Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti kormány nemzeti érdekeket képvisel. 2010 óta ez az alapvetés, és ebből nem is engedtünk ez idáig sem.

Mi is a magyar érdek? A magyar érdek az, hogy minden felnőtt magyarnak legyen munkája, aki képes dolgozni. Legyen olyan munkája, amely itthon van, és tisztességes megélhetést biztosít, mert ha munka van, akkor minden van; nemcsak anyagi biztonság, hanem önbecsülés és tartás is. Ha pedig a gyerek azt látja, hogy a szülei minden reggel munkába mennek, a munkájukat pedig szeretik, és azt megfizetik, akkor biztonságban van a társadalom legfontosabb közössége, a család és benne a gyerek, a következő generáció is, amely jó mintát kap a szüleitől, és ő maga is itthon tervezheti a jövőjét.

Mindezekre alapozva a kormány következetesen a teljes foglalkoztatottság elérésén és a munkaalapú gazdaság kiépítésén dolgozik. Ezen a téren jelentős eredményeink vannak. Korábban említette képviselőtársam is, hogy 2010-ben a foglalkoztatottság a 20-64 éves korosztályban még csak 60 százalékos volt, ami nem érte el az uniós átlagot. Most ez már 80 százalék fölött van. Egymillió embernek lett új munkája. 4,7 millióan dolgozhatnak Magyarországon, miközben a regisztrált álláskeresők száma drasztikusan csökkent. A munkanélküliségi ráta jóval az uniós átlag alatt van. Ezzel Magyarország a hét legjobban teljesítő ország közé, Németország és a skandináv államok élmezőnyébe került. Most már nem a munkanélküliség a probléma, hanem a munkaerőhiány.

Említette képviselőtársam is, hogy körülbelül 300 ezer inaktív munkaerő van Magyarországon most, és ezeknek a képzése, átképzése létfontosságú annak érdekében, hogy azokat az álláshelyeket, amelyek a következő években létesülnek itt az országban, megfelelő munkaerővel el tudjuk látni.

Persze könnyű lenne azt mondani, hogy ha nincs helyi munkaerő, engedjük be a migránsokat, és a probléma akkor meg lesz oldva. Csakhogy ez nem igaz. A migránsok beengedése nem megoldás, hanem probléma, sőt, megoldás nélküli problémák sorozatát indítaná el. Ezt már Nyugat-Európa politikusai is tudják, akik néhány éve még naiv humanizmusból fotózkodtak azokkal, akik illegálisan érkeztek az országba, most pedig fogják a fejüket, amelyre a választóik ráolvassák a terrorizmus terjedését, a hagyományos nemzeti kultúra szétrombolását és a munkaerőpiac összeomlását. Magyarország nem ezen az úton jár.

Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak is az a célja, hogy a fürdővízzel együtt ne öntsük ki a gyereket. Magyarországon elsőként a magyaroknak kell munkát adni, utána következhetnek az uniós országok, majd harmadik országbéliek is. Ez az indítvány tehát nem változtat a status quón, vagyis azon, hogy a visegrádi államok közül a munkaerőpiaci méretéhez viszonyítva Magyarország foglalkoztatja a legkevesebb vendégmunkást.

Az előttem szólókat megerősítve jómagam és a KDNP álláspontja is az, hogy amíg van magyar munkavállaló, addig magyarokkal töltsük be ezeket az állásokat. A törvénytervezet alapálláspontja, mondhatni, a filozófiája ez, de azt is látni kell, hogy a munkaerőpiaci kihívásokat kezelni kell, hiszen a hiányzó munkaerő pótlása kulcskérdés lesz a magyar gazdaság jövője szempontjából. Fontos hangsúlyoznom: a kormány célja továbbra is az illegális migráció tiltása és annak megakadályozása.

Jelenleg Magyarországon a munkaerőpiaci helyzet kifejezetten jó, ezért a törvénytervezet egyik célja a közösen elért eredményeink megvédése. Tehát amíg van magyar munkavállaló, addig magyarokkal töltenénk be az üres állásokat, ezért a kormány számít a külföldön dolgozó magyarok hazatelepülésére is. Amennyiben nincs szabad magyar munkaerő, akkor először a környező országokból érkezők kerülhetnek a magyar gazdaság fókuszába, azonban ha további humán erőforrás bevonása is indokolt, akkor a harmadik országbéli munkavállalók foglalkoztatására is sor kerülhet, de csak nagyon szigorú szabályozások keretében.

Az elképzelés szerint az új jogszabály megkülönbözteti a vendégmunkásokat, nekik könnyebb lesz a munkavállalás, hiszen a tartózkodási engedéllyel automatikusan megkapják a foglalkoztatási engedélyt is, de továbbra is csak meghatározott kvóta fogja védeni a magyar dolgozókat. Csak olyan számban érkezhetnek majd munkavállalók harmadik országból, amennyit az előre meghatározott kvóta engedélyez. Szigorú kritériumok mellett a vendégmunkások itt-tartózkodása két évet ölelhet fel, és legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

Fontos hangsúlyoznom azt is, hogy nem fogják elárasztani a külföldiek a magyar munkaerőpiacot. Hazánkban jelenleg a régiós viszonylat tekintetében is nagyon alacsony a számuk. Míg a harmadik országból érkezett foglalkoztatottak aránya Lengyelországban 6 százalék körül alakul, addig nálunk 1,5-1,7 százalék. Tehát látható: a törvényjavaslat egyik legfontosabb célja, hogy irányítható módon, szabályozott keretben lehessen tartani a magyar munkaerőpiaci folyamatokat. Ez azért is fontos, mert már eddig is jelentős mértékű beruházás érkezett és még fog is érkezni hazánkba, amelyek együttesen több százezer fő foglalkoztatását teszik majd szükségessé.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatnak tehát az a célja, hogy megvédje a magyar munkaerőt, de stabil és átlátható kereteket biztosítson a külföldi beruházások megvalósításához szükséges harmadik országbéli munkaerő behozatalához.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezekre hivatkozva a KDNP frakciója nevében támogatásunkról biztosítom a törvényjavaslatot, és erre kérem az Országgyűlés minden felelősen gondolkodó tagját. Köszönöm a szót. (Szatmáry Kristóf tapsol.)