Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz-frakció megtárgyalta és kialakította az álláspontját a kormány által benyújtott törvénymódosításról. Több témát érint, én nem fogok mindegyikre kitérni, igyekszem inkább arra a néhányra, amelyre érdemes felhívni a figyelmet, mert gondolom, a választójogi törvény módosítása kapcsán nem sok vita lesz közöttünk, meg van néhány olyan, a közalkalmazotti jogállásról szóló törvény módosítása, ami tényleg inkább csak technikai jellegű. Amit én nagyon fontosnak tartok a javaslatban, hogy jó néhány olyan kérdésben lépett, ami  hogy is mondjam?  már régebb óta jelent apróságot látszólag vagy problémát, de egyébként nemcsak a szabályozásnak a hiánya, hanem a katonák és az ezzel foglalkozók védelme érdekében is muszáj volt a törvényeket módosítani. Ilyen például a minősített adatok védelméről szóló törvény módosítása, mert egész egyszerűen, ahogy az államtitkár úr is említette, a magyar szabályozás nem ismer el olyan minősített adatnak adatokat, amelyeknek egyébként a jellege és a keletkezési körülményei teljesen nyilvánvalóan minősített adatot takarnak, a külföldi szabályozás elismeri.

Mi részt veszünk a NATO- és az EU-együttműködésben, ahol a katonáink ilyen adatokat kezelnek, és a kezelés szabályainak az élethez való hozzáigazítása egyébként a katonákat is védi a tekintetben, hogy világos, hogy milyen eljárásban, milyen pozícióban kell ezeket az adatokat kezelnie. Tehát ezekkel a módosításokkal, azt gondolom, olyan jelentős vita nem lesz.

A benyújtott javaslatnak az egyik leglényegesebb és egyébként már az ország védelmi képességeit is érintő része magának a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvénynek a módosítása. Ennek a legnagyobb hatású vagy leglényegesebb részének én azt látom, hogy megszűnik ez az integrált irányítási rendszer és az integrált minisztérium, amit ma alkalmazunk.

Én megvallom őszintén, ezt maximálisan támogatandónak gondolom, és mindig is zavart okozott egyébként egy sor kérdésben az  legutóbb a bizottsági ülésen is volt erre példa , hogy az integrált működés miatt, ugye, amikor a minisztérium része a Magyar Honvédségnek, például a honvédségi létszámok esetében állandó vita volt, legutóbb például a bizottságban vetődött az fel, hogy akkor, amikor minden évben beszámol a minisztérium a bizottságnak minősített adatokat tartalmazóan a Magyar Honvédség létszámáról, akkor ez valóban minősített adat; de  vetették fel az ellenzéki képviselők  egyébként a költségvetés zárszámadásánál a tárca fejezetében a teljes létszám benne van a katonák létszámáról meg a minisztérium létszámáról, ott van adat, az nyilvános adat, de azért, mert egyébként a minisztérium, illetőleg a társintézmények létszámadatai is benne szerepelnek, de az nem a hadsereg vagy a Magyar Honvédség létszámadata. Ez csak egy példa.

Számos más problémát is okozott ez az integrált működés, és azzal egyébként, hogy a minisztérium nem lesz a Magyar Honvédségnek a része, hanem attól különváltan működik, és a magyar államigazgatási rendbe betagozódva a Honvédelmi Minisztérium államigazgatási szervként működik  persze megteremtve egyébként ebben a jogszabályban azokat a specialitásokat, hogy akkor a honvédség kötelékébe tartozó emberek hogyan tudnak szolgálni államigazgatási területen a minisztériumban , tehát ezeket a problémákat megoldva, én azt gondolom, hogy ez úgy a nemzetközi szervezetekben való részvételt segíti, mint erősíti azt az irányítási és vezénylési rendszert, ami azt jelenti, hogy a létrejövő Magyar Honvédség Parancsnoksága már nem lesz terhelve olyan kérdésekkel, amelyek az integrált minisztériumban óhatatlanul felvetődtek.

Itt egy kérdés van, de azt nem most tudjuk tisztázni, hanem minden bizonnyal majd akkor, amikor részben a honvédelmi miniszter, részben pedig a Magyar Honvédség Parancsnoksága beszámol a bizottságnak, mert az integráció megszüntetése egy sor olyan kérdést is felvet, amit azért végig kell gondolni, és ilyen értelemben  hogy is mondjam?  itt a közös gondolkodás sokat segíthet.

