasági előnyökkel is rendelkeznek.

(11.10)

Például a közintézmények energetikai korszerűsítése nemcsak kibocsátáscsökkentéssel, hanem energia- és ezáltal pénzügyi megtakarítással is jár, továbbá biztonságosabbá és komfortosabbá tehetjük az érintett közszolgáltatásokat, legyenek azok éppen bölcsődék, óvodák, iskolák, kórházak vagy szociális otthonok. De hasonló addicionális előnyökkel járhat a veszélyes árhullámokból származó nagyvizek tározása és öntözési célú felhasználása. Arra is oda kell figyelnünk, hogy az eltérő nemzetgazdasági ágazatok eltérő mértékű kibocsátáscsökkentés elérésére képesek. Nem terhelhetjük túl példának okáért az élelmezésbiztonságunkat szolgáló mezőgazdaságot, ugyanakkor az ipari ökológia, az anyagáramok összekapcsolása számos lehetőséget hordoz magában. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy az éghajlat-politika ahhoz az innovációs tárcához került, ahová a gazdaságstratégia összehangolásának feladata is tartozik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelemmel a Kárpát-medence jelentős kitettségére, az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaiban az alkalmazkodás súlyát kell növelni a hazai éghajlatvédelmi politikában és a közvélemény tájékoztatásában is. Magyarországon különböző természetű és eltérő okokra visszavezethető területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg: iskolázottság, egészségi állapot, gazdasági társaságok számossága mind-mind befolyásolja egy-egy térségnek, egy-egy régiónak vagy éppen településnek az alkalmazkodóképességét. Az éghajlatváltozás során bekövetkező hatásokra ezek a területi különbségek tovább mélyülhetnek, ugyanis az egyes térségek más-más módon és mértékben sérülékenyek a változásokkal szemben.

Lényeges ezek tudományos hátterének megismerése, elemzése, valamint a gyakoribbá váló szélsőséges eseményekhez való alkalmazkodást szolgáló cselekvési tervek ágazati és területi szintű kidolgozása. Éppen ezért javasoljuk, hogy az éghajlatváltozásra való felkészüléssel kapcsolatos kutatási és fejlesztési tevékenység kapja meg a szükséges kormányzati támogatást, és az elért eredmények hasznosítására fordítsunk kiemelt figyelmet. Ezért is hoztuk létre munkatársaimmal közel öt esztendővel ezelőtt azt a geoinformációs rendszert, a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszert, amely a kitettség, az érzékenység és az alkalmazkodási képesség elemzésével segíti elő a sérülékenység meghatározását és az arra épülő helyes stratégia megalkotását.

Képviselőtársaim, engedjék meg, hogy külön is köszöntsem a teremben ülő egykori munkatársaimat, akik részt vettek a most tárgyalt stratégiai keretrendszer megalkotásában. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat keretein belül működő Nemzeti Alkalmazkodási Központban dolgozva az elmúlt három esztendőben ők voltak azok, akik a szakminisztériummal együttműködve módszertani támogatást nyújtottak a megyei és a helyi önkormányzatoknak, hogy azok elkészíthessék a térségi és helyi szintű klímastratégiájukat. Köszönöm, köszönjük azon önkormányzatok felelősségvállalását, amelyek komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a jelenleg futó uniós és hazai pályázatok által elérhető pénzügyi forrásokat az éghajlatvédelem és a célszerű alkalmazkodás szempontjainak érvényre juttatása mellett használják fel fejlesztéseik során. A stratégiai keretrendszer részeként éppen ezért említést kell tennünk arról a fejezetről is, amely az államigazgatás, a média, továbbá az oktatás, szemléletformálás, továbbá a jó gyakorlatok bemutatása terén megnyilvánuló fontosságot emeli ki.

Tisztelt Országgyűlés! Ha megnézzük, hogy a NÉS-2 miben jelent érzékelhető változást a korábbi stratégiához képest, akkor azt az alábbiakban foglalhatjuk össze. Szoros kapcsolatot feltételez más horizontális és ágazati stratégiákkal, így a hazai tervezési rendszerben fontos szerepet tölthet be. Részletesebben és arányosabban tartalmazza a jelenlegi mérséklési és alkalmazkodási törekvéseket, célrendszereket és azok hierarchiáját. Nagyobb hangsúlyt fektet továbbá a szemléletformálásra. Elfogadott tudományos módszerek alapján tárja fel az éghajlatváltozás hatásait. Figyelembe veszi a hatások és a sérülékenység feltárásánál a területi különbözőségeket. Figyelembe veszi továbbá a monitoringrendszer fontosságát, hiszen a mérséklési és alkalmazkodási cselekvések tényleges hatásait mérni szükséges annak érdekében, hogy a szükséges korrekciókat el lehessen végezni és a különböző cselekvési beavatkozások összhangját nyomon lehessen követni. Végezetül lehetőség nyílik az éghajlatváltozás hazai tendenciáinak, hatásainak, valamint a mérséklés és az alkalmazkodás lehetőségeinek, továbbá a vonatkozó célkitűzések megvalósulásának egységes vizsgálatára és elemzésére.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Végezetül még egy ajánlást szeretnénk tenni a kormány számára. Meg kell teremteni a nemzeti éghajlatváltozási stratégia és más szakpolitikai stratégiák, tervek közötti összhangot. A jelenleg készülő vagy a jövőben megkezdett szakpolitikai stratégiák, intézkedési tervek és programok kialakításánál a releváns éghajlatvédelmi vonatkozásokat mindenképpen figyelembe kell venni és szerepeltetni kell az adott szakpolitikai stratégiában, illetve cselekvési tervekben. Mindezek figyelembevételével biztosíthatóvá válik a két legfontosabb átfogó cél, amelyeket miniszter úr is elmondott a tisztelt Ház falai között: a nemzeti és társadalmi szintű fennmaradás, továbbá az ország tartamos gyarapodása. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor Czunyiné dr. Bertalan Judit képviselőtársammal megfogalmaztuk e törvényjavaslatot, akkor a mindennapi gyakorlati tapasztalat volt az, amely erre késztetett bennünket. Hiszen azok az állampolgárok, akik átmeneti bányászjáradékban részesülnek, a tapasztalataink szerint a helyi gazdaság, de ezáltal a nemzetgazdaság számára is érdemi és jelentős tapasztalattal rendelkező munkaerőként és munkaerő-tartalékként jelennek meg a gazdasági régiónkban. Az átmeneti bányászjáradékra jogosultak viszonylag fiatalnak mondhatók  hogyha az én korosztályom még fiatalnak mondható, akkor mindenképpen , hiszen a járadékra való jogosultság megítélése szempontjából alapvető kritérium a 25 év föld alatti munkavégzés vagy 5 ezer föld alatti műszaknak a ledolgozása. Ha valaki 18 esztendős korában, de akár még azt megelőzően vájártanulóként kezdte a bányász pályafutását, akkor negyven-egynéhány éves korára, a 25 éves föld alatti munkavégzési kritériumot teljesítve átmeneti bányászjáradékossá válhatott. Egy 45-50 éves, mondjuk úgy, hogy fiatal ember, aki fegyelmezett, megfelelő szakképesítéssel is rendelkezik, az a helyi gazdaság számára kiváló munkaerő-tartalékot jelent. A jelen szabályozási körülmények között is megvan a lehetőségük arra, hogy munkát vállaljanak, ugyanakkor, ha a minimálbér 18-szorosát meghaladja az adott tárgyévben a jövedelme az átmeneti bányászjáradékban részesülőknek, akkor szüneteltetniük kell a munkavégzést, ugyanis ezt a jövedelemplafont nem hághatják át anélkül, hogy az ellátásra való jogosultságukat átmenetileg el ne veszítenék. Ez viszont jó esetben a szürkegazdaságot erősíti, rossz esetben pedig a munkaeszközt sutba vágva azt mondják a járadékosok, hogy ők nem kívánnak dolgozni.

Miért olyan lényeges és fontos kérdés ez, annak ellenére, hogy mindösszességében 3 ezer magyar polgárt érint ez a kérdés Magyarországon? Azért, mert 2010-ben elértük a kormány támogatásával, hogy a szocialista kormány által bezárásra ítélt Vértesi Erőmű továbbra is működhessen, mintegy hét évig működött még ez az erőmű Oroszlányban.

(17.50)

Mindazok a bányászok, akik még nem érték el a jogosultsági határt a felszín alatti munkavégzés műszakszámát vagy pedig a 25 esztendőt tekintve, azok odaköltöztek ebbe a térségbe, ott váltak járadékossá, és nem is költöztek már vissza az eredeti lakóhelyükre. Tehát több mint ezren vannak, közel 1200-an vannak olyan potenciális munkavállalók, akik ebben a szűk  Tata, Tatabánya, Oroszlány  térségben laknak és élnek. Ezzel a törvénymódosítással eltörölhetjük ezt a felső kereseti korlátot, így nyugodt lelkiismerettel, nyugodt szívvel végigdolgozhatják úgy az egész esztendőt, hogy az átmeneti bányászjáradékra való jogosultságukat nem veszíthetik el.

