Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.07:16:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

203. ülésnap (2017.03.06.),  9-12. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:01


Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Harrach Péter frakcióvezető úr következik, a KDNP részéről: „Újabb segítség az adósoknak” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr.

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Március 1-jén véget ért a téli kilakoltatási moratórium, és ez arra késztet minket, hogy egy törvénymódosítást nyújtsunk be. Erről eszembe jut nekem egy nagyon szomorú történet. Valaki balesetet szenvedett, eszméletlenül feküdt, és aki először odament hozzá, az nem segített neki, hanem kifosztotta. Ez megdöbbentő eset, és azért jutott eszembe, mert valami hasonlóságot mutat azzal, ami egyes kilakoltatások esetén történik.

Mi a helyzet ma? Meghirdetik valakinek az otthonát a becsérték 70 százalékán, és miután ezt eladták, ennek a háznak a részleteit továbbra is fizetnie kell az adósnak. Ez egy képtelen helyzet, ami még nagyobb ellehetetlenülésbe taszítja a családokat. Ezért a módosításunkban az szerepel, hogy a becsérték 100 százalékán kell ezt az árverezést megoldani. És ha ez több lépésben sem sikerült, akkor lehet lemenni 80 százalékra. Én tudok olyan módosító javaslatról, ami ezt a 80-at is 90 százalékra emelné, természetesen ezt is támogatjuk.

Az is tény, hogy ez azokra a családokra vonatkozik, ahol egyetlen lakóingatlanként szerepel ez az árverezésen, és ebben lakik a család. Nyilván, ahol több ingatlanról van szó, arra nem ez a szabályozás érvényes. És még egy módosító javaslat jutott el hozzánk, amit szintén támogatni tudunk. Ez pedig a hitelező és az adós közötti megegyezésről szól, amely megegyezés kapcsán lehet ennek a kikiáltási értéknek alacsonyabbnak lennie, de abban az esetben a további törlesztés alól mentesül az adós.

Ha végignézzük azokat az adósmentő csomagokat, amelyek az évek folyamán megszülettek, akkor mindenképpen meg kell említenünk a végtörlesztés lehetőségét, az árfolyamgátat, a forintosítást, a családi csődvédelmet vagy az eszközkezelőt. Ezek sok embert kiemeltek abból a helyzetből, amibe elsősorban a devizaárfolyamok juttatták őket. De az is tény, hogy ma még van 145 ezer olyan család, akik nem tudják a törlesztéseket fizetni, és 3 hónapnál hosszabb idő óta nem fizettek.

Én biztos vagyok benne, hogy lesznek ellenvélemények is. Elsősorban egyrészt a bankok részéről. Én már hallottam olyat, hogy azt kifogásolják, hogy sokan vannak, akik tudnának, de nem akarnak fizetni. Nem tudom, hányan vannak; én azt tudom, hogy még többen vannak azok, akik képtelenek fizetni.

Itt ki kell mondanunk egy olyan alapelvet, amiben, azt hiszem, egyetérthetünk. Abban az esetben, ha önhibáján kívül olyan oka van az ellehetetlenülésnek, akkor a helyzet kezelésében részt kell vállalnia nemcsak az államnak, nemcsak az érintettnek, hanem a pénzintézetnek is. Tehát a három szereplő valamiképpen meg kell oldja ezt a kérdést. Különösen akkor, ha tömegekről van szó.

Az az otthonmentési akció, ami eddig már több esetben, több lépésben megtörtént, kiegészül azzal, amit megint csak egy ilyen eset kapcsán meg kell említenünk, az otthonteremtés lehetőségével, ami a nagyvonalú CSOK-kal valósult meg. Úgy gondolom, ez együtt, a már ellehetetlenült családok megmentése, illetve a fiatalok otthonteremtése biztosít egy olyan lehetőséget, ami Magyarországon a lakhatást meg fogja oldani. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Válaszadásra megadom Soltész Miklós államtitkár úrnak a szót.

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Valóban, az Országgyűlés ma tárgyalhatja és holnap el is fogadhatja a bírósági végrehajtásról szóló törvényt, amely újabb segítséget adhat az eladósodott családoknak. A kilakoltatási moratórium március 1-től megszűnt, ezért kell egy újabb segítséget adni nekik. Azt mindenki tudja, hogy pontosan azért, hogy mindazoknak, akik tisztességesen és becsületesen fizetnek, nem lehet akármeddig fenntartani a kilakoltatási moratóriumot, mert az rontja azoknak a kedvét is, a gyakorlatát a fizetésben, akik mindezt tisztességesen megteszik.

