Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Asszony! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Hallhattunk itt mindenfélét jobbikos képviselőtársamtól is  de hát miről szól a zárszámadási törvény? Miről szól az a törvényjavaslat, amiről most tárgyalunk? Arról szól, hogy az előző évben a kormány a költségvetési törvénynek és a magyar jogszabályoknak megfelelően használtae fel a költségvetési forrásokat.

Erre van egy független szervezet, az Állami Számvevőszék (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.), hogy ezt véleményezze, és megállapításokat tegyen. A megállapításokban pedig egyértelműen szerepel, hogy a magyar kormány a jogszabályokat betartva, az Országgyűlés döntését a költségvetési törvényről tiszteletben tartva, a jogszabályokkal teljes összhangban teljesítette a költségvetés végrehajtását. Erről szól a zárszámadási törvény, bár erről nem sikerült beszélnie ellenzéki képviselőtársamnak. (Z. Kárpát Dániel: Figyelj jobban!)

Még csak annyit mondanék, hogy én is nagy rajongója és olvasója vagyok a Kommentár folyóiratnak, és lehet, hogy nem a lap, hanem az ön irányváltása miatt keletkeztek önben ellenérzések a lappal kapcsolatban. (Z. Kárpát Dániel: Nem én vagyok az áljobboldali!) Azt is mondta képviselőtársam, hogy az ellenzéki oldalon senkinek nincsen szándékában megvágni a családtámogatásokat. Szemenszedett hazugság, tisztelt képviselő úr! A szocialisták és a Demokratikus Koalíció jelezte több alkalommal, hogy hogyan vágná meg az otthonteremtési programokat. Gyurcsány Ferenc perverz újraelosztásnak nevezte a családi adókedvezmény rendszerét. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha önök hatalomra kerülnének, akkor a családtámogatások jelentős részét megvágnák. (Z. Kárpát Dániel: Ezt támaszd alá!) De ne erről beszéljünk most, beszélünk erről még később.

Z. Kárpát Dániel megint termelési jelentésről beszél. A termelési jelentések, képviselő úr, azok tények. Tényekről beszélt miniszter úr, tényekről beszélt Szűcs Lajos képviselőtársam is. A tényeket és a valóságot ön mindig „letermelésijelentésezi” nemes egyszerűséggel, holott azok a számok, azok a gazdasági eredmények, amiket itt hallhattunk miniszter úrtól is, azok a 2020-as tényszámok.

Az a helyzet, hogy a 2020-as év egy rendkívül nehéz év volt, de nagyon jól mutatja, nagyon jól leképezi és nagyon jól meg tudjuk rajta vizsgálni azt, hogy mi a különbség az önök és a mi politikánk között. Nagyon jól meg lehet vizsgálni azt, hogy az eddigi gazdaságpolitikánk sikeres volt-e. Annak ellenére, hogy a 2020-as év egy rendkívül nehéz év volt, meg lehet azt vizsgálni, hogy hogyan teljesített az egész ország, volte eredménye és sikere a 2019 előtti gazdaságpolitikának, és mi lett volna akkor, ha önök lettek volna hatalmon egy ilyen válsághelyzet kellős közepén. Össze tudjuk vetni a 2008-2009-es időszakkal, pontosan le tudjuk vonni a mérleget.

(10.00)

A pandémiát megelőző időszakban, 2019-ben, és 2020 első két hónapjában is a pandémia első hullámának berobbanásáig minden szempontból gazdasági rekordidőszaknak volt nevezhető az az időszak, amikor sorra dőltek meg a beruházási rekordok. Korábban a rendszerváltás óta soha nem látott alacsony, 3,4 százalékos munkanélküliségi adat volt, ami az önök idejében 12 százalék volt, és, tisztelt képviselőtársaim, úgy tudott bővülni a magyar gazdaság európai szinten is rekorder mértékben 4,9 százalékkal, hogy az Európai Unió átlagos növekedése 1,5-2 százalék körül volt csupán. 2019-ben a magyar export 5,8 százalékkal, az import 7,5 százalékkal bővült.

Szerintem a 2020-as zárszámadási törvény és a 2020-as év nem vizsgálható önmagában. Meg kell vizsgálni, hogy mi történt előtte, és meg kell vizsgálni, hogy mi történt utána. Az orvos sem kizárólag egyetlenegy vérvételből állapítja meg a beteg állapotát, hanem meg kell nézni a kórtörténetet, és meg kell nézni az utánkövetést is, hogy mi történik utána. Azt gondolom, ez rendkívül fontos, hogy teljes képet kapjunk ahhoz, hogy milyen is volt a 2020-as évünk.

2019-ben a magyar export 5,8 százalékkal, az import 7,5 százalékkal bővült. Az előbbi növekedésben többek között az ipar és a többletkapacitásokat eredményező beruházások kedvező teljesítménye, utóbbi esetben pedig az export magas importtartalma mellett a bővülő fogyasztás és beruházás játszott szerepet. A külkereskedelmi mérleg 2019-ben is többletet mutatott.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A 2020 márciusáig tartó gyors fejlődés a korábbiakkal szemben egy egészséges és kiegyensúlyozott szerkezetben, valamint eladósodástól mentesen valósult meg. Az államadósság a 2010-es 80 százalékot meghaladó szintről 2019 végére 65,5 százalékra süllyedt, ráadásul a fennálló adósságállomány összetétele is sokkal kedvezőbb, ugyanis jelentős mértékben sikerült növelni a lakossági állampapírok állományának arányát, és csökkenteni a devizaadósság és a külföldi kézben lévő adósságállomány arányát. A devizaarány ezzel összhangban a 2011 végi 53 százalékról 21 százalékra, a külföldiek aránya pedig 65 százalékról 34 százalékra esett. Ez hozzájárult az ország devizakitettségének és külső sérülékenységének a mérséklődéséhez.

Emlékezhetünk rá, hogy ezzel szemben a Gyurcsány-Bajnai páros az általuk kreált gigantikus mértékű államadósságot úgy próbálta finanszírozni, hogy hatalmas mennyiségű, több ezer milliárd forintos IMF-hitelt vettek fel, talán a világ egyik legrosszabb kondícióival. Ezt a hitelt aztán a nemzeti kormány 2013-ban jóval a határidő előtt visszafizette.

Z. Kárpát Dániel képviselőtársam is beszélt az IMF-hitelről. Mire költötte akkor a Gyurcsány vezette kormányzat Varju László gazdasági tevékenységével, államtitkárságával együtt az IMF-hitelt? Az állami kiadások finanszírozására és 600 milliárd forintot bankmentő csomagra. Dobrev Klára is nemrég elmondta a televízióban, hogy a bankokat sikerült megmenteniük, az embereket nem. Teljesen helytálló ez a lelet, egyetértünk Dobrev Klárával, ritka ez a pillanat. Önöknek a bankokat sikerült megmenteni, az embereket pedig semmibe vették. (Bangóné Borbély Ildikó: Egyáltalán nem ezt mondta.) Ezek az ő szavai, tisztelt képviselő asszony. 600 milliárd forintot bankmentő csomagra fordítottak akkor, mert önöknek a bankos haverjaik voltak a legfontosabbak abban az időszakban is.

A 2020 elejére véghez vitt 15 százalékpontos adósságcsökkentés egyike az EU-tagországok legjelentősebb eredményeinek, miközben számos nyugat- és dél-európai ország csak az államadósság további növelésével volt képes gazdasági növekedésre abban az időszakban. A 2019-es évet tehát a gazdasági növekedés, a rekordalacsony munkanélküliségi ráta, a rekordmértékű beruházási arány, a jelentős reálbér-növekedés, a csökkenő államadósság és az ország sérülékenységének, külföldi kitettségének további mérséklése jellemezte.

A koronavírus-világjárvány azonban 2020 márciusában derékba törte ezt a korábbi gyors és kedvező gazdasági növekedést, és a járvány terjedésének lassítása érdekében korlátozó intézkedéseket kellett bevezetni, melyek a gazdaságra is komoly hatással voltak Magyarországon, Európában és szerte a világon is. Ugyanakkor a pandémia berobbanása és az azt követő világméretű recesszió a 2008-2009-es gazdasági válsághoz képest sokkal egészségesebb, erősebb, ellenállóbb helyzetben érte Magyarországot. Volt költségvetési tartalék, a magyar háztartásoknak voltak megtakarításaik, és ami a legfontosabb, a devizahitelek megszüntetésével az emberek nem voltak kiszolgáltatva a külföldi bankoknak adósrabszolgaként, mint az önök idejében.

