Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! A fejedelem nagyságára való történelmi visszatekintést megköszönöm az előttem felszólalóknak, Németh Szilárdnak, Hiller alelnök úrnak és Hörcsik Richárdnak, hogy elmondták azokat a dolgokat, amelyekkel méltóan megemlékeztek II. Rákóczi Ferenc fejedelemről, hogy odáig vezettek ezek az események, hogy most itt tárgyalhatjuk a jövő évi emlékévvé nyilvánítás határozati javaslatát. Én inkább arról szeretnék beszélni, hogy amikor három évvel ezelőtt elindultak a nemzetpolitikai, nemzetstratégiai jelentőségű emlékévek, és az Országgyűlés minden alkalommal valamilyen történelmi személyiségnek állított egyfajta emléket és tartalommal töltötte meg ezeket az éveket, akkor ezt nyilván azért tette, mert pontosan a magyar nyelv napján mondhatjuk azt, hogy a nemzeti identitásuk alapja az anyanyelvünk és a közös történelmünk, benne a szabadság iránti vágyunkkal, a keresztény kultúránkkal és azokkal a történelmi személyiségekkel, akik ezekért az értékekért rengeteget tettek. Így 2016-ban a Márton Áron-emlékév, 2017-ben a Szent László-emlékév, idén pedig a Mátyás király-emlékév is ebbe a sorba tudható be.

Itt két embernek is szeretnék köszönetet mondani, akik ezeket kitalálták és tartalommal megtöltötték. Egyrészt Potápi Árpád államtitkár úrnak, aki vállalta azt, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetése és teljes csapata beáll ezek mögé az emlékévek mögé, és biztosítva a forrásokat, biztosítva a programokat és a humán erőforrást, ezeket végrehajtotta. Másrészt pedig Gaal Gergely korábbi KDNP-s képviselőtársunknak, aki mindig élére állt ezeknek a kezdeményezéseknek.

Azt látjuk, hogy tisztelettel adózunk a Rákóczi-szabadságharc emléke előtt és II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választása előtt. Erről szól az időpont is, 315 éve lesz jövőre, hogy erdélyi fejedelemmé választották II. Rákóczi Ferencet. A jelmondatot már említette Farkas képviselőtársam: Cum Deo Pro Patria et Libertate. A KDNP jelmondata a mai napig ugyanez; elődeink, a KDNP megalapítói innen vették ezt a jelmondatot, és a mai napig is ez pártunknak a jelmondata.

Az is elhangzott már, hogy Magyarország egyik legjelentősebb szabadságharca volt a II. Rákóczi Ferenc által vezetett küzdelem, amely 1703-tól 1711-ig tartott. Ennek az eseménynek és szellemiségnek is akar az előterjesztő emléket állítani. Fontos, hogy ne csak az esemény, hanem a szellemiség is megjelenjen, hiszen a Rákóczi Ferenc-emlékév nem pusztán egy hazája szabadságáért küzdő nemesnek állít emléket, hanem Rákóczi szimbóluma annak a szellemiségnek, amely képes egy magasabb célnak, egy magasabb ügynek alárendelni az életét, képes áldozatot hozni és képes összefogni. A nemesség és a jobbágyság összekovácsolásával pedig olyan társadalmi előrelépés alapjait rakta le, amely még száz évig példa nélkül volt Európában.

A forradalom ugyan elbukott, azonban Rákóczi harca nem volt hiábavaló, hiszen nem tudták teljesen beolvasztani hazánkat a Habsburg-birodalomba, elismerték a vallásszabadságot, és visszaállították az alkotmányt, a harcokban részt vevők pedig amnesztiát kaptak. II. Rákóczi Ferenc ugyan emigrációba kényszerült, de nemzeti hőssé vált, emlékét ma is az ország minden településén és az elszakított részeken is terek és utcanevek őrzik.

Farkas Gergely is elmondta, hogy Rákóczi-emléknap már van, március 27-én, az Országgyűlés 2015-ben hozta meg az ez irányú döntését. De én azt gondolom, hogy az emléknap és az emlékév is csak kijelöli a kereteket, nekünk kell megtölteni tartalommal, a hagyományőrző egyesületeknek, a nemzetpolitikai tevékenységben a politikusoknak, az iskoláknak kell megtölteni tartalommal mind évenként az emléknapot, mind a most előttünk álló emlékévet.

Kitérnék még arra, hogy említette Farkas képviselőtársam, hogy fontos a fiatalok megszólítása, a modern eszközök és a közösségi média használata. Ez az elmúlt három emlékévben, de különösen a Szent László- és a Mátyás király-emlékévben is már előtérbe került és prioritást élvezett a szervezők részéről. De mivel ez egy nagyon fontos, és ahogy látom, mindenki által támogatott kezdeményezés, ezért az emlékév koordináló testülete nyilvánvalóan örömmel fogadja majd az önök javaslatait, bármilyen javaslatuk, program- vagy eszközmegvalósítási javaslat legyen.

Azt szeretném mondani, hogy azok az elmúlt emlékévek, amiket fölsoroltam, és a most következő Rákóczi-emlékév is alkalmat ad arra, hogy az itthoni és a külhoni magyar közösségek valamiféle ívben, az évet végigélve és különböző eseményeken részt véve tudják megünnepelni, tudjanak emlékezni arra a történelmi személyiségre, akinek emléket kívánunk állítani. Nagyon fontos, hogy testvértelepülési kapcsolatok jönnek létre, vándorkiállítások, konferenciák. A Mátyás király-emlékév konferenciája éppen holnap lesz itt a Felsőházi teremben. Azt gondolom, hogy ami a nemzeti összetartozást jelenti, az a sok, rengeteg rendezvény, amikor Felvidékről Erdélybe mennek, Kárpátaljáról Délvidékre mennek települések, közösségek, hagyományőrző egyesületek, rendkívül fontos, nemzetstratégiailag és nemzetpolitikailag is fontos kapcsolatokat hoznak létre az elszakított területeken, és nyilvánvalóan az elszakított területek Magyarországgal való kapcsolatában is. Ezért is fontos fenntartanunk azt a kultuszt, azt az emlékezetet, amely II. Rákóczi Ferencet övezi. Például két éve adtak át a mai Szlovákia területén fekvő Zboróban egy Rákóczi Ferenc-szobrot, amit egy magyar szobrászművész készített és a magyar kormány finanszírozott. Azt gondolom, hogy az országhatárainkon kívülre is el kell juttatnunk azokat az üzeneteket és azt a szellemiséget, amelyet az éppen emlékül állítani kívánt történelmi személyiség képvisel.

A KDNP-frakció természetesen támogatja a javaslatot, és köszönjük szépen az előterjesztőknek. (Taps.)