Gondolok például arra, hogy nem olyan régen a parlament határozati javaslatban módosította a Magyar Honvédség létszámát és az önkéntesek létszámát, ugyanakkor az is világos, hogy az új szervezeti struktúrában nagyon meg kell erősíteni a Magyar Honvédség Parancsnokságában azokat a szervezeteket, amelyek például akár az önkéntesek ügyeivel foglalkoznak, akár pedig a most, ebben a javaslatban megemelt hadkötelezettségi életkor, határidő megemelésével újra bekerülnek abba a nyilvántartási rendszerbe, amiből a korábbi szabályozás miatt kikerültek.

Összességében tehát én azt gondolom, hogy az integrált minisztérium megbontása feltétlenül támogatandó, és egy jobb megoldás, mint ez az integrált irányítási rendszer volt.

(20.50)

Lényeges eleme a javaslatnak a „honvédelmi veszélyhelyzet” fogalmának kialakítása. Itt azok a garanciák, amelyek a javaslatban szerepelnek, nem önmagukban értelmezhetőek, tehát ha valakinek ezzel van problémája, hanem azzal együtt, hogy egyébként a honvédelmi veszélyhelyzet milyen intézkedéseket tesz lehetővé. Ha valaki ezt megnézi, akkor látja, hogy ez meglehetősen szűk körű, és valóban rendkívül fontos, hogy a honvédelmi veszélyhelyzet állampolgári alapjogokat nem korlátozhat, nem érinthet.

Lényeges dolog az állampolgárok jogbiztonsága szempontjából a közérdekű használat lehetőségének nemcsak a megteremtése, hanem az a megfogalmazás, ami a javaslatban benne van, ugyanis valóban nemcsak a kártérítési kötelezettséget, hanem a kapcsolódó garanciális elemek talán még azt a kérdést is felvethetik, hogy ilyen garanciális elem mellett a minisztérium kétszer meggondolja, hogy a kormányhivatalhoz fordul közérdekű ingatlanhasználat kapcsán.

Azt hiszem, a potenciális hadkötelezettekre vonatkozó korhatáremelés a mai népesedési adatok mellett teljes mértékben észszerű és elfogadható. Meg kell önöknek mondjam persze, hogy nyilván mindenki tud egyébként szolgálatra teljesen alkalmatlan huszonévest is mondani egészségügyi okok miatt, és olyat, aki hetvenéves kora dacára is egyébként éppen most futotta le a maratoni távot, tehát itt óriási differenciák vannak, de én az életkilátások javulása és a várható élettartam növekedése mellett az ötvenéves életkort mint a hadkötelezettségre vonatkozó felső korhatárt abszolút akceptálhatónak gondolom.

A javaslat természetesen nem szól egy sor kérdésről, ami egyébként akár a haderőfejlesztési program kapcsán, akár mondjuk, a honvédéletpálya kapcsán felvethető, nem is dolga ez. Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy természetesen a Magyar Honvédséggel kapcsolatos megoldandó feladatok, a haza védelmével kapcsolatos megoldandó feladatok sokkal szélesebb körűek, mint amit a törvényjavaslat most elénk tár, és az, hogy ezt most tárgyaljuk, nem jelenti azt, mint ahogy ezt egyébként több bizottsági ülésen is megfogalmaztuk, sőt a tárca vezetése is elmondta, hogy egyébként azok a törvények, amelyek például az általam említett területeket hivatottak szabályozni, ne kerülnének sorra. Tehát ezzel csak azt szeretném mondani, hogy a javaslaton azt kérjük számon, ami benne van, azt, ami nincs benne, ne kérjük számon, mert az, hogy is mondjam, kicsit keret nélkülivé teszi a vitát.

Összességében a minisztérium és a kormány által benyújtott javaslatot a Fidesz-frakció támogatja. Nyitottak vagyunk természetesen adott esetben az olyan módosításokra, amelyek a javaslat javítását szorgalmazzák, akár az állampolgári jogok még teljesebb körű tiszteletben tartását vagy a garanciális elemeket tekintve, akár mást tekintve, de egyvalami egészen biztos: csak olyan kompromisszumot tudunk kötni a vita folyamán, ami egyébként az ország védelmi képességeit nem gyengíti, hanem erősíti.

Köszönöm szépen a figyelmet, és a frakciónk támogatja a javaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)