Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelettel köszöntöm önöket a törvényjavaslatunk vitája alkalmából. Ez egy családtámogatási és nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, T/3127. számú törvényjavaslat címen.Engedjék meg, hogy mielőtt részleteiben elmondanám azt, hogy miről is szól ez a törvényjavaslatunk, néhány szóban, néhány mondatban kitérjek azokra az eredményekre, amelyeket 2010 óta a családtámogatások terén elértünk. 2010-ben, amikor a második Orbán-kormány került kormányzati pozícióba, akkor egy családközpontú kormányzást hirdettünk meg, és 2010 óta folyamatosan azon dolgozunk, hogy segítsük azokat, akik gyermekvállalás előtt állnak, illetve azokat, akik gyermeket nevelnek.

Tehát a gyermekvállalás előtt álló fiatalok és a gyermeket nevelő családok támogatása kiemelt célunk.

(15.50)

Nem titok az sem, hogy az 1981 óta tartó folyamatos népességfogyásnak is szeretnénk véget vetni, szeretnénk, ha ez a folyamat megfordulna, nemcsak lelassulna a népességfogyás, hanem ismét gyarapodó, fiatalodó nemzetté válhatna a magyar. Ezért bővítjük folyamatosan a családtámogatásokat, és ezért dolgozunk azon, hogy a vágyott, tervezett gyermekek megszülethessenek Magyarországon. A magyar fiatalok családközpontúak, családban képzelik el a jövőjüket, házasságban és gyermekekkel szeretnének élni, így van ez a legtöbb fiatal esetében. Ezt szeretnénk mi segíteni, ezt szeretnénk támogatni. Ezért emeljük folyamatosan a családtámogatásokat. 2010-ben erre a célra 960 milliárd forintot fordított az akkori kormány, most már meghaladjuk a 2000 milliárd forintot. Ha a gazdasági teljesítmény arányában nézzük ezt, akkor mondhatjuk azt is, hogy Európában az élen járunk GDP-arányosan a családtámogatásokra fordított összegek tekintetében.

Néhány elemet ki is emelnék ezek közül a családtámogatások közül. Ilyen a családi adókedvezmény, amelyet 2010-ben vezettünk be, és amelyet azóta is folyamatosan bővítünk. Így lesz ez a 2019-es évben is, hiszen akkor ismételten emeljük a kétgyermekesek családi adókedvezményét. Most már a 300 milliárd forintot közelíti az az összeg, amelyet erre a célra fordítunk évről évre, és a családok közel egésze részesülni tud a családi adókedvezményben.

Az otthonteremtési programunk is egy hasonló elem. 2015 júliusában, tehát három évvel ezelőtt vezettük be ezt a programot, és azóta már 90 ezer családnak tudtunk segíteni, ez a 400 ezer főt közelíti tehát, akik az otthonteremtési programnak köszönhetően tudtak előbbre lépni, tudtak új otthonba költözni, akár gyermekvállalás előtt álló fiatalok, akár már gyermeket nevelő családok, vagy éppen gyermekeiket egyedül nevelő szülők.

Erre a célra közel 260 milliárd forintot fordítottunk az elmúlt években. De mondhatnám itt a bölcsődeépítési programokat vagy éppen a gyed extrát, vagy említhetném az ingyenes gyermekétkezést, az ingyenes tankönyvellátást vagy az Erzsébet-táborokat, a teljesség igénye nélkül.

Még egy említést tennék a „Nők 40” programról, amelynek köszönhetően már több mint 230 ezer nagymamát adtunk vissza a családoknak, így is segítve azt, hogy az édesanyák helyt tudjanak állni a munkaerőpiacon és a családban egyaránt. Ha az eredményeket nézzük, akkor látjuk azt is, hogy a népesedési, demográfiai mutatók mind pozitív irányba mozdultak el, húsz éve nem volt olyan magas a gyermekvállalási kedv, mint amilyen a tavalyi évben volt, húsz éve nem volt olyan magas a házasságkötések száma. Csökken a népesség fogyása is, csökken a csecsemőhalandóság vagy éppen a terhességmegszakítások száma. Tehát mondhatom azt, hogy a tendencia pozitív, de még nem dőlhetünk háta, még nem mondhatjuk azt, hogy elértük azt a célt, amit szeretnénk, még mindig nem születik meg minden vágyott, tervezett gyermek, tehát még mindig sok teendőnk van.

Tényszerűen a törvényjavaslat különböző pontjairól. A törvényjavaslat háromféle törvény módosítását tartalmazza. Az első a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1990. évi XXXI. törvény, a második a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és egyéb hozzá kapcsolódó törvények, a harmadik pedig a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításának célja az adminisztratív terhek csökkentése és a felesleges adatgyűjtés elkerülése. Ebből a célból pontosítjuk, egyértelműsítjük a gyermekek napközbeni ellátása kapcsán vezetett nyilvántartásokat.

Szintén ez a javaslat tartalmazza azt, hogy van egy új előírásunk, egy előző törvénymódosításnak köszönhetően, a bölcsődei ellátást kötelezettségként előírtuk a települések számára nemcsak akkor, ha 10 ezer főnél többen élnek az adott településen, hanem már akkor is, ha legalább 40 három év alatti gyermek nevelkedik a településen, vagy akár csak 5 olyan gyermek van három év alatt, ahol dolgoznak a szülők, és ők igénylik ezt a napközbeni ellátást.

E kötelezettség teljesítéséhez az önkormányzatoknak felkészülési időre van szüksége, ezért ez a törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy 2020. december 31-ig kelljen ennek a kötelezettségnek megfelelni, és a kötelezettség megvalósítását különböző pályázatokkal, folyamatos bölcsődeépítési, bölcsődefejlesztési lehetőségekkel segítjük.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítására vonatkozó javaslatok részben a jogosultsági szabályokat teszik egyértelműbbé, részben meggyorsítják az eljárást, és a biztosítottak adatbiztonságát fokozzák, valamint az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak végrehajtását előíró szabályokat is tartalmaznak. A javaslatban előterjesztett módosítások az ügyfelek érdekeit szolgálják, számukra átlátható, pontosan körülírt feltételekre terjednek ki.

A fogalmi meghatározások kiegészítése a hozzátartozói ellátások tekintetében egyértelművé teszi, hogy kit kell tartásra köteles és képes hozzátartozónak tekinteni. Ez például a testvér, unoka, nagyszülő hozzátartozói ellátásának megállapításához eredményez mostantól egyértelmű szabályozást. Szintén a hozzátartozói ellátások körében lényeges az egyik jogosultsági feltétel pontos megfogalmazása a jogszabályban. A baleseti hozzátartozói ellátások igényelbírálását, az ellátás kezdő időpontjának megállapítását teszi egyértelművé az igénylő számára kedvező szabály.

A javaslat kiegészíti az árvaellátásra jogosult magántanulók körét, ennek köszönhetően a tartósan beteg és fogyatékos gyermekek mellett azok a fiatalok is jogosulttá válnak erre, akik várandósság, szülés vagy háromévesnél fiatalabb gyermek nevelése, gondozása miatt nem tudnak iskolai képzésben részt venni.

A nyugdíjasok biztonságát, a csalások elleni védelmét szolgálja az a javaslat, amely szerint a nyugdíjasoknak a nyugellátást csak olyan bankszámlára lehet majd a jövőben utalni, amely felett a jogosultnak, illetve törvényes képviselőjének rendelkezési joga van. A javaslat több, a biztosítottak, illetve az igénylők adatainak kezelésére vonatkozó javaslatot tartalmaz, amelyek az adatbiztonságot növelik. A biztosítottak érdekét szolgálja a nyugdíjbiztosítási szempontból lényeges adataik foglalkoztatónál történő megőrzésére vonatkozó javaslat például, ennek a lényege az, hogy a volt dolgozó nyugdíjkorhatárának betöltését követő öt évig a munkáltatónak meg kell őriznie a nyugdíj megállapításához szükséges biztosításai adatokat.

A 12/2018-as alkotmánybírósági határozatban alkotmányellenesnek minősített nyugdíjtörvényi rendelkezést egészíti ki a javaslat, amely alapján a nyugalmazott bírák és ügyészek szolgálati jogviszonyuk helyreállítását követő nyugalmazásukra tekintettel öregségi nyugdíjuk ismételten megállapítható.

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény a korábban megállapított ellátás megszűnését követően a szolgálati járandóság és a korhatár előtti ellátás ismételt megállapításának tilalmát tartalmazza. A szolgálati nyugdíj és a korhatár előtti egyéb nyugdíjak jogosultsági feltételeiből adódóan a szolgálati járandóságban részesülők esetében felmerülhet ugyanis a járandóság korhatár előtti ellátásra váltása.

Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény módosítását is kezdeményeztük annak érdekében, hogy azon tisztviselők, alkalmazottak esetében, akiknek a nyugdíjbiztosítási átutalást követően a magyar nyugdíjrendszerben újabb járulékfizetéssel szerzett szolgálati ideje keletkezik, amely alapján a korhatár betöltésekor a magyar nyugdíjrendszerben nem szerezhetnek önálló nyugellátásra jogosultságot, a transzferálást követően az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 1968. február 29-i 259/68. számú EGK-, Euratom-, ESAC-, tanácsi rendelet szerinti nyugellátás igénybevétele alkalmával kérhessék az utóbbi időszak átutalását is az Európai Közösségek tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak nyugdíjrendszerébe.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítására irányuló javaslatok közül kiemelendő a saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek fogalmának a kibővítése, amely a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat érinti. A törvényjavaslat szerint a családtámogatási ellátások szempontjából saját háztartásban nevelt gyermeknek minősül a jövőben az, aki a bentlakásos szociális intézményben 30 napot meghaladóan van elhelyezve akkor, ha az elhelyezésre a tankötelezettség teljesítése érdekében van szükség, és az intézményben folyó fejlesztő oktatáshoz, neveléshez való hozzáférés biztosítása érdekében történik ez a 30 napot meghaladó elhelyezés. Ilyenkor a gyermek csak átmeneti jelleggel kerül ki a szülő háztartásából. Ez az ellátási vagy elhelyezési forma hasonlatos ahhoz, mint amikor kollégiumba mennek a gyerekek a gyermek lakóhelyétől távol eső oktatási intézménybe vagy ahhoz közel.

(16.00)

A javaslat szerint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekek ezen kollégiumi elhelyezéshez hasonló szociális intézményi elhelyezése esetén az intézményvezető helyett mostantól a szülő lesz jogosult a családi pótlékra, ezen felül a szülő a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeke után, annak 10 éves koráig gyesben is részesül, valamint a családi adókedvezményt is érvényesíteni tudja.

A családok támogatásáról szóló törvény módosítására irányuló további javaslatok a jogalkalmazást segítő pontosító, technikai jellegű módosítások.

Én bízom benne, hogy az elmondottakban, illetve az önök által olvasott törvényjavaslatban is látszik az, hogy ezek a módosítások az egyszerűsítést, az egyértelműsítést, a pontosítást és a terheknek a csökkentését szolgálják, további lehetőséget kínálnak a családoknak. Fontosnak tartom azt is, hogy amellett, hogy újabb és újabb lehetőségeket kínálunk, hogy újabb és újabb jogszabályokat hozunk, és olyan újabb támogatásokat vezetünk be, amelyek kifejezetten a gyermekvállalás előtt állókat és a gyermeket nevelőket támogatják, emellett folyamatosan dolgozunk azon, hogy a jelenleg hatályos jogszabályaink is egyre jobbá váljanak.

Ez a mostani előterjesztés is ezt szolgálja, ezért is kérem hozzá a támogatásukat. Köszönöm, hogy meghallgattak.