Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.11.05:22:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

218. ülésnap (2021.10.20.), 22. felszólalás
Felszólaló Ritter Imre (nemzetiségi képviselő)
Beosztás  
Bizottsági előadó Magyarországi nemzetiségek bizottsága
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 15:21


Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrter Herr Präsident des Staatlichen Rechnungshofs! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich der Umsetzung des Gesetzes Nr. LXXI über den Zentralhaushalt Ungarns für Jahr 2020 mit Nr. 17188, erörtere.

(11.30)

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Számvevőszéki Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a T/17188. számon benyújtott, a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat kapcsán!

Engedjék meg, hogy először a 2014. október 14-én elhangzott, egyik első parlamenti beszédem elejét idézzem. „A Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében tisztelettel köszöntöm önöket abból az alkalomból, hogy a magyar parlamentben első alkalommal egy törvényjavaslat általános vitájában mint a nemzetiségi bizottság által felkért előadó kifejthetem bizottságunk véleményét. A nemzetiségi bizottság részéről fontosnak tartjuk, hogy a magyar parlamentben minél előbb természetes legyen, hogy a magyarországi nemzetiségek képviselői nemzetiségük anyanyelvén szólalnak fel, de hozzászólásom további részét a közérthetőség kedvéért most magyarul fogom megtenni.” Azóta már szokásjoggá vált a parlamentben, hogy a nemzetiségi szószóló, képviselő felszólalását nemzetisége nyelvén kezdi, lefordítja, majd hozzászólását nemzetisége nyelvén fejezi be.

Majd hét éve így folytattam: „A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, a zárszámadás véleményezése során egyidejűleg vagyunk nehéz és könnyű helyzetben is. Egyrészt nehéz helyzetben, mert ennek a hozzászólásnak először már közel húsz évvel ezelőtt kellett volna megtörténnie itt a parlamentben, így közel két évtized mulasztását kell minden szempontból minél hamarabb felszámolni. Másrészt a könnyű helyzetet az okozza, hogy a 2013. évi költségvetési törvény megalkotásához nekünk, magyarországi őshonos nemzetiségeknek sajnos vajmi kevés közünk volt, így a végrehajtásáról minden felelősség nélkül mondhatunk őszinte véleményt.

A nemzetiségeket érintő kérdéskört a civil szervezetek, nemzetiségi szervezetek támogatásával kezdeném, hiszen ők a nemzetiségi kultúra, a nemzetiségi hagyományok, a nemzetiségi identitás letéteményesei, bölcsői. Ezen a területen sajnos nem sok pozitívumot tudok felsorolni. A nemzetiségi civil szervezetek működési támogatása évi 110 millió forint volt 2013-ban, amely 2002 óta nem emelkedett, 2001-ben is egyébként 105 millió forint volt. Az infláció ebben az időszakban közel 60 százalék volt, tehát ez a támogatás ma minimum ennyivel kevesebbet ér. A támogatások reálértékének visszaállítása legalább a 2002-es szintre a 2015. évi költségvetés feladata kell legyen.

A nemzetiségi civil szervezetek programtámogatására szánt forrás csak a töredékét fedi le az igényeknek. Az Emberi Erőforrások Támogatáskezelőhöz beadott 2013-14-es pályázatok azt mutatják, hogy mind a működési támogatások, mind a kulturális programok tekintetében az igényelt jogos támogatások mintegy egynegyedét lehetett csak megítélni. A nemzetiségi diáktáborokra szánt forrás még szűkösebb. Konkrét példaként: csak a német pályázati igény közel 51 millió forint volt, önmagában 1,7-szerese a 13 nemzetiség részére összesen biztosított 30 millió forintos keretösszegnek. Végül 7,5 millió forintot lehetett kiosztani a német pályázatokra, vagyis az igényelt összeg mindössze alig 15 százalékát. Ezen méltatlan állapotot érdemben javítani szintén a 2015. évi költségvetés tervezésénél kell. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága meg fogja tenni a konkrét javaslatokat.”

A hét évvel ezelőtti felszólalásomból citált idézetnek ezzel vége.

Engedjék meg, hogy ezek után felsoroljak néhány meghatározó eredményt az elmúlt hét évből, mely tartalmazza már a tavasszal elfogadott 2022. évi központi költségvetési törvényben biztosított 2 milliárd forintos támogatásemelést is. Az országos nemzetiségi önkormányzatok működési támogatását közel duplájára emeltük; létrehoztunk egy, 2022-ben már mintegy 3 milliárd forintos beruházási, felújítási keretet az országos nemzetiségi önkormányzatok és a fenntartott nemzetiségi intézményeik épület- és építményfelújítására. Másodszor: a helyi nemzetiségi önkormányzatoknál négyszeresére emeltük a működési támogatásukat, két és félszeresére a feladatalapú támogatásokat. Harmadrészt: a nemzetiségi kulturális és oktatási autonómia megvalósítása keretében az elmúlt hét évben 55 helyi nemzetiségi önkormányzat 75 nemzetiségi köznevelési intézmény fenntartói jogait vette át. Ezen intézményeknél 2017-ben előbb átvettük a vagyonkezelői jogokat, majd 2020-ban átvettük az ingatlanok tulajdonjogát is. Ezen intézmények részére létrehoztunk egy 2022. évben már közel 2 milliárd forintos beruházási, felújítási, pályázati önrészkeretet, valamint úgyszintén 2022-ben rendelkezésre fog állni egy 350 millió forintos működésitámogatás-kiegészítési keret.

A nemzetiségipedagógus-program keretében a nemzetiségipedagógus-ellátottság és a pedagógusképzés biztosítására három lépcsőben, 2018-ban, ’19-ben és 2020. január 1-jével a nemzetiségipedagógus-pótlékot a négyszeresére emeltük, kiterjesztettük és differenciáltuk minden nemzetiségi pedagógusra, ami azt jelenti, hogy idén, 2021-ben mintegy 4 ezer nemzetiségi pedagógus mintegy 3,5 milliárd forinttal több nemzetiségi pótlékot kap, illetve fog kapni, mint a 2017. évben. Úgyszintén 2018. szeptember 1-jével bevezettük a nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíjrendszert, aminek eredményeként a 2018-19. évre 87 fővel, a 2019-20. évre 217 fővel, a 2020-21. évre 436 fővel és a most folyamatban lévő, pénteken lezáruló 2021-22. évi pályázat alapján várhatóan több mint 500 nemzetiségióvodapedagógus-hallgatóval, nemzetiségitanító-, -tanár- és -szaktanár-hallgatóval tudunk szerződést kötni. A nemzetiségipedagógus-képzés hallgatói létszámának és a képzés minőségének jelentős emelése érdekében 2019-től kiemelt és célzott támogatást biztosítottunk a képző egyetemek és főiskolák részére, de ezen a területen még rengeteg feladat van.

Végül, de nem utolsósorban: a nemzetiségi identitás, kultúra bölcsői a nemzetiségi kulturális és hagyományőrző egyesületek. Ezért különösen büszke vagyok, büszkék vagyunk arra, hogy részükre a nemzetiségi civil szervezetek működési támogatását 110 millió forintról 500 millió forintra, azaz négy és félszeresére tudtuk emelni, a nemzetiségi kulturális programok támogatását szintén 110 millió forintról 700 millió forintra, azaz több mint hatszorosára tudtuk emelni. A nemzetiségi anyanyelvi diáktáborok pályázati támogatását 30 millió forintról 400 millió forintra, azaz több mint 13-szorosára tudtuk emelni.

Összességében objektíven el lehet mondani, hogy a magyarországi őshonos nemzetiségek 2014. évi kevesebb mint 4 milliárd forintos támogatását a 2022. évi költségvetési törvényben már több mint 22 milliárd forintra, azaz közel hatszorosára tudtuk emelni. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy 2000 és 2014 között, a parlamenti képviseletet megelőző 14 évben szinte semmilyen érdemi támogatásemelés nem volt, akkor, azt hiszem, nincs tovább miről beszélni.

(11.40)

Méltán mondhatjuk, hogy a 2014-ben megvalósult nemzetiségi parlamenti képviselet egy új időszámítás kezdete lett a 13 őshonos magyarországi nemzetiség részére.

Ezen a ponton, ahogy azt már sokszor megtettem, meg kell egy kicsit állni és fenntartás nélkül meg kell köszönjem a magyar kormánynak, a kormányfrakcióknak a pozitív döntéseket, amivel a 13 őshonos magyarországi nemzetiség olyan támogatásokhoz, lehetőségekhez jutott, amire az elmúlt száz évben Magyarországon nem volt példa. Köszönjük szépen, Isten tartsa meg jó szokásukat a jövőre is.

Egyúttal köszönöm az előző és a mostani Országgyűlés valamennyi parlamenti frakciójának és minden független képviselőjének is, hogy szinte mindenkor támogatták a nemzetiségi előterjesztéseket. Személy szerint én az elmúlt hét év parlamenti részvétele legnagyobb eredményének tartom, hogy a Magyarországon kisebbségben lévő nemzetiségekként el tudtuk érni azt a magyar parlamentben, hogy minden, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága által benyújtott törvénymódosító javaslatot és kezdeményezést a magyar parlament valamennyi frakciója és független képviselője lényegében egyhangúlag elfogadott. Nem licitáltak rá, nem támadták, nem nyújtottak be hozzá módosító indítványt, magyarán: a nemzetiségi kérdéseket kivették a parlamenti csatározások, sokszor mocskolódások köréből, és ritka nemzeti konszenzusként mindig egyhangúlag fogadták el. Köszönjük.

Ilyenkor szoktam kiemelni, hogy bár vitathatatlanul a magyarországi őshonos nemzetiségek az elmúlt hét év költségvetési kedvezményezettjei voltak  ez vitán felül áll , de mindig meg kell nézni, hogy honnan indultunk, milyen helyzetben vagyunk. Ettől most el fogok tekinteni. Bízom benne, hogy majd a 2021. évi költségvetési törvény beszámolójánál jövő ősszel lesz még erre lehetőségem.

Helyette viszont szeretnék köszönetet mondani dr. Banai Péter Benő államtitkár úrnak az elmúlt hét évben végzett rendkívül korrekt és együttműködő munkájáért, melyben annak ellenére, hogy másik oldalról nézzük a történetet és ezért vannak közöttünk nézetkülönbségek, de mindig abszolút korrekt és kompromisszumkész hozzáállást tanúsított. Úgyhogy köszönöm szépen, és kérem, hogy tolmácsolja minden kollégájának is a nemzetiségek bizottsága köszönetét.

Viszont itt szeretném kiemelni, hogy a támogatások nagyságrendi emelése mellett el tudtuk érni azt is törvényi garanciákkal biztosítva, hogy a nemzetiségi pénzek, támogatások, pályázati keretek felosztását a nemzetiségekért felelős minisztériumok törvényességi felügyelete mellett, de meghatározó módon a 13 őshonos nemzetiség maga végzi, határozza meg.

A nemzetiségi támogatások emelésének objektív számai mellett szintén rendkívül fontos, hogy a folyamatos parlamenti jelenléttel a magyar politikusok, a magyar parlament megismerte a magyarországi őshonos nemzetiségek céljait, problémáit, partner lett ezek megoldásában. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága az elmúlt években 14 önálló törvénymódosítást nyújtott be, több tucat kapcsolódó törvénymódosítást, részese lett a magyarországi politikai életnek. Az elért eredményekhez köszönöm mind a 13 országos nemzetiségi önkormányzat együttműködését és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága szószólóinak, kollégáimnak és szakértőinek a hatékony munkáját, az eredményorientált, de mindig együttműködésre, egyetértésre kész segítő hozzáállását.

Mindezek alapján a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a T/17188. számon benyújtott, a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslattal egyetért, és annak elfogadását támogatja. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps.)




Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai