Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

OVÁDI PÉTER (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy az állatvédelem szempontjából az egyik legfontosabb törvényjavaslat-csomag került most az Országgyűlés elé.

Amikor engem tavaly október 1-jén kinevezett a miniszter úr állatvédelmi biztosnak, akkor azt a feladatot kaptam tőle, hogy mérjük fel azt, milyen programokat kell megvalósítanunk annak tekintetében, hogy az állatvédelmet öt éven belül Európa élmezőnyében tudhassuk. Azonnal elkezdtem a munkát. Én mindig a csapatmunkában hiszek, ezért is próbáltam meg kikérni azoknak az embereknek a véleményét, akik már nagyon régóta vannak az állatvédelemben, és tesznek érte nap mint nap.

Ezért fordultam a civil szervezetekhez, és ezért is örülök annak, hogy az Állatvédők Érdekvédelmi és Szakmai Szövetsége mindenben megpróbált támogatni engem, és eljuttatták hozzám azokat a javaslatokat, amelyeket most itt a törvénymódosító csomagban viszont is láthatunk.

De ahogy mondtam, rengeteg olyan munkánk van az állatvédelem területén, amire megfelelő választ kell adnunk. Ezért is indítottunk útjára az Állatvédelmi Központtal közösen  és köszönöm Vetter Szilviának ebben a munkáját  egy oldalt, hiszen a gazdijogsi.hu internetes felülettel megteremtettük azt az online felületet, ahol aki ma Magyarországon felelős gazda szeretne lenni, el tudja itt sajátítani azokat az ismeretanyagokat, amire ebben mindenképp szükség van. Abból is látjuk, hogy milyen a honlap látogatottsága, látjuk azt, hogy mennyire szükség van egy-egy ilyen fejlesztésre.

De ha azt nézzük, akkor a civilekkel, amikor egyeztettem, mindig odáig jutottunk, hogy mit kell csinálni: ivartalanítási program, ivartalanítási program, ivartalanítási program. Ezt hallottam tőlük. Ezért is indítottuk el a „Magyar falu” program keretein belül megvalósuló felelős állattartásra való felhívásunkon, programunkon keresztül az ivartalanítási programot. Nagyon örülök annak, hogy 479 győztes önkormányzat pályázatát tudtuk sikeresen elbírálni. Ott is az együttműködésre helyeztük a hangsúlyt, hiszen az önkormányzatnak együtt kell működnie a civil állatvédelemmel, együtt kell működni az állatorvossal, illetve a hatósági állatorvosokkal. Ezzel is arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy csak csapatmunkában érhető el az állatvédelemben eredmény.

Majd amikor a felelős állattartásról beszélünk, akkor azt is számba kell vennünk, hogy most már óvodai, iskolai környezetben is meg kell mutatnunk a gyermekeinknek azt, hogy mi is a felelős állattartás. Azt gondolom, hogy nagyon sok lépést tudtunk egy év alatt megtenni közösen csapatban. Amit mindig el szoktam mondani  de igaz is , hogy a civil szervezetek adják az állatvédelem fő gerincét, és természetesen őket minden erőnkkel támogatnunk kell. Örülök annak, hogy már 67 szervezetet tudtunk támogatni. Természetesen ez még csak a lépcső első foka, és szeretnénk olyan támogatási formákat létrehozni, ahol ezek a civil szervezetek célzott támogatásban tudnak részesülni.

És hogyha nézzük azt, hogy mi ennek a közös munkának az eredménye, akkor azt is láthatjuk, hogy a szakma, a civil szervezet, illetve a kormányzat is együtt tud működni. Ezért is örülök annak, hogy létrejött a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, ahol a civilek is szerepelnek. A Hangya Közösség egyesületvezetője az, aki a Nemzeti Állatvédelmi Tanácsban adja nekünk a szakmai tanácsokat. Innen is köszönjük Krisztának ezt.

Azt gondolom, hogy az egy év alatt létrejött együttműködés tényleg új alapokra helyezte Magyarországon az állatvédelmet, és ennek függvényében szeretnénk továbbra is dolgozni.

(10.30)

Ennek a közös munkának az eredménye, azt gondolom, tényleg mérföldkő az állatvédelemben, amit a törvényjavaslat-csomagunk mutat.

Belenéztem egy kicsit az önök sajtótájékoztatójába, ezért el is szeretném mondani önöknek a részletes indokolást, mert látom, hogy néhányuknak nem sikerült ezt elolvasni, úgyhogy inkább elmondanám önöknek, mielőtt belemegyünk majd a vitába. Elmondanám, hogy itt vannak azok a civil szervezetek, amelyek napról napra próbálják az állatvédelmet előremozdítani, tehát próbálják majd meg ezen a szakmai úton képviselni önök is az álláspontjukat.

Az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatunk célja  az állatvédelmi konzultáció eredményére figyelemmel  az állatvédelemhez kapcsolódó jogszabályi környezet szigorítása és a felelős állattartás biztosítása. Ennek érdekében a javaslat az állatkínzás tényállásába új minősített esetek létrehozásával megteremti a szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségét, valamint a büntetőeljárás során az állat helyzetének kezelésével kapcsolatos szabályokat.

Nincs alaptörvényi akadálya, hogy a büntetőügy jogerős befejezését követően az állatvédelmi hatóság is eljárhasson egy adott ügy kapcsán. A javaslat értelmében, ha a büntetőügyben eljáró bíróság arról értesíti az állatvédelmi hatóságot, hogy állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése bűncselekmény miatt az állattartót jogerősen elítélte, az állatvédelmi hatóság a rá irányt adó szabályok szerinti eljárásban hatósági ellenőrzést folytat.

A javaslat a Btk. jelenlegi szabályozásához képest kibővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit is, tekintettel azokra a jelenségekre, amelyek az utóbbi időszakban egyre gyakoribbá váltak, illetve amelyek az állatoknak okozott lényeges szenvedésen túl a társadalom tagjaiban széles körben váltanak ki megbotránkozást, és amelyeket emiatt súlyosabban indokolt büntetni. A javaslat ennek jegyében szigorúbban kíván fellépni többek között a mérgezéses esetekkel, a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak.

A javaslat az elkobzott állatok védelme érdekében egyértelművé teszi, hogy az állatra vonatkozó különös szabályok végrehajtása során az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit  különösen megsemmisítés  nem kell elvégezni.

A javaslat törvényi szintre emeli a lefoglalással büntetőeljárási kényszerintézkedések hatálya alá kerülő gerinces állatok kíméletének szabályait is. A módosítás célja, hogy a büntetőeljárás során a lefoglalt állatok kedvezőtlen elhelyezési körülmények között csak a legszükségesebb ideig tarthatók. Ezeket jelezték nekünk a civil szervezetek, és azt gondolom, nagyon fontos egyébként, hogy ezek is be tudtak kerülni a javaslatunkba.

A javaslatunkban, ahogy mondtam, megjelenik a természetkárosítás, egy újabb minősített esetét határozzuk meg. Az elmúlt hónapokban nyilvánosságot látott hírek, valamint az állatvédő szervek elmondása alapján kijelenthető, hogy a mérgezéses esetek még mindig komoly természetvédelmi károkat okoznak itthon és külföldön is egyaránt; egyre több esetben van hatósági fellépésre szükség akkor, amikor több száz védett állatfaj, például barna rétihéja, barna kánya és több védett állatfajnak nem tekinthető állat, például kutya, macska, róka szenvedését és pusztulását előidéző mérgezést követnek el.

A tömeges mérgezést legtöbbször egy olyan idegölő méreggel végzik, amely az állati szervezeten kívül sokszor az emberi szervezetre is halálosnak minősül. A természetet megkárosító és az állatok életét veszélyeztető méreg elhelyezése, alkalmazása gyakran a nemzeti parkok területén, magánterületeken és bekerített helyiségben okoz súlyos, többmilliós nagyságrendű természeti károkat is. A mérgezés, illetve az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével összefüggő esetek elszaporodott mivoltára figyelemmel és ezáltal a természetkárosító cselekmények visszaszorítása és megelőzése céljából szükségessé vált az ilyen módon elkövetett, állatok életét veszélyeztető cselekmény büntetőjogi szankcionálása.

Most válaszolnék is az egyik ilyen feltett kérdésre: már a természetkárosítás minősített eseteinek előkészületét rendeli büntetni. Figyelemmel a napjainkban egyre inkább elszaporodó, a védett állatfajokra is veszélyt jelentő vagy akár elpusztulásukat is magában hordozó bűncselekmények számára, indokolt a természetkárosítás minősített esetei kapcsán is büntetőjogi védelem előbbre hozása és így az előkészületi cselekmények is büntetendővé tétele. Az előre meghatározott számú állat elpusztulását előidéző méreg vagy csalétek kihelyezése ugyanis már önmagában veszélyt jelenthet.

Ha új tételt nézünk, hogy mit hoztunk még be, akkor biztos, hogy az egyik legfontosabb, hogy behoztuk azt, ha a nagy nyilvánosság előtt valaki állatkínzást követ el. A technikai fejlődés adta új lehetőségek az állatkínzók számára is szabad utat biztosítottak arra, hogy az állatkínzást nagy nyilvánosság előtt mint online közönség előtt is elkövessék. Tekintettel arra, hogy egyre több élő közvetítésre kerül sor  ilyenek például a Facebook live-ok  az állatok kínzásával, végső soron az állatkínzás minősített esetként való szabályozása indokolttá vált. Az állatkínzás alapesetén felül az állatok és a természet védelme megköveteli, hogy az állatkínzás megbotránkoztatást kiváltó és szórakoztatásnak szánt élő közvetítését minősítő körülményként határozza meg a jogalkotó.

Hátrányos következményként értékelhető továbbá a gyermekek egészséges fejlődésére gyakorolt negatív hatás, az állatkínzás népszerűsítése, a nézettség növekedése miatti motiváció arra nézve, hogy az elkövető vagy más további ilyen cselekményt valósítson meg, ezért minden eszközzel fel kell lépni.

Újként hoztuk be azt, hogy állatkínzás elkövetése tiltott állatviadal szervezését vagy állatkínzást követő két éven belül, ha ez megtörténik, a javaslat új minősített esetként határozza meg az állatkínzás vagy a tiltott állatviadal szervezése miatt történő elítélést követő két évben elkövetett újabb állatkínzást. (Sic!) Ezt az a gyakorlati megfontolás indokolta, hogy súlyosabb legyen a büntetés a hasonló bűncselekményt rövid időn belül ismételten elkövető személy esetében akkor is, ha nem minősül különös visszaesőnek, mert a korábbi bűncselekményei miatt nem végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.

És amit elmondtam, nagyon fontos az, hogy innentől nemcsak az állatviadalok szervezői, hanem akik az állatviadalon részt vesznek, azok is büntethetők legyenek, hiszen nemegyszer volt példa arra, hogy a rendőrség, a civil szervezetek és mindenkinek az együttműködésével próbáltak ilyen állatviadalt felszámolni, és nagyon nehéz volt a bizonyítási szakaszban azt megmondani, hogy mégis ki szervezte ezt az állatviadalt. Ezért is örülök annak, hogy a civil szervezetek felénk jelezték azt, hogy a résztvevők is kapjanak akár letöltendő börtönbüntetést is. Én azt gondolom, hogy ez nagyban vissza fogja szorítani az állatviadalok számát.

Ahogy mondtam, rengeteg plusz minősített esetet is hoztunk be a büntető törvénykönyv módosításába, nem szeretném mindegyiket kiemelni, de talán, ami a legfontosabb, a méreg alkalmazásával vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozva történő elkövetés. A természetkárosítás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban az állatkínzás egy minősített eseteként kívánja szankcionálni a javaslat azt az esetet, amikor az állatok pusztulását az elkövető az állaton alkalmazott méreg vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével okozza. Ezen eset fokozott társadalomra veszélyességére figyelemmel minősített esetként való szabályozása indokolt, az állatkínzás alapesetén felül ugyanis a természetet aljas módon kihasználó méreg vagy csalétek kihelyezésével és annak elfogyasztásával több állatnak is olyan szenvedést okozna, aminek következtében a méreg vagy csalétek okozta hosszú kínlódás után az állatok tömeges pusztulását is előidézheti.

(10.40)

Ahogy beszéltem már az állatviadalokon való részvételről, illetve a minősített eseteknek a vizsgálásáról, itt is azt láthatjuk, hogy rengeteg új intézkedést tudtunk behozni, amivel Európában talán az egyik legerősebb állatvédelmi intézkedéseket hozzuk meg.

Utolsóként szerettem volna említeni, de talán az egyik legfontosabb javaslatunk az, hogy fellépjünk az illegális szaporítók ellen. Hiszen emlékezzünk csak a karcagi esetre, ahol az itt jelen lévő civil szervezeteknek a hathatós együttműködésével tudott a rendőrség, a hatóság több mint száz kutyát lefoglalni. Áldatlan állapotok voltak ott, Karcagon, a felnőtt kutyáknak még a hangszálait is elvágták azért, hogy a szomszédok ezeket a kutyákat ne hallhassák. Európában egyedülálló módon létrehozunk egy olyan szerkezetet, amiben az illegális szaporítókat felelősségre tudjuk vonni, egytől öt évig terjedő szabadságvesztésre lehet őket ítélni.

A koronavírus-járvány azt is hozta magával, nemcsak egy egészségügyi világjárvány volt, hanem megnövekedett az igény a társállatok iránt, és az illegális szaporítók tevékenyen részt is vettek ezeknek a keresleteknek a kiszolgálásában. Sokszor el szoktuk mondani, de igaz is az, hogy akkor is az állatvédelemért teszünk, hogyha örökbe fogadunk egy társállatot, és akkor is, hogyha tenyésztőtől vesszük. Az illegális szaporítók azok, akik olyan tevékenységet folytatnak, ami számunkra nemcsak kimeríti az állatkínzás fogalmát, hanem minden szakszerűtlen, amit elvégeznek, ami nagyon káros az állatvédelemre.

Ezért örülök annak, hogy ha önök is megszavazzák ezt a módosító javaslatunkat, akkor Európában először tudjuk kimondani azt, hogy ki az illegális szaporító. Én azt gondolom, hogy ez a legnagyobb lépés, amit tehetünk az állatvédelem területén. Hiszen elmondjuk azt, hogy mekkora a kóborállat-állomány, elmondjuk azt, hogy hogyan lehet ivartalanítási programot létrehozni. Pont ott voltunk Tiszabőn, ahol tényleg nyomon lehet követni azt, hogy az ország egyes részein milyen súlyos problémát okoz a kóborállat-állomány, és hogyan tudja ezzel a Máltai Szeretetszolgálat a Belügyminisztériummal közösen felvenni a harcot. Innen is köszönöm az állatorvosoknak a hozzáállását, hiszen a civil szervezetek már régóta kérték azt, hogy mobil ivartalanítóbuszt helyezzünk szolgálatba, de ehhez, ahogy mondtam, az állatorvosoknak és a civil szervezeteknek is kell az együttműködése.

Tényleg nem győzöm elégszer elmondani azt, hogy mennyit köszönhettünk ebben az időszakban annak, hogy a közös munka létrejött. Ezért is örülök annak, hogy itt van az Állatvédelmi Központ vezetője, és itt vannak azok a civil szervezetek, amelyek folyamatosan támogatják az ő munkájukat.

Remélem azt, hogy önök is látják, hogy a kormányzat mennyire elhivatott az állatvédelem területén. Meglehet, hogy önöknek ez mosolygásra ad okot, hogy megpróbálunk a civilekkel együtt dolgozva… (Kálló Gergely felé fordulva:) Majd meg tetszik mondani, képviselő úr, hogy Dunaújvárosban milyen problémákat sikerült feltárni, és ott milyen intézkedésekkel tudtak ezekre reagálni.

De én mégis azt kérném önöktől, hogy a kormányzatnak ezen eredményeit ne vitassák, és próbáljunk meg ebben tényleg együttműködni. Hiszen mindig el szoktam mondani, hogy közös ügyünk az állatvédelem, és azt csak úgy tudjuk együtt, közösen megcsinálni, hogyha önök is támogatják ezt a programot. Az élő közvetítésükön nem azt láttam, hogy ezt annyira támogatni szeretnék, hanem inkább azt láttam, hogy megfogalmazzák azokat a kritikákat, amit esetleg valahol hallanak.

De én azt javaslom, hogy menjenek el a civil szervezetekhez, én azt javaslom, hogy menjenek ki terepre, menjenek ki az állatmenhelyekre, és akkor önök is látnak egy reális képet, menjenek ki az ebrendészeti telepekre. (Potocskáné Kőrösi Anita felé fordulva:) Majd elmondja a képviselő asszony, amikor önnél lesz a szó. Menjenek ki olyan helyekre, ahol tényleg tesznek az állatvédelemért és tenni is akarnak.

Úgyhogy én nagyon szépen köszönöm, és remélem, hogy támogatni fogják a törvényjavaslat-módosító csomagunkat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)