Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója: (Hangosítás nélkül.) Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő, az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat 23 törvény módosítását foglalja magában… (Hordozható mikrofonba:) a jogalkalmazás során felmerült igényekre és tapasztalatokra figyelemmel. Egy pillanat türelmet hadd kérjek! (Behelyezi kártyáját.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar agrárszektorban már egy ideje felmerült az a jogos igény, hogy az uniós agrártámogatási eszközökkel kifejezetten ösztönzött horizontális, azaz a termelők egymás közötti együttműködése mellett a termelők és a feldolgozók közötti piaci kapcsolatok, vagyis a vertikális integráció erősítése is előtérbe kerüljön. A termékpiaci törvény módosítása erre az igényre kíván reflektálni, hiánypótló szabályokat megállapítva.

A tervezett szabályozás a mezőgazdasági vállalkozási szerződéseknél minden esetben kötelezően előírja a kockázatmegosztással kapcsolatos rendelkezések szerződésbe foglalását. Adásvételi szerződések esetében a kockázatmegosztási megállapodás a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a sertéshús- és baromfihús-ágazatok esetében kötelező abban az esetben, ha a szerződést a vetés, vagy gyümölcs esetében a termés betakarítása évének első napja előtt kötötték meg, illetve sertés és baromfi esetében a telepítés vagy tenyésztésbe vétel előtt.

Ennek a kötelezettségnek a célja az, hogy a szerződés megkötése és a termelő általi teljesítése közötti időszakban az érintett termékek piaci árainak változásaiból vagy az egyéb piaci fejleményekből fakadó kockázatok is megosztásra kerüljenek a vevő és az eladó között. A törvénymódosítás által bevezetendő termeltetői együttműködés a termeltető és a termelő kölcsönös gazdasági érdekein alapuló, önkéntesen választható együttműködési forma, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi majd kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag-ellátottságának biztonságához is hozzájárul.

A javaslat meghatározza a termeltetői szerződések fogalmát, kereteit és minimális tartalmi elemeit. Nem tekintendők termeltetői szerződésnek azok a szerződések, amelyek a mezőgazdasági termelő vagy termelők részére a szerződésben meghatározott ár megfizetésén felül további kötelezettségeket nem tartalmaznak, ezáltal ebben a viszonyrendszerben nemcsak adásvétel, hanem akár termelésirányítás, termelésszervezés, előfinanszírozás is megjelenhet.

Termelési ágazatonként pedig úgynevezett mintaszerződések határozhatják meg az érintett felek kölcsönös kötelezettségeit és különösen a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó minimális garanciákat. A mintaszerződéseket az agrárpolitikáért felelős miniszter az adott ágazatban működő elismert szakmaközi szervezet vagy annak hiányában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére hagyhatja jóvá.

A javaslat létrehozza továbbá a Nemzeti Kifizető Ügynökség által a termeltetőkről és az általuk kötött termeltetői szerződésekről vezetett nyilvántartást, és meghatározza a nyilvántartás vezetésére és az adatszolgáltatásra vonatkozó alapvető szabályokat.

Fontos változás, hogy késedelmes fizetés esetén a felek eddig csak bíróság előtt érvényesíthették igényüket, azonban a módosítással bevezetésre kerül a közvetlen jogkövetkezmények rendszere, amelynek értelmében a fizetési határidő be nem tartása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv ágazatfelügyeleti bírságot szabhat majd ki. Ennek mértéke alapvetően a meg nem fizetett ellenérték 10 százalékában kerül meghatározásra, de legalább egymillió forint lesz.

A felügyeleti bírságot nemcsak az elmarasztalt kötelezettel, hanem annak vezető tisztségviselőjével szemben is ki lehet majd szabni, ha a kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet majd behajtani. Ebben az eljárásban a javaslat a termelők érdekképviseletét ellátó elismert szakmaközi szervezet részére az ügyfelet megillető jogokat biztosítja, amely így akár közvetlenül is eljárhat az általa képviselt termelők érdekében.

A javaslat rendelkezéseket állapít meg a mezőgazdasági termékek nagykereskedelmi tevékenységével kapcsolatban, eltiltva azoknak a kereskedelmi vállalkozásoknak a tulajdonosait, illetve vezető tisztségviselőjét a további ilyen jellegű tevékenységtől, akik a mezőgazdasági termelőktől megkapott áru ellenértékét nemcsak hogy nem fizették meg, hanem ennek a fedezetét is elvonták a felszámolás vagy a végelszámolás megkezdése előtt.

A mezőgazdasági felvásárló szektor jelen intézkedésnek köszönhető további fehérítésével a mezőgazdasági termelők biztonsága még magasabb szintet tud elérni. Az eltiltást a cégbíróságnak jogi személy bejegyzése esetén kell figyelembe venni, amennyiben az említett tulajdonost vagy vezető tisztségviselőt a büntetőbíróság csődbűncselekményben vagy fedezet elvonásának bűncselekményében jogerősen elmarasztalta.

A felhasználás tapasztalatait figyelembe véve szükség van a Piaci Árinformációs Rendszer átalakítására, arra figyelemmel, hogy az európai uniós tagságból fakadó ár- és készletjelentési feladatokat csak megfelelő adatbázis birtokában lehet felelősséggel és magas színvonalon teljesíteni. Ennek alapját az érintettek által szolgáltatott adatok tudják képezni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha napjainkban az élet bármely területére tekintünk, akkor láthatjuk, hogy a technikai fejlődés milyen változatos formákban zúdítja ránk mind újabb megoldásait. Nem kivétel ez alól a vadászat, a vadgazdálkodás sem, ahol a szakmai és társadalmi igények a jogalkotót is változtatásokra sarkallják. Erre tekintettel a vadászatra jogosult a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésére irányuló kötelezettségének a jövőben  a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény módosításával  elektronikus alkalmazás használatával is eleget tehet majd.

Ezen túlmenően a vadászatról szóló törvény módosításai közül kiemelendő a tartós telepítésű kerítésekre vonatkozó szabályozás pontosítása, amelynél a célunk az volt, hogy a gazdálkodók és a vadászatra jogosultak szempontjait is figyelembe véve egyértelműsítsük a jelenlegi rendelkezéseket.

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvény módosítása a zárt körzet létrehozásával kapcsolatos eljárás szabályait, így többek között a kérelem és a nyilvántartás tartalmát és a határozat közlésének módját pontosítja.

A termőföldvédelmi törvény módosításának célja az időleges, más célú hasznosítás tárgyában kiadott engedélyekben foglalt kötelezettségek ellenőrzésének biztosítása, illetve szükség esetén a szankcionálás lehetőségének megteremtése. Az időleges, más célú hasznosítások nyomon követése céljából szükséges, hogy azokról az ingatlanügyi hatóság nyilvántartást vezessen, így a törvény kiegészül az erre vonatkozó szabályokkal.

A közös agrárpolitika stratégiai tervben foglaltakra tekintettel a termőföld védelméről szóló törvényben a tájképi elemek kapcsán speciális szabályok megállapítása vált szükségessé, hiszen azok a 2023. évtől támogatható területnek minősülnek, tekintettel arra, hogy a vízvisszatartás, a biodiverzitás és a mikroklíma javítását tudják szolgálni.

A föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzése kapcsán a jelenleg irányadó jogalkalmazási gyakorlat és a Kúria elvi döntése szerint az örökös szerzőképességének az örökhagyó halálakor kell fennállnia, tehát az örökösnek már akkor földművesnek kellene lennie. Az Alkotmánybíróság döntése szerint ez a gyakorlat az örökhagyó végrendelkezési jogát csorbítja, ezért a földforgalmi törvény módosításával a javaslat az örökös számára egyéves időszakot biztosít arra, hogy a tulajdonszerzés ezen feltételeit teljesíteni tudja.

A törvényi változások érintik a haszonbérleti jogot is, így a javaslat pontosítja a volt haszonbérlőt megillető előhaszonbérleti joggal kapcsolatos rendelkezéseket, és a jövőben a haszonbérleti szerződés nem tartalmazhat majd kötelezően alkalmazandó, agrotechnikára, növénykultúrára vagy termelési módszerre vonatkozó kitételeket.

(10.20)

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény módosítása a részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárások szabályainak módosítására irányul, valamint érinti az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének öröklés esetére vonatkozó rendelkezéseit is.

A módosítás kiemelt célja, hogy a hagyatéki eljárásban az állam részére átadhatók legyenek azok a kis értékű mező-, illetve erdőgazdasági hasznosítású földek, amelyek bejegyzett tulajdonosai évekkel ezelőtt meghaltak. A fellelt örökösök rendszerint visszautasítják ezeket az ingatlanokat, így végső soron az államhoz kerülnek, de addig is az adminisztrációs teher sokszorosan meghaladja a hagyaték értékét, ezért ezeket az ügyeket speciális szabályozással indokolt kezelni. Abban az esetben tehát, ha a csekély, vagyis 1 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű, legfeljebb 5 ezer négyzetméter területnagyságú ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartott tulajdonosa a hagyatéki eljárás megindulását megelőző 15 évnél régebben meghalt, a közjegyző hirdetmény útján kísérli meg felkutatni az örökösöket. Ha az előírt határidő alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés nem érkezik, a közjegyző a hagyatékot szállomány jogcímén az államnak adja át.

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény módosítását elsősorban a gazdaságátadási szerződés jóváhagyásához a hiányzó eljárásjogi szabályok pótlása teszi szükségessé. Az agrárium generációs megújulását ösztönözve a gazdaságátadási szerződés hatósági jóváhagyása iránti eljárás a jövőben díj- és illetékmentes lesz. Ugyanezt a célt szolgálja az illetékekről szóló törvény módosítása is, mely értelmében a gazdaságátadás illetékmentes lesz, továbbá a gazdaságátadó nem fogja elveszíteni az illetékmentességet, ha olyan termőföldet ruház át a gazdaságátvevőre, amely esetében a megszerzést követően öt év még nem telt el. A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása szintén az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényhez kapcsolódik, annak szóhasználatához igazítva a szabályozást. Az egyes agrár- és támogatáspolitikai célok elérése érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv a jövőben a jóváhagyott gazdaságátadási szerződésekről nyilvántartást fog vezetni, amelynek törvényi szintű előírásait szintén tartalmazza az előttünk fekvő módosítás.

Az előzőkben felsoroltak mellett a törvényjavaslatban található módosítások a jogalkalmazást segítő pontosításokat, más törvényekkel, így például a közös agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló törvénnyel való szabályozási összhang megteremtését, valamint jogtechnikai célokat szolgálnak.

Tisztelt Országgyűlés! A részletezett javaslatok az egységes jogalkalmazás elősegítését, az adminisztráció csökkentését és a közfeladatok hatékonyabb ellátását szolgálják. Kérem tehát tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslat elfogadását támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)