Nézzük meg, hogy mit tett volna a koronavírus-válság alatt egy baloldali kormány, ha ők lettek volna hatalmon. (Bangóné Borbély Ildikó: Ez csak fikció!) Ez nem a fikció világa, tisztelt képviselő asszony, hanem valós tapasztalat, hiszen láttuk már a baloldaltól korábban a válságkezelést. Egy válság alatt a baloldal legelső dolga mindig a megszorítások eszközéhez nyúlni. Ez a megszorítás természetesen nem vonatkozik mindenkire, csak a magyar családokra, a magyar dolgozókra, a magyar kis- és középvállalatokra és a magyar nyugdíjasokra. Nem vonatkozik viszont a baloldali megszorító politika soha a külföldi bankokra, soha a globális nagytőkére, soha a multinacionális vállalatokra és a baloldali oligarchákra, a vörösbárókra sem.

A közszférában dolgozóktól azonban elvennének egyhavi fizetést, ahogy ezt korábban megtették. A magyar nyugdíjasoktól elvennének egyhavi nyugdíjat, ahogyan ezt korábban megtették. A magyar családoktól elvennék a családi adókedvezményt, a harmadik évi gyest, a gyed extrát, és a gyermekvállalást egyenlővé tennék a szegénység vállalásával, ahogy ezt korábban megtették. A válságra hivatkozva növelnék a munkát terhelő adókat, a személyi jövedelemadó legalsó adókulcsát is tovább növelnék, és a társasági adót is megemelnék, ahogy ezt korábban megtették, és ahogy most a programjaikban leírták. A válságra hivatkozva munkahelyek megőrzése és megvédése helyett visszavezetnék a segélyelvű politikát a munkanélküli-segélyek kiterjesztésével, ahogy ezt korábban megtették. A családi otthonteremtési programokat, a kedvezményes lakáshiteleket azonnal megszüntetnék, és a családokat devizahiteles adósrabszolgaságba hajszolnák bele, ahogy ezt korábban megtették.

Iskolák százait zárnák be, és pedagógusok ezreit tennék az utcára, ahogy ezt korábban megtették. Ezer kilométer vasútvonalat szüntetnének meg, kiárusítanák az állami vagyont, nemzetstratégiai jelentőségű állami vállalatokat, közműveket, repülőteret adnának el áron alul külföldi profitmaximalizáló nagytőkének, ahogy ezt korábban megtették. Varju László tegnap azt mondta itt a parlamentben, hogy a reptér áron aluli privatizációja egy kifejezetten jól sikerült privatizáció volt. (Varju László: Miért hazudik, én nem mondtam ilyet!) Azt mondta, hogy ez egy jól sikerült privatizáció volt (Varju László: Elnök úr, szóljon neki, hogy ne hazudjon!), de önöknek, tisztelt képviselő úr és nem a magyar embereknek.

ELNÖK : Képviselő úr, kérem, meglesz a lehetősége felszólalni és nyugodtan reagálhat. Kérem, hogy nyugodtan tartsuk tiszteletben egymás álláspontját. Köszönöm.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Mindennek tetejében gigantikus mértékű, több ezer milliárd forintos IMF-hitelt vennének föl, maximálisra növelnék az ország devizakitettségét és külső sérülékenységét, ahogyan ezt korábban megtették. Röviden ez lett volna a baloldali válasz 2020-ban a koronavírus okozta válságra. Ezek a példák nem kitalációk, a baloldal egytől egyig mindegyik megszorító lépést megtette.

2019-ben, amikor a 2020. évi költségvetést tárgyaltuk, amelynek most a zárszámadásán vagyunk itt, figyelmeztettük önöket, bár önök nem hallgattak a szép szóra, a józan szóra. Önök akkor, személyesen Mellár Tamás, Varju László, Bangóné Borbély Ildikó, Harangozó Tamás olyan költségvetési módosítókat nyújtottak be a 2020-as költségvetéshez, amelyekben az Országvédelmi Alap és a rendkívüli kormányzati intézkedésekhez szolgáló alap többszörösét költötték volna el. Ha mi azokat a költségvetési módosítókat akkor befogadjuk, akkor nulla forint tartalékkal ér bennünket 2020 márciusában a kirobbanó koronavírus-járvány és a pandémia. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha önökön múlt volna, akkor semmilyen tartalék nem állt volna rendelkezésre arra, hogy megkezdjük a védőeszközök beszerzését, hogy megkezdjük például a kiskunhalasi járványkórház építését, hogy a határvédelem és az egészségügy területén a különböző intézkedések megszülessenek.

Ha önökön múlt volna, egy fillér tartalék nélkül állt volna ott az ország legatyásodva, hiszen márciusban még nem nyúltunk hozzá az Országvédelmi Alaphoz, nem nyúltunk hozzá a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékhoz, ezért tisztán, feketén-fehéren a parlament által megemelt Országvédelmi Alap ott állt a Pénzügyminisztérium rendelkezésére, hogy a kormány a lehető legbölcsebben, a magyar emberek biztonságának és egészségének védelme érdekében ezt elkölthesse. Ezért örülök, hogy akkor sem hallgattunk az önök megszorító és a baloldal érdekében túlköltekező politikájára. Nagyon helyes, hogy nem fogadtuk be azokat a módosító javaslatokat, amelyek veszélyeztették volna az ország biztonságát és az Országvédelmi Alapban elhelyezett összegek egészét.

Nagyon fontos, hogy a válságkezelés során a Fidesz-KDNP-kormány prioritásnak tekintette a munkahelyek megvédését, a családtámogatási és otthonteremtési eszközök megtartását, valamint bővítését, az ágazati béremelések folytatását, az adócsökkentések folytatását, a nyugdíjak értékének megőrzését és a 13. havi nyugdíj visszaépítését. Miközben önök megszorításokkal kezeltek válságot, mi folyamatosan bővítettük a nyugdíjrendszert, a családtámogatási rendszert, folyamatosan csökkentettük az adókat és őriztük meg a munkahelyeket a válság ideje alatt is. A járvány első hulláma alatt, főleg áprilisban a láthatatlan ellenség miatt számos gyárnak, ipari létesítménynek, szolgáltatási szektornak, üzletnek be kellett szüntetnie a tevékenységét, a turizmus pedig lényegében teljesen megszűnt.

(10.10)

Bár 2020 II. negyedévében a járvány soha nem látott mértékben vetette vissza a gazdaság aktivitását, a III. negyedévtől gyors korrekció ment végbe, és a helyreállás a IV. negyedévben is folytatódott annak ellenére, hogy ismételten bevezetésre kerültek a járvány terjedését korlátozó intézkedések. Az ipari termelés a IV. negyedév mindhárom hónapjában nőtt az előző évhez képest, így a termelés volumene a IV. negyedévben már 2,1 százalékkal meghaladta az előző évit.

A 2020. évben 4,7 százalékkal csökkent a magyar GDP, miközben az EU-tagállamok gazdaságai ennél jóval nagyobb mértékben, átlagosan 5,9 százalékkal estek vissza. Ezáltal Magyarország gazdasági teljesítménye 2020-ban is meghaladta az Unió átlagát. A 2020-as költségvetés tervezésekor még senki nem sejtette, hogy pandémia és válság fogja sújtani a világot, a kormány teljesen jogosan 4 százalékos GDP-növekedéssel számolt.

A járvány negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozásaként a kormány 2020 tavaszán elindította a gazdaságvédelmi akciótervet, amely korábban soha nem látott mértékű, a 2020. évi GDP mintegy 30 százalékát kitevő gazdaságvédelmi intézkedéseket jelentett. A gazdaságvédelmi akcióterv adócsökkentéseket, bértámogatásokat, hiteltörlesztési moratóriumot, fejlesztéseket ösztönző támogatásokat, illetve állami garanciaprogramok kiterjesztését tartalmazta. A gazdaságvédelmi akcióterv célja a nehéz helyzetbe jutott ágazatok megsegítése, a munkahelyek megvédése, a családok helyzetének megerősítése, valamint a kilábalás támogatása volt. A gazdaságvédelmi akcióterv keretében jelentős források áramlottak a gazdaságba, amelyek a vállalkozásokat, a háztartásokat és a munkavállalókat egyaránt segítették.

