A felszólalás szövege:

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A rossz emlékű, Magyarországot a csőd szélére taszító baloldali kormányok bukását követően 2010-ben megalakult Fidesz-KDNP-kormány eltökélte, hogy megvédi a nyugdíjasokat a kiszámíthatatlan világgazdasági hatások káros következményeitől. Ezen törekvés keretében a kormány időről időre legalább az infláció mértékével megegyező nyugdíjemelést hajt végre, valamint visszaadta a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat. Amikor a gazdaság teljesítménye lehetővé tette, nyugdíjprémium kifizetésére került sor, továbbá a rezsicsökkentés eddig is jelentős kiadásoktól kímélte meg a magyar családokat, köztük nyugdíjas honfitársainkat is. Ezen utóbbi intézkedéssel az Európában drasztikusan emelkedő közműköltségeket is sikerült észszerű keretek között tartani. Ezzel párhuzamosan a meghatározott alapvető élelmiszerek drágulását a bevezetett árstoppal sikerült megakadályozni.

A megtett intézkedésekkel a kormány összességükben nem csupán egy egyszeri kiigazítást valósított meg, hanem egy olyan ernyőt emelt a nyugdíjasok fölé, amely tartósan, a folyton változó gazdasági környezet, valamint a háború okozta bizonytalanság hatásaira is figyelemmel védelmet nyújt számukra, és hosszú távon biztosítja a nyugdíjak reálértékének megőrzését.

Tisztelt Államtitkár Úr! Hiba volna elfeledkeznünk arról, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette baloldali kormányzás válsághelyzetben magára hagyta az időseket, és saját hazugságaik, valamint hibás döntéseik következményeit igyekeztek az emberekkel megfizettetni. Nem elég, hogy nem törődtek a nyugdíjak reálértékének megőrzésével, hanem 2009-ben elvettek 2,2 millió embertől egyhavi nyugdíjat is. A saját hibáikkal való szembesítés hatására pedig nemhogy önmérsékletet vagy önkritikát nem tanúsítanak, inkább szembemennek a magyarok április 3-án meghozott döntésével, és támadás alá helyezik az emberek érdekében meghozott, az emberek támogatását is élvező kormányzati intézkedéseket, demonstrálva azt, hogy ők, ahogy egykor sem tették, ma sem óhajtják megvédeni a magyarokat.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az orosz-ukrán háború súlyos csapást mért a Covid által okozott traumából éppen csak magához térő európai gazdaságra. Az energiaárak és az infláció elszabadulása a hazai gazdaság valamennyi szegmensét érinti, komoly áremelkedések tanúi lehetünk. Kérdezem ezért államtitkár urat: megóvhatóke a nyugdíjak az áremelkedésekkel szemben? Tisztelettel várom válaszát. (Szórványos taps.)

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Igen, elfogadom államtitkár úr válaszát. Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm azokat a jelzéseket, amelyeket felhozott a nyugdíjak értékének, értékállóságának megőrzése érdekében, hiszen én tapasztalom, hét-nyolc olyan településem van, falvak, ahol elég sok a nyugdíjas ember, és amikor egy falunapon összejövünk ezekkel az emberekkel például, hát bizony jó érzéssel veszik tudomásul, hogy nemcsak a fiatalokkal foglalkozik a kormány és ez a parlament, hanem az idősekre is gondol. Ezek az emberek végigdolgozták az életüket, 40-50 évet töltöttek munkában, sőt még olyanok is élnek közöttük, hála istennek, akik annak idején megjárták a második világháborút, akár hadifogságban is voltak, bizony a róluk való gondoskodás kulcskérdése a mai generációnak. Még egyszer köszönöm a választ, és elfogadom. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Rendkívüli időkben rendkívüli intézkedésre van szükség, éppen annak érdekében, hogy a rendkívüli idők minél rövidebb ideig tartsanak, és minél kisebb áldozatot igényeljenek. Ezt megtanultuk a devizaválság és a vírusjárvány alatt, most pedig az orosz-ukrán háború és az arra adott elhibázott brüsszeli és nyugati reakciók adják fel a leckét. Ilyen külső körülmények között nyújtotta be a kormány a 2023. évi központi költségvetés tervezetét.

Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés számokból áll, de a számok mögött emberek, családok, otthonok, munkahelyek és közintézmények vannak. A mi feladatunk, hogy a jövő évi költségvetés vitájában rámutassunk arra, egy nehéz időszakban miként tudunk segíteni rajtuk. Azt várják tőlünk, hogy jobban éljenek, vagy legalább ne rosszabbul. Békét és biztonságot akarnak, és nem szeretnék, hogy ők fizessék meg egy olyan háború árát, amelyhez semmi közük, és az olyan nyugati szankciók árát, amelyek nyilvánvalóan halva születtek. Ezért a jövő évi büdzsé a rezsivédelem és a honvédelem költségvetése lesz.

Az alapok erősek. Most kifizetődik, hogy hosszú évek óta fenntartható és óvatos költségvetési politikát folytattunk, mert van mire építkezni. Az a cél, hogy a növekedés jövőre is folytatódjon, és bár a háború hatásai lassítják ezt, de 2023-ban azért még így is 4,1 százalékos növekedéssel számolunk. Ezt megalapozza az is, hogy idén májusban az adócsökkentések mellett is 23 százalékkal nőttek a költségvetés főbb adóbevételei. Míg tavaly májusban 1323 milliárd forint folyt be, addig most 1630 milliárd forint. A társasági adóból 40 százalékkal, a kisvállalati adóból 50 százalékkal, a személyi jövedelemadóból pedig 17 százalékkal több bevétel érkezett. Ez a teljesítmény hozzájárul ahhoz, hogy a bizonytalan világgazdasági helyzetben is megőrizzük az ország biztonságát, az elmúlt évek eredményeit, a rezsicsökkentést, a családtámogatásokat, a nyugdíjak értékét, továbbá csökkentsük a hiányt és az államadósságot.

Itt megjegyzem, a nyugdíjasokról sok szó esett ebben a Házban a mai vitában, és el kell mondanom, hogy például az én édesanyám 94 éves. 36 éve nyugdíjas, még a szocializmusban ment nyugdíjba mint postás, és soha nem panaszkodott, hogy mennyi a nyugdíja, soha nem nyújtózkodott túl, mint ameddig a takarója ért, és vásárol ma is, vásárol, piacra jár, boltba jár. És a másik fontos dolog, hogy én vidéki képviselő vagyok tíz településen, és járok a nyugdíjasklubokhoz, járok piacra rendszeresen, minden héten legalább egyszer, de van, amikor kétszer, vásárolni, zöldségespiacra, sok emberrel találkozom, és nincsenek nagy panaszok. Nyilván van, akinek itt-ott megszorul, beakad valami, de összességében nincs. Ha én Cegléden járok az utcán, elmegyek a Tesco előtt, dugig van hétfőtől vasárnap estig a parkoló. Ha elmegyek a Penny előtt, dugig van, elmegyek a Lidl előtt, dugig van, és ezek a nagy boltok, főleg a Lidl, és még sorolhatnám a többit is, nem a nagypénzű emberek bevásárlóhelye. Persze mindig voltak és lesznek is gondok és problémák, de a kormány a jövő évi költségvetésben is ezeket a gondokat igyekszik orvosolni, igyekszik helytállni.

Azt gondolom, hogy ezt mindenféleképpen el kellett mondanom, mert a nyugdíjaskluboknál köszönik, jól vannak. És ezek falusi nyugdíjasklubok, ahol téesznyugdíjasok, ÁFÉSZ-nyugdíjasok, egy-egy értelmiségi, mondjuk, tanár, tanító nyugdíjas van, de általában vidéki, falusi emberek, és köszönik, jól érzik magukat, jól vannak, amit kapnak, mindig megköszönik. Tehát nem osztom azt az ellenzéki véleményt, hogy itt a nyugdíjasokra nem gondolunk, mert minden évben gondolunk a nyugdíjasokra. Említhetem a 80 ezer forintos tavalyi egyszeri nyugdíjkifizetést, a 13. havi nyugdíj visszatérítését, újrabeállítását, említhetem az idei nyugdíjemelést, amely most júliustól 3,9 százalék, de visszamenőleg ez év januárjától. Tehát az természetes dolog, hogy ha az országban vannak nehézségek, az minden emberre egy kicsit kihat, ez természetes dolog, de nincs akkora gond, mint amekkorát itt az ellenzéki képviselőtársaim felhoztak a nyugdíjasok ügyében.

Nagyon fontosnak tartom, mint említettem, a Rezsivédelmi Alapot, amely 670 milliárd forintot tartalmaz, és a 842 milliárd forintos Honvédelmi Alapot, amelyeket igazságos közterhekből származó forrásokkal töltünk fel. Meg kell jegyezzem, hogy elsősorban magunkon, tehát az államon spórolunk, és azt hiszem, ez pártállástól függetlenül minden polgár egyetértését kiváltja. Másodsorban  ez is természetes  megadóztatjuk a koronavírus-járványon és az orosz-ukrán háborún nyerészkedő nyolc ágazat dúsgazdag képviselőit.

Tisztelt Ház! A jövő évi költségvetés három fontos sarokszáma: a 3,5 százalékos hiány, a 73,8 százalékos államadósság-ráta és a Magyar Nemzeti Bank által megjelölt 5,2 százalékos infláció. Sok európai ország irigyli ezeket a számokat, meggyőződésem. Magyarországon a következő évben, tehát 2023-ban 730 milliárd forinttal több jut a nyugellátásra. Tessék szíves már végiggondolni, ez micsoda nagy, hatalmas emelés! 200 milliárd forinttal több jut az oktatásra, 100 milliárd forinttal több jut az egészségügyre és 450 milliárd forinttal több a családok támogatására. Ez utóbbi, a családtámogatás mértéke, meggyőződésem, hogy európai rekord.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elején már említettem, hogy én vidéki képviselő vagyok, és a választókerületben tíz település van, három város és hét falu. Egy picit szeretném a „Magyar falu” programot itt kiemelni, mert a „Magyar falu” program ebben a hét faluban hatalmas lehetőségeket biztosított, és én nem százmilliókról, milliárdokról beszélek, 15-20-30-40 millió forintos fejlesztésekről: orvosi lakások rendbetétele, orvosi rendelők rendbetétele, utak aszfaltozása, vízelvezető árkok építése, és számtalan olyan kisebb fejlesztés, amely ezekben a falvakban az ott élők megtartó képességét elősegíti, illetve a fiatalok nem mennek el a falvakból.

Több településen tapasztaltam, hogy 6-8-10 évvel ezelőtt a falvakban rengeteg üres ház volt. Ma a falvakban, legalábbis ebben a hét faluban, amelyet én ismerek közvetlenül, nincs eladó családi ház. És ez a falusi CSOK-nak köszönhető tulajdonképpen igazából, mert nagyon sokan igénybe vették ezt a lehetőséget, és élnek is vele, ez a falvak megmaradásának egyik záloga. A másik zálog az, hogy nagyon komoly útfelújítások, útfejlesztések voltak a mi térségünkben is. Az M4 megépítése kulcskérdés volt, és az M4 megépítésével együtt a térség tőkevonzó képessége is növekedett, és ez majd a következő évek helyiadó-bevételében fog elsősorban megmutatkozni, a települések fejlesztésére nagyobb lehetőség nyílik majd.

(18.00)

Amit még szeretnék megemlíteni, tanárként és volt iskolaigazgatóként kiemelten fontosnak tartottam korábban is a sportlétesítmények fejlesztését. Cegléd térségében nagyon sok sportlétesítmény megújult, felújult vagy teljesen új épült, és azt gondolom, hogy elértünk egy olyan szintet, amit most már tartalommal kell majd megtölteni, minél több gyereket bevinni ezekbe az intézményekbe, hogy minél többen tudjanak sportolni. Kulcskérdés a tömegsport támogatása és fejlesztése, a mindennapos testnevelésórák megoldása teljes körben, és az utánpótlás-nevelés felfuttatása szintén nagyon fontos. A sport fejlesztése nem egy öncélú esemény. Egyrészt az egészségmegőrzésben kulcsszerepe van, másrészt pedig egy település marketingjében a sportnak nagyon fontos szerepe van, mert alföldi településeken vagy főleg kisebb falvakban nincs atomerőmű, nincs Duna menti kőolaj-finomító meg egyebek, amiről ezek a települések megismerhetők vagy felkerülnek az ország térképére, de a sporttal felkerülhetnek az ország térképére ilyetén is.

Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy a jövő évi költségvetés tartalmazza mindazon elemeket, amelyek fontosak a családok, a nyugdíjasok megvédéséhez, fontosak a rezsicsökkentéshez, fontosak az ország egyéb biztonsága érdekében. Mint KDNP-s képviselő tisztelettel javasolom a tisztelt Háznak a jövő évi költségvetés elfogadását, és ezt kérem képviselőtársaimtól. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az államnak kiemelt szerepe van a fogyasztói jogok védelme területén, hiszen a piaci szereplők, a mikrovállalkozásoktól kezdve a nagy nemzetközi cégekig, egészen más pozícióban vannak, mint a fogyasztók, akik bizonyos mértékben kiszolgáltatottak. A megfelelő ügyfél-tájékoztatás, a minőségi és mennyiségi kritériumok megtartása, valamint a helyes panaszkezelés mind-mind hozzájárulnak a fogyasztók elégedettségéhez, egészségéhez, biztonságához és a kereskedelmi gyakorlatba vetett bizalom fenntartásához, utóbbi egy piacgazdaság működésének egyik legfontosabb tényezője. A fogyasztóvédelmi hatóságok feladata, hogy az említett kiszolgáltatottságot lehetőség szerint tompítsák, és szükség esetén a törvényben meghatározott eszközökkel kikényszerítsék a szolgáltatóktól a fogyasztói jogok maradéktalan érvényesítését.

Tisztelt Államtitkár Úr! A Ryanair légitársaság jellemzően fapados járatokat kínál Magyarországon. A légi közlekedésben kiemelt ennek a társaságnak a felelőssége, azonban példamutató hozzáállás helyett ellentmondásos magatartása miatt igencsak vegyes kép alakulhatott ki róla. A nevezett légitársaság vezetőjének elmúlt napokban elhangzott reakciói véleményem szerint nem méltóak arra, hogy e falak között több szót ejtsünk róla, viszont némileg betekintést mutat a cégvezetés hozzáállásába, amely a magyar jogszabályok követését illeti.

Tisztelt Államtitkár Úr! Egy légitársaság kínálhat szerényebb minőségű szolgáltatást, azonban a fogyasztói jogok érvényesülésében nem engedhetőek meg veszélyes kivételek csupán azért, mert az adott szereplőnek más a felfogása bizonyos kérdésekben, vagy ha a saját profitját fontosabbnak gondolja, mint a fogyasztóvédelmi jogszabályok maradéktalan betartását. Tisztelettel teszem fel tehát a kérdést: a fogyasztói jogok lehetnek fapadosak? Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Földrajzi, gazdasági és társadalmi okok összefüggéseként levezethető, hogy mind Európa, mind pedig Magyarország időről időre olyan történelmi léptékű fenyegetésekkel volt kénytelen szembenézni, amely határaihoz déli irányból közelített. Winston Churchill brit miniszterelnök a második világháborúban Németország legyőzésének és így a kontinens felszabadításának kulcsát egy délről jövő, Európa lágy alteste elleni támadásban látta, amely hasonlata szemléletesen fejezi ki, hogy az Európa védelmében gondolkodóknak ebbe az irányba mindig fokozott figyelemmel kell tekinteniük. A déli török hódítással szemben elődeink végvárrendszer kiépítésével védték hazánkat. Több száz évnyi küzdelemmel kiérdemeltük a kereszténység védőbástyája címet.

Tisztelt Ház! A XXI. század a migránsválság képében olyan kihívással szembesítette Európát, amely figyelmünket ismételten a déli végek felé terelte. A folyamat lehetséges következményeinek felismerése a józanul gondolkodók szerint arra kellett volna késztesse a brüsszeli döntéshozókat, hogy a probléma hatékony leküzdése érdekében egységesen lépjen fel az Európai Unió. Sajnos a Közösség ebben az alapvető sorskérdésben kudarcot vallott. Ellentmondásos nyilatkozatok és a következetesség teljes hiánya nemhogy nem segített, de inkább rontott a helyzeten. Gazdasági bevándorlók ezrei gondolhatták úgy, hogy szabadon útra kelhetnek, mert Európa várja őket.

A baloldal lelkesen tapsolt a leglehetetlenebb nyugati képtelenségnek is, de a magyar kormány ebben a kaotikus helyzetben a nemzeti érdekek védelmét választotta. Volt olyan időszak az elmúlt években, amikor csak Magyarország vette komolyan a schengeni határok megvédésére vonatkozó kötelezettséget, ezáltal történelmi küldetését folytatva ismételten Európa védelmezőjének szerepébe került. Ez a szerep, ahogy a történelem is megmutatta, nem egy hálás dolog, ugyanis segítséget és köszönetet alig, irigy és méltatlan támadást már annál többet kapunk a vérért és verejtékért, amit feláldozunk azon értékek oltárán, amelyekben hiszünk. De tudomásul kell vennünk, hogy nincs más lehetőségünk, meg kell védenünk magunkat és a magyar embereket, sorsunk és Európa sorsa össze van kötve.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a Szerbiában várakozó és a magyar határt ostromló több ezer illegális bevándorlók  mindamellett, hogy terroristák is lehetnek közöttük  egyre erőszakosabbak, egyesek fegyverrel is rendelkeznek, emiatt fokozott biztonsági kockázatot jelentenek. A migránsok törvényszegő magatartásának eddig is sok sérültje volt, többek között rendőrök, de a migránsbandák legutóbbi egymás közötti összecsapásának Szabadka mellett már halálos áldozata is van.

Afelett sem hunyhatunk szemet, hogy a határ migránsokkal szembeni védelmét most részben honvédeknek kell ellátniuk, mert Gyurcsány Ferenc annak idején megszüntette a határőrséget. Mivel az orosz-ukrán háború és az emiatt veszélyessé vált nemzetközi biztonsági helyzet romlása megköveteli Magyarország katonai védelmének megerősítését, indokolt egy kifejezetten határvédelmi feladatokat ellátó szervezet létrehozása, amely a migránsválsággal kapcsolatos határvédelmi teendőktől tehermentesíti a Magyar Honvédséget annak érdekében, hogy az az ország fegyveres védelmére összpontosíthassa erőforrásait.

Tisztelt Országgyűlés! A migránsválságnak nincs vége, a déli határra nehezedő nyomás növekszik, az Uniótól megoldást továbbra sem várhatunk. A szomszédban zajló harcok menekültjeiről is gondoskodnunk kell amellett, hogy biztosítjuk a haza védelmét, a honvédség fejlesztését. Ugyanakkor a háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika által okozott gazdasági és energiaválság, a növekvő infláció hatásaival is számolnunk kell. Ezek a kihívások külön-külön is emberpróbálók, de így együtt óriási veszélyt jelentenek.

Egy biztos: Magyarországnak ki kell tartania, túl sok minden forog kockán. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miközben egész Európában nagyon súlyos gazdasági problémák vannak, a teljesen elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt a szlovák miniszterelnök már az államcsődtől tart, Csehországban pedig tízezrek tüntettek a szankciók ellen, addig a brüsszeli elit foggal-körömmel ragaszkodik az elhibázott szankciós politikához. Ursula von der Leyen újabb szankciós csomagot jelentett be, amelyről pontosan lehet tudni, hogy Oroszországnak egyáltalán nem fog fájni, hiszen mindössze 7 milliárd euró kárt okozna. A tagállamok hosszan tartó vitát követően már júniusban döntöttek a nem vezetékes orosz kőolajimport év végéig történő beszüntetéséről, augusztus közepe óta pedig már szenet sem vásárolnak Oroszországtól.

A szankciós intézkedés megtiltja továbbá az európai biztosítóknak, hogy egy bizonyos ár fölött biztosítást kössenek orosz kőolajat szállító, de harmadik országbeli tengerhajókra. A szóban forgó biztosítási piac 90 százaléka Nagy-Britanniában, a fennmaradó 10 százaléka pedig a kontinensen működik. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az olajembargó elrendelését követően azt nyilatkozta, hogy az EU ezzel a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra, az Ukrajna elleni háborújának befejezése érdekében. Ha most feltesszük a kérdést, hogy milyen célt ért el Brüsszel a kőolajimportra elrendelt szankcióval, a válasz nagyon egyszerű: semmit. A Nyugatról kitiltott orosz olaj ugyanis Ázsiában talált magának másik piacot, és Oroszország rekordbevételt könyvelhetett el a kőolajeladásaiból.

Az olajársapka bevezetésével tulajdonképpen Brüsszel csak tovább fokozná az energiakáoszt. Az olajársapka nem más, mint rejtett energiaszankció, egy bizonyos árszint felett tilos lenne ugyanis orosz kőolajjal kereskedni. Ha az oroszok nem adják a vevők által diktált, a világpiaci árnál valamivel olcsóbban az olajukat, akkor nem veszik meg tőlük, amire Oroszország válaszlépésként pedig lehet, hogy egyetlen csepp kőolajat sem fog szállítani Európába.

Tisztelt Ház! A brüsszeli szankciók Európának jobban fájnak, mint akinek szánták, Oroszországnak, Brüsszel viszont ennek ellenére folyamatosan újabb és újabb szankciók kidolgozásán töri a fejét. A háború kitörése óta eltelt hét hónap viszont egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a szankciók nemhogy nem kényszerítik Oroszországot térdre, de energiaválságot, élelmiszerválságot okoznak, és ezáltal a háborús infláció már az egekbe szökött.

Magyarország nem szavazta meg a szankciókat, Magyarország mentesítést kapott, azonban a szankciók lokális konfliktusából globális gazdasági háborúvá változtatták Ukrajna és Oroszország háborúját. Amennyiben a szankciók megszűnnének, az infláció is a felére csökkenne. Brüsszel és a magyarországi baloldal teljesen érthetetlen módon saját polgárai ellen dolgozik, és nem képes felfogni, hogy az elhibázott szankciós politika nem megoldás, hanem olaj a tűzre.

A brüsszeli elit érzelempolitikát folytat, ami teljesen szembemegy a józan ésszel: megtagadják Európa történelmi múltját, gyökereit, pedig csakis ezek segítségével lehet a történelmi konfliktusokat kezelni. A háborús infláció egyetlen ellenszere a béke. Brüsszel hallgasson a józan észre, változtassa meg a szankciókat, és vessen véget az energiaválságnak! Az azonnali tűzszünet és a gyors béketárgyalások Magyarország és egész Európa érdeke. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Bizony olyan időket élünk, amikor szükségünk van erre a két érzésre: a jövő reménységére és az ünneplés örömére. Cegléden az elmúlt héten volt okunk az ünnepre: ünnepélyes megnyitó keretében átadtuk az Infineon Technologies Cegléd Kft. új, nagy teljesítményű félvezetőmodulok gyártására szolgáló épületegyüttesét.

Az elmúlt évek váratlan eseményei mellett fontos, hogy az új kihívások közepette egy-egy ország stratégiai szemlélettel rendelkezzen, és a vállalatok a kihívásokra ne megszorításokkal, leépítésekkel, hanem befektetésekkel, fejlesztésekkel, az export növelésével reagáljanak. A mai világban olyan gazdasági szereplőkre van szükség, akik az érdekekért, az értékek harmóniáját megteremtve hosszú távon is együttműködnek Magyarországgal. A magyar kormány támogatása mellett megtalálják itt a számításaikat, és bővülnek, fejlődnek. Az Infineon is egy ilyen vállalat. Köszönet minden szereplőnek, akik a most elkészült projekt keretében lehetővé tették 275 új munkahely létrehozását.

Cegléd és térsége országgyűlési képviselőjeként nagyon fontosnak tartom, hogy mi, politikai döntéshozók ebben a gyorsuló világban se tévesszük szem elől a célt. A cél pedig az, hogy mindenkinek legyen munkája, aki dolgozni tud és dolgozni akar. Egyszerűen kitűzhető, de nagyon nehezen elérhető cél ez, ám van okunk eredményesnek érezni magunkat. Azonban a háború és az arra adott elhibázott brüsszeli szankciók következtében ismét nehéz helyzet elé néz a magyar nemzet.

Tisztelettel kérdezem államtitkár asszonyt, mit tesz a magyar kormány a munkahelyvédelem és a munkahelyteremtés érdekében. Tisztelettel várom válaszát. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

(13.20)

FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A KDNP frakciója átnézte ezt a törvénytervezetet, annak indoklását, és egyértelműen támogatja a törvény elfogadását, és erre kérjük képviselőtársainkat is. Köszönöm, elnök úr.

FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A KDNP frakciója támogatja a törvénytervezet elfogadását, és ezt javasoljuk a tisztelt Háznak. Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Nagyon rövid leszek: a KDNP frakciója egyértelműen kiáll ezen törvény mellett és támogatja ezen törvénytervezetet, és arra kérjük a tisztelt Házat, hogy szintén támogassák szavazatukkal ezt a törvénytervezetet. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A Kereszténydemokrata Néppárt frakciója egyértelműen ezen törvény mögé áll, és támogatja majd szavazataival a szavazás alkalmával a törvényt. Arra kérem önöket, hogy önök is támogassák. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt a törvénytervezet kapcsán szólnék, mivel az Országgyűlés ma tárgyalja a családok támogatásáról szóló törvényt, hadd jelentsem be, hogy ma reggel született meg a nyolcadik unokám. (Taps.  Rétvári Bence: Bravó!)

A kormány politikájának egyik elvi és egyben gyakorlati alapja a következetesség, céljainkat és módszereinket illetően nem szélkakas módjára forgunk. Az idegen politikai vagy kulturális áramlatok, netán hatalmak világtrenddé duzzasztott káros hatásainak tudatosan ellenállunk. Amikor a családok újabb és újabb támogatásainak formáit és eszközeit keressük, akkor is ezen az úton járunk, akkor is, ha ez az út göröngyös és olykor nagy az ellenszél. A világ értékválsága oda vezetett, hogy a családot, mint a társadalom legfontosabb egységét szét akarják zúzni. Amíg lehet és ahogyan csak lehet, mi ezt nem hagyjuk.

Kiemelten kezeljük a demográfiai helyzet javítását és azon dolgozunk, hogy a családok és a gyermekvállalás támogatása a közgondolkodás minden szintjén középpontba kerüljön. A kormány az elmúlt években több száz milliárd forintot fordított a családtámogatásokra, amelyek segítségével a családok jobb anyagi helyzetbe kerültek. Adókedvezményeket vezettünk be, bevezettük a családi otthonteremtési kedvezményt, a nagyszülői gyedet is, bővítettük a bölcsődei és óvodai férőhelyeket, segítjük a nők munkaerőpiaci részvételét annak érdekében, hogy a nők könnyebben összeegyeztessék a munkát és a családi életet. Az a célunk, hogy Magyarországon családbarát környezet alakuljon ki, amely segíti a családokat abban, hogy boldog és teljes életet éljenek.

A most tárgyalt törvénymódosítások is ezeket a célokat szolgálják. Röviden összefoglalva: legyen a családok élete egyszerűbb, az ügyintézés gyorsabb és főképpen a gyerekek érdeke érvényesüljön mindenekelőtt.

Képviselőtársam, a Fidesz vezérszónoka és államtitkár úr is említette azokat a legfontosabb változásokat, amelyeket ez a törvénytervezet felsorol. Én is ezekre szeretnék kitérni röviden. Jelentős könnyítésnek tartjuk, hogy a gyermekgondozási díjra való jogosultság megszűnését követően a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyes megállapítása hivatalból történik. Vagy azt is nagyon fontosnak tartjuk, hogy érdemi egyszerűsítés a szülők számára, hogy néhány kivételes esettől eltekintve, a szülőtől vagy a tanulótól ez év szeptember 1-jétől nem kérhető a tanulói jogviszony igazolása 16 éves korig, a tankötelezettség befejezéséig. A tankötelezettség lejártát követően pedig a tanuló érvényes diákigazolvánnyal igazolhatja tanulói, hallgatói jogviszonyát egészen a felsőoktatási hallgatói jogviszony végéig.

Azt is kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a családi pótlék 50-50 százalékos megosztása iránti kérelmet a jövőben a külön élő szülők egyike is benyújthatja majd, vagy hogy a vér szerinti apa is jogosulttá vált az anyasági támogatásra, ha az érdesanya elhalálozik. Azt is fontosnak tartjuk, hogy július 1-jétől a szociális nyilvántartásból az állami foglalkoztatási szerv a nyilvántartásba vétel, az ellátás megállapítása érdekében szükséges adatokat közvetlen lekérdezéssel elérheti.

Tisztelt Ház! Miért kell támogatni a kormánynak azt, hogy a családok ügyintézése egyszerűbb legyen? Hét válaszom van erre.

Az első válaszom az időmegtakarítás. Az ügyintézés egyszerűsítése és automatizálása csökkenti a bürokráciát és az adminisztrációs terheket, így a családok kevesebb időt töltenek el az ügyintézéssel és több időt fordíthatnak családjukra és egyéb más feladataikra.

A második válaszom a pontosság. Az egyszerűsített eljárások és dokumentumok könnyebbé teszik az ügyintézést a családok számára. Ha a dokumentumok bonyolultak, akkor sokkal nehezebb helyesen kitölteni azokat, ami miatt hosszabb időt vehet igénybe az ügyintézés és növelheti a hibázás esélyét.

A harmadik válaszom a pénzmegtakarítás. Az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézés jelentős pénzmegtakarítást eredményezhet a családok számára.

A negyedik válaszom a családok jobb elérhetősége. Az egyszerűsített ügyintézési eljárások segítségével a családok jobban elérhetővé válnak az állami szolgáltatások számára.

Az ötödik válaszom a csökkenő bürokrácia. Az egyszerűsített rendszerek csökkentik a bürokráciát és az adminisztratív terheket, ami az állami szolgáltatások hatékonyságát is javíthatja.

A hatodik válaszom a jobb életszínvonal. Az egyszerűsített és gyorsabb ügyintézésnek köszönhetően a családoknak több idejük és pénzük marad a legfontosabb dolgokra, mint például oktatásra, egészséges életre, szórakozásra.

A hetedik válaszom, hogy az egyszerűsített családi ügyintézés javítja az állam és a polgárok kapcsolatát, mivel az állampolgárok elégedettebbek lesznek a kormányzati szolgálatások minőségével és hatékonyságával.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezekre hivatkozással a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportja nevében frakciónk támogatásáról biztosítom az előterjesztést és tisztelettel erre kérem a parlament minden tagját. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti oldalon.)

FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti kormány nemzeti érdekeket képvisel. 2010 óta ez az alapvetés, és ebből nem is engedtünk ez idáig sem.

Mi is a magyar érdek? A magyar érdek az, hogy minden felnőtt magyarnak legyen munkája, aki képes dolgozni. Legyen olyan munkája, amely itthon van, és tisztességes megélhetést biztosít, mert ha munka van, akkor minden van; nemcsak anyagi biztonság, hanem önbecsülés és tartás is. Ha pedig a gyerek azt látja, hogy a szülei minden reggel munkába mennek, a munkájukat pedig szeretik, és azt megfizetik, akkor biztonságban van a társadalom legfontosabb közössége, a család és benne a gyerek, a következő generáció is, amely jó mintát kap a szüleitől, és ő maga is itthon tervezheti a jövőjét.

Mindezekre alapozva a kormány következetesen a teljes foglalkoztatottság elérésén és a munkaalapú gazdaság kiépítésén dolgozik. Ezen a téren jelentős eredményeink vannak. Korábban említette képviselőtársam is, hogy 2010-ben a foglalkoztatottság a 20-64 éves korosztályban még csak 60 százalékos volt, ami nem érte el az uniós átlagot. Most ez már 80 százalék fölött van. Egymillió embernek lett új munkája. 4,7 millióan dolgozhatnak Magyarországon, miközben a regisztrált álláskeresők száma drasztikusan csökkent. A munkanélküliségi ráta jóval az uniós átlag alatt van. Ezzel Magyarország a hét legjobban teljesítő ország közé, Németország és a skandináv államok élmezőnyébe került. Most már nem a munkanélküliség a probléma, hanem a munkaerőhiány.

Említette képviselőtársam is, hogy körülbelül 300 ezer inaktív munkaerő van Magyarországon most, és ezeknek a képzése, átképzése létfontosságú annak érdekében, hogy azokat az álláshelyeket, amelyek a következő években létesülnek itt az országban, megfelelő munkaerővel el tudjuk látni.

Persze könnyű lenne azt mondani, hogy ha nincs helyi munkaerő, engedjük be a migránsokat, és a probléma akkor meg lesz oldva. Csakhogy ez nem igaz. A migránsok beengedése nem megoldás, hanem probléma, sőt, megoldás nélküli problémák sorozatát indítaná el. Ezt már Nyugat-Európa politikusai is tudják, akik néhány éve még naiv humanizmusból fotózkodtak azokkal, akik illegálisan érkeztek az országba, most pedig fogják a fejüket, amelyre a választóik ráolvassák a terrorizmus terjedését, a hagyományos nemzeti kultúra szétrombolását és a munkaerőpiac összeomlását. Magyarország nem ezen az úton jár.

Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak is az a célja, hogy a fürdővízzel együtt ne öntsük ki a gyereket. Magyarországon elsőként a magyaroknak kell munkát adni, utána következhetnek az uniós országok, majd harmadik országbéliek is. Ez az indítvány tehát nem változtat a status quón, vagyis azon, hogy a visegrádi államok közül a munkaerőpiaci méretéhez viszonyítva Magyarország foglalkoztatja a legkevesebb vendégmunkást.

Az előttem szólókat megerősítve jómagam és a KDNP álláspontja is az, hogy amíg van magyar munkavállaló, addig magyarokkal töltsük be ezeket az állásokat. A törvénytervezet alapálláspontja, mondhatni, a filozófiája ez, de azt is látni kell, hogy a munkaerőpiaci kihívásokat kezelni kell, hiszen a hiányzó munkaerő pótlása kulcskérdés lesz a magyar gazdaság jövője szempontjából. Fontos hangsúlyoznom: a kormány célja továbbra is az illegális migráció tiltása és annak megakadályozása.

Jelenleg Magyarországon a munkaerőpiaci helyzet kifejezetten jó, ezért a törvénytervezet egyik célja a közösen elért eredményeink megvédése. Tehát amíg van magyar munkavállaló, addig magyarokkal töltenénk be az üres állásokat, ezért a kormány számít a külföldön dolgozó magyarok hazatelepülésére is. Amennyiben nincs szabad magyar munkaerő, akkor először a környező országokból érkezők kerülhetnek a magyar gazdaság fókuszába, azonban ha további humán erőforrás bevonása is indokolt, akkor a harmadik országbéli munkavállalók foglalkoztatására is sor kerülhet, de csak nagyon szigorú szabályozások keretében.

Az elképzelés szerint az új jogszabály megkülönbözteti a vendégmunkásokat, nekik könnyebb lesz a munkavállalás, hiszen a tartózkodási engedéllyel automatikusan megkapják a foglalkoztatási engedélyt is, de továbbra is csak meghatározott kvóta fogja védeni a magyar dolgozókat. Csak olyan számban érkezhetnek majd munkavállalók harmadik országból, amennyit az előre meghatározott kvóta engedélyez. Szigorú kritériumok mellett a vendégmunkások itt-tartózkodása két évet ölelhet fel, és legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

Fontos hangsúlyoznom azt is, hogy nem fogják elárasztani a külföldiek a magyar munkaerőpiacot. Hazánkban jelenleg a régiós viszonylat tekintetében is nagyon alacsony a számuk. Míg a harmadik országból érkezett foglalkoztatottak aránya Lengyelországban 6 százalék körül alakul, addig nálunk 1,5-1,7 százalék. Tehát látható: a törvényjavaslat egyik legfontosabb célja, hogy irányítható módon, szabályozott keretben lehessen tartani a magyar munkaerőpiaci folyamatokat. Ez azért is fontos, mert már eddig is jelentős mértékű beruházás érkezett és még fog is érkezni hazánkba, amelyek együttesen több százezer fő foglalkoztatását teszik majd szükségessé.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatnak tehát az a célja, hogy megvédje a magyar munkaerőt, de stabil és átlátható kereteket biztosítson a külföldi beruházások megvalósításához szükséges harmadik országbéli munkaerő behozatalához.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezekre hivatkozva a KDNP frakciója nevében támogatásunkról biztosítom a törvényjavaslatot, és erre kérem az Országgyűlés minden felelősen gondolkodó tagját. Köszönöm a szót. (Szatmáry Kristóf tapsol.)

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! „Nem termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat (…) teszik a közerőt, hanem az ész, amely azokat józanon használni tudja.” Ezeket a szavakat Széchenyi mondta annak idején.

Azt gondolom, hogy a központi költségvetésről szóló vita legfontosabb eleme vagy legfontosabb jellemzője lehet a józanság. Nyilván sok indulatot felkavart ez a költségvetés, de azt gondolom, hogy a legnagyobb erénye ennek a költségvetésnek, hogy józanul gondolta végig az ország gondjait és bajait.

Mindnyájan tudjuk, hogy a papír mindent elbír, az ország azonban bizony nem bír el mindent. (Arató Gergely: És milyen igaza van!) Ezért tartom nagyon jónak, hogy a kormány a nagyon nehéz jelenben a bizonytalan jövőt látva, józanul és reálisan építette, töltötte fel a nemzet közös kasszáját.

Tisztelt Képviselőtársaim! Háborús időket élünk, kimondani is szörnyű. A mi nemzedékünk és a mostanáig utánunk következők nem erre rendezkedtek be. Mindannyian azt hittük, hogy Európában többé nem dörögnek majd a fegyverek, sőt úgy láttuk, hogy a második világháború borzalmas tanulságát levonó politikai, társadalmi, gazdasági és intézményi változásoknak köszönhetően a globális vérontás közvetlen veszélyét is sikerült oda száműzni, ahova való, a történelemkönyvek lapjaira.

(Folytatás 72/2-ben!)

2022-2026. országgyűlési ciklus Budapest, 2023. június 14. szerda 72/2. szám

Országgyűlési Napló

Ami azonban a szomszédságunkban történik, az nem regénybeli fikció vagy játékfilm és fantázia, hanem a szó szerinti véres valóság. Egy háború, amelyben magyar emberek is meghalnak, és amelynek soha nem lesz győztese. Nem mi tehetünk erről a helyzetről, de ha ez a helyzet, akkor ezt kell kezelni. Háborús időkben pedig olyan védelmi költségvetésre van szükség, olyan büdzsére, amely megvédi az ország biztonságát, a családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat és a rezsicsökkentést. Mindenekelőtt azonban meg kell védenünk a békepártiságunkat. Magyarország nem ül fel a nemzetközi világ és a hazai baloldal háborús uszításainak, a magyarok ki akarnak maradni ebből a háborúból.

Törvényhozóként az az elsődleges feladatunk, hogy ne hagyjuk veszni az eddig elért eredményeinket. A gazdaság tavaly 4,6 százalékkal bővült, idén csak 1,5 százalékkal, jövőre viszont már 4 százalék növekedéssel számolunk. A költségvetés egyensúlyban van, az államadósság és az infláció csökkenő pályán marad.

Garantálnunk kell az ország fizikai és gazdasági biztonságát. Éppen ezért mi, kereszténydemokraták is üdvözöljük, hogy a 2024-es költségvetésben több pénz, közel 1310 milliárd forint kerül a Honvédelmi Alapba, megújul a családtámogatási rendszer és megmaradnak a családi adókedvezmények, illetve az extraprofitadó fenntartásával biztosított a Rezsivédelmi Alap mintegy 1360 milliárd forintja. Jövőre is megőrizzük a 2010 óta létrehozott egymillió új munkahelyet, valamint a nyugdíjak értékét, és a 13. havi nyugdíjat is kifizetjük.

Felhívom szíves figyelmüket a fokozódó migrációs nyomás elleni küzdelem fontosságára is, hiszen Magyarország sajnos csak magára számíthat a határok védelmében, amelyeket immár fegyverrel ostromolnak az embercsempészek. Bőven van tehát feladat, ezért nagyra értékelem, hogy a 2024-es költségvetés 220 milliárd forintos, a bruttó hazai termék mintegy 0,25 százalékát kitevő központi tartalékkal is rendelkezik.

Tisztelt Országgyűlés! Két témát részletesebben is kifejtenék a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban. Az első a családok védelme. A családokra a nemzeti boldogulásunk legerősebb bástyáiként tekintünk, ezért támogatásukat továbbra is kiemelt fontosságúnak tartjuk. Nemzetstratégiánknak ezt az alapját, a családtámogatási rendszert folyamatosan felülvizsgáljuk. A tapasztalatok és a költségvetés lehetőségeinek függvényében úgy igyekszünk finomhangolni, hogy továbbra is minden család számára segítséget nyújtson. Ez a komplex, több mint 30 intézkedésből álló, több ágazattal is kölcsönhatásban álló rendszer nemzetközi szinten elismert, mert innovatív megoldásokat alkalmaz.

Egyetértünk a kormánnyal abban, hogy a családok védelmét háborús időkben is biztosítani kell. Ezért üdvözlendő, hogy jövőre is megmaradnak a családi adórendszer kedvezményei, a legalább négy gyermeket nevelő és 30 év alatti, gyermeket vállaló nők, illetve a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentessége továbbra is biztosított lesz. A családpolitikai kiadások és az adókedvezmények együttes összege meghaladja a 3300 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy 2024-ben több mint 3,5-szerese jut családtámogatásra, mint amennyi volt annak idején 2010-ben.

Pest vármegyei kistelepülések képviselőjeként a „Magyar falu” program folytatását is nagyon fontosnak tartom. Érdemes felidézni, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormányok tudatos faluromboló politikát folytattak, büntették a vidéki Magyarországot, erőltették az urbanizációt, hogy elnéptelenítsék a kistelepüléseket, önkormányzatokat vittek csődbe azzal, hogy összesen 1369 milliárd forint értékben eladósították azokat.

(16.40)

Ezen belül az 5 ezer lélekszám alatti települések csaknem 85 milliárd forint tartozást halmoztak fel. Ne felejtsük el azt sem, hogy a baloldali vezetők szabadították rá az országra a devizaalapú hiteleket, amelyekkel kizárólag nyugat-európai és banki érdekeket szolgáltak 2010-ig. 400 kistelepülésen teljesen megszűnt az oktatás, 38 vasúti mellékvonalon leállították a személyszállítást, kiárusították a termőföldet, és elüldözték a falvakból az orvosokat. Hosszan lehetne sorolni a baloldali falurombolás bűneit.

Mindezekkel szemben a polgári kormány 1369 milliárd forintos adósságtengert vállalt át az önkormányzatoktól, megszüntette a devizahiteleket, rögzítette a kamatokat, és 2019-ben elindította a „Magyar falu” programot, amely azóta több mint ezermilliárd forintos támogatást eredményezett. Ezt a programot maguk a falvak írják, hiszen az ő kéréseik épülnek be a támogatási rendszerbe. Az a célunk vele, hogy az alapszolgáltatások szintjén az életminőség minden kistelepülésen legalább olyan legyen, mint a környező városokban. Négy év alatt közel ezer kistelepülési óvoda és iskola újult meg. 1700 településen több mint 2200 projekt keretében fejlesztettünk óvodai játszóudvart vagy közterületi játszótereket. 10 milliárd forintból bölcsődék fejlesztésére lehetett pályázni, 2 ezer helyszínen támogattuk az orvosi és védőnői eszközök beszerzését, több mint 600 projekt során pedig orvosi rendelőket fejlesztettünk. Az én választókörzetemben szinte minden 5 ezer fő alatti település részesült ezekből a javakból.

2019 óta közel 3700 kilométernyi mellékutat újítottunk fel a Falusi Útalap elnevezésű programelem keretében. Idén további 1000 kilométernyi szakasz fejlesztése valósulhat meg. 2800 falusi kisbolt 8 milliárd forintos működési támogatást kapott. Ez az én választókerületemben két-három településen a boltok megmaradását jelentette. A falusi CSOK bevezetése óta több mint 1200 olyan kistelepülésen indult újra a népesség növekedése, ahol korábban lélekszámcsökkenés volt tapasztalható. Azt is elmondhatom, hogy az én választókerületemben ma már nincs olyan falu, ahol lehet találni üres házat. Elkeltek a házak. Tovább működik, mozgásban marad a pályázati rendszer és a kistelepülési üzletek támogatása is.

Tisztelt Országgyűlés! A „Magyar falu” program elindításával 2900, 5 ezer lélekszám alatti településen erősítettük meg azt a hitet, hogy a magyar falvaknak van jövőjük, tehát érdemes ott maradni, ott dolgozni és ott családot alapítani. Arra kérem a kormányt, hogy 2024-ben is tegyen meg mindent a vidéken élőkért, a kistelepülések lakóiért, a falvak megmaradásáért és fejlődéséért. Ez a jövő évi költségvetésben biztosított lesz. Köszönöm, elnök asszony. (Taps a kormánypártok soraiban.)

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Mindannyiunk számára nap mint nap tapasztalható, hogy milyen nehézségeket okoz továbbra is a szomszédunkban dúló háború és az elhibázott szankciós politika. A válságot a gazdaság és ezen keresztül a lakosság is rendkívüli mértékben megsínyli, ezért fontosnak tartom, hogy a kormány ebben a nehéz helyzetben minden olyan segítséget megadjon a magyar emberek és a gazdasági szereplők számára, ami anyagi terheiket enyhíti.

E célt szolgálja a június 19-én bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv is, amelynek köszönhetően júliustól egyes szektorokban árplafon lép életbe, továbbá augusztus 1-jével átmenetileg bővül a Széchenyi-pihenőkártya rendszere. Ami a SZÉP-kártyákat illeti, a kormány egyfelől döntött arról, hogy 2023. augusztus 1. és december 31. között a kártyákon rendelkezésre álló összegek akár hidegélelmiszer-vásárlásra is fordíthatók. Másfelől ugyancsak a 2023. augusztus 1. és december 31. közötti időszakban a munkáltatók a SZÉP-kártyákra a jelenlegi kereten felül egyszeri, legfeljebb 200 ezer forintos összeget utalhatnak. Ennek köszönhetően 2023-ban 650 ezer forintra emelkedik a rendkívül kedvező adó- és járulékfizetés mellett adható munkavállalói elismerés keretösszege.

A két döntés együttes hatásaként a családok több pénzt, illetve több forrásból fordíthatnak élelmiszer-vásárlásra, ami az érintett öt hónapot figyelembe véve különösen az őszi iskolakezdéskor és a karácsonyi bevásárláskor jelenthet majd számukra nagy segítséget. Igen nagy könnyebbség a felhasználás során az is, hogy január 9-étől kezdődően a SZÉP-kártyákon minden beérkező utalás egy zsebben, azaz egy összevont számlán jelenik meg.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az intézkedés várható pozitív tapasztalatait vetíti előre, hogy a kormány korábbi hasonló döntése, a SZÉP-kártyán lévő összegek élelmiszer-vásárlásra fordításának lehetősége a 2022. február 1. és 2022. július 1. közötti időszakban rendkívül kedvező fogadtatásra talált a lakosság körében. Kérdezem ezért tisztelt államtitkár urat, miképpen segíthetik a gazdaság fellendülését a SZÉP-kártyával kapcsolatos kormányzati döntések. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát.

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm államtitkár úr válaszát, és elfogadom. Annál is inkább, mert mint egyéni képviselő, nagyon sok emberrel találkozom, sok kisebb-nagyobb cég vezetőjével találkozom, és nap mint nap tapasztalom egyrészt a gazdasági akcióterv jótékony hatását, másrészt a SZÉP-kártya megemelt összegének a jótékony hatását. Ez mind a két félnek jó: jó a vállalkozónak, és jó a felhasználónak, hiszen a vállalkozót is sokkal kisebb terhek terhelik, kisebb adóterhek, és így tovább.

A kötelező akciózással kapcsolatban is vannak tapasztalataink ott, a Pest megyei végeken, hiszen valóban ez nagyon jó hatással van a vásárlásra, hiszen olcsóbban juthatnak hozzá bizonyos árucikkekhez a vásárlók, és ezt pontosan a SZÉP-kártyával kapcsolatosan is megtehetik. Úgyhogy én mind a gazdasági akciótervet, mind a SZÉP-kártya összegének megemelését nagyon pozitívnak tartom, és ez a lakosság körében is komoly elismerést érdemel.

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évek során itt a parlamentben számtalanszor lehettünk tanúi annak, ahogyan a baloldal a felsőoktatási rendszer átalakítását támadta. Itt a Ház színterén is, valamint a baloldali sajtó segítségével folyamatosan azt próbálták bizonyítani, hogy az egyetemi modellváltással a kormány lejtmenetre állította a hazai felsőoktatást. Minden racionális érvünk és igyekezetünk ellenére a baloldal a mai napig nem képes elfogadni azt a tényt, hogy hazánkban az évtizedek óta az államháztartás keretei között működtetett egyetemeinknek nem sikerült jelentős pozíciójavulást elérniük, így tehát indokolt volt a változtatás, a modellváltás.

A tények, mint mindig, most is cáfolják a hamis állításokat. A megújult felsőoktatási rendszer sikerét mutatta, hogy idén 126 449-en jelentkeztek az immár teljesen elektronikus felvételi eljárás keretében. A megújított felvételi rendszer 27 százalékkal növelte a jelentkezői számot, és mintegy 29 százalékkal többen választották a modellváltott egyetemeket, és idén nyáron az elmúlt tíz év legsikeresebb felsőoktatási felvételi eljárása zajlott le. Számomra különösen örvendetes, hogy a pedagógusképzésre jelentkezettek száma az előző évekhez képest nagyon-nagyon megnőtt.

Ezért tisztelettel kérdezem államtitkár asszonyt, hogyan értékeli az idei felsőoktatási felvételi eredményeit. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti oldalon.)

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Nem volt könnyű helyzetben a magyar kormány 2010-ben, hiszen egy siralmas állapotban lévő szakképzési rendszert örökölt.

(17.50)

A képzési szerkezet elavult volt, amely növelte a lemorzsolódást. Az állam által elismert szakképesítéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzék nehezen volt átlátható, sok volt az átfedés, így az OKJ-ban szereplő szakképesítések száma indokolatlanul magas volt. A széttagolt szabályozás miatt nehezen voltak kezelhetők a modulrendszerű képzések dokumentumai, és túlbonyolítottak, illetve nehezen végrehajthatók voltak a szakmai vizsgák, így nem a helyi munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakképesítéshez jutottak.

Ilyen helyzetben kellett rendet tennünk és ütőképessé tenni az ágazatot, hogy a XXI. század kihívásainak megfelelő, versenyképes tudást tudjon adni. Ennek érdekében újítottuk meg a szakképzés rendszerét. Az átalakítás egyben a szakképzés és a gazdaság közötti szoros kapcsolat fenntartását is szolgálja, továbbá lehetővé teszi a szakképzés rendszerének gazdasági elvárásokat rugalmasan követő működését, a munkaerőpiaci igényekhez igazodott képzési struktúra fenntartását.

Az elmúlt időszakban kiterjesztettük a duális képzést. Életszerűbbé tettük a képzési formákat. Létrehoztuk a szakképzési centrumokat és a szakmunkáshallgatók ösztöndíjrendszerét, valamint komoly lépéseket tettünk a digitalizáció irányába is. Az intézkedések sikerre vezettek, jelenleg tízből hatan döntenek a szakképzés mellett, a technikumokban pedig többszörös a túljelentkezés, ami a legnépszerűbb iskolatípussá vált hazánkban.

Fentiekre tekintettel kérdezem államtitkár asszonyt, hogy milyen eredményeket ért el, és mit tervez a jövőben a kormány a szakképzés területén. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)

FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi termékdíjról és a hulladékokról szóló törvények most tárgyalandó módosításai egy olyan szemléletváltás tartóssá szilárdulásáról szolgálnak bizonyítékot, amely elengedhetetlenül szükséges a megváltozott környezeti és piaci viszonyok között működő gazdaság fenntartásához és annak minél nagyobb mértékben körforgásossá tételéhez.

Mint ismeretes, az 1995-ben bevezetett környezetvédelmi termékdíj legfontosabb célja, hogy pénzügyi forrásokat teremtsen a termékek előállítása, forgalmazása és felhasználása során okozott környezeti veszélyeztetések, illetőleg károk megelőzéséhez és csökkentéséhez. A kormány az elmúlt években ennek a díjtételnek a szabályait is a változó valósághoz igazította. Most is ez történik, ugyanakkor hangsúlyozom, hogy „a szennyező fizet” elv továbbra is érvényesül.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi törvény módosítása az adóhatóság feladatára vonatkozó rendelkezés pontosítását, az ellenőrzési jogkörrel kapcsolatos, a NAV által jelzett probléma feloldását szolgálja a vonatkozó átmeneti rendelkezés szövegének minimális módosításával. Ezek a változtatások tehát a működőképesség elősegítését, a jogkövetés lehetőségének biztosítását garantálják.

A hulladékról szóló 2012. évi CL. törvény módosítását a hulladékgazdálkodási koncessziós rendszerre történő áttérés első gyakorlati tapasztalatai indokolják. A módosítások a működőképesség elősegítését, a jogkövetés lehetőségének biztosítását szolgálják.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása pedig a NAV által jelzett ellenőrzési jogkörükkel kapcsolatos probléma feloldását szolgálja a vonatkozó átmeneti rendelkezés szövegének minimális módosításával.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a hulladékkezelést érintő módosítások közül még egyszer kiemeljek néhány fontos változtatást. A tulajdonos sem tagadhatja meg a kezelésre átadott hulladék átvételét. A jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében nyilvánossá tehetők a kiemelt hulladékjogi szabályszegést elkövetők adatai. Az adatok nyilvános hozzáférhetőségének célja a generális prevenció.

Fontos megemlítenem, hogy az építési, bontási hulladék fogalmának pontosítása az Európai Unió hulladék-keretirányelvével teljes összhangban történik meg annak érdekében, hogy az átalakítások, felújítások hulladéka is a fogalom hatálya alá tartozzon, és ezáltal a fogalommeghatározás jobban igazodjon az építési jog fogalmaihoz. A pénzügyi garancia képzésére kötelezettek aránytalan terhei mérséklésre kerülnek.

A törvényjavaslat lehetővé teszi az NHKV, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási, Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. további feladatkijelölését. Meg kell említenem volt pedagógusként a papírgyűjtés ösztönző szükségességét is, hiszen az iskolákban csakugyan rengeteg papír gyűlik össze minden évben. Ezt egyébként kiterjeszteném adott esetben akár a fémhulladékgyűjtésre is.

Mindezekre tekintettel arra kérem a tisztelt Országgyűlés minden tagját, hogy szavazatával támogassa a termékdíjról és a hulladékokról szóló törvény módosítását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Érdekes felszólalást hallottunk Varga képviselőtársamtól, annál is inkább, mert én voltam polgármester, abban az időben egy 40 ezres város polgármestere, amikor ők voltak kormányon. Tudom nagyon jól azt, hogy mit küzdöttünk, szenvedtünk önkormányzati víziközmű-üzemeltetőként, és láttam, a kistérségben lévő kistelepülések mit szenvedtek össze, úgyhogy meggyőződésem, hogy az az út, amelyen elindultunk ebben a témában, biztos, hogy jó lesz.

A magyar vízkincs megőrzése és a lakosság, az ipar, illetve a mezőgazdaság vízszükségletének folyamatos biztosítása kiemelt fontosságú feladata a magyar kormánynak, úgy is mondhatnám, nemzetstratégiai kérdés. A víziközmű-szolgáltatásokról szóló 2011. évi törvény most tárgyalandó módosítása ennek szellemében született.

Az utóbbi évtizedekben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Föld nélkülözhetetlen erőforrásai közül a víz az, amely a legnagyobb veszélyben van, ezért nagyon fontos, hogy itt, Magyarországon megbecsüljük és okosan használjuk fel a rendelkezésünkre álló vízkészletet, amelynek mind mennyisége, mind minősége is világszinten kiemelkedő nálunk. Ezt a magasabb nézőpontot figyelembe véve felelősen kell megvitatnunk, majd elfogadnunk a víziközművekről szóló jogszabály aktuálissá vált változtatásait. Egyszerűsítenünk kell azt a rendszert, amely garantálja, hogy a vízszolgáltatás minden településen folyamatos, megbízható és fenntartható legyen.

A kormány ezért  felismerve és vállalva a felelősségét  olyan módosításokat javasol, amelyek még könnyebben teszik lehetővé az állami szerepvállalást a nehéz helyzetbe került víziközművek működtetésében, újabb nagy tehertől szabadítva meg az érintett önkormányzatokat. Nem ez az első eset, amikor a kormány a helyhatóságok segítségére siet. Elég csak a „Magyar falu” programra, a „Modern városok” programra vagy a hatalmas önkormányzati adósságok állami átvállalására gondolni.

A víziközmű-szolgáltatás zavartalan, biztonságos és hatékony működése érdekében a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása szükségszerűvé vált. A felhalmozott jogalkalmazási tapasztalatok is ezt indokolták. A hatósági tapasztalatok mellett a víziközmű-szolgáltatók megkeresései, valamint az ágazati ismeretek alapján mind a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, mind pedig a víziközmű-szolgáltatásokról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 53/2013. (III. 27.) kormányrendelet tekintetében módosítási igények merültek fel.

Ennek részeként  nyilván nem fogom felsorolni az összes változtatást, egy-kettőt közülük  a víziközmű-szolgáltatás zavartalan működése, illetve a lakosság biztonságos ellátása érdekében korlátozható legyen azon műszaki és gazdasági adatok megismerése, amelyek kiadása nemzetbiztonsági kockázatot hordozhat magában. A külön díj ellenében végezhető szolgáltatások tekintetében a gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges a szabályozandó terület szűkítése, ezáltal a piaci viszonyokhoz jobban igazodó víziközmű-szolgáltatók rugalmasabb szabályozási lehetőségének biztosítása.

A tervezet egyértelművé teszi továbbá, hogy az állami tulajdonú költségvetési szerv kezelésében lévő bérlakások és szállók üzemeltetését végző gazdálkodó szervezetnek ne kelljen víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie, tekintettel arra, hogy egyes szolgáltatók abban az esetben is megállapítják a fizetési kötelezettséget, amikor az adott ingatlan állami tulajdonban van.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket arra, hogy a tárgyalt módosítások szakmai jellegűek. Ez a téma felül áll a közéleti mindennapok kampányszerű gondolkodásának szintjén. A vízgazdálkodás, a víziközművek folyamatos, fenntartható működése nemzetbiztonsági érdek. A víz értékesebb az aranynál és az olajnál. A víz minden élet alapja, az egyén, a társadalom, a gazdaság nélkülözhetetlen és globális szinten bizony egyre inkább fogyatkozó erőforrása.

Arra kérem a törvényhozás minden tagját, hogy az ebből kivilágló felelősséget józanul mérlegelve a KDNP képviselőcsoportjának tagjaihoz hasonlóan támogassa a víziközművekről szóló törvény módosítását, elfogadva a gondoskodó állam települések felé nyújtott segítő kezét. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Korábban több hír is megjelent azzal kapcsolatban, hogy Budapest környékén éjszakai, illegális gyorsulási versenyeket tartanak. Ezeket jellemzően a nagy áruházak parkolóiban rendezték péntek, illetve szombat éjszakánként.

Jól mutatják az illegális események nagyságát, hogy míg eleinte csak 15-20 autó, később már 100-200, de előfordult, hogy 500 autó is megjelent egy ilyen illegális eseményen, ahol akár ezer néző is lehetett. Ezek a rendezvények nemcsak a főváros környékén élők életét keserítették meg, hanem előfordultak több vármegyében is. Sajnos korábban a választókerületem központja, Cegléd is érintett volt ebben.

Sokszor nemcsak az illegális gyorsulási versenyek jelentenek komoly veszélyt, hanem az eseti, a lakott területen belüli, extrém sebesség mellett történő vakmerő száguldozások. 2019 nagyhetében egy ilyen esemény során történt halálos baleset Cegléden, ahol egy ártatlan fiatalkorú életét vesztette. Ezen az utcán a kihelyezett traffipaxnak köszönhetően megszűnt a sebességtúllépés, de minden helyre nem tudunk ilyen eszközt telepíteni vagy rendőrt állítani, más megoldás szükséges.

Pest vármegyében és az ország teljes területén joggal várhatjuk el a kormánytól, hogy lépjen fel az ilyen illegális versenyekkel és az extrém gyorshajtókkal szemben, véglegesen számolja fel azokat mindenki biztonsága érdekében. Tavasszal hadat üzent az illegális gyorsulási versenyeknek és résztvevőiknek a rendőrség.

A fentiek alapján kérdezem miniszterhelyettes urat: hogyan számolta fel a rendőrség az illegális gyorsulási versenyeket? Várom megtisztelő válaszát.

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A kormány május 1-jétől tette elérhetővé a vármegye- és országbérleteket, melyek népszerűsége azóta is töretlen. Az eladott vármegye- és országbérletek száma novemberre ugyanis meghaladta a 3 milliót. Népszerűsége a lakosság körében nem véletlen. A vármegye- és országbérlet rendszere ugyanis 4-4,5 millió ingázónak jelent közvetlen és érdemi támogatást. Ez azt is jelenti, hogy majdnem minden családot érint.

A vármegye- és országbérletekkel olcsóbbá, egyszerűbbé és korlátlanná vált a közösségi közlekedés Magyarországon. Például egy Budapestre ingázó ceglédi, négytagú család két diák gyermekkel több mint százezer forintot tud megtakarítani havonta a vármegyebérlettel, ha a vasúti közlekedést választják.

A diákok körében azonban nemcsak tanítási időszakban, de nyári időszakban is verhetetlen volt a diákbérlet. A tavalyi év azonos időszakához képest ugyanis idén májustól szeptemberig havonta százezres nagyságrendben vásároltak több diákbérletet.

Én is rendszeresen utazom vonattal Ceglédről Budapestre, és az utasok részéről, valamint a választókerületemben élők részéről is nagyon pozitívak a visszajelzések, amelyek elérkeztek hozzám.

Tisztelt Államtitkár Úr! Elmondható tehát, hogy a vármegye- és országbérlet bevezetése egy sikertörténet, mely remélhetőleg a jövőben is folytatódik, és minél többen veszik igénybe, legyen szó napi ingázásról vagy hétvégi barangolásról.

A fentiek alapján kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogyan értékeli a vármegye- és országbérletek bevezetését. Tisztelettel várom válaszát. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Kedves Képviselőtársaim! A kormány az elmúlt évek során számos intézkedést tett a hazai szakképzés megújításának érdekében. A képzési kínálatot a munkaerőpiaci igényekhez igazította, életszerűbbé tette a képzési formákat, bevezette a duális képzést, létrehozta a szakképzési centrumokat, a szakképzésben tanulók ösztöndíjrendszerét, valamint komoly lépéseket tett a digitalizáció irányába is.

A változások egyben a szakképzés és a gazdaság közötti szoros kapcsolat fenntartását is szolgálják, továbbá lehetővé teszik a szakképzés rendszerének gazdasági elvárásokat rugalmasan követő működését, a munkaerőpiaci igényekhez igazodó képzési struktúra fenntartását.

(19.50)

Az intézkedések sikerre vezettek, amit mi sem bizonyít jobban, mint az általános iskola után a szakképzést választók száma: jelenleg tízből hatan döntenek a szakképzés mellett. A technikumokban pedig többszörös a túljelentkezés, ami a legnépszerűbb iskolatípussá vált hazánkban. A 2023. év olyan sikereket hozott, amelyekre mindannyian büszkék lehetünk. A „szakmák Európa-bajnoksága” versenyen Európa-bajnok, a szakképzett fiatalok elhelyezkedési esélyeit vizsgáló OECD által készített jelentésben világbajnoki bronzérmes lett a magyar szakképzés.

Szakmunkásaink hazai és nemzetközi eredményei tehát arról tanúskodnak, hogy kiváló pedagógusok, oktatók, szakemberek végzik a felkészítésüket. A szakképző intézményekben folyó szakmai oktatás színvonalának további emeléséhez, hatékonyságának növeléséhez meghatározó módon járult hozzá a szakképzésben dolgozó oktatók foglalkoztatási kereteinek átalakítása, rugalmasabbá tétele, de nem feledkezhetünk meg a szakképzésben dolgozók bére versenyképességének megtartásáról sem.

Tisztelt Államtitkár Asszony! A fentiekre tekintettel kérdezem: mit tesz, illetve mit tett a kormány a szakképzésben dolgozók béremelése érdekében? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm államtitkár asszony válaszát, és elfogadom a választ, annál is inkább, mert ahol én élek  Cegléden és környékén  több szakképző intézmény is van, van benne állami fenntartású, és van benne nem állami fenntartású intézmény, és azt tapasztalom a szakképző centrumokon keresztül, hogy bizony ezek a béremelések nagyon jót tettek a szakképzéseknek, hiszen meg tudták tartani a jó tanárokat, meg tudták tartani a jó oktatókat. Mert nem mindegy az, hogy adott intézményben az adott szakmát milyen felkészültségű, mennyire innovatív oktatók végzik, és az új munkahelyek, amelyek a térségbe is jönnek, bizony megkövetelik azt, hogy jól felkészült szakemberek kerüljenek ki az intézményekből, és az utóbbi évek változásai komolyan odavezettek, hogy valóban ma már a szakképző intézményekbe jelentkező tanulók száma drasztikusan nőtt, hála istennek. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)