Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, hogyha az előttünk lévő előterjesztést egy mondatban kellene tartalmilag összefoglalni, akkor, ahogy elhangzott az előterjesztőtől, illetve képviselőtársamtól, a kormány részéről, arról van szó, hogy december 16-át, Kós Károly születésnapját az előttünk lévő előterjesztés a magyar építészet napjává nyilvánítja.

Mondhatnánk azt is, hogy tulajdonképpen szimbolikus jellegű a javaslat, de az előterjesztő nyilván bővebben kifejtette, hogy nem csupán erről van szó, hiszen akár ez egy felvezetője lehet az ősszel parlament elé kerülő, nagyobb volumenű, komplex építési törvény kapcsán. De az előttünk lévő előterjesztés azonban, azt gondolom, hogy méltó lehet, hiszen így kíván tisztelegni hazánk építészeti öröksége előtt.

Célja, ahogy egyébként ez elhangzott már, az indoklás szerint nem a múlt öncélú felemlegetése, hanem a magyar kultúrából merítkező alkotókészség és az egyetemes, de különösen az európai építészeti tradícióval folyamatosan párbeszédet folytató nemzeti építészet ünnepnapjának a megteremtése.

Ha megnézzük az előterjesztést, akkor tulajdonképpen ennek költségvonzata nincs, közpénz felhasználására nem tesz semmiféle utalást az előterjesztés, ugyanakkor megjegyzi, hogy nyilván emléknapként Kós Károly születésének 140. évfordulóját, december 16-át kívánja e napon az építészet napjává nyilvánítani.

Kós Károlyról itt többek között hallhattunk az előttem szóló képviselő asszonytól, a kormány részéről, illetve az előterjesztő részéről is. Azt gondolom, hogy méltó, hogy az ő születésnapja az építészet emléknapja lesz, hiszen nagyon komoly munkái vannak, akár az egyházi épületek tekintetében Zebegénytől Kolozsvárig, de volt itt szó a Wekerle-lakótelepről, illetve a Fővárosi Állat- és Növénykert épületeiről is.

Engedjék meg azonban, hogy egy kicsit én is, az előterjesztéshez nem szorosan, de azért mégiscsak szorosan kapcsolódva büszke lehessek Szeged városára a tekintetben, hogy Szeged városa az elmúlt évben, a tavalyi év decemberében a településkép védelméről szóló rendelet tekintetében úgy módosította a saját rendeletét, hogy a meglévő 176 műemlékvédelmi épület mellé a helyi védettségű épületek számát, amely már akkor is 480 volt, 682-re emelte; pontosan arról beszélve vagy szólva, amit egyébként az előterjesztő is elmondott a korábbiakban, hogy ezeket a településképi megoldásokat…  tehát a településkép védelme tekintetében igenis cselekednünk és tennünk kell.

(19.20)

Szeged városa is ezt tekintette példának vagy előremutatónak akkor, amikor ezt a rendeletet, a saját rendeletét módosította, és elmondhatjuk azt is, hogy Szeged városa ezeknek az épületeknek a felújítására minden évben forrást is biztosít; a tavalyi évben egyébként 50 millió forintot, és hogyha megnézzük az elmúlt időszakot, akkor közel 300 millió forintot fordított a helyi védettségi épületek, illetve a településkép védelmére.

Úgyhogy én azt gondolom, hogy maga a város  lokálpatriótaként is elmondhatom  jó példával szolgál, az előttünk lévő előterjesztés céljával összeegyeztethető, illetve az ősszel elénk kerülő építési törvény kapcsán is. Egyébiránt természetesen a Magyar Szocialista Párt frakciója az előttünk levő előterjesztést támogatni fogja. Köszönöm.