Azt is el kell mondani, hogy eddig a joggyakorlat lehetővé tette a 70 százalékos kikiáltási árat a becsértékhez képest, sőt sokszori árverés után, illetve folyamatos kiírás után még akár az 50 százalékos eladási árat is elérhették, és ezzel végképp nagyon nehéz helyzetbe kerültek az emberek. A módosítás éppen ezért ezekhez kapcsolódik. Az első, majd az azt követő árverést, ami, hangsúlyoznom kell, elektronikus árverést jelent, csak 100 százalékon lehet a következő időszakban kiírni, amint elfogadjuk ezt a törvényt. És ha sikertelen ez a folyamatos árverés, ez után egy évvel lehet csak 80 százalékra levinni az árverés mértékét.

De van egy harmadik lehetőség is: megegyezhetnek a felek. Nyilván ez a megegyezés nem célozhatja azt, hogy mindazoknak, akiknek elmegy a feje fölül az otthona, lakása, családi háza, utána még adóssága is maradjon. Tehát egyértelműen segíteni kell abban, hogy ez a megegyezés már a végleges törlesztést is jelenthesse az adósnak. Mindamellett pedig érdemes a feltételekről beszélni. Egy lakóingatlana lehet, a végrehajtást megelőző 6 hónapban ott kell laknia, folyamatosan ott kell élnie.

De, tisztelt Országgyűlés, kell arról is beszélni, hogy miért jutottunk el ide, miért van ilyen nagy baj, miért van az, hogy még most is közel 140 ezer családnak segítenünk kell. 2002 és 2010 között a szocialista-szabad demokrata kormányzás három nagy bűnt követett el az otthonukban élő családokkal szemben. Egyrészt a devizahitelezésbe belehajszolta a családokat, ez körülbelül 2 millió kölcsönszerződést jelentett. Másrészt megszüntette az otthonteremtést, teljes mértékben szétverte. Harmadrészt pedig az a megalkuvó energiapolitika, ami ugyan onnan indult ki, hogy nem lesz gázáremelés, de végül is az egekig szöktek az energiaárak is, illetve a rezsiárak, ezek tették tönkre nagyrészt az embereket.

Azt kell mondanom, hogy 2010 óta két dolgot kell nekünk azonnal megoldani. Az egyik az emberek, családok megmentése, megsegítése, a másik, hogy ezek a problémák ne keletkezzenek, ne termelődjenek újra, csúnya szóval. Itt az otthonvédelmi akciótervet szeretném megemlíteni. Közel 1,3 millió embert érintett. Ezen belül devizahitelezés, árfolyamgát, végtörlesztés és a devizahitelezés megszüntetése, illetve a forintosítás bevezetése óriási nagy küzdelem volt. Aki visszaemlékszik rá, mennyire tilta­koztak ez ellen a bankok, de mégiscsak meg kellett tenni az emberek érdekében.

Bevezettük, megvalósítottuk, fölállítottuk a Nem­zeti Eszközkezelőt, amelynek eredményeképpen több tízezer család maradhatott az otthonában, ami már nem a sajátja, de akkor is ott bérelheti, ott lehet. Ócsai lakópark, családi csődvédelem (Közbeszólások az MSZP soraiból.), mind-mind ezt szolgálta. 734 milliárd forintot jelentett ez a támogatás, bármennyire is bőgnek most a szocialisták, és nem akarják elismerni. A kilakoltatási moratórium, a kényszerértékesítési kvóta, az árverések elektronikussá tétele, a végrehajtói kar felállítása és az adósság újraindulásának megakadályozása, a rezsicsökkentés és az otthonteremtés.

Tudom, hogy ez önöknek a baloldalon fáj, tudom, hogy önök pont ez ellen akarnak tenni és lépni, ebben semmit nem segítettek. De most, tisztelt Országgyűlés, itt van előttünk ez a javaslat, itt van ez a lehetőség. Négyötödös szavazással házszabálytól eltérhetünk. Amennyiben ezt meg tudjuk tenni, fölül tudnak emelkedni kicsinyes múltjukon és kicsinyes politikai céljukon, akkor ez a törvényjavaslat holnapra meglesz, azt követően pedig közel 140 ezer családnak segíteni tudunk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai