Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elhangzott, hogy a most előttünk fekvő törvényjavaslat három tartalmi részre osztható, és a három részről én is szeretnék egy kicsit külön beszélni.Az első: szerintem egy fontos adósságunkat is törlesztjük  lehet így is fogalmazni , hogy a 65. életévüket is betöltött Széchenyi-díjas tudósok is havi rendszeres juttatást kapnának a törvényjavaslat értelmében, nyilvánvalóan a tudományos munkájuk megbecsüléseként. Ezt az MTA, a Tudományos Akadémia fogja végrehajtani, és az ezzel kapcsolatos forrás is rendelkezésre fog állni a Tudományos Akadémia költségvetésében.

A második: azt gondoljuk és az a mi véleményünk, hogy a jó szakképzési rendszer a versenyképesség alapvető feltétele, és erősítheti az adott ország tőkevonzó képességét, és ha körbenézünk, azt látjuk, hogy a világon egyre több országban ismerik fel, hogy a tudást az oktatás és a kutatás-fejlesztés révén kell bevinni a gazdaságba.

Nyilván egy fontos hátrányt kellett leküzdenünk a kommunizmustól, szocializmustól nem szenvedett országokkal szemben a szakképzés területén is, de azt látjuk, hogy a kelet-közép-európai országok közül Magyarország élen jár a szakképzés fontosságának felismerésében és a rendszer-átalakításban. Korábban már megtörtént a hazai jogszabályi környezet átalakítása, most a fokozatos bevezetésen van a hangsúly, és ez a magyar gazdaságnak is egy versenyelőnyt jelenthet a régiós versenytársakkal szemben. Most is ennek egy lépését láthatjuk az előttünk fekvő javaslatban.

Számunkra kiemelt cél, hogy a kutatás-fejlesztést és az innovációt összekössük valósan és a mindennapokban is a gazdasággal.

Itt jegyezném meg, hogy Brenner képviselőtársam azt mondta, hogy a kancellária-rendszer nem ördögtől való. Hát persze, hogy nem, mi vezettük be, úgyhogy hogy lenne ördögtől való a kancellária-rendszer. (Derültség.  Arató Gergely: Nem egy nagy különbség azért!)

De engedjék meg, itt szeretnék gratulálni azoknak a magyar fiataloknak, akik az elmúlt pár évben sorozatosan és egyre többen vesznek részt és érnek el komoly eredményeket világszínvonalú szakmunkásversenyeken. Innen is gratulálunk azoknak a szép eredményt elérő magyar, szakképzésben is részt vevő fiataloknak, akik ezeket a nemes és szép eredményeket elérték.

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításának gerincét a kancellária-rendszer szakképzési centrumokban történő bevezetése alkotja a felsőoktatási intézményrendszerben már jól működő intézményrendszer formájában vagy mintájára.

Az intézmények felelős, átlátható és professzionális gazdálkodásának biztosítása és működtetése leginkább az erre a feladatra kiválasztott, felkészült és a szakképzési területért felelős miniszter által kinevezett kancellárokon keresztül valósítható meg. A kancellária-rendszer véleményünk szerint garanciát biztosít a közpénzekkel való felelős, hatékony és elszámoltatható gazdálkodás megvalósítására.

Emellett a törvénymódosítás szélesebb körben is lehetővé teszi a felsőoktatási intézmény által fenntartott szakképző iskolák számára az államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzésben való részvételt, és lehetőséget biztosít a szakképzési centrumnak, valamint a felsőoktatási intézményeknek a tervezett ágazati képzőközpontokkal történő együttműködés keretében az azokban való részesedésszerzésre. Bevezeti a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztését elősegítő zárt rendszerű elektronikus távoktatást, illetve zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer lehetőségét.

Azt gondoljuk, hogy a digitális írástudatlanság a mai világban már egyértelműen versenyhátrány, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a digitális kompetenciák folyamatos és fejlődő oktatására.

A harmadik módosítást egy nagyon fontos módosításnak tartjuk az elmúlt években is, és egy nagy eredménynek tartjuk azt, hogy miután sikerült stabilizálni az egyetemek helyzetét, rendbe tenni a finanszírozást, az adósságot lecsökkenteni, ez nyilvánvalóan a kancellárrendszernek köszönhető. Tehát miután sokkal jobb helyzetben vannak a felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek, teljesen helyénvaló és jogos, hogy most már megerősödve, mostantól a központi költségvetési szervnek minősülő kutatóhelynél keletkező, továbbá az általa ellenérték fejében vagy ingyenesen megszerzett szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, amelyek az államot illetik meg  ahogy eddig is volt , de azzal, hogy most már az állam nevében és képviseletében a tulajdonosi jogokat vagyonkezelőként a költségvetési kutatóhely, illetve az egyetem gyakorolja.

A szellemi alkotáshoz fűződő jogok jellege alapvetően eltér más vagyonelemekétől, és prioritást kell hogy élvezzen a kutatóhelyeken, adott esetben akár vállalati együttműködő partnerekkel közösen létrehozott szellemi alkotások gazdasági hasznosítására. Azt gondoljuk, hogy a megfelelő hasznosítás nélkül nincs esély a kutatás-fejlesztési ráfordítások megtérülésére.

A KDNP-frakció nevében nagyon előremutatónak gondoljuk a javaslatot, köszönjük szépen ezt, és a törvényjavaslatot a frakció támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)