Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

OVÁDI PÉTER, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. november 25-én tartott ülésén megtárgyalta az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/17434. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 31 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt rátérnék a részletes indokolásra, mindenekelőtt szeretném megköszönni a parlamenti pártok támogatását, amit tettek a törvényjavaslatmódosító-csomagunknál. Mi sem bizonyítja jobban, hogy közös ügyünk az állatvédelem, hogy mind az Igazságügyi bizottságban, mind a Törvényalkotási bizottságban egyhangúlag szavaztunk róla.

Az egy év alatt, amióta miniszteri biztos lehettem, nagyon sok minden történt az állatvédelemben, hiszen összefogtunk a civil szervezetekkel, és a civil szervezetekkel közösen próbáltuk kialakítani azt az utat, ami alapján megyünk az állatvédelem területén, hiszen azt az ambiciózus tervet tettük le magunk elé, hogy öt éven belül Európa élmezőnyébe akarunk tartozni állatvédelem területén is. Megalakult az Állatvédelmi Központ az Állatorvostudományi Egyetemen; létrejött a Nemzeti Állatvédelmi Tanács; létrehoztuk a Nébihhel közösen a gazdijogsi.hu-t; tudtunk civil szervezeteket támogatni; a „Magyar falu” programba az egyik legfontosabb dolgot be tudtuk tenni, hiszen a civilek is el szokták mondani, illetve mindenkivel egyetértünk abban, hogy a kóborállat-állományt csökkenteni kell, 500 millió forintos támogatást kapott, 479 önkormányzat tudott rá sikeresen pályázni. Én azt gondolom, hogy ez mind-mind közös siker. És az bizonyítja a legjobban, hogy tényleg közös ügyünk az állatvédelem, hogy mindannyian tudtuk ezt támogatni.

Maga a javaslatunk az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat, célja az állatvédelmi konzultáció eredményére figyelemmel az állatvédelemhez kapcsolódó jogszabályi környezet szigorítása és a felelős állattartás biztosítása. Ennek érdekében a javaslat az állatkínzás tényállásában új minősített esetek létrehozásával megteremti a szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségét, valamint a büntetőeljárás során az állat helyzetének kezelésével kapcsolatos szabályokat.

Nincs alaptörvényi akadálya, hogy a büntetőügy jogerős befejezését követően az állatvédelmi hatóság is eljárhasson az adott ügy kapcsán. A javaslat értelmében, ha a büntetőügyben eljáró bíróság arról értesíti az állatvédelmi hatóságot, hogy az állatkínzás vagy a tiltott állatviadal szervezése bűncselekménye miatt az állattartót jogerősen elítélte, az állatvédelmi hatóság a rá irányadó szabályok szerinti eljárásban hatósági ellenőrzést folytat.

A javaslatunk tartalmazza a nagy nyilvánosság előtti elkövetést. A technikai fejlődés adta új lehetőségek az állatkínzók számára is szabad utat biztosítottak arra, hogy az állatkínzást nagy nyilvánosság előtt mint online közösség előtt is elkövessék. Tekintettel arra, hogy egyre több olyan élő közvetítésre például streamen vagy Facebook Live-on kerül sor, ahol az állatok kínzásával és végső soron akár az állat pusztulásával is járó tevékenységet, mondjuk úgy, hogy szórakozásból vagy más megfontolásból élőben közvetítenek, így ennek állatkínzás minősített eseteként való szabályozása is indokolttá vált. Az állatkínzás alapesetén felül az állatok és a természet védelme megköveteli, hogy az állatkínzás megbotránkoztatást kiváltó és szórakoztatásnak szánt élő közvetítését minősített körülményként kezeljük.

(17.40)

Általános következményként értékelte többek között a gyermekek egészséges fejlődésére gyakorolt negatív hatás, az állatkínzás népszerűsítése, a nézettség növekedése miatti motivációt arra nézve, hogy az elkövető vagy más további ilyen cselekményt valósítson meg. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos, hogy ez is bekerült a javaslatunkba.

Az állattartástól való eltiltás tartama alatti állatkínzás. Az állatvédelmi törvény a hatósági intézkedések és közigazgatási szankciók között szabályozza azokat az eseteket, amikor a hatóság az állattartót eltilthatja az állat tartásától, a jogsértés súlyától függően 2-8 évre. A hatóság által meghatározott eltiltási idő alatt elkövetett, az eltiltással érintett állat kínzását megvalósító cselekmény  társadalomra való veszélyességének súlyára való tekintettel  büntetőjogi szabályozása feltétlenül indokolt. Tekintettel arra, hogy az állatkínzás egy olyan időpontban valósul meg, amikor már a hatóság egyszer a jogsértés súlyára figyelemmel megállapította az érintett felelősségét az állatvédelmi törvény szerinti állatkínzás tárgyában, és az állatkínzást annak tudatában követte el, így az alapesetet meghaladóan a minősített esetek között szükséges elhelyezni ezt.

A következő, ami a javaslatunkba bekerült: az állatkínzás elkövetése tiltott állatviadal szervezését vagy állatkínzást követő két éven belül. A javaslat új minősített esetként határozza meg az állatkínzást vagy a tiltott állatviadal szervezését történő elítélést követő két évben az elkövetett újabb állatkínzást. Ezt az a gyakori megfontolás indokolta, hogy súlyosabb legyen a büntetendő, hasonló bűncselekményt rövid időn belül ismételten elkövető személy akkor is, ha nem minősül különös visszaesőnek, mert a korábbi bűncselekményei miatt nem végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.

A javaslat második bekezdése a minősített esetek társadalomra való veszélyességének súlyához igazodó és ehhez kapcsolódó magasabb büntetési tétellel fenyegetett két esetet kíván szankcionálni. Itt fontos megjegyeznünk azt is, hogy eddig azt lehetett büntetni, aki az állatviadal szervezője, innentől azokat is büntetni lehet  ez is a civilek kérése volt , aki az állatviadalon részt is vesz.

