Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZABÓ TÜNDE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány 2010-ben kiemelt stratégiai ágazattá nyilvánította a sportot, mert felismerte annak jelentőségét az ország hosszú távú fejlesztése szempontjából, hiszen tudjuk jól, a sport szinte valamennyi ágazatra pozitív hatást gyakorol. Éppen ezért a sport nemzetstratégiai ágazattá való kiemelése a magyar nemzet érdekeit és jövőjét szolgálja, erősíti a különböző területeket, így az egészségügyet, az oktatást, a család és ifjúság területét, a kultúrát, és kihat a gazdaság élénkítésére is. Emellett meg kell említenem azt a tényt is, hogy a sport rendkívül dinamikusan fejlődik, ennek megfelelően a sport területe már üzletággá vált, és felértékelődött a mai információs társadalmunkban.

A kormány reagált ezekre a kihívásokra, és versenyelőnyt szerzett azzal Magyarországnak, hiszen nem véletlen, hogy kiváló sporteredményeink mellett most már nemzetközi versenyek rendezőjeként is elismerést szereztünk az országnak világszerte. Míg 2010-ben 34 nemzetközi sporteseményt rendezhetett hazánk, 2017-ben már ez a szám meghaladta a 130-at. Ehhez elengedhetetlen volt a lepusztult és nemritkán balesetveszélyes hazai sportinfrastruktúra jelentős fejlesztése és a sportfinanszírozási rendszer átalakítása, valamint a támogatások mértékének korrekciója.

A kormány felvállalta 2010-ben ezt a feladatot, és az eredmények önmagukért beszélnek: megszereztük hazánk első téli olimpiai aranyérmét, és számos sportágban, mind az élsportban, mind pedig az utánpótlás-nevelés területén óriási sikereket értek el sportolóink, vizes világbajnokságot rendezhettünk, és hazánk első olimpiai eseményének, az EIOF-nak is házigazdái lehettünk. Talán nem túlzás azt állítani, hogy mindezek elismeréseként jövőre Budapest lesz Európa sportfővárosa, és ezzel újabb lépést teszünk afelé, hogy Budapest a sportrendezvények világvárosa legyen, ami további fővárosi infrastruktúra-fejlesztést jelent, és hozzájárul a turizmus növekedéséhez, hiszen tudjuk, Budapest fejlesztéséből minden magyar ember, így az ország profitál.

(17.30)

A sport azonban nem csak számszerűsíthető hasznot jelent; a szabadidősportot nézve javítja a népegészségügyi mutatókat, és közvetve fokozza a munkaerőpiaci versenyképességet is. Az élsport egyfelől az ország nemzetközi megítélésének befolyásolására pozitívan hat, másfelől egyedülálló összetartó és közösségépítő erővel rendelkezik.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány mindezekre alapozva tekint stratégiai ágazatként a sportra, és elkötelezett továbbra is a sport támogatása mellett, amely az elmúlt években bevezetett támogatási rendszerek és szakmai ösztönzők hatására valamennyi érintett területen, a szabadidősporttól az élsportig, az utánpótlás-nevelést tekintve is egyre hatékonyabban működik.

Az elmúlt időszakban szervezeti igazgatási intézkedésekkel és átalakításokkal segítettük a sporttal kapcsolatos folyamatokat a változó nemzetközi követelményekhez, amelyek a hazai gyakorlatokon alapultak; ezeket is annak tekintetében, hogy minél sikeresebbek legyenek a sportszervezeteink, a sportolóink és a sportszakembereink.

A szakmai működés és a gyakorlati alkalmazás tapasztalatai alapján azonban egyértelművé vált, hogy a folyamatosan megjelenő új kihívásoknak a sporttörvény egyes pontjainak módosításával és annak pontosításával tudunk megfelelni.

Az a törvényjavaslat, amelyet most önök elé terjesztünk, jelentős újításokat tesz lehetővé a magyar sport életében. Alapvető célja többek között elősegíteni a sportcélú állami támogatások minél szélesebb körű felhasználását, kiegészíteni a sport szervezeteire vonatkozó szabályozásokat, valamint pontosítani a sporteseményekre vonatkozó biztonsági követelményeket is. Mindezt az egészséges és mozgástudatos életmód igényeinek megfelelően és annak hangsúlyozásával, hiszen elemi érdekünk, hogy felismerjük a XXI. század kihívásainak történő megfelelést, hiszen tudjuk, hogy a fizikailag és lelkileg is egészséges emberek sokkal könnyebben tudnak megfelelni az élet bármely területén.

A sporttörvény javasolt módosításai számos kiemelten fontos területet érintenek, így például a sportolói jogállások körének kiegészítését a regisztrált szabadidő-sportolói státusz bevezetésével; tartalmazza a hivatásos sportoló foglalkoztatási lehetőségének bővítését; az országos sportági szakszövetségek jogállásfeltételeinek és bírósági bejegyzése szabályainak pontosítását; a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő feladat- és hatáskörök módosítását; a sportrendezvények biztonságára vonatkozó intézkedéseket, az olimpiai járadékra vonatkozó szabályokat, a kiemelt hazai rendezésű sporteseményekkel kapcsolatos kormányzati szereplők megjelenítését; a személyes adatok kezelésének rendjét, ideértve az adatvédelmi rendeletre és az NSR-re vonatkozó feladatok ellátását is; valamint tartalmazza az olimpiai és paralimpiai események és a sportakadémiák fogalmának tisztázását.

Rendkívül fontos része a javaslatnak a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni, nemzeti és nemzetközi együttműködéssel és nemzeti platformmal kapcsolatos feladatok meghatározása is, amelyek az egyezmény kihirdetését követően váltak szükségessé. A törvényjavaslatban szereplő módosítások összességében az elmúlt időszakban az jogalkalmazás során a kormányzat, a köztestületek, valamint az országos sportági szakszövetségek részéről felmerült kérdéseket kezelik, és a jogalkalmazás és a támogatások felhasználása ellenőrzésének megkönnyítése érdekében van rá szükség.

Ennek megfelelően az adatvédelem napjaink egyik leghangsúlyosabb kérdése, hiszen a nemzeti jogszabályoknak és a nemzetközi elvárásoknak egyaránt megfelelő biztonságos adatkezelés iránti igény jogos elvárás a lakosság részéről az élet minden területén. A sportban az adatkezelés biztonságossága kiemelten fontos feladatunk többek között a dopping elleni küzdelem terén is. Ahhoz ugyanis, hogy a dopping-mintavételi és -kezelési eljárásokat végző magyar Nemzeti Doppingellenes Szervezet, a HUNADO megőrizhesse a teljes megfelelőségi státuszát, az eljárásnak teljes mértékben illeszkednie kell a Nemzetközi Doppingellenes Szervezet, a WADA szabályaihoz.

A doppingellenes feladatok végrehajtásához ugyanakkor mindenképpen szükséges a sportolók személyes, esetenként egészségügyi, genetikai és biometrikus adatainak kezelése, amelyet szükség esetén a doppingellenes küzdelemben részt vevő egyéb szervezeteknek is meg kell ismerniük feladataik teljesítése érdekében.

A doppingellenes küzdelem területén végzett adatkezelést és adattovábbítást az általános adatvédelmi rendelet is a közérdekkel összefüggésben nevesíti, amelynek célja a doppingszerek sportban való használatának visszaszorítása és megszüntetése. Mindezekre ugyanakkor csak úgy kerülhet sor, ha az új szabályok összhangban állnak a hazai adatvédelmi jogszabályokkal és a nemzetközi szabályozással.

Az érintettek jogainak és érdekeinek biztosítása érdekében a Nemzeti Doppingellenes Szervezet a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő intézkedések és garanciák kidolgozására köteles a magyarországi törvényalkalmazás során is.

A nemzeti sportinformációs rendszer, az NSR a magyar sport minden területére és résztvevőjére vonatkozó adatok nyilvántartását szolgáló elektronikus és folyamatkezelő rendszer. Az adatvédelmi szabályok változására tekintettel a sporttörvény NSR-rel kapcsolatos szabályait módosítani szükséges, részleteiben meghatározva a kötelező és kezelendő adatokat, az adatkezelésre jogosultak körét. Mindemellett a törvénymódosítás kiterjed a szabadidősportra is, hiszen a szabadidő eltöltésének jelentős hagyományai és szervezeti előzményei vannak Magyarországon; gondoljunk csak például a Magyar Szabadidősport Szövetségre, a Magyar Természetjáró Szövetségre vagy a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetségre.

Ennek ellenére a hazai szabadidő-eltöltési kultúrában az aktív sporttevékenység még mindig háttérbe szorul az egyéb szabadidős tevékenységekkel. (Sic!) Éppen ezért nagyon fontos a társadalomnak a sport iránti érzékenyítése, amely folyamatosan és jó irányba halad. Elég, ha a mindennapos testnevelés bevezetésére vagy a települési szabadidősport-programokra gondolunk, nem elég azonban, hogy a szemléletváltást sürgessük, ezért tenni is kell. Azzal egyidejűleg a szabadidősport tömegbázisát növelő direkt és indirekt anyagi ösztönző rendszert is ki kell építeni és alakítani annak érdekében, hogy a magyar népesség minél nagyobb hányada válassza az aktív életmódot, és a rendszeres sporttal tegyen egészsége védelméért.

A társadalomban érzékelhető sportolási hajlandóság kiváló tendenciájának  gondoljunk csak az egyre népszerűbb futóprogramokra  további erősítése szükséges, ennek érdekében az állami támogatásoknak a szabadidősport területére történő kiterjesztése már megkezdődött, az eredmények pedig azt mutatják, hogy ez az irány, és ezt kell követnünk.

A törvényjavaslat ezért bevezeti a regisztrált szabadidő-sportoló státuszát, amely az ösztönző rendszer jogosultsági alapját adja meg. A szabadidő-sportoló ezúton különféle, az állam által biztosított kedvezmények igénybevételére válik jogosulttá. Az önkéntes regisztrációs folyamat, valamint a kedvezmények biztosítása részletszabályait külön jogszabály határozza meg.

A törvénymódosítás, a hazai sportfinanszírozási rendszer által biztosított lehetőségeket figyelembe véve a javasolt módosítás megteremti a jogszabályi alapot ahhoz is, hogy a sportegyesületek hivatásos sportolókat tudjanak foglalkoztatni, ezt is tartalmazza. Ezzel a hivatásos sportolók foglalkoztatására irányuló jogviszonyok lehetőségeinek bővítését valósíthatjuk meg.

Figyelemmel a különböző nemzetközi olimpiai szervezetek által rendezett, olimpiai jelzővel bíró eseményekre és azok bővülő körére, szükséges ennek a változásnak a sporttörvényben történő követése is, mivel a MOB kizárólagos feladatkörét ezen események tekintetében is biztosítani szükséges, és feladatát el kell hogy lássa.

(17.40)

Az egyre bővülő ifjúsági és juniorversenyek száma is azt bizonyítja, hogy a sport területén kiemelten fontos szerepet tölt be az utánpótlás-nevelés, hiszen ez támogatja az egyes sportágak esetén a megfelelő kiválasztást és a felkészülést, a versenysport területén ez az élsportolóvá válás első lépcsőfoka, ennek az eredményessége a nemzeti válogatottak körében egyre népszerűbb, és ez a záloga a munkának.

A kiválasztás és az utánpótlás-nevelés több színtéren zajlik, azonban az utánpótlás-nevelés alapvető színhelye a sportegyesületi foglalkozás. Tekintettel az utánpótláskorú sportolók életkorára, szükséges, hogy a sporttevékenység támogatása mellett a tankötelezettség teljesítése is nagy hangsúlyt kaphasson, és így a sportolók, a szakmai képzésükért felelős sportegyesületek és a köznevelési intézmények összehangolt feladatellátása mentén hatékony utánpótlás-nevelést tudnak biztosítani.

Ezt a célt szolgálja a sportakadémia, amelynek fogalmát a módosítás eredményeként egyértelműen meghatározza a sporttörvény. Eszerint a sportakadémia olyan sportszervezet, amely olimpiai sportágban működik, és teljeskörűen a sporttudományra, a sportegészségügyre, képzési programokra és infrastrukturális körülményekre kiterjedően kiemelkedő színvonalú hátteret biztosít, gondoskodik a sportág utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásáról, valamint a sportolók sporttevékenységét és tanulását segítő feltételek megteremtéséről.

Jelenleg a látvány-csapatsportágak országos sportági szakszövetségei ellenőrzik az úgynevezett taotámogatások felhasználását, az ellenőrzés eredményéről pedig tájékoztatják a sportpolitikáért felelős minisztert. Az ellenőrzési eljárás egységesítése érdekében a javaslat egyszerűsítést tartalmaz, amelynek eredményeként az ellenőrzés sokkal gyorsabb lesz és hatékonyabban fog működni. A mostani működésben az elszámolások ellenőrzése és a lezáró értesítés kiküldése egyes támogatott szervezetek vonatkozásában két külön szervezetben valósul meg. A törvényjavaslat ezért egyszerűsíti a látvány-csapatsportágak támogatásával összefüggő feladatokat és hatásköröket.

Az amatőr sportszervezetek által készített, 300 millió forint alatti elszámolások ellenőrzési feladatai teljeskörűen az országos sportági szakszövetségek hatáskörében valósulnak meg, és az ellenőrzések lezárását is ide kell érteni. A hivatásos sportszervezetek elszámolásainak és minden 300 millió forintot elérő projekt elszámolásának ellenőrzése pedig a sportpolitikáért felelős miniszterhez fog tartozni. Az új rendszer erősíti a feladatok hatékony elvégzését és az eljárás felgyorsítását, az ellenőrzés során feltárt esetleges visszaélésekből adódó szankciók pedig ezáltal rövidebb időn belül érvényesíthetőek lesznek.

Mindemellett a kormány kiemelt figyelmet szentel a sportszerű szurkolás feltételeinek biztosítására és a nézőtéri erőszak elleni küzdelemre is, hiszen ezek alapfeltételei annak, hogy a szurkolás, egy-egy sportesemény megtekintése ismét akár rendszeres családi programmá tudjon válni. Azt szeretnénk mindannyian elérni, hogy megteljenek a sportcsarnokok és a futballstadionok. Az egyes sportszerűtlen magatartásokhoz kapcsolódó jogkövetkezmények hatékony alkalmazása ezért is elengedhetetlen. Célunk, hogy a rendbontó, jogellenes magatartást tanúsítő nézőkkel, szurkolókkal szembeni hatékonyabb fellépéssel javuljanak a kulturált mérkőzéslátogatás feltételei, és tovább emelkedjenek a sportesemények nézőszámai.

A sportrendezvények biztonsága terén ezért többletfeladat és szabályozási kötelezettség hárul majd a sportszövetségekre. Pontosításra, kiegészítésre kerülnek a rendbontó magatartást tanúsító vagy más kifogásolható módon szurkoló személyekkel szembeni fellépést szolgáló rendelkezések is. Alapvetően olyan módosításokra kell gondolni, hogyha a törvénymódosítást megszavazza a parlament, amelyek összességében azonos szintű biztonság megteremtését és annak garantálását várják el a sportrendezvények szervezésében és lebonyolításában érintett felektől, állami szervektől.