Én tisztelettel köszönöm a képviselőtársak megértését, támogató hozzászólásaikat, amelyeket az általános vitában, illetve a részletes vita során kifejtettek. El kell mondani azt is, hogy voltak ugyan néhányan ellenzéki képviselők, akik ezt nem tartották helyénvalónak vagy szükségszerűnek, de az ő kritikájuk élességét és súlyát is tompítja az, hogy egyetlenegy módosító indítvány nem került benyújtásra, így nyugodt lelkiismerettel készülhetünk majd a törvényjavaslat végszavazására is, és bizakodunk abban, hogy e 3 ezer, az egész életét, az eddigi életét meglehetősen kockáztatva átmeneti bányászjáradékra irányuló szolgáló időt elnyerő polgártársunk immáron, ezt követően is ott lehet a munkaerőpiacon, és nyugodt lelkiismerettel, a munkaügyi hatóságok esetleges zaklatásától mentesülve tudja majd a családját, családtagjait tovább gyarapítani. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

BENCSIK JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is a változás mibenlétével kell egy kicsit foglalkozzunk. Hála istennek, ma már kevesen vitatják azt, hogy alapvetően egy természetes folyamatról van szó, egy természetesen visszatérő folyamatról, amely  esztendőben mérve  mintegy 10 ezer esztendős nagyságrendben szokott bekövetkezni. Éppen ezért érdemes mindannyiunknak  a földtörténetet egy kicsit szemünk elé véve  végiggondolni azt, hogy 10 ezer esztendővel ezelőtt vagy éppen 3 millió esztendővel ezelőtt milyen földtörténeti állapotok voltak, milyen természeti környezetben kellett akkor azoknak az élőlényeknek egzisztálniuk, amelyek éppen akkor itt a Földön megtalálhatók voltak. Ugyanis a tudósaink által előre jelzett, klímaváltozással kapcsolatos trendek ennek az évszázadnak a közepére olyan klimatikus viszonyokat vetítenek elő, amelyek utoljára a Föld történetében 3 millió esztendővel ezelőtt voltak éppen megtalálhatók. Éppen ezért elsősorban az alkalmazkodás az, ami számunkra fontos. Az alkalmazkodást mindenképpen azzal kell kezdenünk, hogy azokat az erőforrásokat, amelyek rendelkezésünkre állnak a természetben, tartalmasan és fenntartható módon próbáljuk meg saját javunkra felhasználni. Mert ha nem ezt tesszük, akkor ezt a természetes, ciklusos folyamatú éghajlatmódosulás-változást megtetézzük azokkal az emberi hatásokkal, amelyek az elmúlt 200-250 esztendőben  az ipari forradalom és a fosszilis tüzelőanyagok megjelenését követően  jelentős mértékben hozzájárultak a Föld felszínének és légrétegének átalakításához.Éppen ezért azt is ki kell mondani, hogy leginkább az emberi magatartásforma az, amely befolyásolja mindannyiunk jövőjét. Értékválasztás kérdése a fenntarthatóság és az éghajlat-módosulás lassítása, egy olyan értékválasztás, amely takarékosságra, hatékony energiafelhasználásra és anyagfelhasználásra serkent bennünket. Mondhatnám azt, hogy rossz példa volt néhány órával ezelőtt az ellenzéki képviselőknek a magatartása; ők ezt az értéket választották, éppen a magukat zöldnek nevező politikai frakciókhoz tartozók, hogy a nyakunkba legalább tíztalicskányi papírfecnit, szemetet szórtak. Nincsenek itt az ülésteremben, bár ők kezdeményezték ennek a vitának a lefolytatását.

Mi a változás természete? Szijjártó miniszter úr említette a migrációt, azt a migrációt, amely alapvetően a gazdasági megélhetés érdekében történik. Ennek a mozgatórugója az, hogy megváltoznak a lét- és termelési körülmények. A lét- és termelési körülmények megváltozása az, amely kimozdítja a nagyobb néptömegeket, és azon kontinensek irányába vezérli őket, ahol még ezek a létfeltételek barátságosabbak, és kevesebb emberi erőfeszítéssel lehet ugyanazt az életszínvonalat, azt a megélhetést biztosítani.

De nemcsak a gazdasági bevándorlókkal kapcsolatos problémák kezelésére kell felkészülnünk itt Európában és azon belül Magyarországon, a Kárpát-medencében, hanem három olyan kérdéssel is kell foglalkoznunk, amit a kormány képviselői itt már felvázoltak röviden: a vízbiztonság, a víz mennyiségi és minőségi rendelkezésre állása, az élelmezésbiztonság, amely részben kapcsolatban van a víz rendelkezésre állásával is, hiszen a mezőgazdasági kultúrák ok- és célszerű fenntartásához, az élelmezésünk alapjának az előállításához szükséges a jó minőségű öntözési célú víz rendelkezésre állása. És ugyanilyen fontos a lakhatási biztonság, amely azoknak az épületeknek a szélállóságát, hőállóságát, UV-állóságát foglalja magában, amelyekben éljük az életünket, akár az otthonainkról, akár pedig a közintézményeinkről van szó. Tehát ez a három legfontosabb kérdéskör, amivel foglalkoznia kell a kormányzatnak a következő néhány évtizedben, hogy a század közepére mind a vízbiztonság, élelmezésbiztonság, lakhatási biztonság, a vonalas infrastruktúrák, tehát a kritikus infrastruktúrák, amelyek a közlekedéshez, az energiaellátáshoz szükségeltetnek, azok megfelelő minőségben és biztonságban álljanak rendelkezésre.

Szemlélet és életgyakorlat megváltoztatására tettem említést, takarékosságra és hatékonyságra van szükség. A takarékosság értékválasztást jelent. Éppen ezért fontos, amit Rétvári államtitkár úr is felvázolt az oktatás területén, hogy már a Nemzeti alaptantervbe és a pedagógusoktatásba is be kell illeszteni a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek átadását.

Nagyon fontos a hatékonyság, hogy azokat az erőforrásokat, legyenek azok nyersanyagok, legyenek azok energiaforrások, azokat hatékonyan használjuk fel. És itt kapcsolódik az innováció. Nem véletlen az, hogy éppen az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkozik az éhajlatváltozás kérdésével is, nemcsak azért, mert kitűzték ezt a nagyon szép pályát önmaguknak, hogy bajnok pályát kell elérni, és nemcsak önmaguk szeretnének bajnokok lenni, hanem a teljes kormányzati tevékenységet és Magyarországot is az éghajlatváltozás kérdéskörében bajnoknak szeretnék látni, de valóban, ez így van, a hatékonyabb nyersanyag-felhasználás és energiafelhasználás innovációt igényel, gondolkodást, fejlesztést igényel, és ebben mi, magyarok mindig jók voltunk. Ha olyan technológiákat tudunk előállítani, amelyeket értékesíteni tudunk a világpiacon, ráadásul a nemzetközi klímaegyezmények keretén belül, akkor ezt ki kell használni, erre építeni kell; ahogy ez elhangzott, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés vagy akár az agrárium, a mezőgazdaság területén ezek kiváló lehetőséget biztosítanak a magyar gazdaság számára.

(15.00)

Lassítás, én inkább ezt mondanám. Ez a kibocsátáscsökkentés egy nagyon szép fogalom, de ezzel nem fogjuk megváltoztatni a trendet, lassítani tudjuk az éghajlatváltozás mértékét. Én a magam részéről már ezzel is megelégednék, a kormány legyen ambiciózusabb, hiszen ezt várjuk el tőle, de amit valójában megtehetünk, az ennek az éghajlat-módosulási folyamatnak a lassítása, azt meg is kell tennünk.

A másik nagyon fontos kérdés az alkalmazkodás. A lassítás területén az épület-korszerűsítés egy kiváló lehetőség. Az államnak és az önkormányzatoknak elsődleges feladata és kötelezettsége, hogy a közszolgáltatásoknak helyet adó épületeket, létesítményeket éghajlat-módosulás szempontjából is időtállóvá tegyék, tehát azokat a szélsőséges időjárási viszonyokat a legfontosabb közintézményeink sérülésmentesen tudják átvészelni, elviselni. Ezek közé tartoznak a kórházak, ezek közé tartoznak az idősotthonok, a rendvédelmi, honvédelmi létesítmények, de ezek közé tartoznak az oktatási intézményeink is más-más fontossági sorrendben, hiszen egy havária esetében, egy rendkívüli helyzetben mindig elsősorban az idős emberek, a kiszolgáltatott helyzetben lévők, a betegek ellátása a legfontosabb, mellette a gyermekeké.

Tehát az épületek korszerűsítésében, az energiahatékonysági beruházásokban, a megújuló energiaforrások használatában valóban nagy lehetőségek vannak, gazdaságélénkítési lehetőségek is vannak, a költségvetésnek megtakarítási lehetőségei vannak, és ezen szolgáltatások használóinak pedig az ellátás színvonalában érzékelhető növekmény a saját jussuk. Egy példát mondanék csak: amikor a saját választókerületemben a megyei kórház korszerűsítését elvégeztük, és végre a hőszigetelés megtörtént, az ablakokat kicseréltük, amelyeken keresztül a huzat majd’ kivitte a betegeket, akkor azt tapasztalták az oda bekerülő és ellátásban részesülő betegek, hogy komfortosabb körülmények között tudják igénybe venni a szolgáltatást.

Vagy a szemléletformálás szempontjából milyen fontos, hogy egy iskolában, amikor fotovoltaikus rendszert, napelemeket szerelnek fel villamos energia előállítása céljából, egy kicsi kijelző panel ott van a közösségi térben, az iskola aulájában, és a tanszünetben, az óraközi szünetben a gyerekek szórakozás gyanánt is tudják nézegetni azt, hogy éppen abban a napszakban mennyi villamos energiát termel az a napelemrendszer, amely az iskola tetejére fel lett szerelve. És akkor az órán a szaktanár vagy az osztályfőnök tud beszélni az energiatakarékosságról, a megújuló energiák tiszta voltáról, ezeknek a fontosságáról, a fenntarthatóságról, a meglévő erőforrások tartalmas használatáról.

Ugyanilyen programokat indított el lakossági körben a minisztérium a háztartási gépek cseréjére, a megújuló energiák alkalmazására, a csapadékvíz-elvezetés biztosítására. A kistelepülések esetében a területi operatív program keretében az egyik legfontosabb pályázati cél a villámárvízek megakadályozását, kivédését szolgáló helyi, települési csapadékvíz-elvezető rendszerek rekonstrukciója vagy kiépítése. Tehát gyakorlati példák sokaságait tudjuk felsorolni a vízelvezetés, vízvisszatartás terén is.

A társadalmi és gazdasági fenntarthatóságról is essen szó, ugyanis gyakran halljuk az ellenzék részéről, hogy az elmúlt években az a trend megtört, miszerint folyamatosan csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, és az elmúlt két esztendőben 1, illetve összességében 2 százalékkal növekedett; még így is mi éllovasok vagyunk Európában.

De hát, a kutyafáját, vegyük már tudomásul azt, hogy valamiből meg is kell élni! Tehát az embereknek élni kell, dolgozniuk kell, valahol munkahely kell, értéket kell előállítsanak, abból el kell tartsák saját magukat és a családjukat, ahhoz pedig iparra van szükség és mezőgazdaságra van szükség. Olyan iparra van szükség, amely anyag- és energiatakarékos ipar, és ezzel együtt is sok embernek ad munkalehetőséget, benne van az innováció lehetősége is, tehát nem egyszerűen csak összeszerelő tevékenységről, hanem nagyobb hozzáadott értéket képviselő iparról van szó, de az elmúlt években ilyen fejlesztések valósultak meg országszerte.

Éppen ennek következtében valamelyest növekedett a kibocsátás, de a kibocsátás túlnyomó többsége nem is az iparból és nem is a mezőgazdaságból származik, hanem a közlekedésből, méghozzá abból a közlekedésből, abból a tranzitközlekedésből, ami átszáguld Magyarországon, ami miatt háromsávosítani kell az M1-es autópályát, mert egyszerűen mi idehaza nem tudunk már közlekedni rajta, mert akkora az átáramló tranzitforgalom Magyarországon keresztül. Na, annak olyan kibocsátása van, ami akár 1-2 százalékban is érvényesíteni tudja a hatását az összkibocsátáson belül.

A mezőgazdaság területén az alkalmazkodásról: azt a folyamatot kellene végigvinni az agrártárcának, amit elkezdtek, hogy azokat a növényeket kellene tovább nemesíteni és kiválasztani, amelyek szárazságtűrőek, mert nem fogjuk bírni hosszú távon elegendő öntözővíz-mennyiséggel az agrárium szinten tartását és az élelmezésünk stabilitásának biztosítását, akár még az exportképességünk fenntartását sem. Nem beszélve arról, hogy földjeink egy jelentős része, ahogy azt volt mezőgazdasági miniszter urunk, Fazekas Sándor is korábban többször is elmondta a kabineten belül is számunkra, az öntözés által olyan állapotba kerülhet, amely jelentős mértékben rontja annak a területnek a művelhetőségét, illetve a termőképességét, tehát rövid távon tudunk hasznot előállítani, de középtávon, hosszú távon inkább kárunkra válik az ilyen mesterséges beavatkozás. Éppen ezért fontos, hogy az öntözés területén  nem a locsolás, hanem az öntözés területén  olyan technológiák kerüljenek kiválasztásra, meghonosításra, pályázati forrásokból támogatásra, amelyek a lehető legkevesebb vizet használják a legjobban odairányítva, ami a növény számára is a legnagyobb hozzáadott értéket tudja biztosítani.

Tehát az innováció és a tudástranszfer fontos lehetőség, az önkormányzatokkal való együttműködés, a rájuk való támaszkodás fontos, kiváltképpen a nagyvárosokban. Tehát ez az Under 2, amit említett itt a miniszter úr is, a 100 milliárd forint energiahatékonyságra elköltendő nagyvárosi pénzmag fontos löket, hogy a stratégiai keretrendszert, a cselekvési terveket a stratégia elfogadását követően, a térségi, települési klímastratégiákat, a fejlesztési programozást vagy a rendelkezésre álló hazai és európai uniós forrásokat ok- és célszerűen tudjuk felhasználni.

Így áll össze tulajdonképpen az éghajlatváltozással kapcsolatos stratégiai keretrendszer (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) mind a folyamat lassítása, mind pedig az alkalmazkodás területén. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A mai éghajlatváltozásról szóló vitát a Párbeszéd képviselőcsoportja kezdeményezte. Mi kaphatóak voltunk erre a párbeszédre, fel is készültünk, mi ismertettük is az álláspontunkat, a kormány is ismertette az álláspontját és azt a kormányzati munkát, amely az éghajlatváltozással kapcsolatosan elvégzésre került, és azokat a terveket, azokat a stratégiákat, cselekvési terveket, amelyeket pedig a következő esztendőkben kíván megvalósítani. Ráadásul az LMP még a saját időkeretének a duplázását is kérte, amelyhez mi hozzá is járultunk a Házbizottságban, de az ellenzéki frakciók részéről, bár a kezdeményezés onnan érkezett, nagy érdeklődés mégsem mutatkozik meg a parlamenti vita irányában. Mi pedig nem vitatkozni szoktunk ezekről a kérdésekről, hanem alapvetően megbeszéljük a műhelyeinkben és kabinetjeinkben, mindkét képviselőcsoportban, a KDNP-ben és a Fidesz képviselőcsoportjában is, így mi ismerjük egymás álláspontját. Sőt, ezeket az egymásra épülő álláspontokat igyekszünk a stratégiában és a cselekvési tervekben megjeleníteni, hogy a politikai közösségünkbe tartozó polgármesterekkel a végeken meg is valósítsuk. Így mi nem szeretnénk egymással vitatkozni, inkább lehetőséget kívánunk biztosítani arra, hogy a kormány összegezze a vita során elhangzottakat, reagáljon rá, és utána mindazok, akik a parlamenti ülés utáni felszólalásaikat szeretnék megtenni, azok megtehessék. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Novemberben elindult az országfásítási program, melynek keretében az állami erdőgazdaságok több mint 550 hektár új erdőt telepítenek, ehhez 2 millió facsemetét és csaknem száz tonna makkot felhasználva. A programban 86 település és számos civil szervezet is jelezte részvételi szándékát. A fásításban történő közösségi részvétel erősítése érdekében a kormány jelentősen megemelte a vidékfejlesztési program keretében elérhető erdőtelepítési támogatások mértékét. Mint ahogy azt képviselőtársaim is tudják, az éghajlatváltozás negatív hatásait jelentős mértékben csökkentik az erdővel fedett területek, hiszen a fák természetes módon kötik meg a levegőben előforduló szén-dioxidot, továbbá pozitív módon befolyásolják a városi környezet mikroklímáját is. Mindez annak is köszönhető, hogy az egy évvel ezelőtt elfogadott nemzeti éghajlatváltozási stratégia, továbbá az azóta készülő cselekvési tervek az erdőgazdálkodásban is paradigmaváltást eredményeztek, kiemelt feladattá vált a klímacélok teljesítése.

(13.20)

Az összehangolt munka eredményeként szolgálati helyemen, Komárom-Esztergom megyében, beleértve a Tatai-medence területét is, mintegy 60 hektáron 220 ezer facsemetét ültetnek el a mostani telepítési szezonban. Miután a faültetésben válogatott sportolók, ismert művészek egyaránt részt vállalnak, a program az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás fontosságára is felhívja a figyelmet.

Ezért is kérdezem a tisztelt miniszter urat, hogy a továbbiakban milyen módon kívánja segíteni a kormány az országfásítási program tartós működését, és ezzel együtt az erdőgazdálkodás mint természetes szénnyelő ágazat megerősítését. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Lakókörnyezetünk és a teremtett világ védelme mindannyiunk érdeke és felelőssége. Mindannyian tiszta vizet, minőségi élelmet, jó levegőt és elviselhetőbb klímát szeretnénk. Hogy miként alakul a közös jövőnk, azt napjaink döntései határozzák meg. A klímaváltozás ugyan egy természetes folyamat, de annak sebességét az emberi közösségek életmódja érdemben befolyásolja. A folyamat felgyorsult, melyhez alkalmazkodni kell. Ezért nem üres szavakra, hanem valódi cselekvésekre van szükség.

(16.30)

Magyarország az elmúlt évtizedekben már bizonyította elkötelezettségét, hiszen a világ azon 21 országa közé tartozik, ahol az elmúlt harminc évben úgy nőtt a gazdasági teljesítmény, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása egyharmadával, az energiafelhasználás pedig egyhatodával csökkent.

A kormány által elfogadott nemzeti energia- és klímavédelmi stratégia megalapozza Magyarország hosszú távú és átfogó, tiszta fejlődési stratégiáját. Mindez csak úgy lehetséges, hogy a kormány ebben is a magyar emberek érdekeit képviseli. Minden országnak az általa okozott kár mértékének figyelembevétele mellett kell kivennie részét a közös erőfeszítésekből. A klímaváltozás árát ne a magyar emberek fizessék meg, hanem a legnagyobb szennyező vállalatok és országok.

Végső soron szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy támogatni kell minden olyan területet, amely környezetünk védelmét szolgálja, a környezetbarát energia használatát, az atomenergia-kapacitásaink megőrzését, a közösségi közlekedés fejlesztését, továbbá a természeti erőforrásaink megóvását.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezekkel kapcsolatban kérdezem öntől, milyen konkrét intézkedéseket tesz a magyar kormány a klímavédelmi célok megvalósítása érdekében. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A pontos és korrekt elszámolás feltétele a nyomon követhető nyilvántartási rendszer, tehát egy monitoringrendszer felállítása. Erre kiváló lehetőséget biztosít az a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer, amelyet a kormány a norvég alap támogatásával és az Európai Unió pénzügyi segítségével 2012 óta fölépített, és ma már széles körben használják mind a gazdasági életben, mind a tudományos kutató életben, mind pedig az önkormányzatok körében. Ellenzéki képviselőtársaimnak is javasolnám a regisztrációt a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszerre. Egészen biztos, hogy a klímaváltozással kapcsolatos szókincsük is bővülne a klímavészhelyzet mellett olyanokkal, mint kitettség, érzékenység, sérülékenység, alkalmazkodóképesség, és megismerhetnék azt a módszertant is, amely alapján már ebben az európai uniós ciklusban önkormányzataink sokasága helyi éghajlatvédelmi stratégiát és cselekvési tervet készített. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Taps a Jobbik soraiban. - Közbeszólás a Jobbik-frakcióból: Végre elolvastad!)

BENCSIK JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Földtörténeti léptékű változás zajlik ezekben az évtizedekben, volt már ilyen a földtörténet során, és nekem is volt módomban azokkal a tanulmányokkal találkozni és szembesülni, amelyeket volt kollégáim készítettek a Magyar Állami Földtani Intézeten és Geofizikai Intézeten belül, amely intézet jelenleg integrált formában az alapkutatási és alkalmazott kutatási feladatokat, illetve a természeti erőforrásainkkal való készletezési feladatokat egységes keretrendszerben végzi, amely intézet helyet biztosít a Nemzeti Alkalmazkodási Központnak, amely 2012-ben azzal a céllal jött létre, hogy az éghajlatváltozáshoz és más globális folyamatokhoz kapcsolódó kutatási feladatokat elvégezze annak érdekében, hogy segítse mind központi, mind helyi szinten a kormányzati feladatokat ellátó intézményeket, segítse a gazdaság szereplőit, és segítse az állampolgárokat is azoknak a nagy, nemzeti szintű, térségi szintű vagy éppen magánéleti léptékű stratégiai döntéseknek a meghozatalában, amelyek a későbbiekben cselekvésekké is átalakíthatók, hogy ehhez a földtörténeti léptékű változáshoz legalább alapszinten alkalmazkodni lehessen. Sokan azt mondják, hogy kizárólag az emberi tevékenységnek köszönhető ez a változás. Tudnunk kell, hogy itt csak a léptékben van különbség a korábbi éghajlat-módosulások és a jelenlegi éghajlatváltozás között. De ez nagyon fontos az emberi populációra és az emberi társadalomra való tekintettel, hiszen korábban tízezer évek kellett hogy elteljenek annak érdekében vagy a természet működési rendjében, hogy 2-3-4 fokos átlaghőmérséklet-emelkedésre sor kerüljön. És ez a hosszú időperiódus lehetőséget biztosított az akkori élővilág számára, a különböző fajok számára, hogy többé-kevésbé alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez, és az alkalmazkodóképességüknek köszönhetően megmaradjanak vagy éppen globálisan elpusztuljanak. Szoktuk ezt a mi szakmai környezetünkben úgy is megfogalmazni, hogy a kevésbé alkalmazkodóképesekből teremtődtek meg azok a fosszilis készletek, amelyeket az elmúlt 150-200 esztendőben az iparosodás utáni társadalmi és gazdasági keretrendszer elhasznált, ami jelentős mértékben hozzájárult azokhoz a kedvezőtlen változásokhoz, amelyeknek jelenleg nemcsak tanúi, hanem elszenvedői vagyunk.

Tehát egy olyan természetes folyamattal állunk szemben, amelyre mi, az emberi populáció a saját magatartásunkkal, a természeti környezetből történő, szinte teljes egészében megvalósuló kiszakítottságunkkal hozzájárultunk. Az emberi tevékenység nélkül ilyen mértékű éghajlat-módosulásra és felmelegedésre nem lett volna lehetőség, nem következett volna be. Ez egy nagyon fontos alapvetés, amit mindannyiunknak látni kell, és a különböző tudományágakban és a különböző hitvilágokban élők, akár kutatói tevékenységet folytatók, fizikusok vagy éppen biológusok, ökológusok, földtörténettel foglalkozók közötti viták egységes platformra történő hozatala szempontjából is egy lényeges alapvetés, hogy az éghajlat-módosulás egy természetes folyamat, amelyet az emberi tevékenység jelentős mértékben felgyorsított.

Látnunk kell, hogy a korábbi földtörténeti időszakokban sem sikerült minden fajnak az alkalmazkodás, akkor sem, ha tízezer éve volt erre. Most, úgy tűnik, évtizedeink vannak arra, hogy alkalmazkodjunk, és nem azt mondom, hogy megfordítsuk ezt a tendenciát, de legalább lassítsunk ennek a földtörténeti léptékű változásnak a mértékén annak érdekében, hogy nemzedékeken keresztül átívelő életmódváltozásból fakadó gazdaság- és társadalomszervezéssel vissza lehessen térni abba a mederbe, amely lehetőséget biztosít a normális, minőségi és alapvető  azt mondhatjuk , emberi jóléti szolgáltatásokat nyújtó természeti, társadalmi és gazdasági berendezkedésre.

A természeti rendszer, maga a természetierőforrás-rendszer egységes egészet alkot, annak mi egy töredékrészét lakjuk be és tartjuk az irányításunk alatt, legalábbis ebben hiszünk mi, emberek, az emberek közössége, de mi csak egy alrendszere vagyunk ennek a természetierőforrás-rendszernek, és ezen alrendszeren belül is csak egy alrendszerecske az a gazdaság, amely alapvetően határozza meg mindannyiunknak a létfeltételeit, gondolkodását, értékrendjének az alakulását. A gazdaság alapvetően a reális emberi igények kielégítését kellene hogy szolgálja. Ma azt látjuk, hogy nem a gazdaság van az emberért, hanem leginkább az ember van a gazdaságért. Ahogy azt Lányi András barátom szokta mondani: a legnagyobb problémánk az, hogy összetévesztettük a mennyiséget a minőséggel. Tehát csak mennyiségi növekedésben gondolkodunk, a fejlődés az, ha valami növekszik, gyarapszik, nagyobb lesz, és azt nem tartjuk értéknek, ha valami tartalmasabb lesz, szebb lesz, esztétikusabb lesz, vagy éppen erkölcsi oldalról nézve sokkal erőteljesebb, az emberi bizalom, együttműködés és szolidaritás szempontjából sokkal, de sokkal hasznosabb lesz, mint maga a gazdasági növekedés.

(12.20)

Ez nagyon lényeges dolog, mert ez rámutat arra, hogy az elkövetkezendő években, évtizedekben csak akkor lehet hatékony fellépés a klímaváltozás mértékének lassítása érdekében és a kedvezőtlen hatásokhoz történő alkalmazkodás érdekében, hogyha ezen a keretrendszeren tudunk változtatni. Ha rögzítenünk kellene, hogy mi az a három dolog, ami jelentős mértékben megváltozott az elmúlt 80-100 esztendőben, az az, hogy a tudomány ismeretté silányult, a cselekvőképességünk technológiai szolgáltatásokra korlátozódott. Tehát ha nincs a kezünkben technológia, akkor végünk van, és összedől a világ.

Tessék csak arra gondolni, hogy ha tartós áramszünet van egy otthonban, akkor hogyan változik meg az életünk, vagy ha lemerül az akkumulátor a telefonunkban vagy a laptopunkban, akkor kétségbeesünk, és azt gondoljuk, hogy elérkezett a világvége, és teljesen lebénulunk. Tehát a technológiák irányába egy teljes kiszolgáltatottságot mutatunk, így építettük fel az életünket, a társadalmunkat és a gazdaságunkat, amely azzal egyenértékű, hogy kiszakítottuk magunkat a természetes környezetünkből és a tudás, az az egységes, holisztikus tudás egy ismeretté csökevényesedett, és hozzátesszük azt is, hogy a jóléti társadalomról való gondolkodásunk a pazarló és irányított kényszerfogyasztással egyenértékű  tehát még egyszer, pazarló és irányított kényszerfogyasztásról beszélek , hiszen soha nem volt még olyan időszak az emberiség történetében, amely a fegyveres, információs és pénzügyi hatalom ilyen mértékű koncentrációját vonta volna maga után, és amely fegyveres, pénzügyi és információs hatalom ilyen mértékben tartotta volna kezében az elektronikus tudatipart, amely tudatiparon keresztül elsődleges szándék az, hogy a tájékozatlanságot, nagy tömegek tájékozatlanságát fenntartsa.

Ez egy újabb peremfeltétel, amin érdemes elgondolkodni, hogy mikor lesz ebben változás, és kik az érdekeltek ebben. Lehet mutogatni fölfelé, bármerre lehet. Addig például, amíg az Európai Unió legfelsőbb döntéshozó testületei is ebben a keretrendszerben gondolkodva alkotják meg a klímaváltozásra vonatkozó különböző javaslataikat vagy akár kötelező direktíváikat, amelyeket át kell ültetni a nemzeti joggyakorlatokba, akkor érdemi változás nem fog történni, mert az ő mozgásterüket is jelentős mértékben behatárolja ez az általam említett fegyveres, információs, pénzügyi hatalmi koncentráció és az arra ráépülő vagy az annak a kezében működő elektronikus tudatipar.

Ha lesz változás, az egy észrevétlen változás lesz. Minden ilyen jelentős változás észrevétlenül történik meg, és az észrevétlenség a zárványokból, a belső zárványokból indul el, olyan személyektől, olyan közösségektől, amelyek képesek a tudást és az ismeretet megkülönböztetni, és képesek a valós tudás alapján valós cselekvőképességgel valós jóléti társadalmat és közösséget építeni. Vannak erre példák Magyarországon. Vannak olyan kisközösségek, kistelepülések, amelyek önellátók, megszervezik a saját életüket. Időközönként a törvény és törvénytelenség határán mozogva, a palánkon ülve hol erre, hol arra teszik le a lábukat annak érdekében, hogy észszerűen, az egészséges életösztön és a józan ész által vezérelve biztosítsák az ott élők tényleges jólétét, amiben nemcsak a mennyiségi növekedés található meg, hanem megvan a minőségi változás, a minőségi javulás, tehát a pozitív irányú változás, amely az egymásba vetett bizalomban, a megértésben, a szolidaritásban, a helyi közösségi és a nemzeti minimum kölcsönös elfogadásában ölt testet.

Végtelenül fontos, hogy ezt is rögzítsük, hogy nemcsak a személyes, hanem a helyi közösségi, a nagyobb közösségi települések közötti hálózati együttműködésben megnyilvánuló szolidaritás és a nemzeti szolidaritás, egyetértés is alapvető kérdésekben meglegyen. Ha ez megvan, akkor értelemszerűen el tudják indítani a változást. Ezeket helyi hősöknek is nevezhetjük, prófétáknak. Ugye, a próféták nem itt vannak, nem mi vagyunk azok, akik itt beszélünk, és hangosabban, egymásnál is hangosabban akarunk itt klímaváltozásról és veszélyhelyzetről beszélni, hanem helyben vannak meg ezek a derék emberek. Az ő jó gyakorlatukat kell figyelemmel kísérni, és ezek a jó gyakorlatok azok, amelyek megtalálják egymás irányába az együttműködést a szívek és a mindennapi cselekedetek tekintetében. Tehát a szemlélet formálása a jó gyakorlatok által egy nagyon fontos dolog.

Mindezeket azért mondom, mert az elmúlt húsz esztendőben volt alkalmam arra, hogy számos ilyen kutatásszervezői feladatot elvégezzek. A vidéki kistelepülési életviszonyokat kutató falukutató mozgalom a mi védernyőnk alatt működött az elmúlt két évtizedben. Nagyon sok jó gyakorlatot sikerült ebből átmenteni és közkinccsé tenni, akár a helyi élelmezésellátás, a vízbiztonság vagy a demográfiai stabilizáció, a kritikus infrastruktúrák, helyi infrastruktúrák bevizsgálása és azok feljavítása terén. Ha ezeket kicsiben meg lehet csinálni, akkor ezeket nagyban is meg lehet csinálni.

Fiatalok voltunk még akkor, amikor a kétezres évek első felében a Bundeswehr jövőkutató intézetével volt módunk egy rövid együttműködésre, és láttuk azokat a forgatókönyveket, amelyeket nemcsak vizionáltak, hanem amelyeket papírra vetettek, megfontoltak, hogy milyen változások fognak jelentkezni az éghajlatváltozásból, az éghajlatváltozás következtében átalakított geopolitikai viszonyokból, migrációs nyomásból, a kulturális sokszínűség elvegyüléséből, milyen kihívások fognak majd jelentkezni Európa és Németország életében. Akkor döntöttünk úgy a kollégáimmal, hogy egy életünk, egy halálunk, próbáljuk meg mi is ezt az értékelési keretrendszert összerakni. A Földtani Intézetben a Nemzeti Alkalmazkodási Központon belül ez a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer lett az, amely erre jó lehetőséget biztosít, amely tökéletesen alkalmas arra, hogy mind az élelmezésbiztonság, a vízbiztonság, a demográfiai stabilizáció és a kritikus infrastruktúrák vizsgálata szükséges beavatkozásokkal történő megerősítése modellezhetővé váljon. Ezeket a javaslatokat mind a kormányzat, mind az önkormányzatok irányába elérhetővé kell tenni, és ez így működik.

Tehát azért javaslom mindig képviselőtársaim számára is, akik klímakérdésekkel, klímapolitikával, annak alkalmazkodási aspektusával foglalkoznak, hogy regisztráljanak a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer platformján, mert olyan információkhoz, olyan kutatási anyagokhoz, olyan stratégiai cselekvési tervek készítéséhez szükséges háttér-információkhoz jutnak, amelyekkel nemcsak a saját maguk, hanem a környezetük életét is pozitívan tudják befolyásolni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Földtörténeti léptékű változás zajlik, nem egyszerű vészhelyzetről van szó, és éppen ezért egy nagyobb összefüggési rendszerbe, keretrendszerbe kell elhelyeznünk ennek a kérdésnek a megvitatását. Tehát nem arról kell beszélnünk, hogy hirdessük ki a klímavészhelyzetet, hanem arról kell beszélni, hogy hogyan lehet az Országgyűlés által elfogadott nemzeti éghajlatváltozási stratégiát aprópénzre váltani, hogyan lehet amögé a cselekvési terveket odatenni, és hogyan lehet a cselekvési tervek mögé konkrét finanszírozási programokat is társítani, hogy a rendelkezésünkre álló pénzügyi forrásokat az önkormányzatok és a gazdasági szereplők a legoptimálisabban tudják megvalósítani.

(12.30)

Hiányoltak ilyen jellegű lépéseket a vezérszónoki felszólalásban, ezért kiemelnék néhány dolgot, például azt, hogy az elmúlt években közel 6500 hektáron valósultak meg erdőtelepítések. Az a kormányzati cél  ami a jelen időszakban is a megvalósítás útját járja , hogy az erdőterületek nagysága 21 százalékról 27 százalékra növekedjen. 2010-től 2019 júliusáig 82 új országos jelentőségű védett természeti terület létesült több mint 4 ezer hektáros területen. 2010 és 2018 között már több mint 120 milliárd forintot költött a kormány környezetikár-mentesítésre. Hamarosan elkezdődik itt a Házban a mai napon a környezetvédelmi törvény vitája, ahol a barnamezős területek revitalizációjára vonatkozó hatékonyabb kormányzati beavatkozás feltételeinek a megteremtéséről is szó lesz. Ajánlom a tisztelt figyelmükbe, mint ahogy azt is, hogy a Levegő Munkacsoporttal való egyetértésben egy olyan javaslat is szerepel, amely teljes tiltását írná elő a zöldhulladék- és avarégetésnek, amely az egyik legnagyobb légszennyező, s amely jelentős mértékben rontja a klímaváltozásból fakadó kedvezőtlen körülmények alakulását, tehát tovább ront rajtuk. Említette államtitkár úr, hogy azon 21 ország közé tartozik Magyarország a világon, ahol 1990 óta úgy nőtt a gazdasági teljesítmény és úgy jöttek létre munkahelyek, hogy a szén-dioxid-kibocsátás és az energiafelhasználás is csökkent, elvált egymástól a két folyamat. Ez egy lényeges dolog.

Az öntözött területek nagyságáról beszélnék még két gondolat erejéig. 87 ezer hektárról 2022-re, tehát két év múlva 200 ezer, 2030-ra pedig 400 ezer hektárra növeli a kormányzat az öntözhető mezőgazdasági területek nagyságát. Ha élelmezés-önrendelkezésről, élelmezésbiztonságról beszélünk, akkor ez egy alapvetően szükséges kormányzati lépés, amely már rég nem a stratégia, hanem a cselekvés szintjén tart.

Áttekintve az önök által benyújtott törvényjavaslatot, néhány észrevételt szeretnék ezzel kapcsolatosan is tenni. Képviselőcsoportunk továbbra is azon az állásponton van, hogy a nemzeti klímapolitikának igazodnia kell a klímavédelmet szolgáló nemzetközi és európai uniós vállalásainkhoz. S ahhoz is igazodnunk kell, azt is figyelembe kell vennünk, hogy ki milyen mértékben járult hozzá a jelenlegi globális változások kialakulásához nemzetállami szinten, milyen erőforrásokkal, gazdasági erővel rendelkezik, és mindezek figyelembevételével történjék meg a közös erőfeszítések meghatározása is. Tehát csak olyan mértékben, amilyen mértékű teherviselő képességünk van, és amilyen mértékben hozzájárultunk a változásokhoz, vegyünk részt a probléma kezelésében. Ez is egy alapvető nemzeti érdek. Tehát mi kis kibocsátóként hiába nyomorgatjuk magunkat jobban a nemzetközi vállalásoknál, attól még a kedvező globális változások nem fognak elindulni, nem fognak felgyorsulni, viszont a mi országunk, a mi társadalmunk és ezen belül a gazdaságunk, amely a valós igényeket kellene hogy kiszolgálja, károkat szenvedne el ebben a nemzetközi együttműködésben.

Fontosnak tartjuk, hogy az egész Kárpát-medencét érintően érvényes válaszokat kell adni. Ez a nemzeti minimumhoz hozzátartozik. Nem szeretnék itt képviselőtársat megnevezni pozitív példaként, akinek a felszólalásait a tegnapi napon is hallhattuk és vélhetően a mai napon is fogjuk még hallani és hallottuk eddig is, aki úgy fogalmaz meg kritikai észrevételeket a kormányzati cselekvések irányában, hogy közben a nemzeti minimum keretrendszeréből nem lép ki, és azt elfogadottnak tartja. Nagyon fontos, hogy normális párbeszédet tudjunk itt folytatni, hogy ilyen jellegű testtartással rendelkező képviselők vegyenek részt ezeknek a kérdéseknek a megvitatásában.

Fontosnak tartjuk, hogy a hazai környezetet, társadalmat, gazdaságot tekintve is meg kell felelni minden előttünk álló kihívásnak. Tehát a természeti, azon belül az emberi, társadalmi alrendszert és annak a gazdasági alrendszerét is figyelembe kell venni, mert bárhol nyúlunk bele a rendszerbe, a potmétert bárhol mozdítjuk meg, abban a pillanatban mozdul minden, de korántsem olyan arányban mozdul minden az alrendszereken belül, mint amekkorát mozdítunk egy társadalmi vagy gazdasági alrendszernek, fogyasztásnak a kicsi mutatóján. Fontos a karbonsemleges atomenergia-felhasználás és a fotovoltaikus energia-előállítás együttes figyelembevétele az energiamix meghatározásában.

Fontosnak tartjuk azt, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkentse Magyarország 2030-ig 1990-hez képest. Fontosnak tartjuk azt, hogy a végső energiafelhasználás 2030-at követően a 2005-ös szintet meghaladó növekedés esetén növekményt kizárólag karbonsemleges, tehát alapvetően atomenergia és megújuló energiaforrásból biztosítsa. Az ország a bruttó végső energiafogyasztásban legalább 21 százalékos megújuló energiaforrás-részarányt érjen el 2030-ig, és 2050-re érje el a teljes klímasemlegességet, azaz az üvegházhatású gázok még fennmaradó hazai kibocsátása, valamint elnyelése 2050-re egyensúlyba kerüljön.

Javasoljuk, hogy kapjon a kormány felhatalmazást arra, hogy dolgozza ki a magyarországi lignit- és szénerőművek bezárásának szabályozását, tekintettel a munkaerőpiaci és szociális szempontokra. Itt is ez a potméter: ha beavatkozunk egy magasabb közösségi cél érdekében, akkor a helyi érdekek jelentős mértékben sérülhetnek, olyan mértékben sérülhetnek a helyi érdekek, amelyek a napi megélhetésüket negatívan befolyásolják. Tehát ebben az esetben úgy kell kivezetni a magasabb cél érdekében egy jelentős üvegházgáz-kibocsátó szektor működését, hogy a helyben élők mindennapi megélhetése, társadalmi jóléti boldogulása biztosított legyen alapszinten.

Kapjon felhatalmazást a kormány a bruttó végső energiafogyasztás tekintetében, hogy 2030-ra legalább 21 százalékos megújuló energiaforrás-részarányt érjünk el.

Kapjon felhatalmazást a kormány arra is, hogy a lakosság és a helyi közösségi fogyasztók aktív energiatermelőkké válhassanak. Tehát ne csak fogyasztókként legyenek jelen az ellátóhálózatban, hanem aktív energiatermelőkként is, hogy a helyi szintű termelésben osztott termeléselosztás, tehát helyi ellátórendszerek jöjjenek létre, és ezt le kell követnie a jogi szabályozásnak is.

Kapjon felhatalmazást a kormány arra is, hogy kidolgozza az energiaszolgáltatókra vonatkozó energiahatékonysági kötelezettségi rendszert. Ez is az erőforrás- és a kötelezettségmegosztási rendszer egyensúlyát erősíti, elősegítve az energiahatékonyság növelésének a programját. Tehát ne csak lakossági oldalról, hanem termelői oldalról, szolgáltatói oldalról is legyen erőfeszítés.

Kapjon felhatalmazást a kormány arra is, hogy kidolgozza a hazai vállalkozások megújuló energia- és energiahatékonysági fejlesztéseinek támogatási programját. Ez is egy lényeges lépés.

S kapjon arra is felhatalmazást a kormány, hogy kidolgozza a kapcsolódó közpolitikai szabályozások, a közlekedés, energia, hulladékgazdálkodási politika, víz-, mező- és erdőgazdálkodási politika, területhasználati, terület- és településfejlesztési politika módosítását a fenntarthatóság szempontjainak a figyelembevételével, hogy ne csupán mennyiségi, hanem minőségi változások is bekövetkezzenek a létkörülményekben.

Kapjon felhatalmazást a kormány arra is, hogy olyan támogatási programokat dolgozzon ki, amelyek a klímavédelem technológiai szempontú megoldásainak ösztönzését is támogatják. Tehát nem kell megijedni a technológiától, de nem szabad, hogy csupán a feltörekvő innovációk, technológiai vívmányok és az a mögé szerveződő gazdasági érdekek domináljanak, hanem mindezt tudatosan tudjuk fölhasználni a közös céljaink megvalósítása érdekében. Ne elszenvedői legyünk a technológiai változásnak, hanem tudatos alakítói.

(12.40)

Kapjon felhatalmazást arra is a kormány, hogy a klímavédelmet szolgáló költségvetésből finanszírozott fejlesztések forrásának megteremtése céljából a zöld államkötvényt bocsássa ki, és jöjjön létre az a zöldberuházási rendszer, amely tudja segíteni mindezeknek a céloknak a megvalósítását, amelyek a kibocsátáscsökkentést is szolgálják, másrészt pedig a megváltozó körülményekhez történő sikeres alkalmazkodást is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! Hogyha hasonló hangnemben tudjuk lefolytatni a vitát, érdemi kérdésekről tudunk beszélni, érdemi javaslatokat tudunk megvitatni, akkor, azt gondolom, hogy születhet az elkövetkezendő hetekben Magyarországon is klímatörvény, a klímastratégiát megerősítő törvény, amely segítséget, támpontot nyújt a kormányzat számára, sőt kötelezettséget is ró a kormányzatra annak érdekében, hogy az ágazati stratégiában megfogalmazott nemzetpolitikai célok mentén történő beavatkozások cselekvési tervek formájában és finanszírozási programok keretében is segítséget nyújtsanak ennek a földtörténeti léptékű változásnak a megértéséhez, felfogásához, megfelelő értékeléséhez, a szemléletünk változásához és a szemléletünk változásából fakadó napi cselekvéseink változásához is, amiben a sok kicsi egyéni változás, a helyi közösségek erőfeszítései is összeadódhatnak, és tényleges változást tudnak elindítani.

Ebben az esetben könnyebben tudunk alkalmazkodni a megváltozó természeti feltételekhez úgy, hogy a közben ránk nehezedő, kétarcú nemzetközi politikai és gazdasági elvárások meglehetősen szűk mozgásterébe ne szoruljunk be, vagy ott ne tévedjünk el. Ez egy lényeges dolog, mert az a fajta koncentráció, amiről beszéltem, az a fegyveres, pénzügyi és információs koncentráció nem nagyon szeretné azt, hogy akár nemzetállami vagy helyi szinten a helyi közösségek olyan mozgásteret teremtsenek maguknak, amely a saját nemzeti karakterüknek megfelelő berendezkedést és mindennapi életet biztosítana. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Nyitva maradt egy kérdés Z. Kárpát Dániel képviselő úr felszólalása után, az pedig a magyar termőföld külföldiek általi vásárolhatóságával kapcsolatos. Azt azért rögzítsük, mi ketten meg kifejezetten rögzíthetjük, hiszen a földtörvény több pontját is vitattuk annak elfogadását megelőzően, de azt leszögezhetjük, hogy ez a magyar földtörvény nem ad lehetőséget arra, hogy a külföldiek csak úgy földet vásároljanak Magyarországon, és nem is nagyon került sor 2014 óta ilyen jellegű tranzakcióra. Sőt, a zsebszerződések fölszámolására is egyre több alkalommal kerül sor.Egy másik észrevétel: köszönöm azon ellenzéki képviselőtársaim megerősítését, hogy a kormány érzékelhető középület-korszerűsítési programot valósított meg. Nemcsak azért fontos ez, amit mondott Nacsa képviselőtársam, hanem a szemléletformálás szempontjából is, ezek a legnagyobb forgalmú közintézmények, iskolák, óvodák, szociális, kulturális létesítmények, ahol az oda betérők szemléletét lehet alakítani, formálni, és fontossá tenni számukra is a kibocsátás csökkentésének a mértékét a megtakarítások, energiamegtakarítások által.

(17.40)

Egy harmadik észrevétel a szélerőművekkel kapcsolatos. A Kisalföld szélén vagyok képviselő, ha a szőlőben dolgozom, látom Győrig szinte az összes szélturbinát. Nem mindenki örül neki a látvány szempontjából, főleg ha a hegyről nézzük, a Madártani Egyesület tagjai időnként észrevételezik, hogy a madarak sem szeretik. Ezek mind-mind figyelemre méltó észrevételek, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy azért ezek nagyságrenddel nagyobb kapacitással való rendszerbe állítása kiegyenlítő energiát igényel. Azért gyors reagálású kiegyenlítő energiát csak gázalapú erőművekkel lehet biztosítani, ez pedig az energiafüggőségünket, egészen biztos vagyok benne, hogy nem enyhítheti, bár óvakodnék attól, hogy az elefántok násztáncába mi feltétlenül beleavatkozzunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ugye ott a Schröder és Putyin közötti paktum örökségéről van szó Németország és Oroszország között. Rendezzék el egymás között, mi ebbe ne keveredjünk bele. Köszönöm szépen.

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, a választókerületem szélén van az utolsó szélturbina, a Kisalföld legkeletibb csücskében. A szélcsatorna is ott fejeződik be, tehát ezért nincs több szélturbina kelet irányába. Tehát a leghatékonyabban ott lehet átalakítani a szélenergiát villamos energiává. Még egyszer mondom, nem feltétlenül örvend mindenki, sem a gazdák, sem az ott élők annak a látványnak és a szélturbinák működésének, de ez egy természetes dolog. Én nem vagyok szélenergia-ellenes, de azt a dolgot kell látni, tisztelt képviselőtársaim, hogy vagy kiegyenlítő energiatermelésben gondolkodunk, tehát mögé kell tenni kiszabályozó energiaként akár a gyors reagálású, gázalapú erőművet, amit gyorsan be lehet indítani, ez az egyik, a másik pedig a vegyi tárolás. Ezt azért vetem fel, mert ez egy műszaki paraméter, tól-ig, és amikor beszélünk itt éghajlatváltozás elleni küzdelemről, beszélünk megújuló energiaforrásokról, akkor tisztában kell lennünk azzal is, hogy a különböző megújulóenergiás technológiáknak milyen lábnyoma van, milyen feltételek mentén tudjuk azt rendszerbe állítani, és a vegyi tároló pedig akkumulátorról szól, tehát az nem más, mint akkumulátor.

Ma már vannak megawattnál nagyobb teljesítményű akkumulátorok is, de azt látni kell, hogy az is egy veszélyes technológia. Annak a lebontása, újrahasznosítása, ártalmatlanítása azért egy komoly feladat, mint ahogy említette képviselőtársam is, hogy még egy-két évvel ezelőtt…  teszem hozzá, itt, magyarországi viszonylatban még mindig a felszámolásra kerülő turbinák nagy lapátjai nem újrahasznosításra, hanem elföldelésre kerülnek.

Tehát ezek a részletkérdések nagyon lényeges és fontos részletkérdések, amit mindig meg kell vitatni oda-vissza alapon ahhoz, hogy egy normális konszenzust ki lehessen alakítani. Köszönöm.

BENCSIK JÁNOS, a Fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Fenntartható fejlődés bizottsága április 27-ei ülésén lefolytatta a törvényjavaslat részletes vitáját. A bizottság megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a házszabályi rendelkezések 44. § (1) bekezdése szerinti, Alaptörvényből eredő, illetve a további jogi és jogalkotási követelményeknek. Rögzítésre került, hogy a lakókörnyezetünk és a teremtett világ védelme mindannyiunk érdeke és felelőssége, hiszen mindannyian tiszta vizet, minőségi élelmet, jó levegőt és elviselhető klímát szeretnénk. Hogy miként alakul a közös jövőnk, azt napjaink döntései határozzák meg. A klímaváltozás ugyan egy természetes folyamat, de annak sebességét az emberi közösségek életmódja érdemben befolyásolja. A folyamat felgyorsult, melyhez alkalmazkodni kell, s azon kell dolgoznunk, hogy a megváltozott körülményeknek hazánk nyertese lehessen. A klímavédelem ügyében ezért nem üres szavakra, hanem valódi cselekvésre van szükség.

Az Alaptörvényünk egyértelműen kimondja, hogy a Kárpát-medence természet adta értékeit meg kell óvnunk, a természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit is. A kormány tettekkel is bizonyítja elkötelezettségét, és elhivatott abban, hogy megvédje természeti örökségünket, annak az életformának a természeti feltételeit, amelyet itt e hazában mi, magyarok együtt kialakítottunk.

A magyar klíma- és energiastratégia alapja, hogy a hazai áramtermelés döntő hányadát karbonsemleges módon, az atomenergia és a megújuló energia, ezen belül elsősorban a napenergia hasznosítása révén kell biztosítani. Ez utóbbi esetében elsősorban naperőművekből, melynek következtében Magyarország fotovoltaikus kapacitása a jelenlegi hatszorosára növekszik a következő évtizedben. A nap- és atomenergia együttes használatával 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz.

Bevezetésre kerül a „zöld államkötvény”, amely a klímaváltozás mérséklését szolgáló és a kedvezőtlen változásokhoz történő alkalmazkodási feltételek javítását biztosító fejlesztések finanszírozására irányul.

1990 óta Magyarországon úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás és az energiafelhasználás is csökkent. Ma hazánkban az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékkal alacsonyabb, mint a klíma- és környezetvédelem élharcosának tekintett Németországban.

Fontos számunkra az arányos teherviselés, hogy minden ország az általa okozott kár figyelembevételével járuljon hozzá a probléma közös megoldásához. Fontosnak tartjuk a nemzetközi kötelezettségek teljesítését, de a nemzetközi kötelezettségek teljesítését mindig a nemzeti érdekkel összhangban kell megvalósítani. Éppen ezért a Fenntartható fejlődés bizottsága a T/7021/6. számon a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot fogadott el az arányos teherviselés, a nemzeti érdek, a nemzetközi kötelezettségek teljesítése keretrendszerében történő harmonikus egyensúly kialakítása érdekében. Magyarország annyit vállalhat, amennyi az érdekeit szolgálja, úgy, hogy közben a nemzetközi kötelezettségeket is teljesítse, azok se sérüljenek. De saját kárunkra más országok visszafogottabb klímavédelmi stratégiáinak megvalósítása mellett nem hozhatunk olyan döntést, amely együttesen nem szolgálja a természeti, a társadalmi és a gazdasági fenntarthatósági keretrendszer érvényesülését.

Tisztelt Országgyűlés! Ennek megfelelően tisztelettel javasoljuk, hogy a Törvényalkotási bizottság által is beépített és rögzített bizottsági módosításokkal kiegészítve szíveskedjenek támogatni a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból.)

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hajdu Képviselő Úr! Én végtelenül örülök ennek a felszólalásnak, hiszen ez rámutatott arra, hogy a kormány azon törekvése, hogy a közösségi közlekedést elektrifikálja, és olyan autóbuszokat állít forgalomba városi körülmények között, amelyek elektromos hajtásúak, amelyek ennek következtében csökkentik a környezet terhelését és javítják az ott élők életminőségét, az helyes irány. Ugyanilyen helyes irány, bár részletkérdésekben nekem is voltak korábban vitáim, meg talán még mindig tudnánk vitatkozni Kaderják államtitkár úrral is, amely a magántulajdonú gépjárművek területén is további támogatásokat biztosít annak érdekében, hogy olyan teljesítményű, kisebb teljesítményű elektromos autók kerüljenek minél nagyobb mértékben beszerzésre a lakosság által, amelyek elsősorban megint csak a városokban, a túlterhelt belső közlekedéssel rendelkező városokban tudják csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. Tehát ha jól értettem, akkor képviselőtársam felszólalásának ez volt az egyik központi eleme. Szeretném jelezni, hogy ebben a kérdésben maximálisan egyetértünk.Tehát annak érdekében, hogy a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátást városi közegben érdemben lehessen csökkenteni, ott támogatni kell az elektromos autózást, és támogatni kell az elektromos hajtású, közösségi közlekedést biztosító gépjárművek beszerzését. Ez a kormány programjában, abban a cselekvési tervben is megtalálható, amelyet már itt több képviselőtársam felemlegetett.

És ha jól látom, akkor éppen a holnapi nap folyamán részletbe menő tájékoztatást fog adni Kaderják Péter államtitkár úr arról, hogy a lakossági gépjárműbeszerzések esetén milyen kezdeti változások fognak bekövetkezni annak érdekében, hogy az olcsóbb árfekvésű, kisebb teljesítményű, elektromos hajtású gépjárművek is megvásárlásra kerülhessenek minél több magyar állampolgár részéről, olyanok részéről, akik kis, közepes jövedelemmel rendelkeznek, de ennek ellenére szeretnének minél kisebb, ha úgy tetszik, autós keréknyomot hagyni maguk mögött a környezetterhelés terén.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Párbeszéd padsoraiból.)

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Tordai Képviselőtársam! Talán abban egyetértünk, hogy legalább olyan fontos a közintézmények energetikai korszerűsítése és hatékonyabbá tétele, mint a lakossági épületek korszerűsítése. (Tordai Bence közbeszól.) De azért mégiscsak abból induljunk ki, hogy egy kormánynak és az önkormányzatoknak alapvető és elsődleges kötelezettsége, hogy a köz megbízása alapján a közszolgáltatásokat biztosító, annak helyet adó közintézményeket tegye rendbe mind energetikai szempontból, és ezzel példát mutasson a lakosság irányába is, hogy felelős gazdaként ezeket a közszolgáltatásokat biztosító intézményeket felújítja, és hogyha lehetséges, akkor nemcsak csökkenti az energiafelhasználást, és ezáltal csökkenti a közkiadásokat, hanem jó példával elöl járva szemléletet is formál, követendő példaként állítva az ilyen jellegű beruházásokat a magánvállalkozások és a lakossági szektor irányába is. Ez történt.

Még egy dolgot azért itt szeretnék leszögezni: egy-egy ilyen beruházás esetében nem csupán energiamegtakarításra, és ezáltal pénzügyi megtakarításra kerül sor, hanem az adott intézmény által nyújtott szolgáltatásban is minőségi változás következik be. Tessék belegondolni abba, hogy ha egy kórháznak az energetikai korszerűsítésére sor kerül, akkor a téli időszakban nem viszi ki a huzat a betegeket a kórházból, a nyári időszakban pedig nem tetézi az egyébként orvoslásra váró bajukat az a hőség, amely elviselhetetlenné válik egy-egy kórteremben, ami nem a kínszenvedésre, hanem inkább a gyógyulásra kellene hogy megfelelő feltételeket biztosítson.

Tehát én egyáltalán nem irigylem a közintézményektől ezeket a pénzügyi forrásokat, és nem irigylem a közintézményeink által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevőktől  legyenek akár betegek, akár iskolába járó gyerekek , hogy normális körülmények között, jobb körülmények között és jobb színvonalon tudják igénybe venni a szolgáltatásokat, mert minden egyes energetikai korszerűsítés és megújulóenergia-termelés feltételeinek a kialakítása együttesen azt eredményezi, hogy az ellátási körülmények komfortja is javul, és ezáltal jobb közszolgáltatást tudnak biztosítani az állampolgárok számára, alapvetően ez a feladat.

Én azt látom, hogy itt nem a pénzek kicsatornázására került sor, hanem a közintézmények esetében a kormányzat  részben európai uniós támogatással  pénzt dobott be az ablakon, annak érdekében, hogy ebből a pénzből olyan beruházások valósulhassanak meg, amelyek későbbi megtakarításokat eredményeznek, és jobb szolgáltatásokat tudnak biztosítani az igénybe vevők számára. Köszönöm szépen a figyelmet.

BENCSIK JÁNOS (Fidesz), a Fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fenntartható fejlődés bizottsága április 27-ei ülésén lefolytatta a határozati javaslat részletes vitáját, és megállapította, hogy az a házszabályi rendelkezéseknek és az Alaptörvényből eredő jogi és jogalkotási követelményeknek megfelel.Senki nem vitatja ebben a Házban, az ellenzéki felszólalók állítása ellenére sem, hogy napjainkra bizonyossá vált, hogy az emberiség az éghajlat jelenleg tapasztalható sajátos megváltozásának nemcsak tanúja és elszenvedője, de a kibocsátott üvegházhatású gázok és az egyéb társadalmi-gazdasági célú tevékenységek következtében jelentkező hatások révén részben okozója is. Ezért azon kell közösen dolgoznunk, hogy a megváltozott körülményeknek hazánk a nyertese lehessen, ne csak a nemzetközi, hanem a nemzeti érdekeket is együttesen képviseljük, hiszen a teremtett világ, környezeti örökségünk védelméről, a közös jövőnkről van szó.

A klímavészhelyzet puszta kihirdetése helyett a jövőre tekintettel az a cél, hogy a kormány által elfogadott klíma- és energiapolitikai stratégiákban, cselekvési tervekben, a klíma- és természetvédelmi akciótervben is rögzített célokat, irányokat következetesen végrehajtsuk. A klíma- és természetvédelmi akciótervben megkezdődött az illegális hulladéklerakók fölszámolása. Közös célunk, hogy megvédjük ezen akcióterv keretein belül a folyóinkat a külföldről ideérkező hulladéktól, hiszen a tiszta víz nemzeti kincsünk, ezért meg kell becsülnünk a Kárpát-medence vízkészletét.

A kormány a következő évtized legjelentősebb programjai között szerepelteti a hazai gazdaság környezetbarát technológiaváltásának az elősegítését, mindeközben 32 milliárd forinttal támogatja a kis- és középvállalkozások megújulóenergiatermelés-kapacitásának a növelését. Folytatódik az ország újraerdősítése, továbbá a közösségi közlekedés elektrifikációja. Az a cél, hogy az erdőterületek nagysága 21 százalékról 27 százalékra emelkedjen Magyarországon. Talán abban is egyetértünk, hogy az erdősültség mértéke jelentősen befolyásolja a természetes nyelőkapacitását, az üvegházhatásúgáz-nyelő kapacitását az ország ökoszisztémájának.

