Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Kevés számú maradék Képviselőtársaim! Mint ahogy elhangzott, egy salátatörvényről van szó, tulajdonképpen négy különböző törvényhez nyúlunk hozzá, látszólag csak apróságok tekintetében, a köziratokról, a közlevéltárakról, a magánlevéltárakról, a muzeális intézményekről, a könyvtári ellátásról, valamint a Művészeti Akadémiáról és a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szólóhoz. Első ránézésre nekünk kevesebb minden derült ki ebből a törvényből, mint amennyit megtudhattunk államtitkár úr expozéjából. Mindenesetre most egy picit ambivalens a hozzáállásunk ehhez a kérdéshez, és ezért egy-két dologra szeretnénk választ kapni annak érdekében is, hogy majd a végleges álláspontunkat ki tudjuk módolni. Hiszen elég hosszan volt szó egy-két olyan dologról, amit nem feltétlenül néztünk ki ebből a törvényből elsőre, egy-két dologról viszont nem volt szó, amire pedig kíváncsiak lennénk. Ha megengedik, sorba mennék ezen a négy kérdésen, ezen a négy területen, talán egy kicsit a fontosság tekintetében, vagy legalábbis abból a szempontból a fontosság tekintetében, hogy milyen mélyen nyúlunk bele az egyes törvényekbe.

Először itt van a Magyar Művészeti Akadémia esete. Itt mindössze, ha jól értelmeztük, egy rosszul számozott paragrafusnak a kijavításáról volt szó, ami természetesen teljesen rendben van, bár az kellemetlen, hogy egy ilyen hiba egy hatályban lévő törvénybe be tudott kerülni.

A muzeális intézmények esetén már nyilván szó van érdemi módosításokról. Ezzel alapvetően egyet tudunk érteni, ezt szeretném hangsúlyozni. Egyrészt azzal is, hogy a közművelődési intézményekhez hasonló elbírálás alá essen a közművelődési megállapodás keretében működtetett intézmény is. Ezt államtitkár úr részletesen kifejtette. Ezzel nekünk nincs problémánk. Azt pedig kifejezetten támogatni tudjuk, hogy nyilván szakirányú mesterfokozat kelljen ahhoz, hogy valaki közművelődési intézményben foglalkoztatott szakember lehessen. Igazából az a furcsa, hogy ez eddig miért nem szükségeltetett.

S akkor itt van a másik két törvény, ahol azért már felmerülnek kérdések. Az egyik a Városliget ügye. Ez évek óta tartó, lassan parttalanná váló, bemerevedett frontok mentén zajló szakmai, politikai, szakmainak álcázott politikai érvek alapján folytatott vita, ami lassan háborúskodássá válik, egyesek számára legalábbis. A törvényjavaslat konkrétan mégsem a fejlesztésről szól, úgyhogy ezekbe a vitákba most nem érdemes belemenni. Két kérdés azonban fölmerül. Azt a mondatát nem teljesen értettem államtitkár úrnak az expozéban, hogy ha ezt a törvényjavaslatot elfogadjuk, akkor az miért fogja növelni a zöldfelületet a Városligetben az eddigiekhez képest. Hacsak azért nem, mert akkor így nem kell oda majd építeni még egy épületet. Erről van szó, jól értettem? (Fekete Péter: Igen.) Hát, ez egy kicsit érdekes és sajátos érvelés, de rendben van, akkor ezt most fogadjuk el ekként.

Az azonban nem teljesen világos számunkra, hogy a Városliget Zrt.-nek  egy kicsit utánanézve, mert azért ezt annyira nem fejtette ki államtitkár úr  itt egy bruttó 2100 négyzetméteres, nettó 1321 négyzetméteres irodaépületéről van szó, ha ezzel kapcsolatban jó adatokat találtam. Biztos, hogy szükség van ennyire? Ez azért fölmerül kérdésként.

Másrészt pedig jobban érdekelne az, mert a társadalmi párbeszédnek önök nem különösebben hívei, meg annak se, ha kormányzati döntéssel valakitől valamit el tudnak venni, meg át tudják adni másnak, akkor ott az ellenérdekelt fél véleménye sem jelent meg túl sokszor az elmúlt nyolc év során, ha ilyen üggyel találkoztunk. Államtitkár úr expozéjában egy árva mondatot sem találtunk arról  jó, a törvényjavaslatba nem került be nyilván, meg az indoklásba se, de azért az expozéban érdemes lett volna kitérni arra , hogy egyébként a Petőfi Irodalmi Múzeum mit szól ahhoz, hogy ezt az épületet tőlük elveszik. Úgy fogalmaz a javaslat indoklása ezzel kapcsolatban, hogy az ingatlan vagyonkezelője a Petőfi Irodalmi Múzeum, azonban az ingatlan nem elsődlegesen a Petőfi Irodalmi Múzeum elhelyezési céljait szolgálja, az épületben mindösszesen három-négy múzeumi munkatárs kerül elhelyezésre. Államtitkár úr, hadd kérjek ezzel kapcsolatban egy picit bővebb tájékoztatást, hogy a PIM eddig ezt mire, milyen célokra használta ezt az épületet. Biztos, hogy nem gond nekik, hogy ettől elesnek? Az pedig még jobban érdekelne, hogy egyáltalán megkérdezték-e önök az ő véleményüket arról, hogy ehhez az elvételhez mit szólnak.

