Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.01:08:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

218. ülésnap (2021.10.20.), 8. felszólalás
Felszólaló Dr. Szűcs Lajos (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 16:58


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Mélyen Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársak! Államtitkár Asszony! Államtitkár Úr! Először is szeretném megköszönni az Állami Számvevőszéknek a munkáját.

És csak azért, hogy a Ház falai között elhangozzon egypár olyan mondat, amit nem mindig tudunk elmondani, 1870 volt az az év, amikor a kiegyezés után az első önálló költségvetést alkothatta Magyarország, és már akkor felmerült az igény arra, hogy ne csak a laikus képviselők legyenek azok, akik véleményt mondanak a költségvetésről, hanem hozzanak létre egy olyan szervezetet, amelyik megmagyarázza és végső soron ellenőrizni is tudja a költségvetési folyamatokat. Ekkor hozták létre, európai példára az Állami Számvevőszéket, tehát 1870 óta találkozhatnak a Parlament falai között az ÁSZ munkájával.

De hogy legyen benne egy kis csavar, 1949-ben az akkori, sokak által ismert alkotmányban a kommunista rendszer megszüntette gyakorlatilag az Állami Számvevőszéket, valamint az ellenőrző és a felügyelő munkáját. Aztán 1989-ben a kerekasztal-tárgyalások nyomán még a régi parlamenti rendszer alkotta meg a Számvevőszékről szóló törvényt, és 1990-től lépett újból munkába a Számvevőszék.

Tehát most egy történelmi pillanatban is vagyunk, a 30. olyan költségvetési zárszámadást hallgatjuk és vitatkozzuk végig, amit a Számvevőszék végzett, úgyhogy én köszönöm, és jó munkát kívánok a Számvevőszék valamennyi munkatársának.

Elsőként azt a három szót vagy mondatkísérletet mondom el, amit elnök úr elmondott a költségvetés zárszámadásáról: megbízható, jogszabályszerű és szabályosan végrehajtott. Ez a három olyan mondatrész van, amit legfőképpen el tudunk mondani a 2020. évi zárszámadásról. A zárszámadási törvényt, a törvényi határidőnek megfelelően szeptember végén nyújtotta be a kormány, és ahogy már előzetesen el is mondtuk, az Állami Számvevőszék véleményezte.

Egy ilyen zárszámadásnak mindig az a célja, hogy értékeljük a mögöttünk hagyott esztendőt a végső számadatok tükrében. Nem kell külön hangsúlyoznunk, csak visszaemlékeznünk, hogy a 2020-as év mindenki számára rendkívüli volt. Megtapasztaltuk, hogy hogyan tud az életünk egyik napról a másikra vagy hétről hétre változni egy világjárványnak köszönhetően. Ehhez a változó viszonyhoz egyértelműen kellett alakítani a költségvetést, hiszen a 2019-ben benyújtott és elfogadott 2020-as költségvetési tervezet ezeknek a változásoknak a nyomán nem tudta volna kezelni sem a járványt, sem a járvány nyomán kialakult gazdasági folyamatokat.

Itt azért meg kell jegyeznem, hogy ettől függetlenül mégis egy olyan zárszámadást tartunk a kezünkben, és amelyikről beszélgethetünk, amelyik nyomában sem mutatja azokat a zárszámadási törvényeket, amiket én az elmúlt 20 évben láthattam itt a parlamentben.

Semmilyen elvarratlan szál nincs ebben a zárszámadási törvényben; nincsen hozzá fűzött salátatörvény, amivel olyan folyamatokat kellene rendezni, mint amiket megszoktunk. Elég, ha csak a 2008-2009-es évre emlékezünk, amikor a zárszámadási törvény az elvett járandóságokat kezelte, a 13. havi nyugdíjat, a közalkalmazottak 13. havi bérét, a hatalmas hitelfelvételeket és az abból kialakuló adóemeléseket és változásokat. Azt hiszem, ebből a szempontból tényleg egy unikum, és egy kicsit azt mondhatjuk, hogy unalmas zárszámadásitörvény-javaslatról fogunk vitatkozni. És ez azért mégiscsak annak köszönhető, hogy a magyar kormány 2012-2019 között nagyon fegyelmezett fiskális politikát folytatott, így amikor a koronavírus-járvány beütött, egy erős alapokkal rendelkező és kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért tavaly márciusban a járvány.

A számokról egypár szót. 2020-ban, ezt már többször elmondták az előttem szólók, 4,7 százalékkal csökkent hazánk nemzeti összterméke, ami az európai uniós összevetésben jónak mondható, hiszen az uniós átlag 5,9 százalékos volt. Sajnos, a koronavírus felülírta a korábbi várakozásokat, hiszen a kormány által a költségvetési tervezésnél prognosztizált 4 százalékos növekedés így nem tudott teljesülni. A gazdaságvédelmi akcióterv keretében jelentős források áramlottak a gazdaságba, amelyek a vállalkozásokat, a háztartásokat és a munkavállalókat egyaránt segítették.

Három alap jött létre a járvány elleni védekezés forrásainak biztosítása céljából. Az első a Járvány Elleni Védekezési Alap. Létrehozása garantálta azt, hogy az egészségügyi védekezésnek ne legyen pénzügyi akadálya. A Járvány Elleni Védekezési Alapban 633,5 milliárd forint került biztosításra, amelyből a legnagyobb tétel a járvány elleni védekezés központi tartaléka; korábban az Országvédelmi Alap már rendelkezésre állt 378 milliárd forint értékben. A Járvány Elleni Védekezési Alap forrásainak biztosítása érdekében 2020. május 1-jétől bevezetésre került a kiskereskedelmi adó, amelynek alapja a kiskereskedelmi tevékenységből származó árbevétel összege volt. Továbbá megtörtént a gépjárműadó átirányítása a központi költségvetésbe.

Ezen túlmenően a koronavírus-járvány elleni védekezéshez jelentős forrásokat biztosított 2020-ban a pénzügyi szervezetek különadójának rendszerére épülő hitelintézeti különadó is.

Az elmúlt év második felében már nyilvánvalóvá vált, hogy a Járvány Elleni Védekezési Alapba átcsoportosított összegek nem fogják fedezni a felmerülő kiadásokat. Az alap előirányzatai felülről nyitottak, így azok túlléphetőek voltak. A biztosított forrásokból végül 945,5 milliárd forint került kifizetésre, elsősorban a védekezéshez szükséges egészségügyi eszközök beszerzésére.

A második alap, amelyiket létrehoztuk, a Gazdaságvédelmi Alap. Ez a járvány gazdaságot érintő negatív hatásainak kivédését szolgáló intézkedés volt. Ennek az intézkedésnek egyik fontos eleme volt a Nemzeti Foglalkoztatási Alap beemelése a Gazdaságvédelmi Alapba, amely garantálta a munkahelymegtartási és termelési programok folytatását, a kiemelt ágazati programok fenntartását.

Ezen túlmenően a Gazdaságvédelmi Alapban a tárcáktól történő átcsoportosításokat követően 1345,7 milliárd forint állt rendelkezésre. Év végére az alapból jelentős forrásbiztosítások történtek, 4030,7 milliárd forint összegben. A források elsősorban olyan beruházások támogatására kerültek biztosításra, amelyek a 2021-2022-es gazdasági év növekedését alapozták meg.

Az Európai Unióból érkező, járvány elleni támogatások alapja a harmadik olyan alap, amelyik létrehozásra került. Ennek a létrehozására vonatkozó szabályozás megteremtette a lehetőségét az Unióból esetlegesen érkező támogatások fogadásának és felhasználásának. Az alapba azonban az elmúlt évben támogatás nem érkezett Magyarországra.

Sikerült elérni, hogy a Covid-19-járvány ellenére a munkavállalói jövedelmek volumene nem csökkent, ami a munkahelyek megőrzését támogató intézkedéseknek és a válság közepette is jelentősen emelkedő béreknek volt köszönhető.

(9.20)

Az elmúlt évben történtek ellenére a reálkeresetek 2020-ban 6,2 százalékkal nőttek, de a lakosság óvatos költései kismértékben visszahúzták a gazdaságot. A háztartások fogyasztási kiadásai 1,6 százalékkal csökkentek, ami európai összevetésben kismértékűnek tekinthető.

Az elmúlt évben a munkahelyek száma is csökkent, ám elhangzott itt a parlamentben, hogy ahány munkahely megszűnik, annyi munkahelyet vissza fogunk építeni. Örömmel mondhatjuk, hogy ebben az évben már nemhogy visszaépültek, hanem több is lett a munkahelyek száma, és a magyar munkanélküliségi számadatok soha nem látott mélységbe csökkentek, inkább munkaerőhiány van, semmint hogy munkaerő-felesleg lenne. Éppen ezért a beruházási ráta 2020-ban 26,8 százalékos növekedést mutatott. A folyamatban lévő nagy volumenű kapacitásbővítések és a vonzó vállalati adózási környezet a beruházási teljesítmény további bővülését és a versenyképesség növekedését alapozta meg. Az állami beruházások 2020 során nominálisan 4,5 százalékkal emelkedtek. Éves összevetésben ugyanis több mint 3000 milliárd forint összértékű kormányzati fejlesztés valósult meg a gazdaságban, így az elmúlt évben az állami beruházások nemzeti össztermékhez képesti aránya 6,4 százalékra nőtt. A kormány a 2020. évre 2,8 százalékos inflációt tervezett, amely 0,5 százalékponttal lett magasabb az év végére.

Tisztelt Képviselőtársaim! A hiány és az államadósság alakulására vonatkozó költségvetési szabályok felfüggesztésre kerültek a 2020-as évben a Covid-19-világjárványból eredő gazdasági visszaesés miatt, de természetesen nemcsak nálunk, hanem az Európai Unió valamennyi tagországában ezt a felfüggesztést megtették. Az államadósság-mutató mértéke 2020 végén 77,2 százalékos volt. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya a 412,5 milliárd forintos törvényi előirányzattal szemben 5422,5 milliárd forintban teljesült, amely a nemzeti össztermék 11,3 százaléka. A kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti hiánya a tervezett 1 százalékos hiányt többszörösen meghaladva, 8 százalékban teljesült. A 3 százalékot jóval meghaladó, uniós módszertan szerinti deficit egyértelműen az év elején kezdődött világjárvány elleni védekezés és a járvány által előidézett gazdasági válság következményeként alakult ki.

2020-ban összesen 1100 milliárd forinttal kevesebb pénzforgalmi adó- és járulékbevétel érkezett, mint azt terveztük. Ez részben, mintegy 312 milliárd forintos összegben a válság enyhítését célzó tartós és átmeneti adóintézkedésekkel függ össze, de nagyobb mértékben, mintegy 770 milliárd forintos összegben a gazdasági recesszióra vezethető vissza. A kiadási oldalon a válság kezelésére év közben létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból mintegy 4031 milliárd forint, ebből közel 943 milliárd forint költségvetésen belüli átcsoportosításokból és befizetésekből került biztosításra, a Járvány Elleni Védekezési Alapból pedig összesen mintegy 945 milliárd forint biztosítása teljesült.

Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági folyamatokat tekintve megállapítható, hogy 2020 második negyedévében a járvány soha nem látott mértékben vetette vissza a gazdasági aktivitást, a harmadik negyedévtől gyors korrekció ment végbe. A helyreállás a negyedik negyedévben tovább tudott folytatódni annak ellenére, hogy ősztől ismételten bevezetésre kerültek a korlátozó intézkedések. Örvendetes, hogy például az ipari termelés úgy tudott 2,1 százalékkal bővülni, hogy áprilisban jelentős gyárbezárások voltak. Úgy vélem, hogy az erős fundamentumoknak, valamint az átfogó, gyors és hatékony válságkezelésnek köszönhetően a magyar gazdaság teljesítménye a 2020-as év egészében ellenállóbbnak bizonyult a járvánnyal szemben, mint az uniós országok átlaga.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2020-as esztendő minden kétséget kizáróan egy rendkívüli év volt, rendkívüli döntésekkel és intézkedésekkel, amely mindenkit komoly kihívások elé állított. Mindezekre tekintettel azt szeretném kérni képviselőtársaimtól, hogy támogassák a zárszámadásitörvény-javaslat elfogadását, ugyanis mindannyian sokat tettünk, küzdöttünk 2020-ban annak érdekében, hogy Magyarország a lehető legkisebb anyagi és emberi veszteséggel vészelje át a világjárványt.

Kérem ezt annak ellenére, hogy tudom, ellenzéki padsorokból támogató mondatokat nem fogunk ehhez a munkához találni, még annak ellenére sem, hogy minden lehetőségük megvolt arra, hogy a járvány elleni védekezést önök is segítsék, de ahogy ezt a történelem mutatta, inkább hátráltatták az elmúlt évben ezt a munkát. (Z. Kárpát Dániel: Még azt a kicsit is leromboltad, amit felépítettél!) Azt a kicsit is leromboltam, természetesen, képviselő úr, hiszen így volt, és az elmúlt évben az összes olyan javaslatot, amelyet tettünk, önök folyamatosan bírálták és nem segítették.

Minderre tekintettel kérem önöket, hogy a zárszámadásitörvény-javaslatot megtárgyalni szíveskedjenek és a végén támogató szavazataikkal fogadják el. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai