Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Fontos, a sajtó- és szólásszabadságot tovább erősítő, az újságírók munkáját segíteni hivatott törvényjavaslat tárgyalását kezdhetjük meg ma.

Polgári demokrácia nem létezhet szabad sajtó nélkül. Ezt jól tudják a magyar emberek, jól tudja az én generációm is, aki élt a kommunizmusban, és már felnőtt volt a rendszerváltoztatás idején. A kommunista évek után, ahol erős cenzúra jellemezte a rendszert, különösen fontos volt a sajtó- és szólásszabadság kérdése. Persze, nem ment egyik napról a másikra a média működésével kapcsolatos törvények megalkotása. Emlékezhetünk, hogy a rendszerváltoztatás során talán a sajtó működésével, a közmédia szabályozásával kapcsolatban voltak a leghevesebb viták, de később is számos, a médiatörvényt érintő törvényjavaslatot tárgyalt a tisztelt Ház és a Kulturális és Sajtóbizottság, aminek 2002-10 között az alelnöke voltam.

A sajtószabadság védelme a 2011-ben elfogadott Alaptörvényünknek is fontos része. Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

Tisztelt Ház! Magyarországon először az 1848-49-es forradalom idején követeltek szabad sajtót a márciusi ifjak. Ma, 175 évvel később, szerencsére mindannyiunk számára természetes a polgári sajtószabadság. A magyar médiapiac sokszínű és plurális. Összehasonlítva hazánkat az Európai Unió többi tagállamával, nincs miért szégyenkeznünk. Van azonban egy olyan területe az újságírói munkára vonatkozó jogi szabályozásnak, ahol van lehetőség a további előrelépésre: a rágalmazás és becsületsértés büntetőjogi tényállásáról van szó, mely, ahogy jelezték nekünk, jelen formájában furkósbotként használható. Az újságírók emiatt sokszor kénytelenek vagy öncenzúrát gyakorolni, vagy vállalni a sokszor évekig tartó megterhelő büntetőeljárást.

Tisztelt Ház! A Transzparens Újságírásért Alapítvány kereste meg a Fidesz-frakciót  megjegyzem, hogy a többi parlamenti frakciót is  , és javasolta az előttünk fekvő büntetőtörvénykönyv-módosításokat. Az újságíró-szervezet jelezte, hogy a jelenlegi szabályozás okozta probléma egyetemes, politikai oldalaktól független. Néhány példát is adtak az elmúlt évekből. A korábban az Indexnél dolgozó, ma már 24.hu-s újságírót évekig korlátozta munkájában egy ellene indult büntetőeljárás. Az Index exfőszerkesztőjét is vád alá vonták, sőt el is ítélték rágalmazás, majd becsületsértés miatt. Az egyik 444.hu-s munkatárs ellen is indult már büntetőeljárás, őt jogerősen elítélték rágalmazás miatt. A Pesti Srácok több munkatársa ellen is indult már büntetőeljárás. Füssy Angéla oknyomozó újságírót, valamint a lap egykori főszerkesztő-helyettesét pedig már el is ítélték rágalmazás miatt. Emlékezhetünk, hogy Szarvas Szilveszternek a fényképe is felkerült a rendőrségi honlapra, miután elfogatóparancsot bocsátottak ki ellene, mert nem jelent meg a rágalmazási ügy tárgyalásán.

Tisztelt Ház! Az elhangzott példák jól szemléltetik, hogy szükséges változtatnunk a szabályozáson. A büntető törvénykönyv módosítása a szólás- és sajtószabadság védelméről szól, igazodva a nyugati példákhoz. Az újságíró-szervezet javaslatát átgondoltuk és elfogadásra javasoljuk, mert az újságírói munka zavartalan végzését szolgálja és az újságírókat védi. Az Alkotmánybíróság már 1992-ben a 30/1992. határozatában is úgy érvelt, hogy valamely magatartás büntetendővé nyilvánításának szükségességét szigorú mércével kell mérni. A különböző életviszonyok, erkölcsi és jogi normák védelmében az emberi jogokat és szabadságokat szükségképpen korlátozó büntetőjogi eszközrendszert csak a feltétlenül szükséges esetben és arányos mértékben indokolt igénybe venni akkor, ha az alkotmányos vagy az alkotmányra visszavezethető állami, társadalmi, gazdasági célok, értékek megóvása más módon nem lehetséges. Később azt is megállapította az Alkotmánybíróság, hogy a büntetőjogi szankciókkal nem a közvéleményt és a politikai stílust kell formálni. A büntetőjogi szankciókat csak más jogok védelmében, az elkerülhetetlenül szükséges esetekben lehet alkalmazni.

Tisztelt Ház! Természetesen a véleménynyilvánítás szabadsága továbbra sem lehet korlátlan alapjog. Az Alaptörvény kimondja, hogy annak gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére, alapjogot korlátozni csak az arányosság és szükségesség kritériumrendszerének figyelembevételével, az elérni kívánt cél erejéig, a lehető lehető legenyhébb eszközökkel lehet. Jelenleg azonban több eszköz is rendelkezésére áll azon szereplőknek, akik becsületük vélt vagy valós megsértése miatt jogi úton akarnak elégtételt venni. A becsület csorbítására alkalmas valótlan tényállításokkal szemben sajtó-helyreigazítást kérhetnek, melynek elmaradása esetén polgári pert kezdeményezhetnek. Jó hírnevük megsértése esetén pedig személyiségi jogi pert indíthatnak, amelyben sérelemdíjat követelhet a sértett.

A jelenlegi szabályozásnak köszönhetően a sértett a sajtóperen és a személyiségi jogi peren túl magánindítvány útján büntetőeljárást is indíthat. Ezek a párhuzamos szabályozások felesleges terhet jelentenek mind az állam, mind a terhelt, mind a sértett számára.

Tisztelt Ház! Javaslatunk tehát védi a szólás- és sajtószabadságot. Ezenfelül állami érdek is, hogy minél kevesebb, enyhébb eszközzel nem szankcionálható cselekmény elbírálásra kerüljön a büntetőbíróságok előtt. Ellenkező esetben a rendszer túlterheltté válhat és a büntetőeljárások elhúzódhatnak, ez pedig az igazságszolgáltatás hatékony és gyors működését akadályozhatja. A büntetőjogra csak végső eszközként tekinthetünk, vagyis büntetőeljárásra csak akkor kerülhet sor, ha a büntetőjogon kívüli eszközök, mint például a sajtóper, a személyiségi jogi per az adott helyzet konfliktuskezelésére már egyáltalán nem alkalmas.

Úgy látjuk, hogy a fenti három eszköz, a sajtóper, a személyiségi jogi per és a büntetőper közül az első kettő eszköz szükséges, de egyúttal elegendő is a sérelmet szenvedett fél hatékony igényérvényesítésére. A büntetőjogi fenyegetettség jóval aránytalanabb a többinél, bizonyos értelemben egy szintre helyezi az újságírót a köztörvényes bűnözőkkel. Ráadásul a hosszadalmas jogi procedúra nem szolgálja a sértett érdekeit sem, mert ha a vádlottat végül jelentősebb pénzbüntetésre ítélik is, az összeg nem a sértetthez, hanem az államhoz kerül. Ezzel szemben a polgári eljárásban megítélt sérelemdíjat a sértett kapja.

Összességében elmondható, hogy az esetleges túlkapások kezelésére a büntetőjogi ügy szükségtelen, könnyen kiváltható lenne egy hatékonyan működő sajtó- és polgári peres gyakorlattal. Ezért indítványozzuk a Btk. idevágó passzusainak módosítását.

Tisztelt Ház! Nem lényegtelen körülmény az sem, hogy a személy méltóságát és becsületét sértő cselekmények büntetőjogi szankcionálhatóságának részleges vagy teljes eltörlésével az Európa Tanács által meghatározott irányba is tennénk egy lépést, ugyanis Terry Davis, az Európa Tanács akkori főtitkára már 2006-ban javasolta a rágalmazás miatti büntetőjogi felelősségre vonás eltörlését. Több európai uniós országban ez már meg is történt.

Tisztelt Ház! Zárásként szeretném ismét kiemelni, hogy a büntető törvénykönyv előttünk fekvő módosítása a szólás- és sajtószabadság védelméről szól, igazodva a nyugati példákhoz. Képviselőtársaimmal a Transzparens Újságírásért Alapítvány javaslata alapján nyújtottuk be a törvénymódosítást. A javaslat az újságírói munka zavartalan végzését szolgálja, az újságírókat védi. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák a javaslatunkat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(11.50)