Ami ezzel kapcsolatban a Csillag erődről, a monostori erődről elhangzott: itt a kormányzati szándékot mi helyesnek találjuk mind a felújítás, mind pedig a látogathatóság tekintetében.

Ami a legérdekesebb itt, az a Veritas. Ezt nagyon gyorsan letudtuk, mondván, hogy pusztán csak egy apró változásról, egy névváltozásról van szó. Az az első kérdésem, államtitkár úr, hogy biztos így van-e. Biztos, hogy itt csak egy apró névváltoztatásról van szó? Már csak azért is, mert a javaslat szerint csak annyi történik, hogy a Veritas Történetkutató Intézet Levéltára helyett Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár szöveg van. Én azért nem teljesen ugyanannak érzem ezt a két kifejezést. Az egyébként meglehetősen gyanús, számunkra legalábbis, hogy többek között a HVG cikkezett néhány hete arról, hogy az emberminisztérium egy olyan javaslatot készül benyújtani a parlamentnek, amely a Veritashoz rendelné az 1990 után született kormányiratokat. Nagyon világos választ várok, államtitkár úr: erről van most szó vagy nincs erről szó? Tervezi-e a minisztérium ezt vagy nem tervezi? Ez ellen egyébként egy meglehetősen nagy szakmai felháborodás bontakozott ki. A HVG-nek az ügy kapcsán Kenyeres István, a Levéltárosok Egyesületének az elnöke, mellesleg a Budapest Fővárosi Levéltár főigazgatója is nyilatkozott, aki elmondta, hogy a szakma, egész konkrétan a Magyar Levéltári Vezetők Tanácsa az ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel, és erről az elképzelésről, ahogy ő fogalmazott, még vitatkozni sem hajlandók, vitatkozni sem érdemes, mert ezt a szakma olyan szintű szakmai nonszensznek tartja. Ezt természetesen magam is így gondolom.

Ezek után az EMMI benyújtotta ezt a javaslatot, amelyben erről látszólag nincs szó. Esetleg az történt, hogy a szakmai fölháborodás miatt önök elálltak ettől a szándékuktól, és végül csak tompítottak ezen a javaslaton, vagy most még csak egy enyhe verziót nyújtottak be? Konkrétan azt szeretném ismét feltenni, hogy tervezik-e a későbbiekben, államtitkár úr, a Veritashoz rendelni az 1990 után született kormányiratokat. Ez az egyik kérdés. A másik kérdés az, hogy tervezik-e ezeknek az iratoknak a kutathatóságát bármilyen szempontból is korlátozni. Még egyszer mondom, hogy erről itt nincs szó, csak én tökéletesen ismerem önöket. Önt nem, államtitkár úr, de azt a rendszert, amihez ön most művészként a nevét adja, nagyon jól ismerem, meg ennek a rezsimnek a módszereit is nagyon jól ismerem, és ettől a rezsimtől egyáltalán nem idegen az, hogy a nyilvánosságot korlátozzák, egyáltalán nem idegen az, hogy olyan módszerekhez nyúljanak, ami ebből a cikkből is kisejlik, akár a szakmai szervezetek  bármilyen szakmáról legyen szó  tiltakozása ellenére. Szóval, az a baj, hogy abba a fideszes pártállamépítési logikába, ami Magyarországon évek óta zajlik, tökéletesen beleillene az a koncepció, hogy önök ezeket az anyagokat nem a szakmának, hanem az önökhöz közel álló kutatóműhelynek adják át, hogy aztán ezeknek a kutathatóságát politikai okokból különböző szempontok szerint korlátozzák. Amennyiben nem erről van szó, akkor szívesen megkövetek bárkit ennek kapcsán, de szeretnék erre egy nagyon világos választ kapni, államtitkár úr, olyan választ, amit aztán majd később is számon tudunk önön kérni. Van szó erről vagy nincs szó erről, valójában arról szól-e a javaslat, hogy csak egy pontosítást hajtottunk végre az intézet nevében?

(20.00)

Összegezve: amit elmondtam, abból szerintem az derült ki, hogy különösebb fenntartásaink nincsenek a törvénnyel kapcsolatban akkor, ha annak a céljai valóban megegyeznek azzal, amit államtitkár úr expozéjában hallhattunk, és amennyiben ezekre a kérdésekre, amelyeket feltettem, legyen szó akár a Petőfi Irodalmi Múzeumról és leginkább a Veritas Intézettel kapcsolatos kormányzati tervekről és célokról, miután ezekre a kérdésekre választ kaptunk öntől, ezt követően tudjuk kialakítani frakciónk álláspontját, még egyszer mondom, egy olyan javaslat kapcsán, amelyet egyébként elviekben támogatni tudunk, a célja valóban őszintén az, ami itt leírva szerepel, és ami államtitkár úr expozéjában elhangzott.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)