Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HOHN KRISZTINA, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A külföldi diplomák elismerése, a 65. életévüket betöltött rektorok megbízatásának meghosszabbítása is szerepel ebben a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvénytervezetben. A külföldi végzettségi szint, a szakképesítés és szakképzettség elismerésének szabályait pontosítja, a vonatkozó irányelvekre és a meg nem felelés miatt indított kötelezettségszegési eljárásra tekintettel.A jogszabály szerint ezentúl a rektor is részt vesz a kancellári pályázati bírálóbizottságban. Én ezt fontosnak tartom, valamint kimondja, hogy ha a rektori pályázat kiírása napján a pályázó még nem töltötte be a 65. életévét, de azt a pályázati időszak vagy a megbízás pályázatában kiírt időtartam alatt betölti, akkor az újabb három évre meghosszabbítható. Itt egyetértek jobbikos képviselőtársammal, hogy ez is fontos lehet, hiszen kiváló rektorok vannak, akik betöltik ezt a kort, és akkor ők újabb lehetőséget kapnak, illetve meghosszabbítható.

A felsőoktatási felvételin gyakorlati felvételi vizsga is előírható majd. Ez is rendkívül fontos, különös tekintettel a sport- és művészeti képzésekben.

A tervezet egyértelművé teszi, hogy a felvételi döntéssel szemben méltányossági alapon nem lehet fellebbezni, egyéb okokból viszont továbbra is lehetséges bírósághoz fordulni. Ezekre az eljárásokra speciális határidők vonatkoznak majd a jövőben, hiszen a felvételi döntéssel szembeni közigazgatási per lefolytatását gyorsítja, mert a bíróság a keresetlevelet a keresetlevél bírósághoz történő megküldésétől számított 45 napon belül bírálja el, és a kihirdetés napjáig írásba is foglalja.

Ezek szerint az ilyen perekben nem kell majd alkalmazni a polgári perrendtartásnak az ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezéseit? Államtitkár úr, nyáron az ítélkezési szünetben is kell majd ezeket tárgyalni? Erre majd legyen szíves, válaszoljon nekem.

A felsőoktatáshoz kapcsolódó gyakorlati képzés kapcsán az erre irányuló különböző foglalkoztatási jogviszonyok formáit bővíti. Lényeges, hogy az állami ösztöndíjjal végzett képzésekben a végzettség meg nem szerzése esetére a visszafizetési kötelezettség helyett bevezeti az eddig kivételnek számító magyar munkaviszony fenntartását, és csak ennek a nem teljesítése esetén keletkezik visszafizetési kötelezettség.

Szakváltás esetén az ösztöndíjhoz kapcsolódó kötelezettségek szabályozását is racionalizálja.

A felsőoktatási intézménynek nem minősülő közösségi felsőoktatási képzési központ engedélyezéséhez és az engedély ötévenkénti felülvizsgálatához ezentúl nem szükséges a Magyar Akkreditációs Bizottság szakvéleménye. Kérdés az, hogy miért nem. Mi ezt aggályosnak tartjuk. Azt gondoljuk, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság szakvéleménye fontos ezekben az esetekben.

Nemcsak a rektor általi egyetemi tanári kinevezés, hanem a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Olimpiai Bizottság által kezdeményezett egyetemi tanári kinevezések előtt is ki kell kérni az Akkreditációs Bizottság véleményét. Fontos, hogy a doktori képzésben lévő állami ösztöndíjas keretszámot 1300-ról 2 ezerre növeli a javaslat, ezt nagyon örvendetesnek és nagy jelentőségűnek gondoljuk.

Aggasztó viszont, hogy a javaslat hatályon kívül helyezi többek közt azt a rendelkezést, amely alapján a minisztérium támogatást adhat külföldi intézményben nyújtott képzéshez. Üdvözítő, hogy a hallgatói normatíva emelése is megtörténik.

A javaslatot egyelőre támogathatónak látjuk, de mindenképpen meggondolásra javasoljuk a már említett felsőoktatási képzési központok felülvizsgálata előtt mégis a MAB véleményét kikérni, és ezt csatlakozva képviselőtársamhoz, mi is szeretnénk kezdeményezni majd együtt.

Köszönöm szépen, szerintem ennyi erről elég. (Taps az LMP soraiban.)

(11.40)