Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hadd köszönjem meg első helyen mindazokat a hozzászólásokat, észrevételeket, amelyeket a 2020. évi költségvetés végrehajtása kapcsán ma meghallgathattunk.

Azt gondolom, hogy nagyon sok fontos és tényszerű megállapítás hangzott el, azt gondolom, hogy konkrét számszaki folyamatokat illetően mind miniszter úr expozéjában, mind a Számvevőszék két ismertető, bevezető szavai közt, mind a kormánypárti padsorokból leginkább tényszerű információk hangzottak el, amelyekre az ellenzéki padsorokból az első állítás az volt, hogy termelési jelentést hallhattunk. Ezt többen használták, Z. Kárpát Dániel képviselő úr többször használta. Engedjék meg ezért, hogy először erre a megállapításra reflektáljak!

(12.50)

A költségvetési törvény azt tartalmazza, hogy a következő évre a kormányzat milyen makrogazdasági prognózisokat feltételez, ezekre építve hogyan készül el a költségvetés, majd a zárszámadás keretében arról számolunk be, hogy a reálgazdasági folyamatok, a költségvetési folyamatok tényszerűen hogyan alakultak.

Amikor nemzetközi összehasonlításban kedvező számokról tudunk beszámolni, akkor lehet ezt termelési jelentésnek minősíteni, de mégis a tények makacs dolgok. Ráadásul most olyan tényekről beszélünk, amelyek nem kizárólag az önök előtt lévő zárszámadásitörvény-javaslatban szerepelnek, hanem ha valaki megnézi, mondjuk, az Európai Unió statisztikai hivatalának honlapját, akkor is azokat a tényszerű számokat fogja látni, melyek szerint a magyar gazdaságot is negatívan érintette a koronavírus-járvány, de nálunk a gazdaság teljesítménye kisebb mértékben esett vissza, mint az Európai Unió átlaga. Ha valaki megnézi a nemzetközi statisztikákat, azt fogja látni, hogy Magyarországon a munkanélküliség szintje a legalacsonyabb volt az Európai Unió tagállamai között. Ha valaki megnézi a nemzetközi statisztikákat, azt fogja látni, hogy a foglalkoztatottak száma magas, 4,6 millió főnél nagyobb szinten stabilizálódott, és ezek a számok azt is mutatják, hogy a tavalyi évben is növekedtek a reálbérek.

Miért lényeges ez? Mert a számok azt is mutatják, hogy a 2020. év gazdasági visszaesése világgazdasági szinten nagyobb volt, mint a 2009-es, a megelőző visszaesés. Tehát most arról beszélünk, hogy a tavalyi évben  világgazdasági szinten, ismétlem  nagyobb válság volt, mint a 2009-es helyzet. Ebből a nézőpontból nézve azért szerintem beszédes, hogy míg az előző nagy válság során a magyar gazdaság teljesítménye nagyobb mértékben visszaesett, mint az uniós átlag, jobban megsínylette az ország ezt a válságot, most sokkal kedvezőbben jöttünk ki, jövünk ki ebből a válságból. Minek köszönhető ez?

Ehhez kapcsolódik a második gondolatom. Mellár Tamás képviselő úr, professzor úr úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdaság nem válságálló, semmivel sem erősebb, mint 2009-ben. (Nacsa Lőrinc: Nonszensz.) Teljes meglepetéssel hallottam professzor úrtól ezt a megállapítást, nagyon sajnálom, hogy a tényszámokat nem nézte meg. Ha, mondjuk, csak a gazdasági növekedést nézem, a válság előtti évben, 2008-ban a magyar gazdaság 1 százalékkal bővült, 2019-ben 4,6 százalékkal. A foglalkoztatottak száma körülbelül 3,8 millió volt anno, most, ahogy említettem, 4,6 millió fölött volt 2019-ben. Külső finanszírozási képességünk erőteljesen negatív volt anno, most pozitív volt. A háztartások adóssága többszöröse volt a jelenleginek, és ráadásul devizában volt eladósodva a háztartási réteg. Tehát azt gondolom, hogy mindenféle számot megnézve óriási különbség volt a két év között, és ez pedig azért lényeges, mert a 2020-as zárszámadás véleményem szerint relatíve kedvezőbb számai annak is köszönhetőek, hogy igen, a válság előtti években úgy meg tudott erősödni a magyar gazdaság, hogy sokkal ütésállóbb volt a mostani koronavírus-járvány alatt, mint volt a 2009-es válság idején.

Ami a hiány és az adósság alakulását illeti: értelemszerűen erre a koronavírus-járványra, ennek a hatásaira senki sem tudott felkészülni. Amikor a tisztelt Országgyűlés elfogadta a 2020-as költségvetésitörvény-javaslatot, akkor 1 százalékos hiánnyal, csökkenő adósságrátával számoltunk, 4 százalék gazdasági bővülés mellett. Hozzáteszem, ha a 2020-as költségvetést december utolsó napjaiban fogadta volna el az Országgyűlés, akkor sem lehetett volna tudni, hiszen senki sem tudta, hogy milyen járvány fog elindulni, és ennek milyen hatásai lesznek. A hiány és az adósság alakulása kapcsán én azt látom, hogy az adósságemelkedés megegyezett az Európai Unió átlagos adósságnövekedésével, ez nagyjából 15 százalékpont. Mellár professzor úrral itt is vitatkoznom kell, valahogy úgy fogalmazott professzor úr, hogy a hiány és az adósság tekintetében olyan folyamatok történtek, amelyek még a sokszor idézett Gyurcsány-kormányzat alatt sem voltak.

Ha megint nemzetközi statisztikákat nézünk: 2002-2010 között egyetlenegy év sem volt, amikor a magyar GDP-arányos adósság ne növekedett volna; ismétlem: egyetlenegy év sem volt, a válság előtt sem. 2011 után viszont egyetlenegy év sem volt, amikor ne csökkent volna a magyar adósságráta 2019 év végéig, amikor is 65,5 százalékos szintet ért el. Éppen ezért nem tudom értelmezni azokat a szavakat, amelyek nemzetközi kontextusban mondják azt, hogy ugyanolyan hiány- és adósságelszaladás volt, mint amit a magyar gazdaságtörténet a 2010 előtti években megtapasztalt.

Z. Kárpát Dániel képviselő úr az adósságnál, devizakötvény-kibocsátásnál úgy fogalmazott, hogy ugyanaz történik, mint ami az IMF-hitel felvételénél. Nem, nem ugyanaz történik. A 2009-es válság előtt a magyar államadósság finanszírozása igen drága volt. Abban az időszakban volt, amikor 10 százalék fölötti kamatszint mellett tudtuk értékesíteni az állampapírokat, és annak köszönhetően, hogy a válság előtt milyen állapotban volt a magyar gazdaság, amikor beütött a válság, nem tudtuk finanszírozni a magyar államot, nem volt képes anno a magyar állam finanszírozni magát, ezért szorult rá az IMF-hitelre. Ezzel szemben a tavalyi évben látott adósságfinanszírozás piaci alapon valósult meg, külső gazdaságpolitikai megkötések nélkül, és az államadósság finanszírozási költsége ma jóval alacsonyabb, mint korábban volt. Nemcsak a költség csökkent, hanem a finanszírozási szerkezet is változott, sokat beszéltünk arról, hogy a devizaaránynak a mértéke olyan 20 százalék körüli szintre csökkent az 50 százalékot meghaladó mértékhez képest.

Éppen ezért én azt gondolom, hogy nem lehet összehasonlítani e tekintetben mindazt a folyamatot, amely 2020-ban a makrogazdasági számok tekintetében a hiánynál és az adósságnál történt a 2008-09-es folyamattal. Mi sem igazolja, azt gondolom, ezt jobban, mint az, hogy a válság után a hitelminősítők körülbelül 200 alkalommal minősítették egy-egy országnak, egy-egy intézménynek az adósságát. Ebből a 200-ból nagyságrendileg tíz változás volt pozitív irányba. A tíz között van a Moody’snak a lépése, aki 2020-ban a koronavírus-járvány kellős közepén a magyar szuverén államadósságot pozitív kilátással látta el. Ismétlem: ha megnézzük azt, hogy hogyan értékelték a magyar gazdaság helyzetét, és a kormányzati intézkedéseket, és ennek következtében az államadósság megugrását a piaci befektetők, azok a hitelminősítők, akikkel sok vitánk volt, akkor megint, nemzetközi összehasonlításban igenis elfogadott, sőt támogatott volt mindaz a gazdaságpolitika, amit a kormányzat folytatott. Ennek is köszönhető, hogy a hozzászólásokban említett zöldkötvény-kibocsátás vagy egyéb állampapír-finanszírozás jelentős többletkereslet mellett valósulhatott meg.

Engedjék meg, hogy ezt követően következő gondolatként arra reagáljak, hogy a makrogazdasági számokon túl konkrétan a 2020-as évben milyen intézkedéseket hozott a kormányzat. Itt megint elég súlyos megállapítások hangzottak el, ugye, Z. Kárpád Dániel képviselő úr úgy fogalmazott, hogy neoliberális kegyetlenség jellemezte az intézkedéseket, a kormány semmit sem tett a családokért. Varju László, költségvetési bizottsági elnök úr úgy fogalmazott, hogy a pénzköltés nem az emberek érdekében történt. Hát, akkor engedjék meg, hogy itt megint konkrétumokat mondjak!

Többen említették, hogy munkahelymegtartó támogatásra több pénzt kellett volna fordítanunk. Kétségtelen, hogy ebben a kormányzat gazdaságpolitikája más volt, mint számos nyugat-európai országban követett gazdaságpolitika, és más volt, mint amit az ellenzéki padsorokból önök javasoltak. Önök azt mondták, hogy munka nélkül is a béreknek nagyobb részét támogatásként biztosítsa a kormányzat. A kormányzat ezzel szemben pedig azt mondta, hogy elsődlegesen munkát kell biztosítani mindenkinek, azt kell biztosítani, hogy munka mellett kapjon jövedelmet, hiszen az az egyén tartását is segíti, és másodsorban a gazdasági növekedéshez érdemben hozzájárul. Többen említették azt, hogy Nyugat-Európában, például Ausztriában mi volt, a bértámogatásnak milyen mértéke volt. Z. Kárpát Dániel képviselő úr figyelmét felhívom arra, hogy emellett is Ausztriában a háztartások fogyasztása több mint 8 százalékkal csökkent; ismétlem: több mint 8 százalékkal, a Lajtától nyugatra.

(13.00)

Az Európai Unió átlaga 7,5 százalék körüli volt, nálunk pedig 2 százalékos volt a visszaesés. Miért? Azért, mert a foglalkoztatottság szintjét tudtuk megőrizni, és munkát tudtunk biztosítani embereknek. Természetesen voltak, akik elveszítették az állásukat. Ez a vírus, ez a járvány bizonyos ágazatokat szinte lehetetlen helyzetbe hozott. A turizmus szektorban egyik napról a másikra be kellett zárni, be kellett csukni a szálláshely-szolgáltató helyeket, a szállodákat, egyéb intézményeket. Természetesen ezeknél a területeknél munkahelymegtartó bértámogatást is biztosított a kormányzat, több százezer ember fizetéséhez járultunk hozzá. De mégis a fő irány az volt, hogy igenis beruházásokkal segítsük át a vállalkozásokat ezen a nehéz időszakon, és az adókat csökkentsük.

Azért sem nagyon értem azokat a hozzászólásokat, amelyek arról szóltak, hogy nem segített az embereknek az állam, mert a zárszámadásból, ismétlem, az derül ki, hogy több százezer fő munkahelymegtartását segítette közvetlenül, és a beruházásokon keresztül nemzetközi viszonylatban igen magas szintet értünk el. Az állami beruházási kiadások a GDP 6,4 százalékát érték el, és a magánszféra beruházásai is európai szinten a top 3-ban, emlékeim szerint a második helyen alakult 2020-ban. Azon észrevételek pedig, melyek szerint ez csak egy szűk körnek juttatott forrást jelentett, azért felhívom a beruházási támogatásoknál például arra a figyelmet, hogy Kóka János volt miniszter úr cége ugyanolyan támogatásban részesült, mint mindenki más, aki a normatív feltételeknek megfelelt.

Ami az emberek segítését illeti, itt nagyon sajátos volt, amikor Harangozó Tamás képviselő úr emberellenes politikát mondott, majd az egészségügy és az oktatás területét említette meg. Elnézést kérek, azért sajátos, mert ha önök, ellenzéki padsorokból, hasonlítják össze a mostani helyzetet az előző válsággal, mint tette azt például Mellár professzor úr, akkor ez az emberellenes intézkedés elég sajátos felhangot kap. Harangozó képviselő úr, ismétlem, az emberellenes politika kapcsán az egészségügyet és az oktatást említette. Pontosan tudjuk, hogy az egészségügyben, az oktatásban foglalkoztatottaknál, mint más közszférában foglalkoztatottaknál is, az előző, 2008-2009-es válságnál a foglalkoztatottak bére csökkent. Ezzel szemben 2020-ban, ahogy azt Rétvári miniszterhelyettes úr mondta, az ápolók és védőnők bére január 1-jétől 14 százalékkal növekedett, novembertől 20 százalékkal.

Oktatás. Válság ide vagy oda, a pedagógusok bére 10 százalékkal emelkedett a tavalyi évben.

Nyugdíjak. Harangozó képviselő úr úgy fogalmazott, hogy azt kértük, adjanak pénzt a nyugdíjasoknak, amikor baj van. Hát, nem tudom, hogy ezt a képviselő úr bő tíz évvel ezelőtt megfogalmaztae az akkori kormányzati szereplőknek. Én azt tudom önöknek elmondani, hogy a válság ellenére a nyugdíjak megőrizték a reálértéküket. Tudjuk, hogy a 2020 előtti években a gazdaság teljesítményének köszönhetően lehetőség nyílt nyugdíjprémium kifizetésére, és ismételten arról tudok beszámolni önöknek, hogy az eddigi adatok alapján soha nem látott mértékű, 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot kap minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy idén novemberben, és abban bízunk, hogy 2022-ben is sor kerülhet nyugdíjprémium kifizetésére. Amit a kormányzat tudott tehát vállalni 2020-ban, az az, hogy a nyugdíjak reálértékét megőrizte.

Külön sajátos számomra, hogy amikor Harangozó képviselő úr a nyugdíjasokat említette, utána úgy fogalmazott, hogy hiszen a nyugdíjasok támogatásának nemcsak anyagi, hanem lelki szempontja is van, majd rögtön ezt követően bírálta az egyházaknak juttatott forrásokat. Nem tudom, mondjuk, e tekintetben mi a véleménye az általa támogatott Márki-Zay Péter polgármester úrnak, miniszterelnök-jelölt úrnak. De azért azt engedjék meg, hogy ha a képviselő úr a lelki aspektust említette, akkor egyrészről azt mondjam el, hogy a beruházások támogatásával munkahelyet tudunk biztosítani mindazon személyeknek, akik a beruházásban részt vesznek, legyen szó akár egyházi, legyen szó akár sport-, akár egyéb infrastrukturális beruházásról. De ezen túl azért azt engedjék meg, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus sikerére, az ott részt vevő százezrekre tekintettel azt mondja egy kormányzat, amely mögött a Kereszténydemokrata Néppárt támogatása is áll, hogy az adófizető keresztény emberek támogatása is fontos, és azt gondolom, hogy az egyházi támogatásoknál érdemes látni, hogy az hány munkahelyet teremtett, őrzött meg, és hogy ennek milyen lelki aspektusa van. Ismétlem, erre Harangozó Tamás képviselő úr hívta fel a figyelmet.

Ami a konkrét intézkedéseket illeti, az önkormányzatok tekintetében többen úgy fogalmaztak, hogy 2020-ban az önkormányzatokat túlzott teher érintette. Bősz Anett képviselő asszony elmondta, hogy a gépjárműadó átcsoportosításán túl az önkormányzatokat más terhek is érték. Kétségtelen tény, hogy a 2020-as válság terheit a koronavírusra nem tudtuk áthárítani. Mindenkinek részt kellett ebben vállalni. Én most is köszönetemet fejezem ki mindenkinek, aki ebben részt vett, így a pártoknak is, hiszen a pártok támogatása is egyik fedezetét adta a járvány elleni védekezésnek, még ha ez a teljes kiadáshoz képest, mondhatni, szimbolikus jellegű is volt.

Az önkormányzatoknak is részt kellett venni a védekezésben. Én azt tudom önöknek elmondani, hogy a terhek túlnyomó részét mind az egészségügyi védekezés tekintetében, mind a gazdasági jellegű kiadások tekintetében a kormányzat állta. Természetesen a helyi önkormányzatok is elszenvedték azt, hogy az iparűzésiadó-bevétel visszaesett, de összességében a helyi önkormányzatok stabilitását a tavalyi évben is meg tudtuk őrizni.

Rendelkezésünkre áll az önkormányzatok saját beszámolója szerinti adat. Ez alapján az önök részére azt tudom mondani, hogy a helyi önkormányzati rendszer kereskedelmi banki számlán lévő számlaösszege a 2019. év végéhez képest 2020-ban növekedett. Nem csökkent, hanem növekedett több tíz milliárd forinttal. Ezen túl, ismétlem, természetesen minden önkormányzatot érintett a koronavírus-járvány elleni intézkedés. De azt is el kell mondjam, hogy a kormányzat segítséget is nyújtott az egyik területen azzal, hogy azt a finanszírozási rendszert, amelyet az Országgyűlés meghatározott 2020-ra, megtartotta. És igen, voltak egyedi támogatások itt, el kell mondjam, hogy az egyedi támogatások között látjuk például Miskolc városának, Eger városának vagy Pécs városának az egyedi kormányzati segítségét, tehát nem tudok egyetérteni azon megállapítással, mely szerint kizárólag kormánypárti támogatottságú polgármesterek, városok részesültek volna kormányzati segítségben.

Ami a funkcionális kiadásokat illeti, elhangzott többek oldaláról, hogy 2020-ban drága volt az állam működése, növekedett az állam működési kiadásainak a köre. Itt három dolgot szeretnék kiemelni. Egyrészről a zárszámadás az állam működési kiadásai között minden állami jellegű intézmény kiadását bemutatja, így például az Országgyűlés kiadásait is vagy a kormánytól független szervek kiadásait is. Számos tétel növekedett, a képviselői fizetések is növekedtek, mindenkié, hiszen az átlagbérek, vírushelyzet ide vagy oda, növekedtek, ennek következtében például a tisztelt országgyűlési képviselők fizetése is emelkedett.

A második dolog az, hogy ezekben az állami működési funkciós kiadásokban a pénzügyi jellegű kiadások, szolgáltatások területe is szerepel, és itt látunk egy jelentős növekedést. Miért? Mert például az állami tulajdonú Eximbank a vírushelyzetre válaszul számos hitelprogramot indított, ebből több ezer vállalkozás részesült kedvező kamatozású hitelben, és ehhez a programhoz kapcsolódott egy állami tőkeemelés. Tehát kérem, hogy az állam működési kiadásai között ezt is lássák, nézzék meg a részleteket.

A harmadik dolog pedig szigorúan a kormányzat működésére vonatkozik.

(13.10)

Itt azt tudom önöknek elmondani, hogy 2020-ban a vírushelyzetre adott válaszként a kormány irányítása alá tartozó minden szervezet működési kiadását, leszámítva a személyi jellegű kiadásokat, a kormányzat csökkentette, tehát az első lépések között volt az, hogy a kormány saját magán takarékoskodott. Az így megtakarított forrást forgatta át a járvány elleni egészségügyi védekezési célokra és a gazdaságvédelmi célokra.

Többen említették az állam kiadásait, néha helytelenül, ezért engedjék meg, hogy megismételjem: az önök előtt lévő zárszámadási javaslat alapján nemcsak nominálisan, ahogy azt Nacsa Lőrinc képviselő úr pontosan felidézte, hanem GDP-arányosan is növekedtek az oktatási kiadások, az egészségügyi kiadások és társadalombiztosítási és jóléti kiadások is. Helytelen tehát az a megállapítás, mely szerint 2020-ban az említett oktatási, egészségügyi vagy társadalombiztosítási területeken a kormányzat bármilyen forrást is spórolt volna.

Néhány egyedi ügyre engedjék meg, hogy reagáljak még. Z. Kárpát Dániel képviselő úr bankokkal kapcsolatos fölvetésére Nacsa Lőrinc képviselő úr választ adott. Én ezt azzal egészíteném ki, hogy 2020-ban a járvány elleni védekezéshez a bankoknak is hozzá kellett járulni. Igaza van képviselő úrnak abban, hogy volt egy olyan egyszeri pluszkifizetés, amit a későbbi adófizetési kötelezettségből leírhatnak, de ezen tételnél szerintem sokkal fontosabb az, hogy a hitelmoratórium eszközével több százezer családnak és számos vállalkozásnak tudott a kormányzat és a jegybank segíteni, és bizony ennek a terheit azért a bankrendszernek kellett állni. Tehát azt kérem, hogy képviselő úr vegye figyelembe, hogy ez több tíz milliárd forintos veszteséget jelent.

