Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezetendő intézkedésekről szóló honvédelmi törvényünk még 2011-ben született, akkor egy tejesen más biztonságpolitikai környezetben. A 2011-et követő, arab tavasszal kezdődő, majd az ukrán válsággal fokozódó, de hazánk tekintetében közvetlenül és intenzíven 2015-től a tömeges bevándorlás okozta válság kapcsán kialakult biztonságpolitikai és biztonsági helyzet megváltozása azt követelte tőlünk, az Országgyűléstől és a kormánytól, hogy ennek a biztonságpolitikai kihívásnak jogszabály-módosításokkal, törvényhozással is eleget tudjunk tenni. Elég, ha a választások után kapott felhatalmazással az Alaptörvény módosítására, a migrációval és a határvédelemmel kapcsolatos jogszabályoknak a megalkotására vagy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésére gondolunk.

Ezek a körülmények, a 2017 januárjában induló „Zrínyi 2026” honvédelmi haderőfejlesztési program, amely a Magyar Honvédség fejlesztését szolgálja, szükségessé teszik a honvédelmi törvény átfogó módosítását is. A javaslat leghangsúlyosabb része a fentiekre, ezzel összefüggésben a Magyar Honvédség szervezeti átalakítására, azon belül a Honvéd Vezérkarral integrált, tehát egybeolvadt minisztérium szervezeti szétválasztására figyelemmel a honvédelmi törvény és ugyancsak az ezzel összefüggő jogállási törvény módosítása.

A szervezeti átalakítás következményeként a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezetileg különválik egymástól. A módosítást követően továbbra is érvényesül az alkotmányos, azaz alaptörvényi rendelkezés, hogy a Honvédelmi Minisztérium a civil kontroll jegyében irányítói jogkört gyakorol a Magyar Honvédség felett. A javaslat célja továbbá egyrészt ezen honvédelmi törvény módosításából fakadóan, másrészt a jogalkalmazás során tapasztaltak alapján a honvédség személyi állományát érintő kérdések szabályozása.

Tisztelt Képviselőtársak! Engedjék meg, hogy részletesebben is, de nyilván a lényegre koncentrálva, hiszen látták a törvényjavaslat mennyiségét, bemutassam ezt a javaslatot. A nagyobb részt jelentő honvédelmi törvény módosításának célját a következőkben tudjuk összefoglalni. A Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításához szükséges közjogi keretek megteremtésével a Magyar Honvédség katonai vezetése, ahogy már utaltam erre, kiválva a Honvédelmi Minisztériumból a Magyar Honvédség felső szintű vezető szerveként, önálló honvédségi szervezetként létrejönne a Magyar Honvédség Parancsnoksága, miközben a Honvédelmi Minisztérium alkotmányos polgári irányítói jogkörét megőrzi.

A másik ilyen jelentős változás: Napóleon utalt arra, hogy a háború 90 százalékban információ, és ez a mai világban még talán ennél is magasabb százalékban igaz. Jól látjuk, hogy mi zajlik körülöttünk a világban. A 2011. évet követően Magyarország keleti szomszédságában kiújuló új típusú fegyveres konfliktus kapcsán szokás említeni a hibrid vagy proxyháborút, amelynek általánosan elfogadott, tudományosan is megalapozott definíciója jelenleg még sehol sem olvasható. De ezt nagyon jól tapasztaljuk a mindennapokban. Erre is tekintettel a kibertér védelmével kapcsolatos feladatok ellátásával, valamint azok bevezetéséhez szükséges közjogi keretek kialakításával is foglalkozik a javaslat.

Harmadsorban, a katonai rendészet rendeltetését, feladatát és jogosultságát meghatározó szabályok pontosítása a tapasztalatok alapján vált indokolttá.

Negyedszer: a nem csak színes-szagos papíron létező „Zrínyi 2026” haderőfejlesztési programmal összefüggő feladatok ellátásának biztosítása, azok szabályos jogi úton való elősegítése a nemzeti haderőnek, így magának a nemzetnek az érdeke.

