Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

OVÁDI PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Gyakran szoktam hangoztatni, hogy milyen jó veszpréminek lenni. Ez most sincs másképp, 2023-ban pedig különösképp nem lesz másként, Veszprém városát ugyanis az a megtiszteltetés érte, hogy Magyarországon másodikként válhat Európa kulturális fővárosává. Nem tudom igazán szavakba önteni, hogy mit jelent számunkra ez a kitüntetés, és talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy egy régi álom válik valóra ezzel a veszprémiek számára. Már az első pályázati lehetőség idején, 2007-ben is együtt álmodtunk erről a fantasztikus lehetőségről. Fontos kiemelni azonban, hogy csak úgy érhettük el ezt a szép sikert, hogy nemcsak álmodtunk róla, hanem tettünk is érte. Ennek az álomnak a beteljesülésében pedig elévülhetetlen érdeme van Veszprém város első emberének, Porga Gyulának, hiszen ő volt az, aki az elejétől kezdve hitt a projekt sikerében, és Navracsics Tibornak, aki kormánybiztosként felel a megvalósítás sikerességéért, és természetesen Veszprém és térsége egész közösségének.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyan európai léptékű elismerésről van szó, sokak számára ismeretlen a cím mibenléte. 1985-ben indult el az „Európa kulturális városa” projekt, 1999-ben pedig átkeresztelték „Európa kulturális fővárosa” névre, amely keretében egy-egy kiválasztott város megmutathatta saját kultúráját és művészeti sokszínűségét az európai közösségeknek.

Annak ellenére, hogy az Európai Unió csak jelképes támogatást biztosított a program megvalósítására, a tagországok kezdettől fogva nagy érdeklődéssel fordultak a lehetőség felé. 2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériumának felhívására hét város nyújtotta be a pályázatát, Debrecen, Eger, Gödöllő, Győr, Székesfehérvár, Szombathely és Veszprém. Az első fordulóban továbbjutott települések pályamunkáit már csak egy 12 szakértőből álló európai testület bírálta el, akik figyelembe vették a program európai dimenzióját, kapcsolatteremtő funkcióját és a tárgyév utáni időszakra előirányzott fejlődési koncepcióját is.

Ahogy azt már önök is tudják, a bírálóbizottság Veszprémet hozta ki győztesként a versenyből, amely döntés értelmében Európa kulturális fővárosává válhat 2023-ban.

A Veszprém-pályázat különösen erős pontja, hogy a város nem egyedül, hanem a Bakony-Balaton régióval közösen szerezte meg a címet, ezzel is hidakat, új kapcsolatokat teremtve a kultúra segítségével. A projekt ezen részének köszönhetően olyan települések ismerhetik meg egymást és dolgozhatnak a közös siker érdekében, amelyek sokszor nem is igazán tartották egymást releváns szereplőnek a környék kulturális életében.

Nem szabad elfelejteni, hogy Veszprém nemcsak a Bakony-térség meghatározó központja, de a legnagyobb balatoni város is. A program részeként szeretnénk újrapozicionálni Veszprémet, és feltenni arra a folyamatosan fejlődő turisztikai térképre, amely az utóbbi években a Balaton partján rajzolódik.

A fejlesztések során olyan önfenntartó, értékteremtő megoldásokat keresünk, amelyekből az egész régió és hazánk is profitálhat. Ehhez viszont összefogásra és értékalapú, értéket teremtő gondolkodásra van szükség. II. János Pál pápa egyszer azt mondta: a nemzet csak akkor remélhet jobb jövőt, ha polgárai képesek közös erőfeszítéssel felelősséget vállalni a közjóért. Hazánk fejlődése, azt gondolom, mindannyiunk közös érdeke.

Tisztelt Ház! Nem titkolt célunk, hogy Veszprém és környéke felkerüljön Európa kulturális és kreatívipari térképére. Ez nem jelent mást, mint magas hozzáadott értékű ágazatok és művészeti vállalkozások további támogatását. Mindig is hittünk, és hiszünk most is abban, hogy a kultúra, a népi hagyományokban gyökerező értékek és a hazai kreatívvállalkozások méltó módon mutathatják meg a világnak, kik is vagyunk mi, magyarok.

Viszont minden meglévő tudás, természeti és kulturális adottság birtokában sincs könnyű dolgunk ezekben az időkben. Ugyan nyáron szerencsés módon együtt fedezhettük föl Magyarország kincseit, a külföldi forgalom kiesése és a vírus második hulláma sajnos nem kíméli a turizmust és a vendéglátást. A világjárvány megjelenése komoly kihívás minden régiónak, amely az elmúlt években az idegenforgalomba, kultúrába és kreatívágazatokba fektetett, hiszen mindezek alapja a találkozás, a személyes jelenlét.

A pandémia nem kímélte Európa kulturális fővárosait sem. Idén Trieszt és Galway voltak kénytelenek lefújni az éveken keresztül szervezett programsorozatot, jövőre pedig Temesvárnak, Újvidéknek és Eléfszinának kell halasztania. A helyzet a veszprémiek számára sem egyszerűbb, hiszen az „Európa kulturális fővárosa” cím elnyerésével szinte azonnal kezdetét vehetik a felkészülési évek programjai, hogy 2023-ra már egy jól bejáratott szervezési struktúra alakulhasson ki. Azonban a vírus következményeként eddig szinte minden nagyobb felkészülési rendezvényt le kellett mondani, és a tervezett költségvetés sem úgy alakult 2020-ban, ahogy azzal korábban számoltunk.

(13.20)

Nemcsak a szervezőket akasztotta meg a helyzet, hanem a programsorozat gerincét képező helyi éttermek, bárok, programirodák, múzeumok, színházak és koncerthelyszínek is olyan kihívásokkal néznek szembe, amelyekre eddig nem volt példa. Ugyan a helyzet borús, én mégsem aggódom, hiszen a magyar találékonyság és a kormány megfelelő intézkedései már láttatják a fényt az alagút végén. Viszont, ha borúlátóak nem is vagyunk, a racionalitásunkat még nem vesztettük el, ezért tisztában vagyunk azzal, hogy a koronavírus okozta gazdasági és társadalmi sokkhatás leküzdése után sokkal keményebben, 200 százalékot nyújtva kell dolgoznunk azért, hogy 2023 olyan év legyen, amilyet együtt megálmodtunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvény ezt a célt szolgálja: 200 százalékot nyújtani, és igazi, méltó fényében mutatni meg Veszprémet és Magyarországot Európának. A 2023-as programsorozat megfelelő előkészítése és lebonyolítása nemzeti érdek, ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a lehető legjobbat nyújtsuk.

Ahogy azt korábban már említettem, 2023 még messzinek tűnik, de mindannyian tudjuk, hogy jól megtervezett és fenntartható beruházásokhoz, infrastrukturális fejlesztésekhez nem pár hónapra van szükség. Nagyobb projektek esetében már csak a tervezés, az engedélyeztetés és a közbeszereztetés éveket vehet igénybe. Ennél a tervezési folyamatnál nem beszélhetünk évekről, a vírus pedig a vártnál is szűkebbre húzta a rendelkezésre álló időt. Annak érdekében, hogy a közös építkezés, mind fizikai, mind átvitt értelemben sikeres legyen, nem várhatjuk ki minden esetben az eljárások megszokott rendjét. Arra kérünk felhatalmazást a parlamenttől, hogy mindent a lehető leggyorsabban, mégis a legnagyobb körültekintéssel készíthessünk elő 2023-ra, és 2022 decemberében ne azon kelljen aggódnunk, hogy megköt-e a beton a lábunk alatt. Szeretnénk a lehető legjobban és a lehető legelőrelátóbban felhasználni azt a bizalmat és támogatást, amit Magyarország Kormánya biztosít a közös álom sikeréért.

Tisztelt Ház! Az itt ülők közül talán többen emlékeznek rá, hogy Magyarországon elsőként Pécs válhatott európai kulturális fővárossá 2010-ben. Bár az ő helyzetük korántsem volt olyan szerencsés, mint most a mienk, veszprémieké, hiszen nyolc évig tartó szocialista kormányzás és egy rosszul kezelt gazdasági világválság korántsem ideális alap a felkészüléshez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tudják, hogy 2020-ban mi lett az év szava? Talán cseppet sem meglepő módon a „lezárás”, amely megmutatja, hogy nyelvünk tükrözi a minket körülvevő világot. Ez az év erről szól: áldozatokról, kihívásokról, emberi sorsokról, lezárásokról.

Ugyanakkor tudják azt, hogy mi volt Veszprém pályázati programjának a címe? Beyond, azaz túllépni, átlépni, és meghaladni valamit, túllépni a határokon, a korlátokon. Számunkra minden adott ahhoz, hogy 2023-ban valóban Európa központjává válhassunk.

Az elmúlt tíz év alapján büszkén mondhatjuk el magunkról, hogy kulturális beruházások létrehozása és a vidék folyamatos fejlesztése nem számít kuriózumnak. Tíz éve folyamatosan építünk és építkezünk. A „Magyar falu” program és a „Modern városok” program segítségével kiemelkedő közösségi sikereket érhettünk el együtt, a vidéki és városi élet fejlődését célozva, amelyekre a 2010 előtti szocialista időben még csak hasonló példa sem akadt. Egy kivételes adottságokkal rendelkező régióban tudunk kivételes lehetőséggel élni, amelynek szemmel látható eredményei vannak. Ha elmúlik ez a fránya vírus, mindenkinek nagy szeretettel ajánlok egy veszprémi kirándulást, hogy saját szemével láthassa azt, amit most próbálok szavakba önteni. Veszprém és a Balaton térsége ugyan kevésbé ismert, mint a nagy nyugat-európai kulturális régiók, én büszkén állítom, hogy minden szempontból bőven felveszi a versenyt ezekkel a helyekkel. Veszprém lassan 15 éve készülődik, tervez és álmodik, hogy Európa kulturális fővárosává válhasson, és azt az elismerést büszkén tárhassa a nagyvilág elé.

Tisztelt Képviselőtársaim! Arra kérem valamennyi képviselőtársamat, segítsenek benne, hogy együtt elérhessük ezt az álmot, és helyezzük fel a magyar vidéket Európa kulturális térképére. Hajrá, Veszprém! Hajrá, Bakony- és Balaton-térség! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)