Készült: 2024.05.14.18:44:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

73. ülésnap (2023.06.15.), 112. felszólalás
Felszólaló Szabó Sándor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:36


Felszólalások:  Előző  112  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Kinek mit jelent az adótörvények módosítása. A kormánypárti képviselők nyilván elmondják, hogy önök az adócsökkentés kormánya, mi meg elmondjuk, hogy 2010-et megelőzően nem volt még olyan kormány, amelyik ennyi adót vezetett volna be. Önök most minden adóemelésért elsősorban a háborús konfliktust hozzák ide, tehát hogy emiatt történnek az esetleges adóemelések, amiben persze részben igazuk van, mi meg természetesen azt mondjuk, hogy elsősorban nem ezért, hanem sokkal inkább a kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt kényszerülnek bizony adóemelésekre.

A javaslat túlnyomó része valójában egyébként semmi újat nem tartalmaz, a rendelkezések jelentős része már hatályban van egy-egy veszélyhelyzeti kormányrendelet formájában, még akkor is, ha azoknak egyébként nagyon sok közük nincs az orosz-ukrán konfliktushoz. Ebben a formában ez tulajdonképpen nem más, mint az Országgyűlés szerepének degradálása, hiszen az érdemi döntést már meghozták, az Országgyűlés tulajdonképpen egyfajta elfogadó szerepet tölt be az adótörvények elfogadásánál. Mondhatjuk úgy is, hogy egyfajta színjáték vagy bábozás folyik.

Az adótörvényekkel kapcsolatban azonban mégis fel kell hívni két dologra a figyelmet. Az egyik az önkormányzatok további pénzügyi helyzetének romlása, amely elsősorban a szolidaritási hozzájárulás, vagy ahogy mi mondjuk, a szolidaritási adó révén következik be, a másik pedig az üzemanyagokat érintő jövedéki adó durva emelése kapcsán. A szolidaritási adót 2017-ben vezette be a kormány, akkor 39 milliárdot várt. 2019-ben ez az összeg jelentős mértékben megemelkedett, az idei évben, tehát 2023-ban már 237 milliárd forintról beszélünk, és a költségvetés vitájában is elmondtuk, hogy jövőre ez már 307 milliárd forintra fog ugrani. Azt lehet elmondani, hogy talán nincs olyan felelős gazdálkodás, amely ekkora terhet, ekkora emelést komoly sérülés nélkül el tudna viselni, legyen szó bármilyen, viszonylag jó helyzetben lévő önkormányzatról az országban. És ezt nem én mondom, hanem Cser-Palkovics András, Székesfehérvár kormánypárti polgármestere is ezt mondja, hiszen néhány hete azt nyilatkozta, hogy túlzottnak tartja, hogy ennyi pénzt vonjanak el, még akkor is, ha a fehérvári önkormányzatot kerülő úton, de adott esetben mégiscsak megtámogatják egyedi döntésekkel.

Ráadásul még az sem igaz, amivel ilyenkor takarózni szoktak, s ami szép gondolat, hogy a nagyobb bevétellel rendelkező önkormányzatok majd segítik a kisebb önkormányzatokat. Ennek igazából a nyomát sem látjuk. Bár a szolidáris címet azért odateszik, de a szegényebb települések ezekből a pénzekből igazából sokat nem látnak. Sokkal inkább látjuk azt, hogy ezekből a pénzekből például Vodafone-t vásárolnak vagy éppen Bosnyák téri betontorzót. De hát most itt láthattuk, hogy például van pénz arra is, hogy a Mathias Corvinus Collegiumon keresztül megvegyék a Librit.

Éppen hasonló problémák miatt nyújtottunk be javaslatot a költségvetéshez, ami egyébként az önkormányzatok pénzügyi stabilitását kívánja helyreállítani, hiszen nagyon nagy mértékű az az elvonás, amit jövőre terveznek. A javaslatunk nyilvánvalóan arra vonatkozik, hogy ez a szolidaritási hozzájárulás jelentős mértékben csökkenjen, a személyi jövedelemadó egy jelentős része maradjon az önkormányzatoknál, ahogy egyébként az 2019-et megelőzően is ott volt, mint ahogy azt gondolom, hogy a gépjárműadó is jobb helyen volt az önkormányzatoknál, hiszen ezekből az adókból az önkormányzatok az infrastruktúrájukat tudták fejleszteni. Ez az egyetlen olyan adónem volt, amiből egyébként további mozgástere lehetett az önkormányzatoknak, és egyfajta fejlődést tudtak megvalósítani.

És hát itt van a jövedéki adó, amiről beszéltem, hiszen ez a másik olyan adótétel, amit jelentős mértékben megemel a kormány. S persze elsősorban arra hivatkozik, hogy erre az Unió miatt van szükség. A valóság azonban ezzel szöges ellentétben áll, az üzemanyagtermékeket terhelő jövedéki adót meghatározó uniós irányelv ugyanis ekkora mértékű sarcolást nem vár el. Ezzel szemben azt mondja, hogy az adó minimális mértékének meghatározására az október első munkanapján érvényes euróárfolyamot kell alkalmazni, tehát ez az összeg a forint/euró árfolyam függvénye. Bár a 2023. október első munkanapján érvényes forint/euró árfolyamot még nem ismerjük, mert nem látjuk, értelemszerűen, de a javaslatban előirányzott literenkénti 32,5 forintos jövedékiadó-emelés a benzin és a gázolaj esetében a 425 forintos euróárfolyamhoz van igazítva. Ha ennél kevesebbet kell adni egy euróért, ahogy ez most is van, akkor értelemszerűen nincs szükség ekkora adóemelésre. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom rögzíteni, hogy a benzint és a gázolajat érintő uniós jövedékiadó-mértékek 2010 óta nem változtak. Ha a hazai szabályozáshoz hozzá kell nyúlni az uniós megfelelés érdekében, az csak azért van, mert a forint igenis, sokat gyengült 2010 óta.

Nem tartozik ugyan szorosan a mostani adótörvények tárgyalásához, de azért érdemes felvetni, hogy az Orbán-kormányból, illetve a Matolcsy György által vezetett jegybankból kinek mekkora felelőssége van a forint tönkretételében, feltéve persze, hogy a forint árfolyamának elmúlt évekbeli romlásáért nem akarják a 2010 előtti kormányokat hibáztatni.

Összességében tehát azt lehet mondani, hogy az üzemanyagok jövedéki adójának emelése erősen eltúlzott. Nem elég, hogy emelik a magyar családok adóját, de még a felelősséget sem vállalják érte, hanem igyekeznek ezt is, mint annyi minden mást, az Európai Unió nyakába varrni. Adódik tehát a kérdés: azért állapítanak meg 32 forintos emelést, mert arra számítanak, hogy 425 forint lesz az euró árfolyama október 1-jén  hát, akkor elég nagy bajban leszünk , vagy csak így próbálják újra és újra megsarcolni az adófizetőket?

Ennek a két tételnek a kiemelése nyilván fontos az adótörvények megvitatásánál, legyen szó az önkormányzatok pénzügyi stabilitásának jövőbeli alakulásáról vagy akár a jövedéki adó jelentős mértékű megemeléséről, de hát sok minden másról is lehetne beszélni. Elsősorban erre a két dologra hivatkozva, ezt a két dolgot figyelembe véve az MSZP nem fogja támogatni az adótörvények módosítását. Köszönöm, hogy meghallgattak.




Felszólalások:  Előző  112  Következő    Ülésnap adatai