A méreg alkalmazásával vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozva történő elkövetés. Ez is egy nagyon fontos tétel, hogy bekerült, hiszen a természetkárosítás vonatkozó rendelkezésével összhangban az állatkínzás egy minősített eseteként kívánja szankcionálni a javaslatban azt az esetet, amikor az állatok pusztulását az elkövető az általa alkalmazott méreg vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével okozza. Ezen eset fokozott társadalmi veszélyességére figyelemmel minősített esetként való szabályozása indokolt. Az állatkínzás alapesetén felül ugyanis a természetet is aljas módon kihasználó méreg vagy csalétek kihelyezésével és annak elfogyasztásával több állatnak is olyan szenvedését okozza, amelynek következtében a méreg vagy csalétek okozta hosszú kínlódás után az állatok tömeges pusztulását is előidézheti. Itt az „előidézheti”, azon van a hangsúly, hiszen már a méregnek, csaléteknek a kihelyezése is büntetendő lesz ezután.

Különös visszaesőként történő elkövetés: a nemzeti konzultáció során társadalmi igényként fogalmazódott meg továbbá az is, hogy az állatkínzást többször elkövetők szigorúbb büntetésére, azon belül is hasonló bűncselekményt többször elkövetők szigorúbb felelősségre vonására kerüljön sor. Számos esetben volt ugyanis megfigyelhető, hogy azok, akik már korábban állatkínzás vagy állatkínzáshoz hasonló, az állat vagy állatok kínzásával, szenvedésével vagy természetet károsító pusztulásával járó bűncselekményt elkövettek, a büntetőjogi felelősségre vonásuk megállapítását követően további hasonló bűncselekményeket is elkövettek. Ezen elkövetőt a személyében lévő, a társadalomra fokozott veszélyt jelentő erőszakos jellemvonásaira figyelemmel szükséges különleges visszaesőként a hatályos törvényi rendelkezésnél szigorúbban büntetni.

És ami egyedülálló a mi törvénycsomagunkban Európában, az nem más, mint a szaporítók elleni fellépés. Hiszen azt is tudjuk, hogy a pandémia ideje alatt nagyon megnőtt a kereslet a társállatok iránt, és azt is tudjuk, hogy többnyire sajnos a szaporítók szolgálták ki ezt a keresletet. Nagyon fontos volt  és szerintem ezzel úttörők vagyunk Európában  az, hogy körülírjuk azt, hogy mégis kik azok a szaporítók. Tehát a szaporítótelep, a kedvtelésből tartott állatok egészséges tenyésztését biztosító környezet kialakítása mellett kiemelten fontosnak tartottuk a szaporítók elleni fellépést, a szaporítótelepek felszámolását és a szaporító tevékenység büntetőjogi szabályozását.

A jelenleg hatályos jogszabály szerint ugyanis a szaporítókat az állatok rossz körülmények között tartására figyelemmel az állatkínzás miatt rendeli büntetni, azonban a szaporítótelepek terjeszkedésének, növekedésének megakadályozása céljából minősített esetként való szabályozásra lenne szükség. Jogalkalmazói visszajelzések, valamint az állatvédelmi szervek elmondása szerint megállapítható, hogy az állatok szaporításával foglalkozók nem képesek az állatok megfelelő körülmények között történő tartásáról és ellátásáról gondoskodni. A szaporítók ugyanis haszonmaximalizálásra törekednek, ami miatt az állatot idő előtt leválasztják az anyaállatról, ezt követően pedig alkalmatlan helyen és körülmények között  zsúfoltan, éheztetve  szállítva, sokszor az állat fajtájától eltérő, népszerű fajtaként megjelölve értékesítik. Emellett a még el nem adott állatok életkörülményeit, élelemmel és ivóvízzel való ellátását és egészségügyi ellátását, oltást, betegségek kezelését sem képesek megfelelően biztosítani, és az állatorvost igénylő beavatkozásokat is mellőzik. Az állatok tartásával kapcsolatos ellátási kötelezettségeket az állatvédelmi törvény 3. pontjában, a 8. §-ban a jó gazda gondossága körében kötelezettségként határozza innentől meg.

Ahogy mondtam, a természetkárosítás is bekerült, illetve a tiltott állatviadalról is már beszéltem, mivel az időm fogytán van, ezért csak egyre szeretnék kitérni, és köszönöm szépen egyébként a módosításokat is, amit a baloldali képviselőtársak tettek. A jó szándékot láttam abban, és el is mondtam egyébként, hogy sok mindennel mi már foglalkozunk, de kaptunk olyan módosítást is, amit be tudtunk fogadni, itt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország Alapítvány és a Traffic együttes javaslata volt az, hogy ne csupán a gerinces állatokra, hanem minden élőlénycsoport védelmére kiterjedjen a büntetőeljárási szabály, hogy lefoglalás esetén az élőlény elhelyezését biztosítani tudja, a legrövidebb időn belül  meg kell szüntetni az értékesítését  ezt el kell rendelni. Ennek indoka, hogy minden élőlény esetében jelentős problémát jelent az elhelyezés, mivel ezek életben tartása speciális szakértelmet igényel, ennek hiányában a büntetőeljárás alatt az élőlények elpusztulnak, ami a büntetőeljárás sikerességét is rontja. Azt gondolom, hogy ez egy olyan módosítás volt, amit azonnal be lehetett fogadni, hiszen szakmailag megalapozott volt.

Még egyszer nagyon szépen köszönöm minden képviselőtársamnak a támogatását, hiszen közös ügyünk az állatvédelem. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)