Ötödször: a honvédelmi törvény egyik alaprendeltetése, hogy különböző válságos helyzetekre közjogi értelemben is végigjárható megoldást szabályozzon. Előfordulhat, hogy nemzetközi okokból olyan válságos helyzet alakul ki, amely még nem igényli a különleges jogrend kihirdetését, ám adekvát válaszlépést vagy válságkezelést igényel. Erre utaltam már az előzőekben a bevezetőben. Ezért e törvény bevezeti az úgynevezett honvédelmi veszélyhelyzetet, amely a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet szabályozásához hasonlóan egy békeidejű, szélesebb körű, illetve az új típusú kihívásokhoz alkalmazkodó, rugalmasabb felhatalmazást kíván biztosítani a kormány számára a válságok kezelésére való felkészülés, illetve a válság eszkalációja elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében úgy, hogy mindez nem járhat az állampolgárok alapjogainak korlátozásával. Az úgynevezett közérdekű használat lehetősége megteremtésének célja a Magyarország fegyveres védelmével közvetlenül összefüggő válságidőszakokban az erők és az eszközök hatékony telepítése.

A honvédelmi célú adatkezelés tágabb fogalom, mint a honvédségi adatkezelés, amely hiány pótlását a kormány hosszabb ideje készíti elő. Az előbbi olyan adatkezelési esetkör, amelyben a nem honvédségi szervezeteknek kell saját vagy más ilyen szervek honvédelmi kötelezettségével összefüggésben adatot kezelni. Az ilyen adatkezelés elengedhetetlen feltétele a honvédelmi feladatokra való eredményes felkészülésnek, a megfelelő tervek elkészítésének, amely feladatot már a békeidőben is végre kell hajtani. Megragadnám egyben az alkalmat, hogy ismételten, sokadszorra felhívjam a figyelmüket arra az alaptételre, hogy a honvédelem nemzeti ügy.

Magyarország védelmi képességének fenntartásában elsősorban saját erejére épít, ebbe tartozik bele többek között nemzetgazdaságának erőforrása, a Magyar Honvédség, állampolgárainak elkötelezettsége és áldozatkészsége. Mindez azért lényeges, mert nem éppen a kormányt dicsérő sajtóorgánumok és képviselők zavarják össze a magyar emberek ezreinek tisztánlátását akkor, amikor az 50 éves emberek sorozásával riogatnak. Ez a retorika vagy a félolvasottságot, vagy a nemzeti ügy iránti jó szándék hiányát tükrözi. Felhívom tehát itt és most mindenkinek a figyelmét arra a tényre, hogy Alaptörvényünk továbbra is csak rendkívüli állapot, azaz hadiállapot idején vagy megelőző védelmi helyzetben, azaz külső fegyveres támadás veszélye esetén teszi lehetővé az Országgyűlés kétharmadának döntését követően az önök által már riogatva elmondottakat, az úgynevezett sorozást.

Ezenfelül okvetlenül hangsúlyozandó, hogy az 50 éves korig történő behívhatóság nem ördögtől való gondolat és nem egyedülálló a világban. Európában, a NATO kötelékén belül is többen gondolkodnak azon, hogy hogy tudják megoldani az ország védelmi képességét, és mindenki, minden egyes ország a katonákat, az embereket helyezi középpontba, mert nélkülük ez a legmagasabb technikai fejlettség esetén sem lehetséges. Magyarországon egészen 2004-ig a szocialista kormány által benyújtott, akkor honvédelmi törvény hatálybalépéséig e korhatár emberemlékezetig visszatekintve 50 év volt azzal, hogy akkor még ténylegesen, a mai Alaptörvényünkkel teljes egészében ellentétben hívtak is be sorkatonákat békeidőben is. Tegyük szívünkre a kezünket, nézzünk egymás szemébe, és úgy mondjuk a választópolgároknak (Dr. Vadai Ágnes: Dehogy nézünk!), hogy egy 40-42 éves életerős férfit nem tartunk alkalmasnak honvédelmi szolgálatra.