A hatályos szabályozás az Európa Tanács szakmai munkacsoportjának ajánlásait követve került kialakításra, és az eddig már bevezetett szabályoknak köszönhetően látványos eredményeket értünk el a nézőtéri erőszak visszaszorítása terén is, azonban a sportrendezvények még biztonságosabb megrendezése érdekében fontos, hogy a vendégcsapat szurkolói sportszerű magatartásának biztosítása érdekében az utazó sportszervezet is felléphessen. A nemzetközi gyakorlatra figyelemmel mindenképpen szükséges és előremutató a közreműködőkre mint új szereplőkre vonatkozó alapvető rendelkezések megjelenítése. Az UEFA-követelmények alapján ugyanis már a 2020-as Eb-hez biztosítanunk kell a rendezői tevékenység mellett a közreműködők rendszerének szabályozását, emellett alapvetően indokolt, hogy még szorosabb legyen a szervező, a rendező és a rendőrség közötti együttműködési kötelezettség is.

Ki kell térni az idegenbeli találkozókon a vendégcsapat szurkolójaként elkövetett nem megfelelő nézői magatartás tanúsításának következményeire is, nevezetesen hogy a vendég sportszervezet is felléphessen a szurkolóival szemben akár kizárást alkalmazva, akár a kamerás megfigyelés lehetőségével, természetesen a szükséges adatkezelési rendelkezések betartásával. Kiterjesztjük továbbá a kamerás megfigyelés opcióját is, arra ezentúl a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó sportrendezvények esetén is lehetőség lesz. Valamint foglalkoznunk kell a nemzetközi vonatkozású sportrendezvények biztonsága érdekében szükséges intézkedések megteremtésével is. Meg kell teremteni, hogy akiket a külföldi sportszervezet, hatóság, bíróság döntése alapján a mérkőzések látogatásától eltiltottak, azok a magyar mérkőzéseken nézőként se vehessenek részt. Ennek érdekében bővítésre kerül a sportrendészeti nyilvántartási adatkör is.

A törvényjavaslatnak a jelenlegi szabályok életszerűbbé tétele mellett a másik nagy szabályozási köre a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni nemzeti és nemzetközi együttműködéssel és nemzeti platformmal kapcsolatos feladatok meghatározása. Az Európa Tanács versenyek tiltott befolyásolásáról szóló egyezménye 2014. szeptember 18-a óta aláírásra nyitott minden állam felé.

Magyarország ezt 2016 novemberében aláírta, amelyet követően megkezdődött az abban foglalt feladatok megvalósítási lehetőségeinek vizsgálata, valamint a nemzeti platform létrehozásának előkészítése. Ennek keretében hazánk részt vesz olyan nemzetközi együttműködési kezdeményezésekben, amelyek a nemzeti platform létrehozásának szakmai alapjait biztosítják.

Az Európa Tanács keretei között jelentős szakmai munka és együttműködés zajlik a témában, amelynek egyik legfontosabb fóruma a Koppenhága-csoport, amelynek jelenleg 22 tagja van. Munkájában 2017 decembere óta Magyarország is részt vesz. A nemzeti platform létrehozásáról, összetételéről és működésének alapvető szabályairól a kormány határoz, de a tervezett rendszer működőképességének biztosításához és az ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködésben való részvétel erősítéséhez a platform irányításával összefüggő feladatokat a sporttörvényben kell meghatározni.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra figyelemmel kérem, hogy támogassák az előterjesztést, hiszen az a magyar sport érdekeit szem előtt tartva a jogalkalmazás megkönnyítésére és a nemzetközi normáknak való megfelelésre irányul. Ezek a célok együttesen szolgálják a felnövekvő generációk egészségtudatos szemléletének kialakítását, sportnemzetünk mellett az egészséges sportoló nemzet identitásának fejlődését. És vitathatatlan tény, hogy az egészségesebb, nagyobb mozgáskultúrával rendelkező, aktív nemzedékek kineveléséből egész Magyarország, így az egész magyar nemzet profitál. 2010 óta dolgozunk ezért, és ezt segíti a jelen törvényjavaslat is, amely a hazai sportélet minden szereplőjének bevonásával, szakmai tapasztalatukra alapozva készült el. Mindezekre figyelemmel kérem, a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(17.50)