Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

STUMMER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem vagyok könnyű helyzetben, és nincs könnyű helyzetben egy ellenzéki képviselő, amikor ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban kell értekeznie. Ellentmondásos érzések kavarognak bennem, mert számos módosító javaslatot jó szívvel tudunk mi magunk is támogatni, hiszen azok megfogalmazását a célszerűség motiválta, megint más részeit ennek a törvényjavaslatnak azonban bírálni vagyunk kénytelenek, ugyanis azt látjuk, hogy vagy az átgondolatlanság, vagy a korábban már megszokott és oly sokszor megjelenő kormányzati opportunizmus szülte ezeket. Lássuk akkor tételesen és egyenként ezeket a kulcsterületeket! Támogatjuk, hogy a törvényjavaslat kibővíti az árvaellátásra jogosult magántanulók körét, támogatjuk, mert jelenleg csak az kaphat közülük hozzátartozói nyugellátást, aki betegség vagy fogyatékosság miatt kényszerül tanulmányait magántanulóként végezni. A jövőben ez már a várandós, gyermeket szülő vagy kisgyermekét gondozó tanulót is meg fogja illetni, és ez egy örvendetes változás. Logikus változásnak, változtatásnak tartjuk azt is, hogy a további visszaélések elkerülése érdekében a nyugdíjasoknak rendelkezési joga legyen azon számla felett, amelyre a nyugdíjukat folyósítják. Itt a törvényjavaslat tulajdonképpen nem tesz mást, mint hogy a jelenlegi joggyakorlatot emeli törvényi szintre. Támogatandónak tartjuk továbbá a saját háztartásban nevelt gondozott gyermek fogalmának kibővítését is. Elégedetten nyugtázzuk, hogy a jogszabályt végre hozzáigazítottuk a hétköznapi élet rutinjához számos egyéb részletkérdést illetően is.

És akkor most néhány szót engedjenek meg a bölcsődékkel kapcsolatban! Először is a munkahelyi bölcsődékkel kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot elmondani. Itt lenne egy kiegészítésünk, amit egyébként korábbi ciklusban, korábbi ciklusokban már, amikor ilyen ügy szóba került, jobbikos képviselőtársaim hangsúlyoztak az ezt érintő vitákban. Meggyőződésünk szerint el kellene gondolkodni azon, hogy a munkáltatónál a bölcsőde üzemeltetésekor ne csak a hagyományos órákra lehessen kérni a normatívát, érjük el, hogy az intézményt fenntartó munkahely a munkarendhez és a szülők műszakjához igazíthassa a gyermek ellátását, így akár a délutáni, akár az éjszakai gyermekfelügyeletet is biztosíthassa támogatott formában. Ez különösen nagy segítség lehetne az egy műszakban dolgozó, illetve gyermeküket egyedül nevelő szülők számára is.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a vonatkozó törvény (5) bekezdésében a „2018.” szövegrész helyébe a „2020.” szövegrész lép, mert  mint emlékszünk , 2017-ben módosították úgy a törvényt, hogy azokon a településeken, ahol legalább öt gyerek igényli, vagy a település három év alatti lakosainak száma meghaladja a 40 főt, kötelező biztosítani a bölcsődei ellátást, ezt a kötelezettséget módosítanák most 2018. december 31-éről 2020. december 31-ére.

Hova kapkodjunk, hölgyeim és uraim? Végül is, ugye, nem sürgős dologról van szó, van elég bölcsődei férőhely, nincs elég jelentkező, a magyar falvak életképesek, és onnan egy gyermekét, kiskorú gyermekét, apró gyermekét nevelő család minden munkaképes, dolgozni tudó és akaró tagja sipp-supp vidáman eljuthat a munkahelyére, nincsenek is olyan családok ebben az országban, ahol az édesanyának minél gyorsabban vissza kell mennie dolgoznia a megélhetés biztosítása végett, ugye? Úgy látszik, hogy önök így gondolják. Nekem az lenne a kérdésem, államtitkár asszony, hogy mégis mi indokolja ennek a határidőnek a kitolását. Ugye, véletlenül sem az, hogy egyesek nem tudtak felkészülni a jogszabály végrehajtására (Nacsa Lőrinc: De!), mert az európai uniós források valahova, adott esetben illetéktelen kezekbe vándoroltak volna, és bölcsődék, óvodák, iskolák helyett inkább stadionok épültek?

A 2018. évet a családok évének nyilvánította a kormány, a kormányzati kommunikáció arra biztatja az embereket, hogy vállaljanak minél több gyermeket. Ez igazán örvendetes, de mégis miből, és mire gondol a kormány akkor; hogy szép szavakkal megváltoztatható a magyar nemzet demográfiai magatartása, azok a folyamatok, amelyek beárnyékolják most már hosszú idő óta a mindennapjainkat.

Mi nem tagadjuk el, hogy van a kormányzatnak néhány olyan intézkedése, amely pozitív irányba mutat a téren, akár a demográfiai helyzet megváltoztatásával kapcsolatban, akár a magyar falvak, kisebb települések élhetőbbé tételével kapcsolatban, de kérem, ismerjék be, hogy ez a javaslat vagy ennek a törvényjavaslatnak ez a pontja éppen az ellenkező irányba mutat. Hogyan várhatja el a kormány  teszem fel a költői kérdést  a magyar anyáktól, hogy több gyermeket vállaljanak, ha nincsenek bölcsődék, ha nem tesz meg mindent annak érdekében a magyar kormány, hogy minél több embernek, minél több családnak biztosítsa ezeket a feltételeket?

Mit kezdjenek magukkal azok az édesanyák, akik a legnagyobb jó szándékuk ellenére sem maradhatnak otthon három évig a gyermekükkel, mert vissza kell menniük dolgozni, ők kire bízhatják a gyermekeiket, ha ezt a határidőt eltolják?

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiban.)