(20.40)

Az életkor tehát ebben a generációban kevéssé releváns, ám a behívhatóság alóli mentesítés tényleges elemei megmaradnak, például nagycsaládosokat, gyermeküket egyedül nevelőket továbbra sem lehet behívni még háború esetén sem.

A mai európai demográfiai adatokat ismerve nyugodt szívvel kijelenthető: a 40-50 évesek generációja létszámában a legmeghatározóbb generáció, amely nem hagyható figyelmen kívül. NATO-szövetségeseink között  mint már erre is utaltam  dominál a 49-50 éves behívhatósági korhatár, van állam, ahol ez konkrétan 60 év, a lengyeleknél 60, Csehországban, Dániában, Ausztriában 50, Belgiumban, Franciaországban és Angliában 49 év, Németországban is 45, de természetesen még folytathatnánk a statisztikákat a világ más tájáról is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A legnagyobb érték a katona, a honvéd. Mit sem ér a szervezet korszerűsítése, a fejlettebb haditechnika beszerzése, ha nincs meg mögötte az ember, a tényleges szolgálatot teljesítő és vállaló katona. A kormány tehát a honvédek jogállási törvényének felülvizsgálatát is elvégezte, amellyel munka- és életfeltételeik könnyítését is előirányozza.

Az ugyancsak nagyobb részt jelentő, a honvédek jogállásáról szóló törvény módosítása a teljesség igénye nélkül a következő főbb témakörökhöz kapcsolódik: a hivatásos állományba kerülés szabályainak rugalmasabbá tétele; a Honvéd Vezérkar és a Honvédelmi Minisztérium szétválásával összefüggésben azon lehetőség megteremtése, hogy a katonák a minisztériumban is teljesíthessenek szolgálatot; a külföldi szolgálatteljesítésre vonatkozó illetményszabályok módosítása; az új külszolgálati juttatási rendszer bevezetése; a részszolgálat-teljesítés szabályainak kedvezőbbé tétele bizonyos szülői élethelyzetek esetében; önkéntes tartalékosszolgálat-vállalás ösztönzése a honvédelmi szolgálati díj kiterjesztésével.

Mindezeken túl további törvények módosítása is indokolt, így még mindig a teljesség igénye nélkül az alábbiakat emelném ki. A minősített adat védelméről szóló törvény módosításának célja egy hiányosság felszámolása, ami abból ered, hogy a magyar jog nem ismeri el minősített adatként a nemzetközi műveletekkel kapcsolatban keletkezett felhasznált műveleti minősített adatok egy részét. A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosításának célja a fent említett szervezeti változtatásokra figyelemmel a honvédelmi törvénnyel való összhang megteremtése. A választási eljárásról szóló törvény módosítása pedig azért indokolt, hogy az önkéntes tartalékos szolgálat vállalása önmagában még ne zárja ki automatikusan a választási bizottsági tagság betöltésének lehetőségét abban az időszakban, amikor a tartalékos állampolgár úgynevezett rendelkezésre állási időszakban van, azaz az év nagyobb részében behívás hiányában civil életet kíván élni. A honvédségi adatkezelésről szóló törvény módosítása a jelenlegi keretjellegű rendelkezései részletszabályokkal történő kiegészítésére irányul, amely jogalkalmazási tapasztalatokra figyelemmel vált szükségessé.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány eltökélt szándéka, hogy egy, a kor kihívásainak, valamint szakmai és technikai elvárásainak megfelelő haderőt tartson fenn. Magyarországnak olyan elkötelezett, jól képzett, ép lelkű honvédekre van szüksége, akik a múlt katonahőseinek példáján felbuzdulva, esküjükhöz híven vállalják a haza fegyveres szolgálatát és védelmét. Tisztelettel arra kérem önöket, hogy a haza szolgálatát, a hon védelmét párthovatartozástól függetlenül szíveskedjenek támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)