Nyolcvan évvel ezelőtt, 1946. február 1-jén kiáltották ki a második Magyar Köztársaságot.

A Nemzetgyűlés a kormány javaslatára, lényegében egyhangú döntéssel fogadta el az 1946. évi I. törvényt Magyarország államformájáról január 31-én, amely már másnap hatályba lépett. A Nemzetgyűlés Magyarországot köztársasággá nyilvánította, szabályozta a köztársasági elnök jogállását, hatályon kívül helyezte a megszűnt királyságra és kormányzói intézményre vonatkozó összes jogszabályt. A képviselők egyben köztársasági elnökké választották Tildy Zoltánt, a Kisgazdapárt vezetőjét. Az új államforma kihirdetését ünnepi hangulat övezte: Kossuth téri tömeggyűlés, valamint felvonulások és kulturális programok jelezték, hogy az ország korszakhatárhoz érkezett. Az új világ azonban nem tartott sokáig: a Kommunista Párt 1948-ban „fordulatot” hirdetett: a Szovjetunió nyomása mellett megtartott 1949-es parlamenti választás nyomán összeülő új országgyűlés pedig még abban az évben szovjet típusú népköztársasággá nyilvánította Magyarországot. Az elveszett jövő érzését jól szimbolizálják Bibó István szavai saját magáról: „élt 1945-től 1948-ig”. 2005-ben február 1-jét a köztársaság emléknapjává nyilvánították.

Fotótár: TZ-kepeslap_scan-20161118_006.jpg
Tildy Zoltán köztársasági elnökké választása, 1946. február 1.