Miért? Azért, mert a bankoknak a kifizetéseket, kiadásokat kellett teljesíteni, ha valaki betétes kérte a forrást, a kifizetést értelemszerűen a bank teljesítette, másik oldalról viszont a nyújtott hitelek törlesztéséből bevétele nem volt. Tehát ez a folyamat azért több tíz milliárd forintos veszteséget jelentett a bankrendszernél. Hál’ istennek, nemcsak a magyar gazdaság, hanem a magyar bankrendszer is most volt annyira stabil, annyira szilárd, szemben a 2009-es helyzettel, hogy ezt a saját tőkéjéből, a saját anyagi forrásaiból meg tudta oldani.

A Magyar Nemzeti Bankot illető észrevételek, illetőleg a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium szakmai hitele tekintetében, amiről Z. Kárpát Dániel képviselő úr is és Varju László képviselő úr is beszélt, egyrészről hadd mondjam el, hogy független intézményekről van szó, teljesen természetes, hogy vannak olyan szakpolitikai kérdések, amelyekben nem értünk egyet, de azt gondolom, hogy 2020-ban maximális együttműködés volt és partnerség volt a két szervezet között.

A koronavírus okozta válságra a két intézmény együttesen a GDP mintegy 30 százalékát kitevő pénzösszeget mozgatott meg. Ennek az egyik része volt a moratórium, és ennek a nemzetközi szinten jelentős intézkedéssorozatnak köszönhető az, hogy ma arról tudunk beszámolni, hogy a magyar gazdaság teljesítménye meghaladta a válság előtti szintet, összesen kilenc-tíz ország van Európában, aki ezt magáról elmondhatja.

A Magyar Nemzeti Bank nem a kereskedelmi bankoknak adott forrást, hanem az „NHP Hajrá!” programon keresztül a vállalkozásoknak, természetesen a kereskedelmi bankszektor egy közvetítő szervezet volt. A Magyar Nemzeti Bank, hasonlóan az Európai Központi Bankhoz vagy más bankokhoz, részt vett az állampapír-finanszírozásban, azt gondolom tehát, hogy a két fő gazdaságpolitikai szervezet, a jegybank és a kormányzat együttműködése kellett ahhoz, hogy most eredményekről tudjunk önöknek beszámolni.

Végezetül hadd mondjam azt, hogy vannak olyan egyedi tételek, amelyekre a képviselők felhívták a figyelmet. Azt gondolom, a válaszok a több ezer oldalas dokumentumból kiolvashatóak. Én azzal egyetértek, hogy van még feladat előttünk; természetesen lehet azon tamáskodni, hogy a tavalyi évben mi volt az, amit esetleg másképp kellett volna csinálni, hova lehetett volna több forrást biztosítani, hova lehetett volna kevesebbet, mégis engedjék meg, hogy a zárszámadás fő üzenetére hívjam fel a figyelmet.

A fő üzenet pedig az, hogy a kormányzat élve az Alaptörvény adta lehetőséggel, minden forrást mozgósított annak érdekében, hogy az úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitika jegyében a vállalkozásoknak és a családoknak tudjunk segíteni. Ezt adócsökkentésekkel és pluszkiadásokkal tette meg. Ezeknek köszönhetően is meg tudtuk őrizni a foglalkoztatottság magas szintjét, meg tudtuk őrizni azt, hogy a bérek nemzetgazdasági szinten növekednek, és ennek köszönhetően van jó reményünk a tekintetben, hogy az a növekedési pálya, ami jellemezte a magyar gazdaságot 2019-ig, az 2021-től a következő években is meg fog valósulni. A 2020-as intézkedéseknek köszönhető tehát az, hogy az idei évben jelentős gazdasági bővüléssel számolhatunk, és bízom abban, hogy ez a növekedés az összes előttünk álló probléma, nehézség, kihívás mellett a következő években is meg tud maradni.

Ezekkel a gondolatokkal köszönöm meg a figyelmet, és ajánlom én magam is a zárszámadásitörvény-javaslat későbbi elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)