Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kérem, hogy engedjék meg, hogy a határozati javaslatot a nagyfejedelem életútjának ismertetésével kezdjem, és néhány fontosabb mozzanatot megemlítsek az életéből. Mindezt azért teszem, mert szeretném alátámasztani, és kérni önöket már most az elején, hogy ezt a javaslatot támogatni szíveskedjenek. II. Rákóczi Ferenc a magyar történelem egyik legismertebb és legnépszerűbb alakja, nevét sok száz, ha nem ezer közterület és intézmény viseli, a néphagyomány számos famatuzsálemet és vízforrást kapcsol a személyéhez. Születésnapja, március 27-e pedig 2015 óta nemzeti emléknapunk is. A fejedelem rendkívüli népszerűségét jelzi, hogy a Mányoki Ádám által festett híres portréja immár több mint egy évszázada a bankókról, a bankjegyekről is visszatekint ránk.

Napjainkat éppen 300 év választja el az ő korától, ezért méltán tehetjük fel a kérdést: miért él a kuruckor és a vezérlő fejedelem emléke oly elevenen nemzeti tudatunkban? Közismert, hogy a nyolc évig tartó Rákóczi-szabadságharc a Habsburg-ellenes rendi küzdelmek betetőzését jelentette, s leginkább a nemzeti függetlenség kivívásának és az önálló nemzeti hadsereg létrejöttének időszakát köszönhetjük neki. A legkülönbözőbb egyéni érdekek és törekvések mellett már a fejedelem korában is a legfőbb kérdés volt az, ami természetesen az új történelmi szituációkban és napjainkban is, illetve az egész XX. századot végigkísérte, az az elsőrendű problémakörünk, hogy Magyarország és Európa viszonyát hogyan tudjuk meghatározni, hogyan alakíthatjuk a kontinenst, és a kontinens hogyan alakít bennünket.

Magyarország a kontinens nyugati feléhez a Habsburg-birodalmon keresztül kapcsolódott. Abban, hogy nemzetünk a török kiűzését követően mindezt kedvezőbb körülmények között valósíthatta meg, nagy szerepet játszott a II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett szabadságharcunk is. A régóta húzódó súlyos belviszály végül a szatmári békekötéssel, az uralkodóház és a magyar rendek kiegyezésével hosszú időre véget ért.

(14.50)

Az elveihez ragaszkodó fejedelem és leghűségesebb hívei az emigrációt választották, míg idehaza a volt kurucok és labancok együtt munkálkodtak az ország új berendezkedésén. Rákóczi neve fogalommá vált, jelképpé magasztosult. A XXI. század embere számára Rákóczi személye az elvei mellett végsőkig kitartó, szabadságszerető államférfit testesíti meg.

Ha életútjának állomásait vesszük sorra, akkor pedig nem csupán a Kárpát-medence, de szinte egész Európa térképére szükségünk van. A ma Szlovákiát alkotó Felvidék kicsi Bodrog menti falujában, Borsi kastélyában született, és a kassai dómban nyert végleges nyughelyet. Gyermekkorának helyszíneit: Munkács, Regéc várait Bécs, majd Csehország követte, itáliai tanulmányai végén pedig a kölni dómban kötött házasságot. Visszatérve birtokain, Szerencsen, Sárospatakon, Nagysároson, Kistapolcsányban élt, majd a bécsújhelyi rabság következett. Innen megszökve testvéreinknél, Lengyelországban lelt menedéket.

Az 1703 és ’11 között vívott szabadságharc csataterei, várharcai mellett mindenképpen meg kell említeni az államszervezés állomásait is, a szécsényi, az ónodi, körömi és sárospataki országos gyűléseket, valamint a gyulafehérvári fejedelemválasztás helyszínét is, hiszen a határozati javaslat évfordulója, a 315. évforduló pont ehhez kapcsolódik. Végezetül pedig az erdélyi trón marosvásárhelyi elfoglalásának pompás ceremóniája sem maradhat ki a fejedelem életállomásainak felsorolásából.

Rákóczi végül ismét Lengyelországba menekült, majd Franciaországba és Törökországba távozott. A Márvány-tenger partján, Rodostóban fejezte be hányatott életét. Szívét végakaratának megfelelően a franciaországi Grosbois-ban, testét pedig Konstantinápolyban temették el, hamvai csak 1906-ban kerültek Kassára, a kassai dómba.

Tisztelt Képviselőtársaim! Megítélésem szerint vitán felül álló, hogy az ismertetett életút alapján II. Rákóczi Ferenc személye és tevékenysége emlékévben való megemlékezésre és az általa képviselt elveknek a mai korban való képviseletére, megszólítására teljes mértékben alkalmas és méltó. A magyar nemzet gyökereiből eredő jellemvonásának, a szabadság szeretetének és a függetlenség iránti vágynak méltó képviselője és az emlékév kapcsán megrendezendő eseményekkel modern formában való megjelenítője.

A határozati javaslattal az emlékév egyben II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem ránk hagyott örökségének védelmét is jelenti. Bízzunk abban, hogy az ilyen alkalmakkal hozzá tudunk járulni a fejedelem örökségének méltó ápolásához, ezen keresztül pedig egész nemzetünk megerősödéséhez, hiszen a határozat mind az anyaországban, mind a határon túl élő magyarság és a diaszpóra magyarsága körében is méltóképpen adózna a fejedelem emléke előtt. Az emlékévhez kapcsolódnak, kapcsolódhatnak tudományos és ismeretterjesztő, kegyeleti és hagyományőrző, turisztikai és gasztronómiai programok, rendezvények, mindezzel a II. Rákóczi Ferencet körülövező hagyomány így is a nemzetépítés és a kapcsolatteremtés eszközévé válhat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő határozati javaslatot, kérem, támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)