(18.10)

Az élőhelyek rekonstrukcióját segítő programoknak köszönhetően a következő években 100 ezer hektáron fog javulni a természeti értékek állapota. 2010-18 között már több mint 120 milliárd forintot költött a kormány környezetikár-mentesítésre.

Az öntözött területek nagyságának a növelése az alkalmazkodás egyik kiemelt célterülete. Az a cél, hogy a jelenlegi 87 ezer hektárról 2022-re 200 ezer, 2030-ra pedig 400 ezer hektárra növekedjen az öntözött területek nagysága. Az öntözéses gazdálkodás elterjesztésével lehetőség adódik arra, hogy a gazdák rugalmasabban tudjanak alkalmazkodni az időjárás-változással kapcsolatos kihívásokhoz.

Itt az elnök asszony, Schmuck Erzsébet felszólalásában ismételten előkerült a jogi és a politikai vonzata egy-egy ilyen határozati javaslatnak vagy éppen törvényjavaslatnak a megvitatása és az elfogadása során. Ha a kormány nem azon dolgozna, hogy jogi szempontból is releváns, tartható megállapodások jöjjenek létre akár az Európai Unió tagországai között, akkor továbbra is csak egy olyan politikai lózung akciósorozatra kerülne sor, amelynek tanúi lehetünk. Időközönként hangzatos javaslatok kerülnek megfogalmazásra az európai politikai erőtérben is, elsősorban olyan képviselők, képviselőcsoportok részéről, amelyeknek viszonylag csekély az érdekérvényesítő képessége, és semmi sem drága nekik, hogy kellő hangzatos indítványokkal és javaslatokkal szolgálják ki azoknak az európai polgároknak az érdeklődési körét, akik egyébként  nagyon helyesen  felelősséget éreznek saját környezetük és a közös éghajlatuk megvédése érdekében.

De ahhoz, hogy ezek a politikai felszólamlások valamit is a gyakorlatban meg tudjanak gyökeresedni, jogi keretrendszerekre van szükség, a jogi keretrendszerek pedig direktívákban, előírásokban, kötelező jellegű, a nemzeti jogrendbe történő rögzítéssel kell hogy befejeződjenek, pontosabban: a cselekvés kezdetét ezen jogi formulák kialakítása, létrehozása kell hogy megelőzze.

Ha nincs jogi kötelezettség, amelyet a részes felek tárgyalásos úton magukra nézve kötelezően alkalmazandónak tekintenek (Az elnök csenget.), akkor nem lesz ilyen jellegű végrehajtható és mindenki számára kötelező érvénnyel bíró előírás. Nagyon fontos, hogy ezt lássuk, tisztelt képviselőtársaim, mert anélkül a nemzeti érdekek védelmére nem lesz lehetőség (Az elnök csenget.), csak a nemzetközi érdekek érvényesítése fog egyre többet elhangzani akár ebben a döntéshozó teremben is.

Tisztelettel köszönöm a figyelmet, és elnézést kérek az időkeret túllépéséért. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem hiábavaló ez a mai parlamenti vita, hiszen Hajdu képviselőtársam részéről ismét elhangzott egy olyan felszólalás, amely közös pontot tartalmaz a kormányzati szándékok és cselekvések keretrendszerével, hiszen az éghajlat- és természetvédelmi akciótervben éppen ezért szerepelnek az illegális hulladéklerakókra vonatkozó intézkedési tervek, azért jön létre ez a hulladékgazdálkodási hatóság is, hogy az ilyen kihágásoknál sokkal hathatósabb intézkedésekre kerüljön sor, mint amilyenekre eddig sor kerülhetett, hogy a jogsértőknek a jogra hivatkozva ne lehessen kibújniuk a kötelezettségvállalás alól, hogyha illegálisan helyeznek el hulladékot.Itt mindig az a kérdés, hogy a képviselők által jól látott problémák megoldásához szükséges kormányzati intézkedések sorrendisége hogyan fog alakulni. Jobbikos képviselőtársunknak, Z. Kárpát képviselőtársamnak időközben el kellett mennie, minden bizonnyal a hivatalos dolgait intézni, de vele is egyet kell értsek a tekintetben, hogy persze a lakossági energiahatékonysági fejlesztésekre, beruházásokra is szükség van, ugyanakkor szükség van, és továbbra is azt mondom, hogy szükség van a közintézmények energiahatékonysági célú felújítására is, és ebben a kérdésben, a sorrendiség kérdésében a kormány így döntött. Szerintem bölcsen döntött, mert a közösségi haszon szempontjából a legtöbb hozzáadott értéket a közintézmények korszerűsítésével lehet elérni, a közkasszának megtakarítás, energiamegtakarítás, károsanyagkibocsátás-csökkentés és a szolgáltatás, a közszolgáltatás színvonalának, komfortosságának a javítása  ugye, közszolgáltatásokról van szó , alapvetően az állampolgárok azok, akik ezeket a szolgáltatásokat igénybe veszik. És ha a végére érkezünk e kötelezettségeink teljesítésének, akkor rá kell fordulni az egyre szélesebb lakossági célú energiahatékonysági beruházásokra is, azt gondolom, hogy nincsen vita közöttünk.

(18.50)

Én néha azt érzékelem, mintha az lenne az igazán nagy probléma itt a parlamenti együttműködés és diskurzus során is, hogy a természetvédelem vagy éghajlatvédelem terepasztalára a piros autó mellé került egy zöld autó is, és akkor ez most problémát okoz, hogy miért nem csak az az egy pici autó van, van egy másik autó is. Ez azért van, mert ez egy közös terepasztal, itt mindannyiunknak megvannak a feladatai és a kötelezettségei, tekintettel kell lennünk egymás, mondjuk úgy, terepasztalon elhelyezett járművére, színtől függetlenül. Szerintem ez történik, nemcsak szerintem, hanem valójában is ez történik. A mai vita során is értékes észrevételek hangoztak el az egyik oldalról, a másik oldalról is, aztán kiderül, hogy vannak itt átfedések is.

Azon aztán persze vérmérséklet alapján, ki ellenzéki, ki kormánypárti, lehet vitatkozni, hogy ezek az átfedések kellő mennyiségben, kellő mélységben vagy szélességben tapasztalhatók-e. De az biztos, hogy olyan kérdések kerülnek itt a határozati javaslatban a bizottsági módosító indítványnak is köszönhetően megerősítésre, amelyek  ki lehet jelenteni  a hazai természeti és környezeti állapot további romlását nem fogják támogatni, sőt, ha az intézkedések precízen végrehajtásra kerülnek, akkor ezeket a károkat mérsékelni fogják, és a környezeti és természeti állapotunkban egy pozitív változás indulhat el.

Éppen ezért a képviselőcsoportunk nevében szeretném megköszönni a kezdeményezőknek, hogy a korábbi törvényjavaslatot, ezt a határozati javaslatot is előterjesztették. Javaslom számukra, hogy fogadják el, hogy rajtuk kívül vagyunk még itt néhányan az Országházban, nekünk is van véleményünk, vannak javaslataink, persze mi is ezt szeretnénk érvényre juttatni, ezért fogalmazódott meg a bizottsági módosító indítvány is. És aztán az elkövetkezendő rendes ülésen pedig a záróvitát itt lezárva majd az Országgyűlés dönteni fog, hogy ezek a módosító indítványok elfogadásra kerülneke, és ha igen, akkor azzal együtt összességében a többség támogatjae az önök által benyújtott határozati javaslatot, illetve törvényjavaslat-tervezetet. Köszönöm a figyelmet.

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A járványhelyzettel sújtott veszélyhelyzetben legfontosabb az egészség védelme és az egészség helyreállítása, a gyógyítás és a gyógyulás feltételeinek a biztosítása. De ugyanilyen fontos a gazdaság működőképességének a fenntartása is, azzal együtt, hogy szavatolni kell a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést is. Mégis van egy olyan terület, amelyről az előterjesztői expozéban már szó volt, de a vita során nem merült föl, ez pedig az, hogy egy veszélyhelyzet idején az alapvető állampolgári jogokat is csak méltányos feltételek és keretek között szabad korlátozni.

Az általam képviselt Tatai-medencében jelenleg egy helyi népszavazási kezdeményezés van folyamatban. A veszélyhelyzet kihirdetésének napján mindösszességében hét nap volt hátra az aláírásgyűjtési lehetőségből. Több mint hatezer tatai lakos adta a nevét a kezdeményezéshez.

A jelenleg hatályban lévő szabályozás szerint meg kellene semmisíteni ezt a hatezer támogató aláírást, és a járványhelyzet lejártakor újra kellene indítani az egész helyi népszavazási kezdeményezést. Ez, azt gondolom, mindannyiunk által méltánytalannak mondható helyzet mind a népszavazást kezdeményezők, mind pedig a népszavazást támogató polgárok irányába.

Éppen ezért kezdeményeztük a Törvényalkotási bizottság felé azt, hogy ne megszakadjon ez az eljárás, és általánosságban a helyi népszavazások ne szakadjanak meg, hanem csak szüneteltetésre kerüljenek, és amikor a járványhelyzet időszaka lejár, akkor onnantól kezdve folytatódhasson, a törvényben előírt határnapok betartása mellett.

Tisztelettel köszönöm a Törvényalkotási bizottságnak, hogy ezt a korrekciót a módosító indítványukban rögzítették, így lehetőség nyílik mindannyiunk számára  az összegző indítványban szerepeltetik  arra, hogy támogassuk azt is, hogy az egészség megóvása, a gazdaság működőképességének biztosítása mellett az alapvető állampolgári jogok is, amelyek egy helyi népszavazással kapcsolatosak, továbbra is életben maradjanak, és méltánytalan hátrány ne érje se a kezdeményezőket, se pedig a választópolgárokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)