Készült: 2024.05.14.16:44:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

39. ülésnap (2022.11.11.), 46. felszólalás
Felszólaló Dr. Nagy István (Fidesz)
Beosztás agrárminiszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 11:27


Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter: Köszönöm. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a törvényjavaslathoz fűzött észrevételeiket, és hadd kezdjem is sorban, ahogy a vezérszónokok voltak.

Köszönöm szépen Pócs János képviselőtársamnak, hogy a Fidesz-frakció érti, támogatja azt, hogy maga az élelmiszer egyre inkább felértékelődik, maga a termelés egyre inkább felértékelődik, a minőség egyre inkább felértékelődik, és látszik az, hogy mily konkurencia, mily verseny van a világban, és hogy mennyire fontos egy globális piacban az, hogy hogyan tudjuk megvédeni lokálisan és helyi szinten azokat az értékeket, amelyek bennünket egyedivé és megismételhetetlenné tesznek.

Persze még itt Pócs János képviselőtársamnak egy fontos gondolata volt, hogy ez egy erős gazdasági potenciált jelent, és erre felelt aztán rögtön Barkóczi Balázs képviselőtársunk, és fogalmazta meg azon aggályát, hogy akkor vajon drágító hatásúe ez egy EU-s tanulmány szerint. A lehető leghatározottabban szeretném megnyugtatni és elutasítani: nem az, védő jellege van. Egy globális piaci helyzetben, akkor, amikor ráadásul nagyon fontos szempont számunkra is az élelmiszer-minőség kérdése, a minőségbiztosítás kérdése, a nyomonkövethetőség a termőföldtől az asztalig, hogy tudjuk, hogy milyen minőségben, honnan származik az élelmiszer, akkor ez az eredetvédelem nagyon-nagyon segít és véd.

Nyilván láthatja, hogy mily termékek azok, amelyek most ott vannak, akár mondjuk, az újfehértói fürtös meggy vagy annak a pálinkája, mind-mind eredetvédett termék, mert minőséget jelent, különleges minőséget jelent. A kommersz világban egy olyan egyediséget jelent, amelynek egy speciális vásárlói rétege van. Tehát egyáltalán nem azt a vásárlói kosarat befolyásolja, mint amire ön hozta a példát. Hiszen az ez után mondott mondatai pontosan tökéletesen cáfolták, amikor mondta, hogy mily áremelkedések voltak más termékek esetében  egy sem eredetvédett termékkörbe tartozó volt.

Rendelet mikor lesz?  kérdezte. A törvény hatálybalépésével jön a végrehajtási rendelet is: 2023. május 1-je.

Azt tudom ígérni mindenkinek, hogy a bitorlás ellen a lehető legszigorúbban szeretnénk fellépni, mert nagymértékben befolyásolja az adott termelő gazdaságosságát. Az adatszolgáltatás gyakorlatilag statisztikai célokat szolgál, és azt akarjuk tudni ezzel, hogy mennyi termék az, ami piacra kerül. A védelmi alapot a termelői kezelőszervezet működteti, ahol arra tartalékolnak forrást, hogy a jogellenes névhasználattal szemben fel tudjanak lépni, ilyen például az ügyvédi költség vagy éppen a szakértői díj.

Hogy a cégnévhasználat hogyan lehet eszköze a visszaéléseknek, arra mondok önnek egy egyszerű példát. Tokaji Bor Kft., ha ezt a nevet választja valaki, és ezt a címkére határozott, jó nagy betűvel fölírja, majd apró betűvel tájékoztat mindenkit, hogy egyébként ebben egy olasz bor van, de mindenki a Tokaji Bor Kft.-t látja, és azt gondolja, hogy akkor ez egy tokaji bor, és ezért kell nekünk ezekre a kérdésekre is határozottan odafigyelni, hogy csak egy példát mondjak önnek.

(12.10)

Bencze János jobbikos képviselőtársamnak hadd mondjam, hogy köszönöm, hogy a törvény szándékát támogatandónak tartja, és köszönöm azt is, hogy jelezte, hogy minden törvény annyit ér, amit be lehet tartani belőle. Igen. Szeretném itt is jelezni, hogy a bitorlást nagyon szigorúan és nagyon határozottan fogjuk büntetni és szankcionálni.

Akkor térjünk rá a méhészek problémájára, hogyha van egy mondatnyi időm. Különbséget kell tenni két nagyon fontos dolog között. Nézzük meg, mi zajlik jelen pillanatban Ukrajnában! Van egy háborús helyzet. Az ukrán méhészek közössége: a mi 20 ezres méhésztársadalmunkhoz képest ők 400 ezren vannak. Tehát a mennyiség ennyivel nagyobb, hiszen nézzünk a térképre, Magyarország termelőadottságaira és Ukrajna termelőadottságaira.

Háború dúl. Nem tudják, hogy a kipörgetett méz holnap még egy rakétatalálat áldozata lesz, vagy éppen hadizsákmányként elviszik, vagy egyáltalán piacra tudjáke vinni. Ezért elkövetik a legpiacellenesebb hatást, hogy azonnal a pörgetőből a piacra viszik. Ezt sajnos az európai mézkereskedők a legnagyobb örömmel kihasználják, mert olcsó mézet kapnak és egyébként természetes mézet kapnak jó áron. Azért mondtam, ez az egyik, hogy mondjam, aspektusa a dolgoknak.

A másik, amire ön utal, na, az ellen nagyon határozottan föl kell lépni. De én nem gondolom a háború következtében, hogy ott most kínai hamisítással pepecselne valaki, hanem egyszerűen maga Ukrajna méhésztársadalma óriási volumenű mézet állított elő, mert jó méhészeti év volt, és egyszerre piacra juttatta ezt, mert nem akarja, hogy elvesszen ez, és inkább olcsó áron adja el, de biztosan bevételhez akar jutni, hiszen lehet, hogy éppen a költözéshez, lehet, épp az áttelepüléshez, a meneküléshez, a túléléshez kell számára az a forrás, amit ebből a mézből biztosított.

Egyet tudok a magyar méhészközösségnek jelezni, hogy most indul meg gyakorlatilag az influenzaszezon, most jön igazából az európai mézfogyasztási szezon beindulása, amihez nyilván mézet kell majd vásárolni, és reményeink szerint megindul elfogadható áron, piaci áron a hazai mézek felvásárlása is.

Akkor erre is tegyünk okot, mert nem arról szól, hogy a magyar mézfeldolgozók Ukrajnából veszik meg a mézet, hanem arról szól a helyzet, hogy mi, ahogy általában mindenből, sokkal többet állítunk elő mézből is, mint amennyit az ország elfogyaszt. Ezért mi is az európai piacra való bejutásban vagyunk érdekeltek, csakhogy az európai piacon most ott van dömpingáron, legnagyobb mennyiségben az Ukrajnából származó méz, ezért nem fér bele a miénk jelen pillanatban, nincs kereslet a miénkre. De azt remélem, hogy az influenzaszezon és a téli időszak megindulásával, a karácsonyi sütésekre és a karácsonyi ünnepi asztalra való készülődésre való megindulással a magyar méznek is ott lesz a helye az európai és a magyar fogyasztók asztalánál is.

Dócs Dávid képviselőtársamnak, a Mi Hazánk részéről: teljesen egyetértek azzal, hogy azt mondja, hogy nem elég oltalom alá helyezni a terméket, a földet is óvni kell. Én tegnap szembesültem pontosan ezzel a példával, amit ön jelzett, hiszen eljutott hozzám Kovács Gyula panasza. Be kell vallanom, a kollégáim a tanúi annak, hogy végtelenül fölháborodtam ezen, vizsgáltatást, kivizsgálást ígérek, és a legszigorúbb számonkérést, mert ilyen egyszerűen nem fordulhat elő. De egyébként a törvényből következik, az eredetvédelmi törvényből pont, hogy az elővásárlási joga is előkelő lesz az eredetvédett terméket termelőknek ilyen esetekben.

A dél-dunántúli példára hivatkozva legyünk igazságosak, és a helyzet egész volumenét fessük ki, mert vannak olyan, látszólag külföldi emberek, akik magyar állampolgárok is. Magyar állampolgárokat nem lehet hátrányosan megkülönböztetni ilyen esetben. Tehát a teljes kép fölfestéséhez ezt is tegyük hozzá, ez pont a dél-dunántúli példánál kifejezetten igaz.

A bitorlás miatt kivont termék közérdekű célra önkormányzatok számára vagy egyház, vagy karitatív szervezet részére azért adható át, főleg akkor, ha az élelmiszer minőségében semmiféle kifogás nincs, csak egyszerűen arról szól, hogy megtévesztő a címke, vagy hamis adatot tüntetnek fel a címkén, tehát az fogyasztható termék, akkor vétek volna egyszerűen pazarolni, hanem akkor a karitatív szervezetek hadd használják. Fogjuk ezt föl úgy, mint az élelmiszer-pazarlás elleni egyik akciónak a lehetőségét.

Tasó képviselőtársamnak azt tudom mondani, hogy nyújtsa be azt a módosító törvényjavaslatát.

Herczeg Tamásnak pedig köszönjük annak megerősítését, hogy Magyarország határozottan lép föl a GMO-s termeléssel szemben, és védi és viszi a zászlót a GMO-s küzdelemben. Jelezte itt is, hogy természetesen a piacnak mekkora szerepe van abban, hogy az a biológiai sokszínűség, a kézműves termékek sokasága megfelelő helyet kapjon, és hozza össze a termelőt a vásárlóval, és tudjon kialakulni egy olyan lehetőség, hogy a magyar gasztronómia megújításához, a helyben lakók megerősítéséhez, a vidék megerősödéséhez, gazdaságának erősödéséhez is tudjon vezetni ez a törvény.

Igen tisztelt elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget. Azt remélem, hogy a módosítók megtárgyalása után a parlament nagy arányban el tudja fogadni ezt a törvényt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)




Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai