Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.21:27:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2017.05.18.), 64. felszólalás
Felszólaló Harrach Péter (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:55


Felszólalások:  Előző  64  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetés száraz számadatai mögött kormányzati szándék van. Van például családpolitika, szociálpolitika, de mielőtt ebbe belekezdenék, engedjék meg, hogy a vitába belekapcsolódjak. Azt ugyan ne várják tőlem, hogy a stílusa hasonló legyen, de azért van mondanivalóm.

A kezemben tartom az MSZP országos központjának közleményét. Komoly megnyilatkozás, érdemes vele foglalkozni. Beszél családpolitikáról is. Azt mondja, 2018-tól Botka László kormánya csökkenteni fogja a magyar családok kiadásait. Amire hivatkozik, az nem más, mint a gázár, ismerős téma. Mit mond róla? Azt mondja, hogy pofátlan nyerészkedés. Ezt a finom kifejezést vajon miért használja? Hozzáteszi, hogy a Fidesz miatt nálunk a legdrágább a gáz egész Európában. Meglepő mondat. Nehéz ezzel vitatkozni, ha mással nem, az Eurostat véleményével, amely szerint a harmadik vagy a negyedik legolcsóbb a gáz Magyarországon az Unióban. Kinek van igaza? Az MSZP-nek, vagy az Eurostatnak? Vagy a HVG-nek, amely szintén ugyanezt mondja, negyediknek jelöli meg legolcsóbbként a gázt Magyarországon. Arról már nem szeretnék beszélni, hogy az MSZP-kormány idején háromszorosára sikerült emelni a gáz árát, és ma is találkoztunk különböző ehhez hasonló megnyilatkozásokkal.

De ha már belekezdtem az MSZP méltatásába, van még egy gondolat, amely szintén tegnap hangzott el, és összefügg a mai témánkkal. Azt hallottam, hogy a 13. havi nyugdíjat visszaadják. Azt, amit elvettek? Én csak erről tudok egyelőre. De ha már nyugdíj, akkor belevágok. Hogy alakult a nyugdíjhelyzet a rendszerváltás után? A nyugdíjkorhatár emelése két kormány nevéhez fűződik, a Horn-kormány és a Bajnai-kormány tette ezt meg. Megváltoztatták a megállapítás szabályait 2008-ban úgy, hogy 8 százalékkal csökkent az induló nyugdíj. Az Antall-kormány után a Horn-kormány 12 százalékkal csökkentette a nyugdíjak reálértékét. Melyik volt az az első kormány, amelynek sikerült visszaállítani, emelni minden évben a kormányzás ideje alatt? Az első Orbán-kormány. Ezt csak összehasonlításképpen a büszke megjegyzésre.

(13.20)

De térjünk vissza a költségvetésre! Azt mondtam, hogy a család fontos szempont a kormányzati szándékban. Miért? Két okból. Egyrészt a családok helyzetének javítása, másrészt pedig a demográfiai helyzet miatt, hiszen a demográfiai helyzet az első számú nemzeti sorskérdés számunkra. A szociálpolitika szintén fontos, annak leginkább jellemzője ma a kormányzati szándék szerint az önerő megmozdítása és a segítségre szoruló ember támogatása.

Két adatot rögtön az elején hadd említsek meg! Családtámogatásra 1900 milliárd forintot fordít a költségvetés. Ez 8 százalékkal több a tavalyinál, 140 milliárddal. Nyilván érdemes még a szociális jellegű kiadások összváltozását említeni ‑ nyugdíj-, családi és szociális kiadások ‑, idén, mármint ’18-ban több, mint az idei, 287 milliárd forinttal.

A részleteket nézzük: a családtámogatás pénzbeli ellátására az előbb említett 1900 milliárd forintból 640 milliárd forinttal jut több, és ez így együtt az egyharmadát teszi ki. A családokat segítő különböző adókedvezmények összege is jelentős, 14 százalékkal emelkedett a családi adókedvezmény. Meg kell említeni azt a szempontot, ami a szociálpolitikában sajátja a polgári kormánynak, hogy a munkaalapú támogatások, a munkajövedelemhez kötött támogatások 58 százalékra emelkedtek, és ezzel szemben 42 százalék az alanyi jogú támogatás. Ezzel is a munkára ösztönzésre kerül sor.

A családokat támogató különböző szolgáltatásokról tettem említést. Nyilván óvodai, bölcsődei, gyermekjóléti, védőnői szolgáltatásról van szó, és természetesen szociális jellegű támogatásról is, mint az ingyenes étkeztetés vagy tankönyvjuttatás. Ezekre a szolgáltatásokra 400 milliárd forint feletti összeget fordítunk.

És nézzük a ‑ szociális jellegű kiadásnak számít, bár nem ide szoktuk sorolni ‑ béremeléseket, és itt különösen azokra gondolok, amiket az alacsony jövedelműek kaptak: a minimálbér és szakmunkás-minimálbér emelésére. De ide, ebbe a körbe tartozik az adócsökkentés is.

A családi adókedvezmény segítségével 130 ezer családnak nem kell adóznia. Tudjuk ennek a mértékét, hiszen ezt mindenki ismeri: egy gyermek után havi 10 ezer forint, két gyermek után most már havi 35 ezer forint, hiszen évente emelkedik, és három gyermek után továbbra is havi 99 ezer forintos adókedvezmény jár.

A minimálbérről tettem az előbb említést. A minimálbér emelése fokozatos, amikor ’16-ban még csak 111 ezer forint volt, ’17-ben már 127 500, és ’18-ban már 138 ezer forint lesz. A garantált minimálbér még nagyobb mértékben nő: 180 500 forint lesz jövőre ennek az összege.

A családtámogatások közé tartozik, de úgy gondolom, hogy a rászoruló gyermekek támogatása rendkívül fontos kérdés, ezért ez a határterület az ingyenes gyermekétkeztetésben is megjelenik. Közel 80 milliárd forint kerül jövőre ennek támogatására. Ez fokozatosan emelkedett, és most jutott el odáig, hogy véleményem szerint ma már minden rászoruló gyermek, sőt talán már ezen túl is vagyunk, nem csupán a rászoruló gyermekek részesülnek ebben a kedvezményben, mint ahogy az ingyenes tankönyvellátás is a gyerekek többségének, ahogy ma már hallottuk, egymillió gyereknek jár.

És akkor nézzük az adócsökkentést! Mit jelent ez a rászoruló családoknak? A legfontosabb élelmiszerek áfájának csökkentése újabb lépésekhez jutott el. A sertés, tojás, tej és baromfi után most a hal áfája is 5 százalékra csökken. Ezek a sok esetben nem a szociális kiadások között megjelenő tételek a családoknak és különösen azoknak a családoknak fontosak, akik jövedelmük jelentős részét élelmiszerre költik.

És most engedjék meg, hogy az első általam említett kérdéshez, a demográfiai kérdéshez mondjak néhány szót. Van egy olyan mérőszám, ami, úgy gondolom, hogy a kormányzat családpolitikájának minősítését jelzi, és ez a teljes termékenységi arányszám, termékenységi rátának is szoktuk nevezni. Néhány évvel ezelőtt ez 1,2-1,3 között mozgott. Ez azért érdekes számunkra, mert 2,1-nek kellene lenni ahhoz, hogy a társadalom reprodukálni tudja önmagát. Európa-szerte probléma a népesedési helyzet, ami különösen most, ebben az időszakban éles problémaként jelenik meg. Hogyan alakult ez a szám? Ma már jelentősen megemelkedett, közel 1,5-ig; 1,49. Ez azt jelenti, hogy a gyermekvállalási kedv ‑ vagy ha úgy gondoljuk, nevezzük gyermekvállalási bátorságnak ‑ jelentős mértékben nőtt.

Az igaz, hogy több más szempont is befolyásolja a népesség növekedését, a halálozási arányszám, a vándorlás és mások, de a kormányzati munkát mégiscsak ez minősíti. Meg kell említenünk a házasságkötések számának jelentős, 12 százalékos növekedését is. Ezek, ha ma még nem is tudják pótolni a kieső lakosságszámot, de mindenképpen jó jel arra nézve, hogy a tartós, stabil családpolitika meghozza az eredményét, ugyanis mindenki előtt ismert ‑ és ez a szakma véleménye ‑, hogy a változó, esetleg évente változó családpolitikai intézkedések visszafogják a gyermekvállalási kedvet. Ezen a két területen körülbelül ez az, amit el lehet mondanunk a költségvetésről. Mindenképpen a családok költségvetése, a kormányzatnak fontos a családok helyzete és állapota, és fontos az, hogy a demográfiai helyzet javuljon.

Az is fontos, hogy a rászoruló emberek megkapják a megfelelő segítséget, és ezt úgy tegyük meg, hogy közben az önerőt felkeltve ‑ a saját hozzájárulásukat ‑ az állami támogatás segítségével a saját életüket jobb helyzetbe hozzák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  64  Következő    Ülésnap adatai