Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.05:47:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

203. ülésnap (2017.03.06.), 58. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Videó/Felszólalás ideje 4:13


Felszólalások:  Előző  58  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az idei, 2017. évi költségvetésben általános egészségügyi célokra 170 milliárd forintnál is nagyobb összeg szerepel, több, mint a tavalyi költségvetésben volt. Ez azt jelenti, hogy az egészségügy forrásai a GDP fél százalékával emelkednek idén a tavalyihoz képest. Mindezt az teszi lehetővé, hogy a magyar gazdaság működése most már tud annyi többletet termelni, amelynek révén az egészségügyre is sokkal nagyobb összeget lehet fordítani, mint az előző években. De hozzátenném, hogy minden korábbi évben is az infláció mértékénél magasabb összegű, nagyobb arányú volt az a pénz, amivel az Egészségbiztosítási Alap főösszege emelkedett, vagy pedig az egészségügyre fordított kiadások emelkedtek.

Ehhez a 170 milliárd forinthoz még hozzá kell adni azt a 40 milliárd forintot, ami egyszeri fejlesztésként a budapesti szuperkórházak és a társkórházaik időarányos fejlesztésére szerepelnek a költségvetésben. Arra az aránypárra is felhívnám a figyelmet, hogy az a pénz, amit az OLAF-jelentés alapján az EU-s pénzből az akkori szocialista-szabad demokrata városvezetés elcsalt vagy ellopott, az egy teljes szuperkórház felépítésére is elegendő lett volna. De ez a pénz szőrén-szálán eltűnt.

A kormányzat igyekezett többletforrásokat mind béremelésre, mind más kórházi fejlesztésekre is biztosítani. Emlékezhetünk még a 2010 előtti időszakra, amikor vizitdíjjal próbálták meg a betegeket a gyógyulástól távol tartani, a bevételeket pedig növelni. Szerencsére ez kudarcba fulladt, hiszen a Fidesz-KDNP aláírásgyűjtése és népszavazása elsöpörte az akkori kezdeményezést, mind pedig a kezdeményezőket. Ezzel szemben 2010 után például a chipsadóból olyan bevétel született, erre képviselő úr is utalt, amely az egészségügyi béremelésnek tartós fedezetét biztosíthatta, másrészt népegészségügyi szempontból is megelőzte azt, hogy valakik olyan élelmiszereket nagyobb mennyiségben egyenek, vásároljanak, amelyek az egészségükre károsak. (Moraj az MSZP soraiban.)

Korábban voltak elbocsátások, leépítések, fizetéscsökkenés; persze, széfekre volt mindeközben pénz. Mi már, ahogy ön is említette, 2012-13-ban az első 27 százalékos béremelést megléptük az egészségügyben. Tavaly szeptember 1-jén kezdődött az orvosok és ápolók két-, illetve négyéves béremelési folyamata, az orvosok esetében 107 plusz 100 ezer forinttal. Tehát tavaly szeptemberben emelkedett 107 ezer forinttal, idén november 1-jén fog 100 ezer forinttal emelkedni az orvosok és kórházi szakgyógyszerészek fizetése. Az ápolóknak pedig, ahogy ön is említette, 26,5 százalékkal kezdődött. Idén megvan a fedezet a további 12 százalékos emelésre, hiszen ahogy említettem, a GDP fél százalékával nőttek az egészségügy forrásai, és a rákövetkező években is további 8-8 százalékkal emelkedik a bér. Így tehát a pedagógusok, az oktatásban dolgozók után az egészségügyben dolgozók is egy többéves bérfejlesztési programmal tudnak előrébb lépni.

Ennek megvan az eredménye több területen is, például a különböző orvoselvándorlási vagy ápolóelvándorlási számokban. Nyilván az orvosok esetében hamarabb indult ez a pozitív folyamat. Ott 2012 környékén volt a fordulópont, az volt az az év, amikor Magyarország történetében az egyik legmagasabb számú azoknak az engedélykéréseknek a száma, amivel külföldön szeretnének dolgozni orvosok. De szerencsére ennek a mértéke nagymértékben csökkent évről évre, mondjuk, ha 2013-14-et nézem, ott is 530-ról 518-ra, majd 492-re, a tavalyi évben pedig nagyon nagy mértékben 492-ről 398-ra csökkent azoknak az orvosoknak a száma, akik első alkalommal kértek hatósági bizonyítványt az ÁEK-től ahhoz, hogy külföldön dolgozhassanak.

Az a pozitív folyamat is elindult, az ápolói béremelésnek is ebben fontos szerepe volt, hogy végre megtörtént az érezhető fordulat az ápolók, szakdolgozók külföldre vándorlása esetében is. Ott is az engedélyt kérők száma a 2015-ös 567-ről, ami körülbelül egyezik az előző évek számával, érezhető mértékben csökkent, 486-ra. Bízunk benne, hogy minél többen maradnak az egészségügyi pályán a béremelések következtében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  58  Következő    Ülésnap adatai