Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvénytervezet, -javaslat, ahogy már megszokhattuk, a korábbi évekhez hasonlóan a tényszámok ismerete nélkül tulajdonképpen a 2022-es zárszámadás hiányában készült el, így a megalapozottsága kérdéses, sok tételnél még a kormány sem tudja igazából, hogyan alakulnak a folyamatok. Így biztosra vehető, hogy 2024. január 1-jén olyan költségvetése lesz az országnak, amelynek szinte semmi kapcsolata nem lesz a valósággal, és akkor megint a kormány fog rendelettel, illetve kormányhatározatok százaival átalakítani, mint ahogyan egyébként ez ebben az évben is történt.

A kormány a 2024-es költségvetési tervezetben úgy számol, hogy 6 százalékos lesz az éves átlagos infláció, ami a jelenlegi gazdasági, ipari, építőipari körülményeket vagy a fogyasztási körülményeket tekintve igen merész vállalás. Ehhez képest egyébként a költségvetés kiadási főösszege az idei 39 776 milliárd forintról 40 775 milliárdra nő, vagyis 2,5 százalékkal. Tehát ha mindent az inflációt követően számolunk, akkor már itt biztosan látszik, hogy kevesebbet tervez költeni a kormány.

425 forintos euróval tervez a kormány a következő évi költségvetésnél, ami, azt gondolom, hogy mégiscsak magyarázatra szorulna, hiszen ez egy jelentős változás a jelenlegi euróárfolyamhoz képest. Ilyenkor természetesen felmerül a kérdés, hogy mit tud vagy mit tudhat a kormány, amit éppen nem oszt meg velünk.

Jelentős többletkiadást okozhat 2024-ben a kamatok emelése a magyar államháztartásnak a költségvetés kamatkiadásának növekedésén, illetve a jegybank veszteségének megtérítésén keresztül. A tavalyi 2,8 százalékról idén 3,8 százalékra ugranak a kamatkiadások, és ez jövőre tovább emelkedik, eléri a GDP 4,1 százalékát. Egyébként összegszerűen ez azt jelenti, hogy míg 2022-ben nagyjából 1900 milliárd forintos összeg, idén ez 1000 milliárddal több, jövőre pedig még további 500 milliárddal, azaz összesen 3500 milliárd forint közelébe emelkedik.

A parlament előtt lévő jövő évi költségvetés súlyos determinációval készült, kevés tartalékkal, meglehetősen ingatag tervezési alapokra épülve, jócskán növelve a megvalósulási kockázatot. Reális a veszély, hogy a 2023-as (sic!) előirányzat nem fog teljesülni, és további kockázatok vannak a jövő évi költségvetést illetően is.

És ezt nem csak én mondom, erre a Költségvetési Tanács is utalt, megint nyílt kritikával élt a tervezettel kapcsolatban, hiszen az Orbán-kormány nem mutatta be, hogyan kívánja kezelni a költségvetési kockázatokat. És a kockázatokból, mint ahogy egyébként ezt már eddig is mondtam, igenis rengeteg van.

Ha a 2024-es költségvetés számait részletesebben megnézzük, akkor kiderül, hogy a kórházakra, egyetemre és honvédelemre szánt keretet valóban látványosan megemelte a kormány, azonban az általános iskolákra, középiskolákra, háziorvosokra viszont alig jut pénz  mint idén , ha beleszámoljuk azt is, hogy az infláció mennyivel értékteleníti el ezeket az összegeket.

(12.20)

Mondhatjuk azt is, hogy a több pénz jut családokra, oktatásra, egészségügyre, mondja is a kormány, miközben egyébként nyilvánvaló, ha ezzel a 6 százalékos inflációval számolunk, akkor igazából reálértéken igazi növekedésről nem nagyon beszélhetünk. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez is egy fikció, és ezt többször is fogom a felszólalásomban elemezni, hiszen ez a 6 százalékos inflációvállalás igen merész, mint ahogy mondtam, ez bármikor, sőt véleményünk szerint sokkal magasabb lesz, és akkor már mindjárt mindent más alapokra helyez az, hogy a jövő évi költségvetésben egy-egy ágazatra mennyi pénz jut.

Ezért is érthetetlen számunkra, hogy miért nem lehet a költségvetést egy őszi időszakban megtervezni, ahogy az egyébként korábban, jóval korábban természetesen volt. Hiszen különösen most  a Covid-időszak óta meg még inkább érdekes, és látva a számokat  nincs elég információja a kormánynak arra vonatkozóan, hogy hogyan is fog alakulni a következő év, és ezek a folyamatok egy őszi időszakban, ahogy előrehaladnak az ügyek, nyilván jobban láthatóak lennének, és jobban lehetne tervezni a következő évi költségvetést.

Van olyan terület is, ahol nominálisan is kevesebb pénz jut jövőre, ilyen a környezetvédelem, 647 milliárdról már csak 542 milliárdot kap, a lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek sor, ötödével kevesebb pénz szerepel, mint idén, 1017 milliárd helyett már csak 808 milliárd. És azért persze beszélünk Rezsivédelmi Alapról, de itt is azért jelentős mértékű csökkenés mutatkozik az idei évhez képest. Nyilván a kormány számol az energiaárak csökkenésével, de ha már számol az energiaárak csökkenésével, akkor azért, azt gondolom, hogy ennek meg kellene látszódnia a fogyasztók, illetve az emberek energiaszámlájának csökkenésében is.

Egészen biztos, hogy a mezőgazdaság is vesztese lesz a következő évi költségvetésnek. Itt persze valamivel emelkedik a jövő évi költségvetés, de ez még annyival sem, mint egyébként amennyi inflációval a kormány tervez, tehát itt 4,8 százalékos az emelkedés a kormány által tervezett 6 százalékkal szemben.

Itt már többször is elmondták, a fegyveres szerveken azonban a kormány nem spórol, valóban, a védelmi kiadásokra 28 százalékkal terveznek többet, 1796 milliárd forintot, és a rendvédelem, közbiztonság tételre is 15 százalékkal szánnak többet.

Az oktatásra szánt összegből a leglátványosabb a felsőoktatás támogatásának a növekedése, ez majdnem 40 százalékos. Ugyanakkor az óvodák, általános iskolák kerete 6,6 százalékkal nő, ezt nem mondhatnám jelentős mértékű növekedésnek, ha egyébként továbbra is avval a 6 százalékos inflációval számolunk, amit a kormány mond. A középiskolák viszont biztosan rosszul járnak, hiszen az ő keretük alig 3,5 százalékkal nő jövőre.

Rosszabbul járnak a háziorvosok és a gyermekorvosok is, hiszen az ő támogatásukra szánt keret az infláció környékével fog a következő évben növekedni, magyarul, mondhatjuk, hogy stagnál, de nyilván, ha csúnyább lesz az infláció, akkor vélhetőleg kevesebbet is fognak kapni.

A szociális ellátásokkal sem túl bőkezű a kormány. Fontos megjegyezni, hogy egyébként drasztikus állami szerepvállalás csökkenése mutatkozik meg a jóléti kiadások tekintetében a 2010-es időszakhoz képest, hiszen míg 2010-ben a GDP 31,1 százaléka ment jóléti kiadásokra, addig ez az összeg vagy ez a százalékos arány 2024-ben a GDP százalékához viszonyítottan (sic!) csupán 23,2 százalék.

A családi pótlék és a gyerekekre jutó juttatások kerete ugyan 9,7 százalékos növekedést mutat, de ez is éppen csak az infláció felett van. Nagyjából ugyanekkora összegű, 8,4 százalékos emelkedés látható a nyugdíjakon is, de ez igazából nem fog olyan mértékű vásárlóerő-bővülést okozni, mint ahogy azt a kormány tervezi, legfeljebb stagnálást, mint ahogy egyébként mi azt gondoljuk, és szerintünk ez így is fog sajnos megtörténni.

Én is szeretném elmondani, még akkor is, ha Szeberényi képviselő úr ezt másképp is gondolja, hogy azért azt fontos megjegyezni, hogy a családi pótlék összege nem emelkedett 13 év alatt egyetlen forinttal sem, egyetlen fillérrel sem emelte a kormány, miközben ez a támogatási forma, családtámogatási forma a legfontosabb a családok számára.

Erről egyébként több szakértői felmérés is árulkodott, és bizony-bizony ez egy érdemi pénzügyi, családtámogatási forma a családok számára. Megmutatkozik ez abban is egyébként, hogy a fogyasztás jelentős mértékben csökken a mostani időszakban, és bizony-bizony ennek oka az is, hogy a családi pótlék összege, amit a családok kapnak, 13 éve egyetlen forinttal sem változott. Az egyéb szociális támogatások sort pedig közel negyedével csökkentették.

Ugyanakkor nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy azért van itt több ezer milliárdnyi forint olyan célokra, amik finoman szólva sem kardinálisak, vagy éppen nem túlságosan szerencsések ebben a gazdasági helyzetben. Csak néhány példa: közmédia, 126 milliárd forint közpénzt kívánnak jövőre erre fordítani. A titkosított szerződésből, kínai hitelből a Budapest-Belgrád vasút további 103 milliárd. A debreceni oltógyárra, amivel kapcsolatban egyébként Gulyás Gergely miniszter elmondta, hogy a Covid lecsengésével halványlila fogalmuk sincs, hogy mit fognak ott gyártani, 16 milliárd plusz. MLSZ plusz 11 milliárd, illetve további kormányzati kommunikációra 39 milliárdot kap Balásy Gyula; gondolom nem lesz nagy probléma, hogy a következő luxusautóját is meg tudja vásárolni.

Kicsit az önkormányzatokról, hiszen elsősorban önkormányzati területen dolgoztam a korábbi időszakban, és a költségvetés kapcsán az önkormányzatok tekintetében szoktam fölszólalni. Ha megnézzük az önkormányzatok jövő évi költségvetését, ugyan valóban növekedés látható nominálisan, de reálértékben, mint ahogy egyébként a 6 százalékos inflációhoz közel mérjük ezt a számot, akkor olyan mértékű növekedés nem látszódik az önkormányzatok jövő évi költségvetésében sem. Mondhatni, itt is a stagnálás jellemzi az önkormányzatok költségvetését, és megint megjegyezhetném, hogy mi van akkor egyébként, ha nem 6 százalékos, hanem ennél magasabb lesz az infláció.

A szolidaritási hozzájárulásnak nevezett adóból  sokan elmondták már  2020-ban 43 milliárd, 2022-ben a háromszorosa, tavaly 217 milliárd. Idén 307 milliárdot kíván beszedni a kormány, itt érdekes módon a tavalyi évhez képest 41 százalékos növekedés van, azért ez majdnem hétszerese az inflációnak. A gépjárműadó 40 százalékát már régen elvették az önkormányzatoktól, az egész központi bevétel a kormányhoz megy, ez most 100 milliárd.

Ha az önkormányzatokat nézzük és a 2019-es állapotokhoz viszonyítjuk, ez az önkormányzatok tekintetében 40 milliárd forintos veszteséget jelent. Szűkebb környezetemben, választókerületemben, Szegeden ezek a számok így jelentkeznek: a gépjárműadó 600 millió forintos elvonást jelent a városnak, a szolidaritási adó, ami korábban, a tavalyi évben 2,9 milliárd volt, idén 3,6 milliárd forint, a tömegközlekedés támogatásának elmaradása  inflációval számolva  már közel 400 millió forint, közműadó további 500 millió forint, és még sorolhatnám. Megszűnik a „Modern városok” program, de túlságosan a „Magyar falu” program sem áll jól.

Összességében tehát elmondható az önkormányzatok tekintetében, hogy a jövő évi költségvetés nem fogja megoldani a gondjaikat. A 2019. évi önkormányzati választások óta a járványhelyzet, az energiaválság ezt súlyosbította, és kijelenthető, hogy a bevételek további csökkenése, a magas energiaárak, az infláció miatt nem valószínű, hogy javulni fog az önkormányzatok helyzete, különösen igaz ez a kistelepülésekre.

Éppen ezért módosító javaslatot nyújtottam be, ahogy egyébként ezt a korábbi években is megtettem  egyéni, illetve az MSZP-frakció módosító javaslata , amit elsősorban az önkormányzatok finanszírozásának javítása érdekében tettem meg, mely azt szorgalmazza, hogy a gépjárműadó teljes egészében maradjon az önkormányzatoknál, amit tudjanak infrastruktúra-fejlesztésre fordítani, kapják vissza a települések a közösségi közlekedés támogatására szánt 3 milliárd forint támogatást.

Egyéni módosító indítványaim között a déli Tisza-híd előkészítésének megvalósítására 2 milliárd. Javaslom, hogy a Szeged-Kübekháza közötti útszakasz felújítása történjen meg, ez egy borzasztó állapotban lévő útszakasz, a Klárafalva-Kiszombor közötti kerékpárút megépítését, valamint az újszentiváni régi iskola felújítását is szorgalmazom a következő időszakban.

Visszatérve pedig a költségvetésre, általánosságban azt lehet elmondani, vagy az állapítható meg, hogy azért jelentős mértékűek a megszorítások, és a kormány az eladósodás és a bizonytalanság költségvetését nyújtotta be az Országgyűlésnek. A tervezés alapját képező számok jórészt megalapozatlannak tűnnek, és a piac is komolyan így is kezeli ezt a helyzetet, és ahelyett egyébként, hogy a kormány tulajdonképpen mindent megtenne annak érdekében, hogy az EU-val megállapodjon, hogy a források megérkezzenek, a magyar gazdaság hozzájusson ezekhez a forrásokhoz, sokkal inkább azt látjuk, hogy rombolja a jogbiztonságot, rendeleti úton szabályozzák az országot, és újabb és újabb különadókat és adóemeléseket vetnek be.

Az is egyértelműen látszik, hogy a kormányt továbbra sem igazán érdekli a szinte összeomló közoktatási és egészségügyi rendszer, sőt a többi szektorban is látható, hogy az infláció miatt jelentős mértékű megszorításokról kaphatunk tanúbizonyságot.

(12.30)

Több adót szed be jövőre, erről már beszéltünk, és sajnos a családok adóterhe is súlyosodik, pedig egyébként az áfa, illetve a tervezett személyijövedelemadó-bevétel 10 százalék körüli magasabb bevételt eredményez a kormánynak. Mindezek tekintetében és az elmondottak alapján az MSZP nem tudja támogatni a következő évi költségvetést. Köszönöm.