Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Harrach Péter frakcióvezető úr, KDNP: „Az európai kultúra gyökerei” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr.

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kezdődik a nagyhét, közeledik húsvét, a kereszténység legnagyobb ünnepe. Természetesen nem ennek a vallási tartalmáról szeretnék most szólni, hanem a keresztény tanítás üzenetéről a társadalom és bizonyos értelemben a politika részére is.

Huntington hívta fel a figyelmünket arra, hogy a hidegháború korszaka után, amely kétpólusú világot jelentett, mára kialakult egy többpólusú világ: a törésvonalak a kultúrák mentén vannak, és ezek átjárhatatlanok. Azt hiszem, ezt a tételt nem kell ma igazolnunk a népvándorlás korában. De feltehetjük a kérdést, hogy a nyugati kultúra pozíciója hogy áll ebben a küzdelemben.

(11.30)

És itt megint csak egy idézethez folyamodok, ami így szól: „Az ázsiai civilizációk növelik gazdasági, katonai és politikai erejüket, az iszlám robbanásszerű demográfiai növekedésének vagyunk tanúi. És azt látjuk, különösen az utóbbi száz évben, hogy a nyugati kultúra pozíciója romlik.” Mi lehet vajon ennek az oka? Engedjenek meg egy példát: aki szereti az ökölvívást, az nagyon jól tudja, hogy nem csupán a felkészülés és nem csupán az ütőerő az, ami fontos, hanem az önbizalom. Valahogy így van ez a kultúrák harcában is. Annak a közösségnek a tagjai, akik egy kultúrához tartoznak, kell hogy identitástudattal, méghozzá erős identitástudattal rendelkezzenek. És ez talán fontosabb még a gazdasági és katonai erőnél is.

Azt is tudjuk, hogy egy kultúra gyökerei mélyre nyúlnak, hiszen nem évtizedek, hanem hosszú évszázadok, sőt évezredek kellenek a kialakulásához. Csak ezek tiszteletben tartásával őrizhetjük meg az önazonosságunkat. Európa gyökerei keresztény múltjába nyúlnak vissza. Hadd utaljak Antall József sokszor ismételt mondására, amit természetesen kulturális és nem vallási értelemben értünk, hogy Európában mindenki keresztény. Ma divatos vélekedések vannak Európában, amelyek elvetik ezeket a gyökereket. A nyugati kultúra körében élők nem rendelkeznek olyan biztos identitástudattal, mint más kultúrák, az előbb említett ázsiaiak vagy az iszlám körébe tartozók.

És most szeretnék hangsúlyt adni egy olyan kérdésnek, ami ebből táplálkozik. A gyökereink megtagadásának látványos példája a közel-keleti keresztény közösségek üldözésére adott uniós válasz. Valahogy így hangzik ez: mi nem teszünk különbséget a vallások között, ezért nem nyújtunk fokozott védelmet nekik. Így egy kétezer éves, helyben élő közösséget nyugodtan semmisítenek meg egy másik kultúra nevében. Az Unió vezetőinek szavai a vesztesek magatartását mutatják. Véleményünk szerint a felelősségünk koncentrikus körökben érvényesül, legbelül azok vannak, akik hozzánk a legközelebb állnak. Így gondolkodunk a közel-keleti keresztény közösségek üldözéséről, megsemmisítési szándékukról.

Húsvét üzenete kulturális értelemben mindenkinek szól a nyugati világban. Ha a civilizációnk hanyatlását meg akarjuk állítani, akkor nem feledkezhetünk meg a gyökereinkről. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Rétvári államtitkár úr reagál a kormány nevében. Tessék!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Ha az üldözött keresztényekről beszélünk, fontos a nagyságrendjüket is - így húsvét előtt és minden más időszakban is - tudnunk. Évente több mint százezer keresztény veszíti életét vallási meggyőződése következtében, ebben vannak katolikusok, protestánsok egyaránt. A világon minden öt, vallása miatt meggyilkolt emberből sajnos négy keresztény, és szinte az alatt az idő alatt, ami alatt ez a napirend előtti hozzászólás is elhangzik, egy keresztény valahol a hitéért mártíromságot szenved.

Világszerte több mint 60 országban körülbelül 200 millió ember szenved üldöztetést keresztény hite miatt. Ezek csak a keresztények, 60 országban, 200 millióan, akiket üldöznek hitük miatt. Általában, ahol a vallást üldözik, ott a többségi társadalom vagy a társadalom többi részének szabadságjogait igencsak megnyirbálják. Látható ebből tehát, hogy a legnagyobb, vallása miatt üldözött csoport ma a világon a kereszténység. Azt hiszem, hogy azok az emberek, akik akár az életüket is adják, de a hitüket nem tagadják meg, a szüleik, nagyszüleik hitétől vagy a saját maguk által elfogadott, felismert és vállalt hittől nem tántorodnak el, ők mutatják igazán, hogy mekkora értéke van valójában a hitnek.

Hiszen, ahogy arra képviselő úr is utalt, Európa elképzelhetetlen lenne kereszténység nélkül. Az európai népekben nagyon sokféle tulajdonság van, nagyon sokféle megkülönböztető jel van, ami elválasztja ezeket a nemzeteket, de ami összeköti őket, azoknak mind-mind keresztény gyökere, keresztény alapja van. Gondolhatunk nemcsak a vallási építményekre, a templomokra, hanem akár a misékhez írt zenei művekre, akár képzőművészeti alkotásokra, amelyek szintén egyházi ihletettségűek, vagy mindarra az emberiméltóság-tiszteletre, ami más, mint más világvallásokban.

A húsvét pedig a legnagyobb ünnepe a kereszténységnek, bár a fogyasztási szokások a karácsonyra tevődnek leginkább, de az egyház számára a valódi örömhírt a húsvét üzenete hordozza. Mindnyájunk számára hordozza az önfeláldozás üzenetét, az Úr Jézus példája nyomán, aki saját életét adta az emberek bűneiért, holott nem saját bűnei miatt kellett szenvedni, mert azok nem voltak, hanem az emberiség bűnei miatt ő bűntelenként föláldozta önmagát, túllépett önmagán. Mindemellett pedig az igazán jó hír az a feltámadás örömhíre, hogy itt a földi létünk nem pusztán erre az anyagi, 50-70-80-100 évre, kinek mennyit mér az idő, kárhoztatott, hanem igenis az a szellem, ami az emberben lapul, az az erkölcsiség, amit megér az életében, annak az élete után is folytatása következik.

Ezért nagyon fontos az emberi méltóság tisztelete és az emberi élet értéke, azt is mondhatnánk: az élet civilizációja. Ezt talán a legutóbbi időkig teljesen természetesnek is vettük, de miután azt látjuk, hogy valakik vallási fanatizmusból akár másokat, akár önmagukat is hajlandóak megölni, felrobbantani, meggyilkolni, akkor láthatjuk, hogy öngyilkos merénylet mint olyan, abszolút idegen mindenfajta keresztény gondolatkörtől; persze a valós más vallási alapoktól is távol áll. Ugyanakkor más világszemléletek, más meggyőződések szélsőséges változatukban akár ezt is használható eszköznek tartják, ami mind a saját, mind mások emberi értékét kioltja.

Éppen ezért fontos, hogy becsüljük meg ezt az európai hagyományt. Azt látjuk, és az ember számára egy ürességet jelent az, amikor európai vezető politikusok Brüsszelből vagy máshonnan egész egyszerűen ezeket az értékeket nem tisztelik, nem kezelik helyi értékén, amikor úgy gondolják, hogy egyik pillanatról a másikra a karácsony, a húsvét, a felebaráti szeretet szavai kiűzendők a politikai szóhasználatból, vagy az erkölcsi morális kereszténységgel kapcsolatos kérdések szintén tabutémák az európai politikusok számára.

Évszázadok, évezredek örökségét tagadja meg az, aki nem értékeli azt a teljesítményt, amit egy keresztény Európa egy keresztény kultúrában hozott létre. Azok, akik mindenkit rögtön a maga világnézeti, keresztény világnézeti hovatartozásával kapcsolatban visszalépésre intenek, ha más vallások követői jelennek meg, nem tisztelik kellőképpen a keresztény hagyományt, a keresztény gyökereket, a keresztény teljesítményt, az európai emberek teljesítményét, munkáját, ha a jövőt nem az itt lévő emberekre, az itt lévő hagyományokra és az itt lévő vallásra akarják alapozni, hanem más importeszmékre, importemberekre kívánják Európa jövőjét építeni.

Büszkének kell lennünk erre az ezeréves, kétezer éves hagyományra, büszkének kell lennünk a teljesítményre, mert Európában a kereszténységnek nemcsak gyökere, hanem jövője is van. Sőt, csak a kereszténységnek van jövője, különben Európa sem lesz. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai