Készült: 2024.05.14.04:02:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

101. ülésnap (2024.02.26.), 117. felszólalás
Felszólaló Dr. Nagy István (Fidesz)
Beosztás agrárminiszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Videó/Felszólalás ideje 4:38


Felszólalások:  Előző  117  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Köszönöm szépen a szót. A méhészet a magyar agráriumban bár a legkisebb, de az egyik legfontosabb ágazat; számomra pedig a legkedvesebb, hiszen én is méhész vagyok. Felháborítónak tartom és a leghatározottabban visszautasítom, hogy bábnak nevezze valaki is a gazdákat és a méhészeket egy olyan ügyben, amely a biztonságos élelmiszer-ellátást és a termelők mindennapi megélhetését veszélyezteti. Brüsszel a felelőtlen döntéseivel a termelők mindennapi megélhetését veszélyezteti. (Tordai Bence: És a kormány?)

A kezdetektől fogva felhívtuk a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság intézkedései tönkreteszik az Európai Unió piacait. A méhészek értékesítési gondjait és elsősorban az alacsony árakat nagyban a kínai kétes eredetű műméz okozza. Az elmúlt két évben több mint 80 százalékkal nőtt a kínai import az Unióban. Egyértelmű, hogy Kína alakítja az árakat, és a kínai hamis mézzel szemben uniós szinten is határozottabban fel kell venni a harcot. Ezt tesszük mi is: zászlóvivői vagyunk ennek a küzdelemnek.

Az Európai Unióban süket fülekre találtunk a probléma felvetésekor. Sajnos egyedül vagyunk ezzel a témával. A magyar kormány eddig is mindent megtett a magyar méhészekért. Nézzük csak sorjában!

Európában egyedülálló módon lehetővé tettük a méhészeti tevékenység adómentességét. Az Európai Unióban először Magyarországon vezettünk be állatjóléti támogatást a méhészek számára, ezzel is segítve az egészséges méhállományok fenntartását és a méhészágazatot.

890 ezer méhcsalád után igényeltek kifizetést az egységes kérelem keretei között, melynek kifizetése még decemberben megkezdődött azok számára, akik megfelelő módon eleget tettek vállalásuknak, és igazolt módon visszahagyták a megfelelő mennyiségű mézet, valamint lezárult ennek ellenőrzési folyamata. Öt éve kapnak a hazai méhészek úgynevezett méhegészségügyi válságtámogatást, melyet egymillió méhcsalád-tulajdonos igényel évente; mértéke 1000 forint családonként.

Magyar siker, hogy hazánk kezdeményezésére változnak az uniós mézjelölési szabályok. Hazánk tett javaslatot a mézirányelv módosítására, ami a származásjelölés szigorítására vonatkozott. A magyar kezdeményezésről most a Tanács és az Európai Parlament között is megszületett a megállapodás. Ezentúl konkrétan fel kell tüntetni, hogy az üvegben milyen arányban, mely országokból származó mézkeverék van.

(19.20)

Évek óta folyamatosan szervezünk mézmarketingkampányokat a hazai mézfogyasztás növelése érdekében. Mivel a döntés alapvetően a magyar vásárlók kezében van, most is arra kérjük a hazai fogyasztókat, hogy legyenek tudatos vásárlók, és vásároljanak közvetlenül a termelőktől magyar mézet. A fogyasztók számára fontos, hogy a hatóságok az olyan mézet, amely nem nyomon követhető, tehát nem lehet róla tudni, hogy milyen alapanyagok felhasználásával készült, és azt sem, hogy ezen alapanyagok honnan származnak, kivonják a forgalomból. Éppen ezért végez rendszeres vizsgálatokat a Nébih, a vásárlók eligazodását pedig az OMME egységes üvegei, címkéi és zárjegyei segítik.

Összesen évente 7 milliárd forint támogatásban részesül a hazai méhészeti ágazat olyan forrásokból, amelyeknek nagy részét a mi kormányunk vezette be. Az intézkedések eredményét jól jelzi, hogy az egy főre jutó éves mézfogyasztás 40 dekáról 1 kilogrammra emelkedett. Magyarország a legelkötelezettebb és a legaktívabb zászlóvivője az európai mézpiac rendbetételének. Többek között ezért is vezettük be tavaly júniusban a behozatali tilalmat az Ukrajnából érkező mézre akkor, amikor az Európai Unió újra lehetővé tette, hogy Ukrajnából minden mezőgazdasági termék mennyiségi korlát nélkül érkezhessen; tettük ezt azért, hogy amíg a hazai termelők a mézet pergetik, védve legyenek a piacaink.

A karácsonyi ünnepi főszezonban is tartottuk a tilalmat, a méhészeti ágazattól azonban februárban olyan jelzéseket kaptunk, hogy a vegyes méz elfogyott, illetve az adott piaci áron nem eladó. A tilalmi intézkedést azért vontuk vissza, hogy a mézágazat ne omoljon össze (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), a kereskedők pedig az exportszerződéseket tudják teljesíteni annak érdekében, hogy ne listázzák ki őket az összes külföldi kereskedelmi láncból. A döntést az indokolta, hogy a méz reexportját segítsük (Az elnök ismét csenget.), és a hazai vállalkozások ne veszítsék el a nyugat-európai piacokat. A jövőt védjük ezzel a döntéssel, monitorozunk, és amikor szükséges, újra és újra beavatkozunk, mert mindig meg kell védeni a magyar mezőgazdaságot. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  117  Következő    Ülésnap adatai