Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.05:48:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

203. ülésnap (2017.03.06.), 262. felszólalás
Felszólaló Manninger Jenő (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:19


Felszólalások:  Előző  262  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MANNINGER JENŐ, a Gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! A Gazdasági bizottság megvitatta a jegybank éves beszámolóját, a 2015. évről szóló üzleti jelentés és beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatot beterjesztettük.

A jegybank beszámolóját illetően nem árt emlékeztetni arra, hogy mi az a három alapvető feladat, amit el kell végeznie a jegybanknak, amit 2015-ben a lehető legjobb tudása szerint végzett: az árstabilitás fenntartása, a pénzügyi stabilitás biztosítása és a gazdaságpolitika támogatása. Ha az árstabilitást nézzük, a számok makacsul azt mutatják, hogy a 2015. évben az infláció 1 százalék alatt volt. Ez már a harmadik olyan év, ahol gyakorlatilag nulla volt az infláció, amiről soha ne felejtsük el megjegyezni, hogy gyakorlatilag a szegények adója. Ez kifejezetten a lakosságnak és a szegényebb rétegeknek kedvez, hiszen árstabilitást ad.

Ha a pénzügyi stabilitást nézzük, akkor 2015-ben is egy igen erős évet zártunk. Valódi áttörést hozott, hogy a jegybank ellenőrzése alá került a pénzügyi szervezetek felügyelete, és sikerült több, tíz évet meghaladó csalássorozatot felderíteni, ahogy az elmúlt időszakot látjuk, a pénzügyi piacokat azóta megnyugtatni.

Más előnye is volt annak, hogy ezek a visszaélések kiderültek, hiszen ennek köszönhetően a bankrendszerbe vetett bizalom is megerősödött, másrészt pedig, és ebben már nyilván az árfolyam-politika is közrejátszik, a lakossági megtakarítások közvetlenül visszakerülhettek az üzleti életbe. Ha elsősorban a lakáspiaci helyzetet megnézzük, hogy milyen mértékű változás volt az elmúlt fél évben vagy háromnegyed évben, akkor azt gondolom, ez is jelentősen hozzájárult a gazdasági növekedéshez. A gazdaságpolitika támogatását pedig hűen tükrözik a gazdaság teljesítményének számai: 2015-ben 3,4 százalékkal nőtt a magyar GDP, amivel egyértelműen Európa élmezőnyébe tartoztunk.

A 2015. év azt is megmutatta, hogy a jegybank nagyon jól tudott reagálni azokra a külső piaci folyamatokra, amelyek részben a várakozásnak megfelelően, részben egyébként attól eltérően alakulhattak. Ha megemlítem azt a 300 milliárd forintot, amit csak a 2015. évben takarított meg a jegybank az államháztartás számára, akkor az az összeg jórészt egyébként, amit a kormány nagyon helyesen gazdaságfejlesztésre és gazdaságélénkítésre fordított, egyértelműen az emberek életszínvonalának javítását szolgálta.

Engedjék meg, hogy néhány dolgot kiemeljek a beszámolóból, amit a képviselőcsoportunk is üdvözölni tud és fontosnak tart. 2015 márciusában a jegybank tovább csökkentette az irányadó rátát, és újraindította a kamatcsökkentési programot. A monetáris tanács márciustól 15 bázispontos lépésközökkel, összességében 75 bázisponttal korábban példátlanul alacsony szintre, 1,35 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A Nemzeti Bank felülvizsgálta az inflációs célt is, amit követően a monetáris tanács a 3 százalékos inflációs cél fenntartása mellett egy plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasávot jelölt ki, rugalmasabbá téve ezzel az inflációs célkövetés rendszerét. A fokozatos kamatlépések mellett az MNB egyéb, célzott monetáris politikai eszközöket is alkalmazott a válság során sérült monetáris transzmissziós csatorna helyreállítása, valamint Magyarország külső sérülékenységének csökkentése érdekében.

További ösztönző volt a növekedési hitelprogram is, amelynek mérlege egyértelműen imponáló: elindítása óta már közel 31 ezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz mintegy 2126 milliárd forint összegben, ami nemcsak a hitelállomány csökkenésének megállításában játszott fontos szerepet, de a program ezzel érdemi hatást gyakorolt a gazdasági növekedésre is.

A beszámolóból továbbá fontosnak tartom még megemlíteni, hogy az év során lezárultak a 2014 őszén megkezdett, fogyasztói devizahitelek elszámolásához és a fogyasztói deviza-jelzáloghitelek forintosításához kapcsolódó jegybanki devizatenderek. A tendereken összesen 9127 millió eurót adott el a jegybank a hitelintézeteknek, ebből 1081 millió eurót az elszámolásokhoz és 8046 millió eurót a forintosításhoz kapcsolódóan.

Fontos az is, hogy 2015-ben jelentősen csökkent a hazai pénzügyi rendszer sérülékenysége. Az elszámolás és a forintosítás hatékonyan tudta kezelni a lakossági devizahitelekből eredő rendszerszintű kockázatot, a jegybanki önfinanszírozási program pedig jelentősen csökkentette az ország külső sérülékenységét.

Összességében azt szeretném megállapítani, hogy ha megnézzük ehhez képest még az idei évi számokat is, akkor azok is hasonlóan alakulnak. Elmondható, remélhetőleg a következő értékelések során is elmondhatjuk, hogy sikeres éveket zárunk. Tehát az optimista szemlélet, amely a jegybank vezetésének koncepciójában megmutatkozik, sikereket hozott.

Mindezen eredmények alapján javaslom a tisztelt Háznak, hogy fogadja el a Magyar Nemzeti Bank 2015. évről szóló üzleti jelentését, a B/10645. számú beszámolót és az ennek elfogadásáról szóló, vonatkozó tárgyú határozati javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  262  Következő    Ülésnap adatai