Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.13:05:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

74. ülésnap (2015.05.19.),  13-16. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:41


Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Harrach Péter képviselő úr, a KDNP frakcióvezetője: „Újabb védelem az eladósodott családoknak” címmel. Frakcióvezető úr, öné a szó.

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezen a héten a kereszténydemokrata frakció benyújtja a családi csődvédelemről szóló törvényt, vagy ha valakinek jobban tetszik ez a cím, a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényjavaslatot.

Miért van erre szükség? Mindnyájan tudjuk, korunk nagy problémája, hogy nemcsak az államok, de a családok is eladósodtak, és ez sok esetben odáig vezetett, hogy fizetőképtelenné váltak. Ennek persze több oka van. Egyrészt az anyagi helyzet változása, másrészt a pénzintézetek profitéhsége és a devizahitelesek esetében az árfolyamváltozás. Persze, a táptalaj mindenképpen az a fogyasztói világ, amelynek előnyeit mindnyájan élvezzük, amelyben benne élünk, de bizony az a hátránya, hogy van egy fogyasztási kényszer.

A családi csődvédelem a második esélyt biztosítja a rászorulók számára. Tudjuk azt, hogy csaknem minden európai ország már évtizedekkel ezelőtt bevezette ezt az intézményt. A magyar jogrendszerben ez egy koherens rendszert alkot az eddig elfogadott adósmentesítő törvényekkel, és azt is tudjuk, hogy egyetlen célja van ennek a törvénytervezetnek: a fizetőképesség helyreállítása, amin keresztül az adós törleszteni tudja adósságát. A törvénytervezet hosszú egyeztetési folyamaton ment át a Nemzeti Banktól kezdve a Bankszövetségen keresztül a különböző tárcák szakértőiig.

Ha megengedik, néhány mondatot mondanék arról, hogy milyen előnyt jelent ez azoknak, akik ebbe bekapcsolódnak. A végrehajtás, ha már elkezdődött, felfüggesztetik, és új végrehajtás nem indítható el. Minden hitelező, hiszen az esetek többségében nem egy hitelezőről, hanem többről van szó, ennek az eljárásnak a keretében tudja csak érvényesíteni követeléseit. Részletes fizetési moratóriumot tartalmaz ez az eljárás. És ami talán a legfontosabb, hogy az ötéves futamidő végén egy komoly összeg elengedésre kerülhet, kivéve a jelzáloghitellel érintett ingatlant; a többi esetben ez akár 60 százalékig elmehet. Egy kötelezettség persze hárul az adósra, hogy őszintén tárja fel a helyzetét, és fegyelmezetten együttműködjön a másik két szerződő féllel, az állammal és a pénzintézettel.

Néhány tényt még hadd említsek az eljárásról. Kizárólag az adós kezdeményezheti, tehát ez egy önkéntes társulás, ami azt jelenti, hogy sem a pénzintézet, sem az állam nem indíthatja el az eljárást. Vannak feltételei. Mik ezek? A tartozásállomány 2 és 60 millió forint között kell legyen. Egy túladó­sodottságról van szó, ami azt is jelenti, hogy a vagyon, amibe beleszámít a törlesztésre fordított ötéves összeg is, kisebb, mint az adósság, aminek aránya 100 vagy 200 százalék között lehet. Tehát egy jelentősen eladósodott adósról van szó. Szükséges feltétel az is, hogy legalább 90 napja lejárt, 500 ezer forint feletti adósságról legyen szó.

Bevezetése két ütemben történik. Első lépésben azokra kerül sor ebben az évben, az ősz folyamán, akiknek az otthonuk került veszélybe. A második lépés pedig jövőre történik, egy év múlva azoknak, akiknek az otthona ugyan még nem került veszélybe, de már felmondott szerződésük van, vagy hosszú ideje lejárt a törlesztés.

Ahogy említettem, három fél, az adós, a hitelintézet és az állam között történik a szerződés vagy a bírósági döntés; az államot a családi vagyonfelügyeleti szolgálat képviseli. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr reagál.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy olyan javaslatról beszélünk, amely teljesen önkéntes mindenki számára, aki nehéz helyzetbe került. Egy otthonvédő, családvédő javaslatról beszélünk, amely egy második kezdési, egy újrakezdési lehetőséget ad mindenkinek, aki nehéz helyzetbe került.

Régóta téma ez, körülbelül három éve beszélünk róla, akár itt a parlamentben, akár a nyilvánosság előtt. Ez is mutatja, hogy egy nagyon összetett javaslatról van szó, amit annyi előkészítés előzött meg, mint kevés törvényjavaslat esetében.

Az előző ciklus derekán kezdődött ez el. Frakcióvezető úr is utalt rá, a Nemzeti Bank, a minisztériumok, még annak idején a PSZÁF, amikor még ezzel a feladattal ő rendelkezett és nem a Nemzeti Bank, a Bankszövetség, különböző civil szervezetek, amelyek nehéz helyzetbe került emberekkel foglalkoznak, és nagyon sok szakértő, szakértőintézet kapta meg ezeket a terveket, véleményezte, végül pedig a KDNP javaslatát az Igazságügyi Minisztérium öntötte végső formába az ottani egyeztetések legvégén.

Tizenegy európai ország mintája szolgált már példaként ennek a javaslatnak a kialakításához. Azt mondhatjuk, hogy nyilván a kontinentális modellhez közelebb álló javaslat fog a parlament asztalára kerülni napokon belül, de mégsem társítható egyik országéhoz sem, a francia vagy a német modellhez, bár ezekhez áll közelebb.

(11.40)

Ugyanakkor figyelemmel kellett lenni, főleg a bevezetés ütemezésénél, hogy Magyarországon egy különleges adósságszerkezet van. Az elmúlt évek devizahiteles-mentőcsomagjai már kiiktatták az árfolyam-ingadozás miatti veszélyt a devizahiteles-probléma orvoslásaként. Tehát ezzel már az adósoknak nem kell szembenézniük. De ettől függetlenül még mindig vannak olyan családok, akik, bár tudják fizetni a tartozásaik egy részét, hiszen van jövedelmük, van valamekkora vagyonuk, de az adósságaik olyan mértékben megnövekedtek, hogy ezt a fajta mértékű törlesztőrészletet már nem tudnák kifizetni. Ők a célközönsége, ők az a kör, akiken igazán segíteni tud a családi csődvédelem, akik maguk a hitel visszafizetéséhez valamekkora erővel rendelkeznek, de nem akkorával, mint amit a hitelezők, közműszolgáltatók, telefontársaságok, bankok, áruhitelt nyújtók összességében követelnek tőlük.

Tizenegy ország példája is mutatja, hogy lehet olyan konstrukciót létrehozni, amelyik mind az adósok, mind a hitelezők számára előnyt jelent; egy olyan helyzetet, amikor senki sem fizet rá, hanem mindenki az előnyét élvezi annak, hogy a felek ezen az eljáráson végigmennek. Fontos, hogy önkéntes az eljárásban való részvétel, tehát maga az adós döntheti el, hogy kéri-e a vizsgálatát annak, hogy beléphet-e a rendszerbe, ő döntheti el, hogy továbbviszi ezt utána a tárgyalásos eljárási szakaszban, majd pedig utána léphet bírósági szakaszba. Utána, ha megvan már az egyezség, megtörtént a felek között, vagy pedig a bíróság tárgyaláson kívüli döntésével jegyzőkönyvbe foglalja az ítéletérvényű határozatot, utána viszont már ez mindenkire nézve kötelező, ezt végre kell hajtani.

A bevezetés kapcsán frakcióvezető úr is utalt arra, hogy pontosan azért, hogy a bíróságokon az ügyteher arányosabban oszlódjék el, ezért az első ütemben a leginkább kritikus helyzetben lévők számára tud segíteni ez a törvényjavaslat, azok számára, akiknél már felmondták a jelzáloghitel-szerző­désüket, egy olyan ingatlanban laknak, amely az egyetlen ingatlanuk, ők maguk is benne vannak, hozzátartozóik, önmaguk eltartására nem képes családtagjaik is ebben az ingatlanban élnek adott esetben, és a végrehajtás veszélye már ott van, hiszen a felmondott szerződés után akár már el is indult a végrehajtási eljárás egyik-másik előkészítő cselekménye, de még árverésre, értékesítésre nem került az ingatlan. Ők azok, akik az első időszakban bejelentkezhetnek ebbe a védelembe, majd hogyha ez az időszak lezárult, utána nyílik ki mindenki más számára is a családi csődvédelem lehetősége. De fontos, hogy akik a legnehezebb helyzetben vannak, ők legyenek az elsők, akikkel az állami hivatalok, a tárgyalásos eljárásban a fő hitelezők, majd pedig végső sorban a bíróságok tudnak foglalkozni, és rajtuk tudnak segíteni.

Ahogy ez már el is hangzott, három szakaszra bontható az eljárás menete. Az első a belépési kritérium vizsgálata. Fontos, hogy a kétszeres eladósodottsági limitet vizsgálják, amelyet frakcióvezető úr részletesen kifejtett, illetőleg azt, hogy senki se visszaélésre használja ezt a lehetőséget, hanem valóban azoknak nyújtson segítséget, akik tényleg maguk is törekednek arra, hogy kikerüljenek ebből a problémából, de az erejüket felülmúlja a törlesztőrészlet. Ezt követi a tárgyalási szakasz, amely bíróságon és államigazgatáson valamelyest kívül zajlik; majd pedig a bírósági szakasz, hogyha ez nem eredményes.

Ahhoz, hogy mindenki kellő komolysággal álljon ehhez, ezért nyilvánvalóan kvázi az igazmondási kötelezettség többszörösen is alá van támasztva az eljárás folyamán, hiszen aki valótlan állításokat tesz, és ezáltal becsapja a tárgyalási feleket, az ellen a kényszerintézkedések folytathatók, illetőleg létrejön a magáncsőd bűncselekmény is azoknak, akik jelentős mértékben megtévesztik a feleket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai