Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.08:22:19 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 317 2005.11.21. 2:09  270-358

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Nagy örömmel hallanám ezt az átfogó megoldást, őszintén szólva, nagyon komolyan mondom, hiszen ha emlékeznek, képviselőtársaim, az expozéban is azt jeleztem, ha van valakinek jobb koncepciója, jobb javaslata, más átfogó javaslata, akkor ezt tegye meg. Amikor ezt a problémát megvizsgáltuk, akkor meglehetősen részletesen tanulmányoztuk azt a pedagógiai szakirodalmat, ami rendelkezésre áll, amennyire mi tapasztaltuk, lényegében ettől eltérő, más megoldást nem ajánlott senki. Van ugyanis még egy probléma, amiről nem beszéltünk, és ezt most nem szeretném részletesen tárgyalni, de az is a helyzet természetesen, ha kialakulnak olyan iskolák, ahová a helyi elit gyerekei nagyobb eséllyel jutnak be vagy jutnak be egyáltalán, akkor ennek persze az érdekérvényesítő képessége is általában nagyobb. Nemcsak azért állítom, mert módomban állt önkormányzati képviselőként négy évig viszonylag közelről tanulmányozni ennek a rendszernek sok érdekességét, hanem azért is, mert úgy látom, és erről részletes felmérések, különböző közgazdászok által készített tanulmányok is rendelkezésre állnak.

Ugyanakkor azt gondolom, hogy Lezsák képviselő úr kérdése egy teljesen jogos kérdés, ez valóban joggal felvethető. Képviselő úr, jelenleg hogyan történik mindez? Jelenleg mi történik? Ha jelentkezik, hogy a klasszikus példánál maradjunk - a Kertész utcai iskola tényleg egy kiváló iskola, örömmel nevezem meg én is -, a Kertész utcai iskolába száz tanuló a harminc férőhelyre, és közülük az iskola válogat valamilyen szempont alapján, amit nem tudunk, hogy milyen szempont, tehát nem kell nyilvánosságra hozni, nem kell a döntéseket megindokolni, nem kell semmilyen módon elmondani, hogy miért veszik fel valamelyik gyereket és miért nem a másikat, tehát ha ilyen módon történik a felvételi, hetven gyereknek akkor is vissza kell mennie a körzetes iskolájába.

Az a tapasztalat, hogy miután a körzetes iskolának felvételi kötelezettsége van, ezt a problémát megoldja, úgy oldja meg egyébként, hogy minden iskola képez tartalékot. De ez ma is így van, amíg szabad iskolaválasztás van, addig ennek a tartaléknak mindig rendelkezésre kell állnia.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 329 2005.11.21. 2:05  270-358

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Képviselőtársaim talán megbocsátják, ha a módosító javaslatokhoz kapcsolódó érvelésüknél felhívom a figyelmet egy dologra. Azért teszem meg, mert ma már volt egy másik képviselőtársunkkal egy azonnali kérdés kapcsán egy rövid eszmecserénk. Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ha már használjuk az ideológiai megjelöléseket, akkor érdemes azokat pontosan használni.

Liberális oktatáspolitika, képviselőtársaim, az, ami ma van, tudniillik hogy a gyerek szabadon választ iskolát, és az iskola szabadon választ gyereket. Ajánlom figyelmükbe például a Klebelsberg Kunó-féle oktatási rendszert, nézzék meg, hogy volt-e benne szabad iskolaválasztás, és volt-e benne gyerekek közötti szabad válogatás.

(21.40)

Tényleg tanulságos, tényleg ajánlom önöknek. Nem azért mondom, de hogy őszinte legyek, ha lenne itt liberális képviselő, biztos megmondaná, hogy milyen a liberális oktatáspolitika, mindenesetre szeretném azt mondani, hogy ne innen közelítsük, nézzük a dolgokat magukban. Az oktatás kapcsán, őszintén azt mondom, valójában van a parlamentben néhány alapkérdésben négypárti konszenzus. Abban, hogy szeretnénk egy jó minőségű, felhasználható tudást adó, esélyeket teremtő oktatást, azt látom, hogy egyetértés van. Az eszközrendszeren rengeteget vitatkozunk egymással. Fölöslegesnek érzem a címkézést. Azt gondolom, hogy ezt a vitát, ami egyébként az én parlamenti emlékezetemben régóta a leginkább szakmai és leginkább a lényeges kérdéseket így-úgy kapirgáló vita, fölösleges ilyen, mondom, szitokszóként használt ideológiai jelzőkkel elrontani.

Azt javaslom, hogy koncentráljunk magára a javaslatra. Ez valóban egy érdemi vita, amelyben vannak értékválasztási momentumok, és vannak technikai momentumok. Erről kell, érdemes és szabad beszélnünk; és persze arról beszélünk, amiről akarunk, csak azt javaslom képviselőtársaimnak, hogy inkább a dolgot magát vizsgáljuk, és ne az ideológiai címkéket.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 351 2005.11.21. 2:09  270-358

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szeretném önöknek jelezni, hogy itt azért van köztünk egy vitakérdés. Ez tudniillik arra vonatkozik, hogy a képviselő úr azt mondja, az a prioritás, hogy a gyerek maradjon azon a településen az iskolában, ahol lakik. Én ezt azért kellő óvatossággal kezelném; először is azért, mert a gyereket elviszik a szülei - lásd szabad iskolaválasztás -, másrészt meg azért, mert szerintem nem ez a legfontosabb prioritás. Tehát ha egy prioritás van, akkor az, hogy minden gyerek a lehető legjobb oktatást kapja meg, és annak érdekében, hogy ehhez hozzájusson a gyerek, ehhez van szükség arra, hogy változzon a kistelepüléseken az iskolaellátás rendszere, ezért van szükség a kistérségi társulásra, az összefogásra.

Igen, képviselő úr, az is célunk, hogy megmaradjanak a kistelepüléseken az iskolák és az óvodák, de nem annak az árán, hogy itt rosszabb oktatás legyen. Akkor lesznek versenyképesek ezek az iskolák, ha ott is jó oktatást tudunk teremteni, ehhez pedig szakmai összefogásra s a források jó felhasználására van szükség. Egyébként persze azt gondolom, hogy mindazokkal a megjegyzésekkel továbbra is egyetértek, amelyek arra vonatkoznak, hogy több pénz kellene a közoktatás területén számos célra, számos feladatra, de azt is gondolom, hogy ezt mindig úgy érdemes megvizsgálni, hogy megvizsgáljuk azt is, mik a források, a rendelkezésre álló pénzeszközök.

Ha megengednek egy nem szorosan a módosító javaslathoz kapcsolódó megjegyzést, akkor hadd tegyem meg azt, hogy azt hallom az önök volt gazdasági miniszterétől és gazdasági szakértőitől, hogy 2009-re kívánják bevezetni az eurót, ami nyilván egy szigorú költségcsökkentő politikát követel, azt hallom az önök pártelnökétől, hogy jelentős adócsökkentésre és új gazdaságra van szükség… (Szűcs Lajos közbeszól.) Képviselőtársaim! Most azon kívül, hogy nem tettek erre javaslatot a költségvetési vitában, amikor lett volna rá mód, én mégiscsak azt látom, hogy akkor ebből kicsit nehezebb lesz jóval több forrást biztosítani például az oktatás részére.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 355-357 2005.11.21. 10:32  270-358

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: A vita végén.

ELNÖK: Akkor a vita e szakaszát és a részletes vita egészét lezárom, és nem kérdezem meg, hanem megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Államtitkár urat illeti a szó.

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy miután meglehetősen részletes és kimerítő szakmai vita zajlott a részletes vitában - és hozzá kell tennem, hogy az általános vitában is -, csak néhány főbb csomópontra térjek ki.

Először is, szeretném megköszönni a vitában részt vevő képviselő uraknak azt a tanulságos, szakszerű és higgadt hangvételű vitát, amely sajnos az Országgyűlés tanácskozását nem mindig jellemzi, de az oktatási törvények vitájára általában jellemző. Azt hiszem, ez az a hangnem, ez az a szakmai megközelítés, ami méltó ehhez a Házhoz, amely méltó az ország Házához, és még egyszer szeretném megköszönni a vitában részt vevő minden képviselő úrnak az észrevételeit, javaslatait. Ezek mindenképpen megfontolásra érdemes javaslatok, és hozzá kell tennem, hogy közöttük számos olyan van, amelyet valóban módosító indítvány formájában - vagy a jelenlegi módosító indítványok körében, vagy esetleg későbbi bizottsági módosító indítványokkal - érdemes beépíteni a törvénybe.

Ami a tanácsadó testületet illeti, ebben az esetben azt gondolom, hogy magának a tanácsadó testületnek a hasznosságáról, és egyáltalán, a szakképzésben tervezett változások hasznosságáról nem volt érdemi nagy vita a Házban. Ezzel tulajdonképpen mindkét oldal, minden képviselő egyetért. Ha volt vita, akkor ez arra vonatkozott, hogy kötelező legyen-e vagy nem. Az az álláspontom, hogy ez nem jelent olyan többletterhet az iskoláknak sem szervezési, sem más szempontból, ami miatt ne lenne érdemes ezt a fajta lehetőséget minden iskola számára megnyitni. Azt gondoljuk, ez olyan eszköz, amely hozzásegíti az iskolákat ahhoz, hogy jobban igazodjanak a munkaerő-piaci igényekhez.