A kormány gazdaságvédelmi intézkedéseinek a válság ellenére is érzékelhetőek voltak a hatásai. A reálkeresetek 2020-ban 6,2 százalékkal tovább nőttek, a háztartások fogyasztási kiadásai csupán 1,6 százalékkal csökkentek, ami európai összevetésben kedvezőnek tekinthető. Kedvező továbbá, hogy az elmúlt években rekordmagasságba emelkedő beruházási ráta 2020-ban a válság negatív hatásai ellenére is kiemelkedően magas szinten, 27 százalékon alakult. A beruházásoknak támaszt adott az is, hogy az elmúlt 11 év legerősebb teljesítményeként 2020 során 28 ezer darab lakás épült, amely 34 százalékos bővülést jelent éves összevetésben. Az állami beruházások is emelkedtek, és a válságkezeléssel létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból mintegy 4031 milliárd forint, ebből közel 943 milliárd forint költségvetésen belüli átcsoportosításokból és befizetésekből került biztosításra. Ezek a források elsősorban olyan beruházások támogatására kerültek biztosításra, amelyek a 2021. és a 2022. évi gazdasági növekedés megalapozását szolgálják.

Én mélységesen elítélem azt, amikor Z. Kárpát Dániel egy 17,9 százalékos II. negyedévi gazdasági növekedésről az idei évben úgy beszél, hogy éppen szerencsésen így alakult, hogy éppen találtak egy jó számot. Hát, ez a rekordszintű gazdasági növekedés, és ami majd idén is tapasztalható lesz, nem szerencse és nem véletlen, tisztelt képviselő úr, ez a magyar emberek, a magyar vállalkozások és a kormány helyes gazdaságpolitikájának a következménye. Ez nem csak így lett, és arra kérem, hogy ne nézze le a magyar embereknek a munkáját ilyen szempontból, mert ezt ők hozták össze, a magyar munkavállalók, a magyar vállalkozók, az itt lévő cégek hozták össze azt a kormány helyes gazdaságpolitikájának köszönhetően, hogy ilyen gazdasági növekedést élhetünk meg ebben az időszakban. És amikor erre Mellár professzor úr azt mondja, hogy hát ez mind semmi, ez a gazdasági növekedés alig haladja meg a tavalyi évet, az a helyzet, tisztelt képviselő úr, hogy számos nyugat-európai ország még el sem érte a járvány előtti gazdasági szintjét, vannak nagy országok, nyugat-európai nagy országok, mint Franciaország vagy a Benelux államok vagy északi államok vagy déli államok, amelyek még el sem érték azt a szintet, ahol a járvány előtt voltak. Mi nemcsak hogy elértük most ezt a szintet, hanem meg is haladtuk a járvány előtti gazdasági szintünket.

A másik védelmi alap, a Járvány Elleni Védekezési Alap, amelyben 945 milliárd forintos forrásbiztosítás teljesült. Ez az alap garantálta, hogy az egészségügyi védekezésnek ne legyen pénzügyi akadálya.

Szintén az egészségügyi védekezés érdekében került létrehozásra az Európai Unióból érkező Járvány Elleni Támogatások Alapja. Mit gondolnak, mennyi pénz érkezett az Európai Unióból a járvány elleni védekezés európai uniós alapjába? Mivel a tavalyi évben támogatás nem érkezett, ezért ebből az alapból sajnálatosan kifizetés sem teljesült.

Ez a valóság, tisztelt képviselőtársaim; amikor nagy baj van, akkor igazán csak magunkra számíthatunk, és örültünk annak és örülhetünk annak, hogy egy ütőképes magyar gazdaságot ért a válság, egy egészséges helyzetben lévő magyar gazdaságot ért a válság, és hogy a kormány a megfelelő pénzeszközök átcsoportosításával mind az egészségügyi, mind a gazdasági védekezést meg tudta valósítani.

A 2020-as költségvetés 918 milliárd forinttal magasabb összeget biztosított az egészségügyre, mint a 2019-es, 918 milliárd forinttal többet költöttünk 2020-ban az egészségügyre, mint 2019-ben. Ebben szerepelnek az egészségügyi béremeléssel, az egyszeri, személyenkénti 500 ezer forintos juttatással összefüggő többletkiadások, az összevont szakellátás kiadásai, a gyógyszertámogatások, valamint a veszélyhelyzettel kapcsolatosan biztosított többletforrások.

Az oktatásra a 2020-as költségvetés 348,7 milliárd forinttal több forrást biztosított, mint a 2019-es. Ebben szerepet játszottak az egyetemek, a főiskolák részére beruházási céllal juttatott támogatások, az alapítványi támogatások, a köznevelési célú humán szolgáltatások támogatásai, továbbá az ingyenes tankönyvellátás és az Erzsébet gyermek- és ifjúsági táborok támogatása.

A nyugdíjkiadások 142,5 milliárd forinttal emelkedtek 2020-ban, és ebben még nincs is benne az idei évtől életbe lépő 13. havi nyugdíj visszaépítése, valamint a rekordmagas összegű nyugdíjprémium, amit pár hét múlva minden nyugdíjas megkap 80 ezer forint összegben.

A válság ellenére 2020-ban is folytatódott az adócsökkentés politikája. Baloldali képviselők ilyet még nem láttak, hogy valaki a válságban nem adót emel, hanem adót csökkent; ők helyből, reflexből adóemelésekhez nyúlnak. Gyurcsány Ferencék mindig adót emelnek, a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a jövedéki adót és az összesféle adótípust, ami éppen eszükbe jut a kormányülés szünetében, azt mind-mind megemelik.

Ezzel szemben mi 2020-ban is folytattuk az adócsökkentéseket. A 2016. évben a versenyszféra és a kormány között született megállapodás értelmében 2017-től folyamatosan mérséklődött a munkára rakódó munkáltatói közteher, 2016 és 2020 júliusa között összesen 11,5 százalékponttal. 2020 júliusában a kormány újabb 2 százalékponttal tovább csökkentette a szociális hozzájárulási adó kulcsát, az első hullám végén és a második hullám elején, 2020 júliusában tovább csökkentettük a szociális hozzájárulási adó kulcsát azért, hogy megóvjuk a munkahelyeket, amely így már csak 15,5 százalék. Ne felejtsük el, hogy ez a szám 27 százalék volt 2016-ban, a baloldali Gyurcsány-kormány alatt pedig 32 százalékos járulékot kellett fizetniük a munkaadóknak minden egyes munkavállalójuk után. Még Varju László, a Költségvetési bizottság elnöke is beláthatja, hogy a 32 jóval magasabb adóteher, mint a 15,5 százalék, ami jelen pillanatban tapasztalható.

A társasági adó esetében az utóbbi évek legjelentősebb változása volt, hogy 2017. január 1-jén a társaságiadó-kulcs egységesen 9 százalékra csökkent, így az Európai Unióban a legkedvezőbb kulccsal adózhatnak a Magyarországon működő társaságok.

A kisvállalati adó jelentős egyszerűsödésével és az adó kulcsának csökkentésével az adórendszer 2017-től még kedvezőbb adózási környezetet teremtett a növekedésre képes kis- és középvállalkozások számára. 2021. január 1-jétől a kisvállalati adó is tovább csökkent 11 százalékra.

2020-ban 5 százalékos áfakulcs alá került átsorolásra a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás; 2020-tól kedvezményes 5 százalékos áfakulcs került bevezetésre az úgynevezett rozsdaövezetekben épülő, 150 négyzetméter hasznos alapterületet meg nem haladó lakóingatlanok értékesítésére; és a járvány vendéglátósokra gyakorolt negatív hatásait is enyhítendő az elvitelre történő vagy házhoz szállítással értékesített étel- és italforgalomra vonatkozóan 5 százalékos adókulcs került meghatározásra a járvány alatt. A turizmusfejlesztési hozzájárulást 2020. március 1-jétől kezdődően nem kellett megfizetni.

Külön érdemes kiemelni, hogy a tavalyi évben a válság ellenére sem csökkent, hanem nőtt a családtámogatásokra fordított összeg, valamint nem csökkent, hanem tovább bővült az Európa-szerte egyedülálló családvédelmi akcióterv és családtámogatási rendszer. Ennek megfelelően 2019 után 2020-ban is elmondhatjuk, hogy sikerült eljutnunk oda, hogy minden eddiginél több támogatást kapnak a gyermeket nevelő családok és a gyermeket vállalók. 2020-ban, 2010-hez képest, amikor 960 milliárd forintot fordítottak családtámogatásra, több mint háromszorosára nőtt a családok támogatására fordított összeg. A jövő év elején pedig a gyermeket nevelő családok az átlagbér szintjéig visszakaphatják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat.

Azt gondolom, hogy ez is egy olyan történelmi lépés, egyedülálló lépés, bátor lépés, amely tovább fogja javítani a gyermeket nevelő családok helyzetét, hiszen szeretnénk, hogy ne csak szellemi, lelki, erkölcsi értelemben, hanem anyagi értelemben is érje meg a gyermekvállalás.

(10.20)

Csak összehasonlításképpen: a Gyurcsány-Bajnai-kormányok alatt a családalapítás és a gyermekvállalás szinte egyenlő volt a szegénység vállalásával. Egész egyszerűen nem léteztek azok a családtámogatási eszközök, amelyek mára minden gyermeket nevelő családnak természetesnek számítanak Magyarországon.

A fiataloknak nem adtak meg semmilyen segítséget az önálló életük elkezdéséhez, az otthonteremtéshez, a házassághoz, a családalapításhoz, a gyermekvállaláshoz, hanem tandíjat akartak bevezetni, elvették a harmadik évi gyest, nem volt gyed extra, a családi adókedvezmény pedig mindössze 4 ezer forint volt a harmadik gyermek után.

Összességében a magyar gazdaságpolitikát a 2019-es rekordév után 2020-ban a pandémia nagymértékben negatívan befolyásolta, ugyanakkor az elmúlt évek teljesítményére, stabilitására és dinamikus növekedésére épülő gazdaságpolitikája tette lehetővé, hogy az ország gyorsan túl legyen a válságon, és ismét növekedési pályára álljon.

Magyarország ma azon kevés országok közé tartozik az Európai Unióban, amely már elérte a járvány előtti gazdasági teljesítményét. Erre rajtunk kívül csak 8 másik uniós tagország volt képes a 27-ből. Ez azt bizonyítja, hogy Magyarország megfelelően és az aktuális kihívásokhoz illeszkedően reagált a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságra.

A számítások szerint minden okunk megvan a pozitív várakozásra, ugyanis rekordmagas, 7-7,5 százalék közötti lehet a gazdasági növekedés 2021-ben. A munkaerőpiac is új rekordot tudott felállítani 2021-ben, ugyanis soha annyian nem dolgoztak a rendszerváltás óta Magyarországon, mint most, amikor meghaladta a 4,7 milliót a foglalkoztatottak száma, és soha nem volt olyan alacsony a munkanélküliek száma, mint most. Összehasonlításképpen: Gyurcsány Ferenc ideje alatt 915 ezer emberrel kevesebb dolgozott Magyarországon.

Tovább kell menni ezen az úton, tovább kell folytatni az adócsökkentések, a reálbéremelés, a gazdasági növekedés, az államadósság-csökkentés, a foglalkoztatásra és stabilitásra épülő gazdaságpolitikát.

Hamarosan még egy egészen új fejezet nyílik meg a magyar emberek életében, amikor 200 ezer forintra emelkedhet a minimálbér, amely így magasabb lehet, mint Gyurcsány Ferenc idejében a magyar átlagbér volt, és teljes egészében is visszaépülhet majd a 13. havi nyugdíj, rekordmagas nyugdíjprémiumot kapnak az idős honfitársaink, megvalósul a 25 év alatti fiatalok szja-mentessége, és a gyermeket nevelő családok, ahogy már mondtam, visszakaphatják a befizetett szja-t.

De van bőven vesztenivalónk. Ezeket az eredményeket meg kell védeni, ezeket az eredményeket el is lehet veszteni. A megszorítások és adóemelések politikája nagyon is könnyen visszatérhet a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal által. Láthatjuk, hogy a baloldal programjában az adóemelés, a családtámogatások szűkítése, az otthonteremtési programok szűkítése és a segélyalapú politika kerülne vissza a homloktérbe, mi pedig ezt nem szeretnénk, tehát meg kell védenünk az eddig elért eredményeket, és a sikeres gazdaságpolitikát tovább kell vinni.

A KDNP-frakció ezért támogatni fogja a 2020. évi zárszámadást. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)