Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. PALKOVICS LÁSZLÓ innovációért és technológiáért felelős miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egyes kutatás-fejlesztéssel, valamint szakképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat három fő részből áll. Elsőként javaslatot tesz a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló törvény módosítására abból a célból, hogy a 65. életévüket betöltött Széchenyi-díjas tudósok is havi rendszeres juttatást kapjanak tudományos, alkotói munkásságuk és kiválóságuk megbecsüléseként.

Másrészt a szakképzésről szóló törvény módosításával a felsőoktatási intézményekben már működő kancellári modellt fogja bevezetni a szakképzési centrumokban.

Harmadrészt pedig a központi költségvetés által finanszírozott kutatóhelyeken  köztük az egyetemeken  létrehozott szellemi alkotások hasznosítását kívánja elősegíteni a tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény célirányos módosításával.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország számára a lendületes fejlődés fenntartásának, a Nyugat-Európához történő felzárkózás folytatásának az egyik kulcsfontosságú tényezője a tudás és az innováció. Mindhárom javaslat e tényezők és értékek megerősítésére, érvényesülésük és elismerésük fokozására irányul.

Első javaslatunk célja a kiemelkedő szellemi tevékenységű alkotók iránti társadalmi megbecsülés kifejezésre juttatása a 65 év feletti Széchenyi-díjas tudósok járadékának bevezetésével. Azon túl, hogy a kiemelkedő szellemi teljesítményeket a kormány minden évben díjazza a Kossuth-díjjal és a Széchenyi-díjjal, mindenképpen szükséges olyan rendszeres juttatás biztosítása is, amely a teljesítmények nagyrabecsülését úgy juttatja kifejezésre, hogy rendszeresen és kiszámítható módon hozzájárul a díjazottak időskori anyagi biztonságához.

A Kossuth-díjasok számára elérhető művészjáradékhoz hasonló, élethosszig járó tudományos alkotói járadék bevezetésével válik teljessé ez a gondoskodás. A tudományos alkotói járadék fedezetét a Magyar Tudományos Akadémia költségvetésében kell biztosítani, ezért a kormány intézkedik a Magyar Tudományos Akadémia részére tudományos alkotói járadék kifizetése érdekében 186 millió forint, valamint a kapcsolódó adminisztratív feladatok ellátása érdekében további 5,5 millió forint forrás biztosításáról a 2019. évi költségvetés terhére.

A tudományos alkotói járadék is kifejezésre juttatja, mennyire fontos a kiválóságra és a minőségre összpontosító, eredeti megközelítéseket alkalmazó, egyedi újításokat kereső és kialakító mérnöki megoldások, természettudományos kutatási eredmények megbecsülése, az azokat létrehozó honfitársaink és életútjuk példaként való felmutatása.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat második pillérét a szakképzési rendszer szabályozására irányuló rendelkezések képezik. Napjaink folyamatos gazdasági és társadalmi változásai közepette egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a rugalmasság képessége a piaci szereplők körében éppúgy, mint az állami rendszerekben. Az elmúlt években rengeteget tett a kormány azért, hogy ez a rugalmasság a szakképzésnek is a sajátjává váljon.

Az új kihívásokra való reagálást egyre hatékonyabbá és gyorsabbá tevő intézkedések közé tartozott a duális képzési forma bevezetése, a szakképzési ösztöndíjak rendszere, a szakképzési centrumok létrehozása, majd az ágazati képzőközpontok kereteinek kialakítása.

A gyorsan változó piaci környezet és a mindennapos innováció miatt azonban egy ilyen rendszert talán soha nem lehet késznek és lezártnak tekinteni. A szakképzési centrumok 2015. évi kialakításakor fő elvárásként a szakképzési feladatok hatékonyabb rendszerben történő ellátása jelent meg, amelynek az eddigi tapasztalatok alapján az új intézményi struktúra kiválóan megfelel.

Annak érdekében, hogy a szakképzési centrumok főigazgatói a továbbiakban még jobban tudjanak koncentrálni elsődleges feladatukra, az általuk irányított intézmények szakmai tevékenységének, oktatási színvonalának felügyeletére, új elemként ezekben az intézményekben is érdemes bevezetni a kancellária-rendszert.

A javaslat értelmében a felsőoktatási intézményekben a jól működő intézmény veszi át a jövőben a felelős, átlátható, és professzionális gazdálkodás biztosításának a feladatát, az intézmény működtetésének menedzserszemléletű megvalósítását. A törvényjavaslat az állami szakképzési és felnőttképzési szervekkel, szakképzési centrumokkal kapcsolatos fenntartói jogosítványait magasabb szabályozási szinten biztosítja, amellyel egyértelművé teszi a szakképzésért és a felnőttképzésért felelős miniszter, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv fenntartásával összefüggő feladatait.

Jelen javaslat emellett arra is lehetőséget ad a szakképzési centrumoknak és a felsőoktatási intézményeknek, hogy a gyakorlati képzési feladatok teljes körű lefedettségének biztosítása érdekében be tudjanak kapcsolódni az ágazati képzőközpontok gyakorlati képzéseibe.

A szervezeti jellegű változások mellett a javaslat bevezeti a törvénybe a zárt rendszerű elektronikus távoktatás és a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerfogalmait, amely többek között a gyakorlati képzés és a „tanulói előrehaladás képzőhelytől független mérése” elnevezés révén lehetővé teszi a szakképzés színvonalának emelését.

Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi trendekhez igazodó kormányzati innovációpolitika kiindulópontja a fejlesztő állam intézményi képességeinek és kapacitásainak megerősítése. Ezt szolgálja a kormány által elfogadott új KFI, irányítási szervezeti és finanszírozási modell, amely a teljes rendszerében integrált KFI-s szakpolitika dinamikus, strukturális kereteit határozza meg.

Mindezek egyik sarokkövét képezi a most tárgyalt törvénymódosítás. A felsőoktatási intézményeinkre a következő időszakban fontos szerep hárul a kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer működtetésében. Ezek az intézmények ugyanis amellett, hogy a tudástermelés hagyományos erőforrásait, a kutatókat a kutatói utánpótlást, illetve a kutatói infrastruktúrát biztosítják, katalizátorai lehetnek több szervezet, így kutató, tudásközvetítő szervezetek és vállalkozások együttműködésének.

E folyamat egyik záloga az egyetemeken létrejövő kutatás-fejlesztési eredmények kereskedelmi célú hasznosítása, a tanulmányok innovációs menedzselését biztosító fejlett technológiai transzfertevékenység megerősítése, a szabadalmi aktivitás növelése, amely nemzetközi tapasztalatok szerint különösen élénk a legkiválóbb egyetemek környezetében, jelentős hasznot biztosítva az e téren élen járó egyetemeknek a kutatás-fejlesztés eredményeiből és annak hasznaiból.

A törvénymódosítással olyan szabályozási környezet jön létre, amelyben a közfinanszírozású kutatóhelyeken létrehozott szellemi alkotások a kutatóhely tulajdonává válnak, aminek eredményeképpen e szereplők érdekeltté is válnak a szellemi alkotásaik iparjogvédelmi oltalmazásában és ennek az üzleti hasznosításában.

A szellemi tulajdonjogok egyetemek általi megszerzésétől tehát azok hatékonyabb hasznosítása várható, az ebből származó emelkedő bevételek pedig hozzájárulnak az egyetemek finanszírozásának javulásához. A tisztelt Ház előtt fekvő javaslat elősegíti, hogy növekedjen a hazai közfinanszírozású kutatóhelyeken létrehozott szellemi alkotásokra alapított szabadalmi bejelentések száma, az ezekre támaszkodó innovációs aktivitás nagysága, továbbá erősödjenek és hatékonyabbá váljanak az egyetemi és az ipari szféra közötti kutatási együttműködések. Ezen a bázison pedig a hazai piaci szereplők, a magyar vállalkozások is növelhetik a saját versenyképességüket. A jobb hasznosítási kilátások érdekében emellett a törvénymódosítás a hasznosító vállalkozás fogalmát is újraszabályozza, építve az intézményi társaság gazdálkodási biztosítékaira.

Összefoglalva: az új szabályozási keretek lehetővé teszik az innovációs ökoszisztéma támogató, elősegítő, katalizáló tényezőinek, de különösen az egyetemi bázisú innovációs ökoszisztéma építésének lehetőségét. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a fentiekben részletezett törvények módosítására vonatkozó javaslatokat támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)