Ez a konstrukció különbözik az iskolaszéktől - ezt Lezsák képviselő úr kérdezte -, hiszen az iskolaszék esetében alapvetően a szülők, a diákok és a tantestület alkotják ennek az iskolaszéknek a három oldalát. Elképzelhető lenne olyan iskolaszéki rendszert kialakítani, amely ettől eltér, de a jelenlegi jogi szabályozás nem ilyen. Az iskolaszékben alapvetően az iskolapolgárok, az iskola résztvevői azok, akik döntő súllyal rendelkeznek, míg a tanácsadó testületben kimondottan a munkaerő-piaci igények, a munkaerő-piaci elképzelések megjelenítése a cél.

Ami a felzárkóztató oktatás kérdését illeti, ez nagyon fontos kérdés. Azonban az, amit Pánczél képviselő úr ebben a vitában elmondott, és amit módosító indítványokban benyújtottak, némiképp különbözik attól, mint ami az önök érvelése. Az érvelés lényege ugyanis az, hogy a felzárkóztató oktatás ne váljon egy újabb elkülönítési pályává, ne váljon egy olyan pályává, ahol az iskolák kinyomhatják a számukra valamilyen ok miatt nem szimpatikus gyerekeket.

Az megfontolandó javaslat, amely arra vonatkozik, hogy szabjunk még egy korlátot az életkor mellé, egy olyan korlátot is, amely arra vonatkozik, hogy hányadik osztályba jár a gyerek. Magyarul, hogy egy már végzés előtt álló 15 éves gyereket ne lehessen esetleg kirakni az általános iskolából, kapjon legalább még egy évet, hogy esélye legyen befejezni ezt az iskolát.

(22.10)

Ennek szerintem lehet realitása, ezt bizottsági ülésen érdemes lesz meggondolni bizottsági módosító indítvány formájában. Azt azonban, hogy ne legyen szakmai kontroll e fölött a döntés fölött, tehát hogy a szülő és az iskola döntése mellett legalább a 16 év alatti tanulóknál ne legyen szükség még egy szakmai véleményre, mi ezt nem tudjuk támogatni. Szeretnénk ezt az intézményt a lehető legtöbb garanciával körbebástyázni annak a közös célnak az érdekében, amiben egyetértünk, hogy valóban csak azok a gyerekek kerüljenek ebbe az iskolai formába, akiknek nincs már esélyük befejezni az általános iskolai oktatást.

Abban van köztünk vita, hogy - ahogy a képviselő úr és társai benyújtották a módosító indítványokat - úgy látom, hogy ez alatt egy más intézményt értenek. A mi álláspontunk az, hogy ez a fajta felzárkóztató évfolyam, amit a törvényben megfogalmazunk, nem dolgozók általános iskolája. Ez nem arra való, hogy itt megszerezhessék a hiányzó iskolai évfolyamokat a diákok. Erre kívánunk egyébként a jelenlegi jogi szabályok között kormányzati programot indítani, mert nagyon lényeges lenne, hogy azok a diákok, akik nem tudnak eljutni az általános iskolai végzettségig, és ezt meg kívánják szerezni, ők erre más módon, a felnőttképzés kereteiben kapjanak módot, de itt nem erről van szó. Itt kimondottan azokról a diákokról van szó, akik a szakképzésben kívánnak végzettséget szerezni. Erre a konstrukcióra nyitjuk meg ezt a lehetőséget.

Ezért azokat a módosító indítványokat nem fogjuk tudni támogatni, amelyek egy más konstrukciót állítanának ennek a konstrukciónak a helyére. Itt kimondottan az a cél, hogy a szakképzésbe való bekapcsolódást tegyük lehetővé; a jelenlegi jogi konstrukció erre tesz kísérletet.

A felzárkóztató oktatás kérdésén túl a sorsolás kérdését viszonylag részletesen megtárgyaltuk. Engedjék meg, hogy erre a vitára ne térjek újra vissza. Azt jelezném csak még egyszer, talán az iskolák megnyugtatására is, hogy nincs szó fölösleges bürokratikus kötelezettségekről. A képviselő úr, Szabó Zoltán képviselő úr és képviselőtársaim mert ezt mások is megerősítették, fontosnak gondolják azt, hogy rendeleti úton szabályozza, mondjuk, a minisztérium az eljárási módot, erre lehet lehetőség. Ez a rendelkezés 2007. január 1-jén lép életbe, tehát még egy teljes év van a rendszernek a felkészülésre. Ezt meg kell fontolni. Talán ez segít kiküszöbölni bizonytalanságokat. Hozzá kell tennem, hogy van ennek létező gyakorlata. Közjegyzőről, képviseletről meg ilyenekről szó nincs ebben a törvényben. Őszintén szólva, nehezen is értem azt, hogy hogyan keveredik ide. De ha vannak ilyen reális félelmek, akkor lehet, hogy valamilyen többletszabályozással ezt érdemes kiküszöbölni.

A költségvetés és a normatívák kérdéséről mégiscsak érdemes szólni néhány szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer szeretném megismételni azt az érvelést, amit az expozéban megtettem; fontosnak tartom erre visszatérni. Képviselőtársaim! Természetesen megtehettük volna azt, hogy úgy teszünk, mintha mi sem történt volna, úgy teszünk, ahogy önök többször tették a kormányzásuk idején - azt hiszem, mi is megtettük már a saját kormányzásunk idején -, hogy életben tartjuk a formális garanciát, és aztán felfüggesztjük.

Szeretném megkérdezni, hogy milyen valós garanciát jelent egy olyan garancia, amit majd csak akkor léptetek életbe, amikor éppen kedvem lesz, amit rögtön a bevezetése évében felfüggesztek, ahogy önök tették. Ennek mi nem látjuk különösebb értelmét.

Ezért még egy helyzetet figyelembe kell venni. Könnyű volt garanciát vállalni a közoktatás normatív finanszírozásának nominális növelésére olyan években, amikor 10-20 százalékos infláció volt, ráadásul a költségvetésben egy kicsit még alul is tervezték, így könnyű volt azt mondani, hogy nominálisan itt van a rengeteg pénz, követtük az ennyi meg annyi évvel ezelőtti garanciákat. Mint ahogy hozzáteszem: 2003-ban mi is könnyedén teljesítettük a garanciát, hiszen ebben az évben a 2001. évhez képest több mint 50 százalékkal növeltük a közoktatás normatív finanszírozását.

Szóval, ha van pénz, ha a költségvetésben magas, akkor teljesülnek a garanciák, ha meg nincs, akkor nem teljesülnek. Ennek semmi értelme nincs, képviselő úr - volt, hozzá kell tennem. Felmerült a jogszabály-előkészítés kapcsán az, hogy ne ezt tegyük, csak egyszerűen helyezzük hatályon kívül a garanciát, és várjunk jobb időkre. Mi azt mondtuk, hogy nem ennek van értelme.

Annak van értelme, ha teljesíthető garanciát építünk be, olyan garanciát, amely a valós költségekhez és a tanulólétszámhoz igazodik, mert azt gondoljuk, hogy ez minden kormány számára minden költségvetési helyzetben teljesíthető helyzetet teremt. Az, hogy a szakmai szervezetek tiltakoznak ez ellen, tökéletesen megértem, ez a dolguk. A szakmai szervezeteket és a politikusokat az különbözteti meg, hogy a szakmai szervezeteknek csak a saját területük iránt van felelősségük, ezért megengedhetik maguknak azt, hogy megfogalmazzák jogos igényeiket, elképzeléseiket, megfogalmazzák azt, hogy több pénzt szeretnének a saját területüknek.

A politikusoknak azonban ennél mélyebb a felelősségük. A politikusoknak felelősségük van az ország egésze iránt, felelősségük van aziránt, hogy egy költségvetést úgy tervezzenek meg, hogy ez lehetőleg egyensúlyban maradjon, biztosítsa az ország fejlődését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet, hogy van még olyan javaslatuk, amelyik valós forrásból többletet teremt az oktatás számára. A költségvetési vita első körében is voltak ilyen javaslatok, amelyeket támogatni fogunk. Ha van ilyen javaslatuk, tegyék meg! Hozzáteszem: az első körben számos olyan javaslat érkezett, ami csak fiktív, nem létező forrásokra alapozott vagy amelyik egyes forrásokat huszonvalahányszorosan tervezett túl. Hozzáteszem: miközben önök most az oktatás költségvetését kérik számon, természetesen a költségvetési vitában meg 40 milliárd forinttal csökkenteni kívánták az oktatás költségvetését.

Szóval, képviselőtársaim, továbbra is azt mondom, hogy egy költségvetési vitát nem elvben kell megvívni, hanem nagyon konkrétan: kiadásokkal és bevételekkel. Erre nyitottak vagyunk.

Végül, képviselőtársaim, engedjék meg azt, hogy egy fontos körülményre felhívjam a figyelmet, és emiatt kérjem önöktől azt, hogy a kormány által támogatott módosító indítványok elfogadása után a törvénytervezet egészét is támogatni szíveskedjenek. Ugyanis gyakori kifogás a közoktatás területén az, hogy a gyakori jogszabályi változások megnehezítik az iskolák helyzetét; a pedagógiai programok újraírására, a szabályzatok újraírására kényszerítik az iskolákat. Ebben a törvényjavaslatban nincs ilyen szabály. Ez a törvényjavaslat nem avatkozik bele az iskolák életébe, nem avatkozik bele a pedagógiai folyamatokba. Ilyen módon nem jelent adminisztrációs többletterhet az iskolák számára.

Képviselőtársaim, mindezt együttesen megfontolva tehát kérem azt, hogy a kormány által támogatott módosító indítványokat támogatni szíveskedjenek, a törvényjavaslat egészét pedig a végszavazásnál támogassák majd.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 361 2005.11.21. 1:50  358-386

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány a beterjesztett törvényjavaslatot támogatja. Támogatja egyrészt azért, mert a jelenleg hatályban lévő és az Országgyűlés szándékait tükröző közoktatási törvényszöveget pontosítja, egyértelműbbé teszi, könnyebbé teszi az alkalmazását, ugyanakkor ha a képviselő úrnak, és amint hallom a hírekből a bizottsági ülésről, más képviselő uraknak is aggályaik vannak azzal kapcsolatban, hogy alkotmányossági szempontból a tavalyi költségvetési törvény keretében történő módosítás megfelelt-e a formai szabályoknak, akkor pedig nagyobb biztonságot jelent az iskolák számára, hiszen most mód van arra, hogy egy vitathatatlan jogi szabályozás szülessen, minden képviselő úr javaslatokat tegyen, megvitassuk ezeket a javaslatokat, és olyan megnyugtató megoldás szülessen az iskolák számára, ahol nem kell félniük attól, hogy valamilyen ellenzéki kezdeményezésre esetleg az Alkotmánybíróság olyan paragrafusokat semmisít meg, amelyek az iskolák működésében lényegesek.

Ezért azt kérem a patkó mindkét oldalán ülő képviselőktől, tegyék félre a presztízsszempontokat, tegyék félre azokat a meggondolásokat, amelyek már megjelentek, és amelyek arra irányulnak, hogy próbáljunk még egy pontot elérni a kormány rovására. Mi is ezt tesszük, mi is félretesszük a presztízsszempontokat, nem mondjuk azt, hogy minek ez az egész, hiszen van erre egy jó szabályozás. Ha mi félretesszük ezeket a szempontokat, ezt kérjük az Országgyűléstől is.

Kérem képviselőtársaimat, hogy érdemben vitassák meg a javaslatokat, és ha ez mindkét oldalt megnyugtatja, akkor egy ilyen külön törvényhozási eljárás keretében is szülessen végleges megoldás. Véleményem szerint ez kiszámítható, biztos megoldás az iskolák számára is.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 369 2005.11.21. 2:13  358-386

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Ehhez képest, hogy képviselő úr nem kíván részt venni, most éppen részt vett ebben a vitában. De a dolog lényegére visszatérve, és nem az obstrukció szó jelentéséről kívánnék vitát folytatni, tisztelt… (Dr. Bagó Zoltán: Az a dolga!) Csak azt mondta, hogy nem akar részt venni a vitában, ezért próbáltam tisztázni, hogy akkor hogyan alakul ki ez a dolog.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az obstrukció azt jelentené, ha valaki meg kívánná akasztani a Ház munkáját. Ahogy látom, a Ház munkája nem akadt meg ettől a törvényjavaslattól, így obstrukcióra utaló jelet nem látok. (Dr. Bagó Zoltán: Tömegek dolgoznak!)

Azonban, hogy a dolog lényegére térjek vissza: tisztelt képviselőtársaim, két lehetőség van. Dávid Ibolya képviselő asszonynak vagy igazságügy-miniszter korában volt igaza, és mód van arra, hogy a költségvetéssel lazán összefüggő jogszabályi helyeket is módosítani lehessen egy költségvetési törvényben, ez ugyanis a parlamentnek viszonylag hosszú ideje gyakorlata. Ebben az esetben semmilyen baj nem történik, ha az Országgyűlés elfogadja ezt a törvényjavaslatot. Még egyszer mondom, Pánczél képviselő úrnak érdemes összehasonlítani a két javaslatot, talán nem kellő óvatossággal járt el: van a törvényjavaslatnak minden paragrafusában módosítás. Azonban, még egyszer mondom, mivel valóban tartalmilag kevés változás van, akkor semmi baj nem történik.

Ha viszont véletlenül Dávid Ibolya képviselő asszonynak most lenne igaza, és az a gyakorlat, amit, még egyszer mondom, az Országgyűlés régóta követ, hogy összepakolja a költségvetési törvénybe az éppen aktuális törvényeknek a költségvetéshez lazán kapcsolódó módosításait is, akkor viszont a közoktatás érdeke az, hogy megnyugtató helyzet legyen. Én örülök annak, hogy Tatai képviselő úr ilyen lelkiismeretes, nem akarja bizonytalanságban hagyni az oktatás szereplőit, nem akarja kitenni egy, az Országgyűlés formai működésével kapcsolatos alkotmánybírósági kérdésnek a közoktatás számos fontos intézményét. Én azt gondolom, még egyszer mondom, presztízsszempontokat félretéve érdemes lenne támogatni ezt a javaslatot.

Képviselőtársaim figyelmét arra fölhívnám csak a pontosság kedvéért: a közoktatási törvénynek egyetlen paragrafusát sem semmisítette meg ebben a ciklusban az Alkotmánybíróság. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 389 2005.11.21. 2:10  386-389

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A Gazdasági Minisztériummal történt konzultáció alapján arról tudom tájékoztatni, hogy a 2102-es jelű összekötő út Budapest és Fót közötti szakaszának forgalma az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett. Ennek a legfontosabb oka - ahogy képviselő úr is említette - az, hogy Fót, Mogyoród, valamint Veresegyház és a térségben lévő további települések kedvelt célterületei a Budapestről kiköltözőknek. A szuburbanizáció nem csupán az említett települések lakónépességének ugrásszerű növekedését eredményezte, de a kereskedelem is követni látszik a folyamatot. A Fót legfontosabb közúti kapcsolatát jelentő 2102-es jelű összekötő útról közelíthető meg a fóti vállalkozási övezet, amely fővárosi szinten is jelentős kereskedelmi központtá fejlődött az elmúlt évek során.

Az M3-as autópálya melletti települések közlekedési problémáinak megoldása érdekében megkezdődött az úthálózat bővítésének előkészítése. A Magyar Közút Kht. Pest Megyei Területi Igazgatósága rendelkezik a 2104-es jelű Vác-Gödöllő összekötő út Gödöllő-Szada-Veresegyház elkerülő szakaszának tanulmánytervével. Ez az útszakasz a Gödöllő nyugati elkerülő út, valamint az M31-es autópálya beruházásaihoz igazítva közvetlen autópálya-kapcsolatot biztosít majd Veresegyház és az M3-as út között, csökkentve a Fót környéki úthálózat terheltségét.

Az igazgatóság rendelkezik továbbá a 2101-es jelű összekötő út Mogyoródot elkerülő szakaszának tanulmánytervével is. Az elkerülő út meglévő Fót és Mogyoród közötti szakaszán a 7+730 kilométerszelvényből indul ki, és az M3-as autópályát keresztezve Mogyoródot délről kerüli meg. Az elképzelésekben szerepel a mogyoródi elkerülő út folytatásában Fót elkerülése is, azonban erre tervek jelenleg nem állnak rendelkezésre. Az elkerülő út megvalósítása szakmailag a településtől délre és nem északra indokolt, tekintettel a jelenlegi és a jövőbeli közúthálózat szerkezetére. A fóti elkerülő út megépítése a 2007 és 2013 közötti uniós pénzügyi ciklus második felében látszik reális célkitűzésnek.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
272 226 2005.11.28. 2:08  215-260

ARATÓ GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Pettkó András képviselő úr, amikor itt nagy lelkesen olvasta fel különböző szervezetek tiltakozó leveleit, akkor valóban abba a helyzetbe került, hogy nem lehetett birtokában még azoknak az információknak, hogy azóta milyen tárgyalások zajlottak.

Engedje meg, hogy én a HÖOK-kal kapcsolatban felvetett problémáira utaljak, itt lényegében három elemet emelt ki. Az első arra vonatkozik - és ebben nincs egyetértés, ezt bizottsági ülésen is elmondtam -  semmilyen tilalma nincs annak, hogy hallgatók részt vegyenek az intézmény irányításában, a szenátusban korlátlanul részt vehetnek a hallgatók is, sőt garantált képviseletük van.

Abban sincs semmilyen korlátozás, hogy a hallgatók a gazdasági tanács munkájában részt vehessenek. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság ítéletéből is következő módon van egyfajta minőségi követelmény, tudniillik az, hogy aki egy ilyen szakmai testületben részt vesz, annak legyen felsőfokú végzettsége. És ne gondolják azt, hogy ezzel ki vannak zárva a hallgatók, hiszen a kétciklusú képzésben a már bachelorképzésen részt vett hallgatók beleférnek ebbe a kategóriába, a másoddiplomás hallgatók és számos más hallgatói csoport, akiknek van már egyébként felsőfokú végzettsége, képviselheti a hallgatókat ebben az intézményben. Kaptak egy erős jogosítványt a hallgatók, azt, hogy a hallgatói önkormányzat jelölheti a gazdasági tanács egyik tagját.

A másik két kérdésben azóta egyeztettünk. Egyrészt elfogadták a hallgatói képviselők is azt, hogy a törvény szövege, illetve a módosítás szövege garantálja számukra azt a fajta jogosítványt, amelyik ahhoz szükséges, hogy a már megkezdett feltételek alapján fejezzék be a tanulmányaikat. Másrészt pedig belátták azt, amit a képviselő úrnak is a figyelmébe ajánlok, hogy egy ilyen záróvita keretében csak azokat a paragrafusokat lehet módosítani, amelyekkel kapcsolatban alkotmányos kifogás merült fel.

Ezt a gondot egyébként a minisztérium vezetői a hallgatóknak jelezték, tehát azt, hogy a hallgatói önkormányzat jogállása nem megnyugtatóan rendezett, azonban maguk a hallgatói szervezetek voltak azok, amelyek nem kérték a módosítást korábban. Most úgy látszik, hogy belátták. Én azt gondolom, hogy ezt a törvény hatálybalépése után rövidesen orvosolni kell, ebben mi biztosan partnerek leszünk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
272 230 2005.11.28. 2:01  215-260

ARATÓ GERGELY (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen mindenfajta észrevételt érdemes megfontolni és meggondolni, azonban mégis engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét egy tényre, tudniillik arra, hogy a bolognai rendszert ez a törvényjavaslat egyáltalán nem érinti. Talán fel kell hívnom a képviselő úr figyelmét is arra, hogy az Alkotmánybíróság a törvény egészét vizsgálta, ám a bolognai rendszerrel kapcsolatban kifogást sem Mádl elnök úr, sem az Alkotmánybíróság nem fogalmazott meg.

Ami a 35 százalékos arányt illeti, és nyilván ez egy komoly kérdés és komoly dilemma, ez az arány azonban nem kisebb, mint ma az egyetemi képzésben részt vevő hallgatók aránya a felsőoktatásban.

Hozzá kell tennem, hogy ezek a szabályok, még egyszer mondom, nem változtak, mint amit a képviselő úr mindig számon kér rajtunk, hogy a mesterképzéssel mi lesz. Ennek a szabályai is benne vannak a már elfogadott és most a záróvitában módosított törvényben; egyébként benne vannak a hatályos törvényben is, képviselő úr, a 33. § környékén. Én tényleg ajánlom azt, hogy érdemes szétnézni.

Bizonyára a képviselő úr, aki egyetemi ember egyébként, tudja azt is, hogy az ezzel foglalkozó részletes rendelet kidolgozása is lényegében befejezés előtt áll, a felsőoktatási szervezetekkel folyamatosan egyeztetjük ezt a rendelettervezetet. Tehát nincs itt ugrás a sötétbe, jól látható, áttekinthető mindenki számára, hogy mi fog történni.

A képviselő úr az előző hozzászólásába is beleszőtte a “változásö szót. Gondolom, ez most a pártfeladat, mert ezt hirdetik ilyen marha nagy óriásplakátokon is, amik persze nem a nyugdíjasok pénzéből vannak. Szóval ezért aztán a képviselő úr szóba hozta azt, hogy változásra van szükség - ebben egyébként egyetértünk, például a felsőoktatásban változásra van szükség. Ez a törvény ennek a változásnak a kereteit teremti meg.

Én kérem az önök támogatását ahhoz, hogy ez a változás végbemehessen. Ne csak beszéljenek róla, hanem ha egyszer végre megtörténik, akkor támogassák is!

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
276 68 2005.12.05. 2:36  65-71

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Talán először érdemes megemlítenünk azt a fontos tényt, hogy ebben az évben a Szakképzési Alap regionális pályázatain ötmilliárd forintos pályázati keretből a hét régióban 1050 program kapott támogatást, 1050 iskolában, egyéb helyen kaptak a gyerekek lehetőséget arra, hogy a szakképzés fejlesztésével jobb képzést kapjanak, és ezen keresztül jobb munkaerő-piaci esélyeket.

Amikor meghirdettük a pályázatot, akkor minden pályázó számára világos volt az, hogy ez a pályázat az európai gyakorlatnak megfelelően utófinanszírozású, tehát az elszámolás lezárulta után van mód arra, hogy az intézmények hozzájuthassanak a megnyert pályázati összegekhez. Ugyanakkor, miután a minisztériumban is ismerjük a szakképző intézmények bizony gyakran nem jó likviditási helyzetét, ezért mód volt arra, hogy a nyertes pályázók a pályázatukban előleget is kérjenek, az összes megnyert összeg 75 százalékáig volt módjuk arra, hogy a szerződés megkötésével egy időben hozzájussanak a pályázati összeg háromnegyedéhez.

Sajnálatos módon pont az ön által is említett közép-dunántúli régióban volt a legalacsonyabb azoknak a pályázóknak az aránya, akik igénybe vették ezt a lehetőséget. Ebben biztosan van a minisztériumnak is hibája, a következő évben törekednünk kell arra, hogy jobb tájékoztatást adjunk erről a lehetőségről, hogy az intézmények élni tudjanak vele.

Az elszámolások leadási határideje szeptember 20-án - tehát az ön állításaival ellentétben nem háromnegyed éve és nem hat hónapja - zárult le. Azóta folyik az elszámolások ellenőrzése, illetve a pénzek kifizetése.

Abban azonban a képviselő úrnak igaza van, hogy ezt a folyamatot megakasztotta az az Országgyűlés által a tavalyi évi költségvetési törvényben elfogadott rendelkezés, amely szerint a költségvetés minden intézménye - többek között a Szakképzési Alap is - köteles ugyanannyi maradványt átvinni a következő évre, mint amennyit ebben az évben képzett.

Ön is tudja, hogy ennek a rendelkezésnek az az oka, hogy a költségvetés hiányának kordában tartását, a költségvetés kiszámítható tervezését lehetővé tegyük, amelyik, ha jól értem, közös célunk, a parlament minden oldala támogatja.

Tisztelt Képviselő Úr! Tehát az ön kérdésére azt tudom válaszolni, hogy az elszámolások lezárulta után, legkésőbb a következő év legelején minden pályázó hozzájuthat az általa megnyert pénzhez.

Tisztelettel köszönöm, hogy meghallgatta a válaszomat. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
276 74 2005.12.05. 3:08  71-77

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön bevezető állítását azzal a módosítással tudom csak elfogadni, hogy nincs az oktatásügynek olyan területe, ahol a Fidesz ne próbálna meg botrányt kavarni. (Moraj a Fidesz soraiban.) Azonban ez alkalommal rossz helyen kereskednek, hiszen a képviselő úr által említett jogszabály az Országgyűlés által elfogadott 2005. évi CVI. törvényen alapul. Ez a törvény felhatalmazza a kormányt arra, hogy megalkossa a többciklusú képzésről, tehát a bolognai folyamatról szóló kormányrendeletet, ennek előkészítése zajlik.

A kormányrendelet a Magyar Akkreditációs Bizottsággal történt megegyezés, a szakmai szervezetek támogatása alapján tartalmazza az akkreditált bolognai alapszakokat. A felsőoktatási intézmények, amikor ezeket a bolognai alapszakokat akkreditáltatták, akkor megnevezték azt is, hogy milyen mesterszakokat, milyen továbblépési lehetőségeket képzelnek el, éppen annak érdekében, hogy a hallgatók, a felvételiző diákok számára a lehető legjobb, legszélesebb tájékoztatást tudjuk adni, hogy a diákok tudhassák, ahogy egyébként az ön képviselőtársa a hét végén követelte, hogy amikor beiratkoznak egy bolognai alapszakra, akkor milyen mesterszakon folytathatják majd a tanulmányaikat. Kétségkívül a felsőoktatási intézmények szívük szerint már előrébb járnának. Az ő törekvéseikben szerepelt az, hogy a mesterszakok akkreditálása is megkezdődjön, azonban pontosan a Magyar Akkreditációs Bizottság volt az, amely késleltette ezeknek a szakoknak az akkreditálását.

Tisztelt Képviselő Úr! Tehát ezek alapján az indokok alapján gyűjtöttük össze a rendelettervezet második mellékletében azokat a mesterszakokat, amelyekre indítási szándékot jelentettek be a felsőoktatási intézmények, annak érdekében, hogy a diákok tájékozódhassanak, tudhassák, hogy az alapszakokról milyen mesterszakokra mehetnek tovább.

Összefoglalóan tehát azt tudom elmondani, képviselő úr, hogy a továbbiakban is az a szándékunk, hogy a hallgatók a felsőoktatási intézmények szándékai és döntései alapján a lehető legszélesebb körű tájékoztatást kaphassák meg ahhoz, hogy a felvételi döntéseiket meg tudják hozni. Hadd használjam fel az alkalmat, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy a felvi.hu honlapon már elérhetőek az induló alapszakok és mesterszakok, illetve ezek tervezett folytatása is.

Képviselő Úr! Azt szeretném öntől kérni, hogy támogassák a kormányzat szándékait abban, hogy a hallgatók a lehető legtöbb információt kaphassák meg; támogassák a kormányzatot abban, hogy a felsőoktatási intézmények döntései, tervezett szakindításai alapján a mesterszakokról is a lehető legszélesebb tájékoztatást nyújthassuk.

Végezetül, képviselő úr, hadd kérjem meg önt arra is, hogy képviselőtársával ellentétben, a viszontválasz lehetőségét ne használja fel arra, hogy igaztalan, valótlan, személyeskedő megjegyzéseket tesz. (Felzúdulás a Fidesz soraiban.)

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 444 2005.12.06. 1:44  13-491

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretném elmondani, hogy azokat a módosító indítványokat, ha a forrásuk megfelelő, a kormány várhatóan támogatni fogja, amelyek az irányító testületeknél felszabaduló összegeket kívánják olyan fontos célokra fordítani, mint a mérési, értékelési rendszer megerősítése annak érdekében, hogy világos képe legyen a szülőknek és a fenntartóknak arról, hogy az iskolákban milyen a valós teljesítmény, az iskolák maguk is tudják fejleszteni ezenkívül a munkájukat; vagy amilyen, erről most nem esett szó, de szintén fontosnak tartjuk, hogy a határon túli magyarok oktatásának támogatására nagyobb összegek álljanak rendelkezésre; vagy éppen azok a felsőoktatási beruházások, amiket Kis Zoltán képviselő úr említett, említhetném még ezen kívül a gyöngyösi építkezéseket is. Azt is el kell mondanom, hogy Kis képviselő úron kívül Gedei képviselő úr is ilyen értelmű módosító indítványokat adott be Jászberény tekintetében. Ezek mindenképpen fontos javaslatok.

Ugyanakkor Babák képviselő úr hozzászólását nem teljesen értem, mert eltekintve attól, hogy nem ahhoz a fejezethez szólt, amiről most a költségvetési vita folyik, folyamatosan azt érzékelem az önök felszólalásában, hogy keveslik a közoktatás állami normatív támogatását. Azt szeretném már egyszer meghallgatni, hogy amikor ez a támogatás 50 százalékkal alacsonyabb volt, akkor önök ezt miért nem kevesellték, akkor miért volt elég ez a támogatás. Azt pedig vissza kell utasítanom, hogy önök az önkormányzatok forráshiányát folyamatosan oda vezetik vissza, hogy a pedagógusok bérét megemelte ez a kormány.

Szerintem az nagyon helytelen, hogy a pedagógusok megérdemelt béremelésével kívánják önök az önkormányzatok nehéz helyzetét magyarázni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 456 2005.12.06. 2:55  13-491

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az mindenképpen nagy elismerése a tárca költségvetésének, hogy az ellenzéki hozzászólók nem is érintik ezt a területet, és nem is fogalmaznak meg sem kritikákat, sem javaslatokat a tárca költségvetésével kapcsolatban, de az, amit önök említenek, ez egy nagyon fontos kérdés mindemellett, tehát az önkormányzati közoktatás finanszírozásának kérdése.

Azt javasolom, talán válogassuk szét azt, hogy pontosan miről is beszélünk. Az első kérdés, és ne bántódjon meg, Babák képviselő úr, hogy erre egy kicsit indulatosabban szóltam, ez a béremelés kérdése. Nem kétséges, hogy a közalkalmazotti béremelés, amit egyébként önök is megszavaztak, egy olyan lépés volt, amely feltétlenül szükséges volt ahhoz, hogy a közszféra presztízse ne csökkenjen, egy olyan lépés volt (Babák Mihály: A pénz elmaradt!), amely lehetővé tette azt, hogy az önkormányzatoknál dolgozó közalkalmazottak és az összes közalkalmazott, ha nem is jó körülmények közé, de egy kicsit jobb körülmények közé kerüljön. Azt talán nem kell önöknek elmondani, az oktatásban dolgozó emberek mennyire várták azt, hogy végre jön egy kormányzat, amelyik egy kicsit komolyan veszi az ő munkájukat, és ezt elismeri.

A másik kérdés az önkormányzati közoktatás fenntartásának felelőssége és a finanszírozás kérdése. Nyilván Karsai képviselő úr sem úgy gondolja, hogy úgy kell működtetni egy rendszert, hogy az állam fizessen ki minden költséget, az önkormányzat pedig majd eldönti, hogy ő mit csinál és ezt hogyan csinálja. A felelősséggel, képviselő úr, nemcsak jogok járnak, hanem kötelezettségek is, többek között az a kötelezettség is, hogy a közoktatás fenntartása vegyes finanszírozású, ebben van felelőssége az államnak és van felelőssége természetesen az önkormányzatoknak is. Az önkormányzatoknak is van saját bevétele, átengedett adó, saját beszedésű adó, olyan típusú lehetőségek, egyéb támogatások, amelyeket fölhasználhat a saját céljaira, többek közt az oktatás fejlesztésére, támogatására is. Én nagyon örülök annak, és ebben egyetértek Tatai képviselő úrral is, hogy a magyar önkormányzatok többsége átérzi ezt a felelősségét, és jóval többet költ a közoktatásra, mint amennyi állami támogatást kap. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.)

Azt is el kell azonban mondanom, képviselő úr, és valóban ez a fontos kérdés, amit itt a képviselő úr, ahelyett, hogy a gombot nyomja, bekiabálással közöl velünk, hogy természetesen az önkormányzatok között is vannak különbségek. Az önkormányzatok fizetőképessége is változó, sokfajta tényezőtől függően. Ezért van aztán az, képviselő úr, hogy az önkormányzatok intézményfenntartását az oktatási területen is többfajta eszközzel segítjük, többfajta többletnormatívával. Ha összeszámoljuk az igénybe vehető normatívákat, akkor - mint a képviselő urak is kiszámolták - körülbelül 120 ezer forinttal többet kap egy kistelepülésen társulási formában ellátott iskolában tanuló diák, mint egy más helyen, mondjuk, Budapesten tanuló társa, azért, mert az itteni többletköltségeket és nehezebb helyzetet elismeri ez a költségvetés.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
281 32 2005.12.14. 5:30  15-137

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sisák képviselő úr felszólalása módot ad arra, hogy a gyermekvállalással kapcsolatos egyik nagyon fontos kérdésről, az oktatás kérdéséről és az ehhez járuló állami támogatások, hozzájárulások rendszeréről beszéljünk.

(11.20)

Kezdjük hát azzal, amivel Sisák képviselő úr kezdte, az ingyenes tankönyvellátás kérdésével. Sisák képviselő úr a kormány szemére hányja azt, hogy ez az ingyenes tankönyvellátási rendszer nem terjed ki az összes gyerekre. Valóban, képviselő úr, ezt a rendszert teljes egészében kiépítettük az általános iskola első osztályától a középiskola végéig. Ma minden rászoruló gyerek számára biztosítjuk az ingyenes tankönyvet, a hátrányos helyzetű, a beteg, a fogyatékos gyermekeknek, azoknak a gyermekeknek, akik három- vagy többgyermekes családban élnek, vagy ahol a szülő egyedül neveli a gyereket.

Képviselő úr, ez közel 700 ezer gyermeket jelent, minden második, ma a magyar közoktatásban tanuló gyereket. Lehet erre azt mondani, hogy ez kevés, lehet azt mondani, hogy ennél többet kellett volna elérni, és ha képviselő urak így gondolják, akkor bizonyosan adtak be olyan költségvetési módosító javaslatokat, amelyek növelték volna a rászorultsági kört. Ha képviselő úrék így gondolták volna, akkor nem majd a következő program terhére, ahogy önök szokták mondani, 2002-ben írták volna bele a programjukba az ingyenes tankönyvellátást, hanem elkezdték volna megteremteni ennek a rendszerét.

Mit tettek ehelyett? Önök csináltak egy olyan tankönyv-támogatási rendszert, amely szétkente az erre a célra rendelkezésre álló forrást. Rábízták az iskolákra, hogy döntsék el, kinek adnak, kinek nem adnak, ugyanolyan mértékben támogatták azokat az iskolákat, ahol nagyon sok hátrányos helyzetű gyerek volt, és azokat az iskolákat, ahol szerencsére talán kevesebb hátrányos helyzetű vagy rászoruló gyerek volt, aki a tankönyvtámogatást igénybe tudta vagy szerette volna venni. Mi ehelyett teremtettünk egy olyan rendszert, ahol a rendelkezésre álló forrás jóval több mint a kétszeresére, 3,5 milliárd forintról 8 milliárd forintra növekedett. Teremtettünk egy olyan rendszert, ahol az önök idejével szemben, amikor kizárólag az önkormányzatok egyike-másika, köztük sok szocialista vezetésű önkormányzat, de biztosan fideszes önkormányzatok is kizárólag saját forrásukból, kevés állami támogatással valósítottak meg ingyenes támogatási rendszert, hadd mondjam el, hogy nagyon örültem annak, amikor Kőbányán ehhez megtaláltuk a forrásokat, és az előző ciklusban ezt meg tudtuk teremteni, ma ehhez a kormány biztosít nagyon jelentős forrásokat.

Ugyanakkor abban a kritikában képviselő úrnak igaza van, amikor azt mondja, hogy ez a rendszer még mindig nem elég érzékeny arra, vagy nem volt elég érzékeny arra, hogy oda juttassa a forrásokat, ahol a diákoknak erre leginkább szükségük van. Ezért 2006-ban úgy fogjuk elosztani a tankönyvtámogatásra rendelkezésre álló forrást, hogy valóban oda jusson, ahol sok a rászoruló, hátrányos helyzetű gyerek, hogy azok a települések kapjanak több támogatást, ahol több rászorulóról kell gondoskodni.

Tisztelt képviselő úr felveti azt, és ezt minden alkalommal büszkén mondja, polgármesterként teljes joggal, hogy Pásztón mennyivel többet költenek az állami normatívából például az óvodás gyerekek ellátására. Ehhez gratulálok. Azt gondolom, ez egy fontos cél, különösen, ha az önkormányzat ezt megteheti. De ha képviselő úr az ehhez a ráfordításhoz nyújtott állami támogatást kevesli, akkor vajon mi volt a véleménye, mondjuk, négy évvel ezelőtt, amikor ezek a normatív támogatások 60-70 százalékkal voltak alacsonyabbak, másképp mondom, az akkori összeg 60-70 százalékával növekedtek azóta. Képviselő úr, akkor ezt a jóval kevesebb állami támogatást vajon kevesellette? Vajon tett azért valamit, hogy több legyen ez az állami támogatás?

Azt gondolom, hogy kormányok teljesítményét összehasonlítani vagy akár a jelenlegi helyzetet megvizsgálni fontos és jogos cél. Ebben van tennivalónk. Mindig keresnünk kell azt, hogy hogyan tudjuk jobbá tenni az oktatási rendszert, hogyan tudjuk jobbá tenni az oktatás normatív finanszírozását. A költségvetési vitában is azok a képviselőtársaink, akik nem sajtótájékoztatókat tartottak meg konferenciáztak, hanem a bizottságokban és a plenáris üléseken dolgoztak, módosító indítványokat írtak, jelentős pozíciójavulást tudtak elérni az önkormányzati közoktatás számára a normatívákban és más forrásokban. De lehet azt mondani, hogy kevés, lehet jobb javaslatokat tenni. Sajnos, az eddigi hozzászólásokban kevés elképzelést hallottam arról, hol vannak többletforrások, hol vannak többletlehetőségek.

Szeretnék arról is röviden beszélni, hogy persze az oktatásban a legfontosabb az, hogy mi az a tudás, ismeret, amit a diákok számára tudunk nyújtani. Elkezdtünk egy olyan változtatást a közoktatás rendszerében, a szakképzés, a felsőoktatás rendszerében, amely valóban megalapozza gyermekeink jövőjét, mert használhatóbb, a munkaerőpiacon és a hétköznapi életben jobban hasznosítható tudást ad számukra. Azt kérem, hogy értékeljük méltányosan a kormány teljesítményét, és ha valamivel nem értenek egyet, akkor tegyenek jobb javaslatokat. Ennek van értelme, ezzel haladunk előre.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 118 2005.12.19. 2:13  115-118

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is engedje meg, hogy kifejezzem, fontosnak tartom magam is és a kormány is fontosnak tartja azt a munkát, amit az egyházi közoktatási intézmények végeznek, s mivel ismerem, engedje meg, hogy azt is elmondjam, nagyra becsülöm az ön által említett két középiskola munkáját is.

Szerencsére az ön által megfogalmazott felvetés - amely szerint a törvényből kikerülne az a szabály, amelyik az egyházi intézményekben dolgozó pedagóguskollégák bérezésére vonatkozik - nem állja meg a helyét, tudniillik a hatályos közoktatási törvény 122. §-ának szövege szerint “a nem állami szerv, illetve a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben munkaviszony keretében alkalmazott pedagógusok esetében a pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénélö. Hozzá kell tennem, hogy ez a rendelkezés az egyházi fenntartókkal egyeztetve, az ő támogatásukkal maradt bent a törvényben, hiszen ez a rendelkezés többletfeladatot, többletkiadást jelent többek között az egyházi intézményfenntartók számára is, azonban mivel azt gondoljuk, hogy a pedagóguspálya egysége fontos érték, az, hogy a különböző oktatási intézményekben dolgozó pedagógusok hasonló körülmények között dolgozhassanak, fontos, a közoktatás egységét szolgáló szabály, ezért ebben örömmel egyetértettünk velük, és hatályban hagytuk ezt a rendelkezést.

Ami a forrásokat illeti: képviselő úr arra utalt, hogy nem kívánja most lefolytatni a költségvetési vitát. Mégiscsak azt kell önnek jeleznem, hogy a költségvetés tervezetében a hatályos szabályok értelmében a vatikáni megállapodás, illetve a más egyházakkal kötött megállapodások szerint biztosítjuk az egyházak számára a közoktatáshoz kapcsolódó normatívákat, biztosítjuk számukra a kiegészítő normatívát addig a mértékig, ameddig az önkormányzatok többletet költenek a saját iskoláikra, és megoldást keresünk a költségvetés zárószavazása keretében arra is, hogy más normatívák esetében hogyan lehet egyszerűbbé tenni az egyházi intézmények számára a normatív támogatás igénybevételét.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 164 2005.12.19. 3:22  161-167

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kezdjük talán avval a kérdéssel, amelyik a legfontosabb a diákok számára. Ön azt kérdezi, igaz-e az, hogy a diákigazolvány ára 5000, illetve 1300 forint lesz. Erre a kérdésre egyszerűen tudok válaszolni: ez nem igaz, képviselő úr. (Zaj az ellenzék padsoraiban.) Két ok miatt tudom ezt válaszolni. Egyrészt azért, mert nem zárult le a közbeszerzési eljárás, ezért sem önöknek, sem másnak nem áll rendelkezésére olyan adat, amelyik a végleges ajánlati árat tartalmazná, azonban az eddig beérkezett előzetes ajánlatokban sem szerepelnek az ön által említett összegek.

A második ok, ami miatt nem igaz ez az állítás: ma is az a gyakorlat, hogy a diákigazolvány ára nem azonos a diákigazolvány előállítási költségével. A mai térítési díjak sem fedezik a diákigazolvány előállítási költségének egészét, éppen ezért van szükség arra a forrásra, amit ön említett, és amit a parlament a költségvetés keretében biztosít a diákigazolványok többletköltségének finanszírozására, hiszen a kormánynak lesz majd módja arra, hogy amikor lezárul a közbeszerzés, akkor megállapítsa a térítési díjakat, és ezek a térítési díjak a jövőben is jóval alacsonyabbak lesznek, mint amennyi a kártya előállítási költsége.

Képviselő Úr! Tehát nem tudjuk, mennyi lesz a kártya előállítási költsége, ugyanakkor az bizonyos, hogy ennél az előállítási költségnél jóval alacsonyabb lesz az a díj, amit a diákoknak majd fizetniük kell.

Ami a közbeszerzési eljárást érinti, képviselő úr, a következő helyzet állt elő: három ajánlattevő volt a közbeszerzési eljárás során. Ezek közül az egyik ajánlattevő álláspontunk szerint érvénytelen ajánlatot nyújtott be. Ez az ajánlattevő fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, amelyik nemcsak az ő ajánlata érvénytelenségét erősítette meg, hanem egy további pályázó ajánlatát is érvénytelennek minősítette.

Tehát nem a minisztérium állította elő azt a helyzetet, amikor a három ajánlattevőből kettőt kizártak, ez a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése, amit tiszteletben kell tartanunk, hiszen arra nincs módunk, hogy a közbeszerzési eljárást akkor érvénytelennek minősítsük, ha egyébként van érvényes, elfogadható ajánlat.

Ami azt illeti, hogy az ön által nevesített cég indult-e ezen a közbeszerzési eljáráson, erre azt kell válaszolnom, hogy ez a cég az egyik ajánlattevő, a még versenyben lévő cég ajánlatában 10 százalék alatti beszállítóként szerepel.

Végül: a képviselő úr ugyan nem tette fel a kérdést, amit írásban előre leadott, talán azért, mert belátta - ez a másik fontos kérdés -, hogy milyen többletszolgáltatásokat nyújt majd az új diákigazolvány, miért van szükség az új diákigazolványra.

Képviselő Úr! El kell mondanom azt, hogy az informatika fejlődésével olyan új lehetőségek nyíltak meg, amelyek könnyebbé tehetik a diákok életét. Ilyen például az, hogy a kártya segítségével további szolgáltatásokat vehetnek igénybe, elektronikus aláírást tárolhatnak rajta, vagy éppenséggel ez a kártya alkalmas lehet arra, hogy részt vegyen az újonnan kiépülő csipkártyás közlekedési rendszerekben.

Köszönöm szépen, hogy meghallgatta a válaszomat, és kérem annak elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
283 52 2006.01.30. 4:19  49-54

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A demokratikus koalíció kormányának egyik legfontosabb oktatási elkötelezettsége az volt, hogy csökkenti azokat az esélykülönbségeket, amelyek diák és diák között vannak.

Az volt az egyik legfontosabb célunk, hogy minden diák számára esélyt nyújtsunk az oktatásban való részvételre, az oktatáson keresztül való felemelkedésre. Ennek a munkának számos tényezője van. Ezt a célt szolgálják azok a szerkezeti változások, amelyek az oktatásban végbementek. Ezt a célt szolgálja a szakképzés korszerűsítése. Ezt a célt szolgálja az a változás, amit a tananyagban hajtunk végre, hogy minden diák számára jobban tanulható legyen ez a fajta tananyag. Ezt a célt szolgálják a nyelvi előkészítő osztályok. Ezt a célt szolgálja a képességalapú tehetségkibontakoztatás rendszerének megteremtése.

(16.20)

De ahogy a képviselő úr is jól tudja, az oktatásban való részvételnek, az oktatásban való sikeres szereplésnek vannak anyagi feltételei is. Nem minden diák számára egyformán biztosított az az anyagi háttér, amellyel eredményesebben kapcsolódhat be az iskolai munkába, sok család számára nagy terhet, nagy nehézséget jelent a gyerekek taníttatása, iskoláztatása. Arra vállalkoztunk, hogy ezt a rendszert a fejéről a talpára állítjuk, hogy olyan támogatási rendszereket vezetünk be és erősítünk meg, amelyek elsősorban azoknak a diákoknak segítenek, ahol a szülők, a család kevésbé képes terhet vállalni, kevésbé képes segítséget nyújtani.

Itt is több intézkedést említhetek. Ilyen volt a 13. havi családi pótlék, majd az ezt felváltó, iskolakezdést segítő támogatás. Ilyen az Útravaló-program, amelynek keretében 20 ezer tehetséges diák kap az iskolarendszer különböző fokozataiban lehetőséget arra, hogy mentori támogatást és ösztöndíjat kapjon a tanulmányaihoz, a sikeres iskolai szerepléshez. Ilyen az Arany János-program kiterjesztése, kollégiumi programmal való kiegészítése, amely ezt az Orbán-kormány idején kezdeményezett jó programot kiszélesítette és bővítette. És, képviselő úr, ilyenek az ingyenes tankönyvhöz jutást segítő intézkedések is. Ezt a rendszert 2003-ban vezettük be az iskolák alsó tagozatán, majd kiterjesztettük a következő évben a felső tagozatra, 2005-től kezdve pedig az összes közoktatásban tanuló rászoruló diákot érinti ez a rendszer. Ilyen diákok a törvény szerint a tartósan beteg gyermekek, a sajátos nevelési igényű gyerekek, a három- vagy többgyerekes családban élő gyerekek, az egyedülálló szülők által nevelt gyerekek, a nagykorú és saját jogán családi pótlékban részesülő gyerekek, végül a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, új megfogalmazás szerint hátrányos helyzetű gyerekek. Ez a fajta intézkedés ma a közoktatásban tanuló diákoknak közel felét, 680 ezer diákot érint. Ez azt jelenti, hogy ma a közoktatásban minden második gyerek ingyen kapja a tankönyvet.

A tankönyvtámogatás összege ennek következtében 3 milliárd forintról - ez volt a 2002-es tervezett adat - 8 milliárd forintra növekedett. Ez összességében azt jelenti, hogy az összes tankönyvre költött forrásnak több mint felét az állam biztosítja.

Lehet kritizálni, lehet kevesellni, lehet azt mondani, hogy az önkormányzatoknak túl nagy terhet jelent ez a rendszer; ezért változtattuk meg idén az elosztás rendszerét úgy, hogy azok az önkormányzatok, amelyek több rászoruló diákról gondoskodnak, ők magasabb támogatást kapjanak. Lehet azt mondani, hogy a 680 ezer diák kevés, de én azt gondolom, hogy teljesítményt teljesítménnyel érdemes mérni, és ez az ország büszke lehet arra, hogy többet tud adni azoknak a diákoknak, akiknek segítségre, támogatásra van szükségük az iskolai tanulmányaikhoz.

Köszönöm szépen, és kérem válaszom elfogadását. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
283 82 2006.01.30. 4:17  79-85

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Komoly dolgokról csak komolyan érdemes beszélni. Ezért engedje meg, hogy egy oktatásban járatos, volt oktatási minisztertől idézzek, aki 2004. november 3-án a következőt mondta a parlamentben: "Megvan az értelmes határa, hogy meddig lehet, meddig kell, meddig szabad egy kisiskolában, egy kistelepülési iskolában nevelni a gyerekeket. Mert egy idő után, és ez a határ valahol a felső tagozatnál keresendő, már komolyan visszaüt, ha nincs elegendő szaktanár, nincs nyelvtanár, nincs számítógép, nincs internetes kapcsolat. Statisztikák is mutatnak erre. Azok a gyerekek, akik a felső tagozatot 50 fő alatti iskolában végzik, szinte alig jutnak be az egyetemre vagy főiskolára - statisztikailag szinte a véletlen kategóriájába tartozik. A másik oldalon is vannak azonban megfontolandó szempontok, és ezek így hangzanak: a gyerek szempontjából nem a műszaki felszereltség a legfontosabb, illetve nem minden életkorban ez a legfontosabb. A kérdés az, hogyan lehet megtalálni azt a keskeny ösvényt, azt a választóvonalat, ahol ez a két érdek harmonizálhat. Én úgy gondolom, hogy valahol az alsó és felső tagozat határán, a 4. és 6. osztály környékén van ez a pont. Ezért a mi álláspontunk az, hogy minden pénzügyi támogatást meg kell adni, nem pénzelvonással büntetni, hanem pozitív támogatást kell adni az alsó tagozat megtartására, az óvoda megtartására. És a felső tagozatnál, ahol a szaktanári ellátottság, az infrastrukturális háttér biztosítása a gyerek jövője szempontjából valóban kulcskérdés, ott pedig a társulásokat kell preferálni." Tisztelt Képviselő Úr! Ezt Pokorni Zoltán, az ön párttársa mondta itt, a parlamentben.

Azért hoztam ide ezt az idézetet, mert neki talán elhiszi azt, hogy a kistelepülési iskolák kérdése egy bonyolult szakmai kérdés, ahol gondosan kell egyensúlyozni, gondosan kell megtalálni a gyerekek érdekét leginkább szolgáló szervezési és finanszírozási megoldást. Mi most erre törekszünk. Azt a modellt, ahol a társulásokat támogatjuk, és a társulásokon keresztül támogatjuk azt, hogy minél több helyen maradjon helyben az alsó tagozat és az óvoda, mi ezt ilyen modellnek tartjuk. Ez biztosítja azt, hogy az óvoda és az alsó tagozat megőrizhető legyen a lehető legtöbb helyen, ahogy önök is szeretnék és önök is támogatják, de a lehető legjobb szakmai felkészülés, legjobb esély járuljon ehhez a gyerekek számára.

Ezt a modellt a 2006-os költségvetési törvény gyerekenként több mint 150 ezer forinttal támogatja. Ez azt jelenti, hogy az ilyen iskolatípusban, ilyen modellben tanuló gyerekek jelentős többletet, majdnem kétszeres többletet kapnak a többi iskolába járó társukhoz képest.

A második kérdés, amit ön is említett - és valóban, ez egy fontos kérdés -, hogy ezeknek az iskoláknak felújításra, támogatásra, modernizálásra van szükségük. Ennek érdekében PHARE-pénzből, regionális pénzből, címzett és céltámogatásból, a "XXI. század iskolája" program keretében több száz falusi, kistelepülési iskola modernizálására került sor az elmúlt négy évben, de a képviselő úrnak igaza van, többre van szükség. Az európai II. nemzeti fejlesztési tervből, az a szándékunk, hogy minden iskola számára biztosítsunk ilyen forrásokat.

A képviselő úr összekeverte a szegény gyerekek és a kistelepüléseken élő gyerekek kérdését. Ez a kettő nem azonos egymással. Mint egy mai korábbi interpellációs válaszomban a képviselő úr számára talán világosan el tudtam mondani, számos forrás van arra, hogy ezeket a gyerekeket segítsük az ingyenes tankönyvtől a családi pótlékon keresztül az ingyenes étkeztetésig, az Útravaló-programig és az Arany János kollégiumi programig.

Ezt azért is érdemes talán megemlítenem, mert a képviselő úr valószínűleg félreérti a kormányzati szándékot. Épp a Fidesz-kormány volt az, amelyik kollégiumi lehetőségeket biztosított a diákok számára az Arany János-programban. Ezt mi helyeseljük, sőt kibővítettük. A miniszterelnök úr is az ilyen lehetőségekről, az ilyen programokról beszélt.

Tehát, képviselő úr, az ön kérdésére az a válaszom, hogy nem jól értette, félreértette a kormány szándékait. Örülök, hogyha tanulmányozza a miniszterelnök úr beszédeit; később majd eljuthatunk oda is, hogy meg is értse őket.

Köszönöm szépen. (Derültség és taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Szerényebben!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
284 334 2006.01.31. 2:15  331-351

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jánosi György elnök úr részletesen indokolta azokat a körülményeket, amelyek az új törvényjavaslat módosításához vezetnek. Azt gondolom, ezek méltányolandó körülmények; olyan típusú, újonnan felmerült problémákról van szó, amelyek a törvény eredeti szövegének elfogadásakor tavaly tavasszal nem álltak még rendelkezésre, nem voltak ismertek, ilyen módon nem voltak beépíthetőek a törvényjavaslatba. Ezek közül valóban a legfontosabb a hallgatói önkormányzatok helyzetével kapcsolatban kialakult bizonytalan helyzet, amely a magyar felsőoktatás egyik nagy tekintélyű és sikeres intézményének a működését veszélyezteti.

Ugyan az új felsőoktatási törvény hatálybalépése március 1-je, és általában nem szerencsés ilyen szakaszban módosítani egy törvényt, azonban talán képviselőtársaim is emlékeznek, hogy tavaly decemberben, amikor az Alkotmánybíróság határozata nyomán módosítást fogadtunk el a felsőoktatási törvénynél, akkor természetesen a Házszabály szerint ezek a módosítások csak az Alkotmánybíróság ítéletében érintett pontokat záróvita keretében érinthették. Éppen ezért ezeket az ügyeket nem volt módja elrendezni az Országgyűlésnek, bár ezek egy része ismert volt.

Összességében azt tudom mondani, hogy ez a törvényjavaslat, a módosítás alkalmas arra, hogy a felsőoktatási törvényben rendezze a hallgatói önkormányzat helyzetét, és néhány vitatott vagy bizonytalan kérdést szintén rendezzen, és könnyítse a felsőoktatás helyzetét, a felsőoktatási intézmények működését.

Azt is el kell mondanom az Országgyűlésben, hogy folyik a felsőoktatási törvény végrehajtási rendeleteinek kidolgozása, múlt héten a főigazgatói konferencia, ezen a héten, a mai napon a rektori konferencia tárgyalta meg ezeket. Lezárult az akkreditációs folyamat, az alapszakok esetében megjelent a felvételi tájékoztató.

Összességében azt tudom mondani, hogy a magyar felsőoktatás készen áll arra, hogy március 1-jén, az új törvény életbe léptével elinduljon egy sikeresebb és a gyerekek számára több esélyt, több lehetőséget teremtő magyar felsőoktatás.

Köszönöm szépen, és miután ehhez hozzájárul, ezért a kormány támogatja ezt a törvényjavaslatot. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
284 340 2006.01.31. 1:11  331-351

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt mindenesetre örömmel hallottam, hogy képviselő úr hozzászólása szerint az MDF fontosabbnak gondolja a hallgatói önkormányzatok érdekét, mint a politikai haszonszerzést, de mégiscsak kénytelen vagyok egy állítására reagálni, mert sajnálatos módon ez téves.

A hallgatói önkormányzatok folyamatosan részt vettek a törvény előkészítésében, és a HÖOK jogállásával kapcsolatos igényüket, azt a fajta problémát, amit ma orvosolni akarunk, csak a tavaly őszi, novemberi egyeztetések során jelezték, amikor azonban már nem lehetett a törvényjavaslat szövegéhez ebben a tekintetben hozzányúlni. Azt javaslom a képviselő úrnak, hogy a sajtóban, a HÖOK közleményeiben nézzen utána ennek a kérdésnek; azt hiszem, hogy merő jó szándékból, de ebben a kérdésben téved képviselő úr. A HÖOK javaslatait mindenütt, ahol erre alkotmányos lehetőség volt, több körben, több alkalommal a tárca beépítette a törvényjavaslatba, és biztos vagyok benne, hogy az újonnan felmerült körülmény a HÖOK jogi helyzetével kapcsolatban, ha ezt is rendezzük, akkor megnyugtatóan rendeződik a hallgatók joga, mind a kollektív, mind az egyéni jogaik.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
285 138 2006.02.06. 2:11  135-142

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr azt kérdezi, hogy föladtuk-e azt a célt, amit a ciklus elején kitűztünk, a 10 ezer új kollégiumi férőhely felépítését, és további 10 ezer kollégiumi férőhely felújítását. Képviselő úr, azt kell mondanom, hogy nem adtuk föl ezt a célt, sőt eszközöket találtunk arra, hogy további kollégiumi férőhelyeket tudjunk építeni, és további kollégiumi férőhelyeket tudjunk felújítani.

A viszonylag rövid idő nem teszi lehetővé azt, hogy részletesen ismertessem az összes számot, de néhányat mégiscsak kénytelen vagyok elmondani. Az a szándékunk, hogy a 2002-2006-os ciklusban összességében több mint 8 ezer újonnan épített kollégiumi férőhelyet adjunk át; 3400 férőhely állami beruházással, illetve egyetemi beruházással épül, 3200 férőhely pedig 12 milliárd forint költséggel PPP-beruházás keretében. További kollégiumi férőhelyek előkészítése kezdődik el, további 5 ezer férőhely lesz, amely PPP-beruházásban a következő év végéig épülhet meg.

A felújítás területén hasonlóan ambiciózus a programunk. Az a szándékunk, hogy a kollégiumfelújítási program keretében legalább 17 ezer kollégiumi férőhely felújítására kerüljön sor. Ezek közül már átadtunk több mint ezer férőhelyet, még ebben az évben befejeződik 7600 férőhely építése, és elkezdődik a fennmaradó kollégiumi férőhelyek építése. Ezeknek egy része nem fejeződik be 2007-ben, hiszen itt gyakran arra is szükség van, hogy ütemezetten végezzék a munkát, hiszen a kollégistáknak valahol lakniuk kell.

(17.00)

Még egy tényt érdemes kiemelni - ezt is fontos megemlíteni -, hiszen az is kérdés, hogy miből fizetik a hallgatók a kollégiumi díjakat. Nos, az állami támogatás összege havonta 3 ezer forintról 11 ezer forintra növekedett.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
285 142 2006.02.06. 1:09  135-142

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen képviselő úr tanácsát. Valóban szükség van arra, hogy javítsunk a kommunikációs munkán, hiszen annyi helyen és annyi formában épülnek a kollégiumok, hogy azok számbavétele bizony gyakran még a közvéleménynek is gondot okoz. De a legfontosabb talán az, hogy a hallgatók tudják, hogy épülnek ezek a kollégiumok. Debrecenben 930, Nyíregyházán 426, Kaposváron 350, Győrben 510, Szegeden 150, Veszprémben 800, Miskolcon 605, Gyöngyösön 436 kollégiumi férőhely létesült, hogy csak a legutóbbi időben átadott kollégiumokat említsem.

Szóval, a fontos az, hogy azok a hallgatók, akik európai körülmények közé kerülnek a XXI. század magyar felsőoktatásában, akik méltó környezethez jutnak állami támogatással, az általam említett magasabb állami finanszírozással és kollégiumi normatívával, ezek a hallgatók tudják azt, hogy az a nagyon komoly beruházás, ami ma a magyar felsőoktatásban végbemegy, szolgálja az ő érdekeiket, szolgálja a felsőoktatás érdekeit, és reményeink szerint hosszú távon szolgálja az egész ország érdekeit.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 118 2006.02.13. 2:04  115-122

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! (Folyamatos zaj.) Természetesen a kormányzat számára a közoktatás nagyon fontos, és bizony fontos a fiskális egyensúly is, hiszen az ország gazdasága sem alapulhat máson, mint egy háztartás: a bevételek és a kiadások egyensúlyán. Ezért van aztán az, képviselő úr, hogy az Országgyűlés minden évben a költségvetési törvény keretei között dönt arról, hogy milyen célokra milyen forrásokat biztosít, dönt arról, hogy hogyan hozza egyensúlyba egymással a bevételeket és a kiadásokat.

A költségvetési törvényben van módja az ön által idézett törvényhely szerint is meghatároznia az Országgyűlésnek azt, hogy az egyes célokra milyen forrásokat tud biztosítani. A képviselő úr is részese volt annak a költségvetési vitának, amelynek keretében kormánypárti képviselők indítványára több mint 10 milliárd forinttal tudtuk megemelni a költségvetési vita folyamán is a közoktatás céljaira szolgáló normatív forrásokat.

Ennek a vitának a kapcsán azonban természetesen döntenie kellett az Országgyűlésnek arról, hogy a sok fontos cél közül, a sok lényeges cél közül melyek azok, amelyekre több jut, és melyek azok, amelyekre kevesebb jut, vagy amelyekre nem jut. Ezért az Országgyűlés - véleményem szerint helyesen - azt a döntést hozta, hogy azokat az alapvető bérhordozó normatívákat emelte meg a költségvetési vita folyamán, amelyek az általános iskolai oktatást, az óvodai oktatást, a középiskolai oktatást, a kollégiumokat, a művészetoktatást - és még sorolhatnám -, azokat az alapvető oktatási területeket szolgálják, ahol bizony a béremelés, az energiaár-emelés, a működési költségek valóban többletkiadásokat jelentenek. Hozzá kell tennem, hogy más oldalról természetesen a fenntartók számára az áfacsökkentésből és az egészségügyi hozzájárulás csökkentéséből származó hatások viszont többletbevételt, többletlehetőséget jelentenek.

Köszönöm szépen. Ha szükséges, majd folytatom. (Taps az MSZP-s képviselők soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 122 2006.02.13. 1:07  115-122

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ha valaki a parlamentben valótlansággal vádolja a másikat, akkor azt nem árt, ha tudja bizonyítani. (Sisák Imre János: Így van!) Ez önnek sajnos nem sikerült, hiszen ahogy elmondta a normatívákat, ön is azt bizonyította, hogy a normatívák nem csökkentek (Sisák Imre János: Dehogynem!), hiszen egyetlen példát tudott említeni, azonban a bejárónormatívánál bizonyára megfeledkezett a kistérségek bejáró tanulóinak járó 62 ezer forintos normatívaösszegről. (Sisák Imre János közbeszól.) Képviselő úr, de ez a kérdés könnyedén eldönthető: elő kell venni a költségvetés benyújtott tervezetét, és elő kell venni a végül elfogadott tervezetet. Valóban pontatlan voltam az előbb, durván idéztem a számot: ez nem 10 milliárd, hanem emlékeim szerint 12,5 milliárd forint, egy kicsit több, mint amit mondtam.

Ami pedig a szakkönyvtámogatást illeti, ez a kérdés az önkormányzatok hatáskörébe került, az önkormányza-toknak kell eldönteniük, hogy a normatívákból és az egyéb forrásokból biztosítják-e a pedagógusok számára ezt a támogatást. Remélem, hogy az önkormányzatok többsége bölcsen fog dönteni, és megadja ezt a juttatást. (Sisák Imre János: Hol van a pedagógusok 14 ezer forintja, azt mondd meg!)

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 174 2006.02.13. 2:15  171-174

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim kedvéért, akik bekiabáltak, jó hangosan: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A következő a helyzet a diákhitellel. Ez valóban egy különleges hitelfajta, tudniillik nincs a piacon ezen kívül olyan hitel, amelyik hitelbírálat, jelzálog és mindenfajta fedezet nélkül a hitelfelvevő rendelkezésére állna szabadon fölhasználható hitelösszegként.

A kamat összegét a pénzpiacon beszerezhető hitelrefinanszírozási összeg határozza meg. Lényegében ez a hitelkamatösszeg késéssel ugyan, de követi a Nemzeti Bank kamatpolitikáját, ami abból is látszik, hogy amióta a gazdasági ügyek rendbetétele után elkezdtek csökkenni a nemzeti banki kamatok, azóta a hitelkamatok is csökkennek. De hát képviselő úr számára ez bizonyára nem lehet újdonság, hiszen ezt a hitelkonstrukciót nem a mi kormányunk alakította ki, hanem mind a hitelkonstrukciót, mind pedig a kamatszámítás módját az előző kormány, az Orbán-kormány alakította ki, egyébként helyesen, mi nem is változtattunk rajta. Ez a kormányzat annyit változtatott ezen a hiteltörlesztési koncepción, hogy növelte az igénybe vehető összeget, és szélesebb körben tette igénybe vehetővé a diákhitelt.

Ami a visszafizetést illeti: képviselő úr is bizonyára tudja, hogy a visszafizetés jövedelemarányosan történik, a diák jövedelmétől függ. Ennek következtében, ha a diák jövedelme alacsony, akkor elképzelhető, hogy egyes években növekszik a hitel összege. Hozzáteszem, egy hosszú távú lakáshitelnél vagy egy rövid távú, de magas kamatú személyi hitelnél ugyanez történik. Ez egy nagyon hosszú távú hitel, átlagos visszafizetési ideje a számítások szerint várhatóan 20-25 év. Így, képviselő úr, azt tudom mondani, hogy ez a hitel lehetővé teszi egyébként külön díj megfizetése nélkül a visszafizetés felgyorsítását is. Abban reménykedjünk, hogy az ön által említett hölgy egyre magasabb jövedelmet fog szerezni, és ilyen módon egyre gyorsabban tudja visszafizetni a diákhitelt.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)