Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.25.07:34:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

243. ülésnap (2017.10.03.), 86. felszólalás
Felszólaló Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:08


Felszólalások:  Előző  86  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Staudt Gábor a vezérszónoki felszólalásában elmondta azokat a főbb érveinket, amelyek amellett szólnak egyelőre, hogy ha nincsenek meggyőző érvek a túloldalról, akkor nem támogatandó ez a törvényjavaslat. Nyilván elsősorban azért, mert tudomásunk szerint a Magyar Országos Közjegyzői Ka­mara ezt nem támogatta, mégpedig azért nem tá­mo­gatta tudomásom szerint, mert egyrészt nem ké­szültek hatástanulmányok, hogy ez mit fog jelenteni. Én azt gondolom, azt gondolták az előterjesztők, hogy mi szükség van itt hatástanulmányra, és milyen problémákat okozhat ez, és ennek nem tulajdonítottak jelentőséget. De van jelentősége, mégpedig azért van nagy jelentősége véleményem szerint - nyilván a vidékről beszélünk és nem a fővárosról -, mert a közjegyzők illetékességi területe, illetve az illetékességi területen, egy járási bírósághoz tartozó területen patikamérlegen lett kimérve az ott működhető, működő közjegyzők száma. Pontosan a lakosság számához arányosítva állapították meg, hogy hol legyen közjegyző, és hány közjegyző legyen. Ez a jelen pillanatig jól működött, ebben fennakadások nem voltak, ez egyáltalán nem indokolja azt, hogy ez a törvényjavaslat most bekerüljön. Az az indok pedig, amelyik a történelmi hagyományokat említi, hogy ez valaha a XIX. században így volt, azt gondolom, azóta annyit változott a világ, hogy ez önmagában nyilván nem ad okot arra, hogy megváltoztassunk egy jól működő rendszert.

Vas Imre képviselőtársam felvetette a problémát, hogy mi van akkor, ha egy járásban csak egy közjegyző van. Az eddigi törvény nyilván erre is adott választ, hogy hogyan lehetett megoldani annak a közjegyzőnek a helyettesítését. Tehát abból nem adódik probléma, hogy betegellátásra szorul a közjegyző, és mondjuk, hat hónapon keresztül a fehérgyarmati járásbíróság illetékességi területén nem fog működni közjegyző, ha például ott van ilyen probléma. Tehát azt gondolom, hogy ez önmagában nem indokolja.

Az viszont problémát fog okozni, hogy ha az eddigi rendszert fel fogjuk borítani vidéken, akkor ez azt fogja jelenteni, hogy mivel az illetékességi terület az egész megyére fog kiterjedni, hiszen az új Pp. hatálybalépésével ez már így fog működni, a törvényszékek illetékességi területével fog megegyezni így a közjegyző illetékességi területe, ami nyilván azt jelenti, hogy megindul megyén belül a mozgás a közjegyzők, a közjegyzői irodák között. Ez egy piaci versenyt fog eredményezni a közjegyzők között, egy nagyon komoly piaci versenyt fog eredményezni, aminek lehetnek olyan következményei is, hogy egy jól menő, egy gazdagabb székhelyű iroda akár elviheti a vidéki közjegyzőktől a megélhetést jelentő forrásokat, pénzügyi forrásokat. Azt gondolom, semmiféleképpen nem jó, ha ezt teljes mértékben piaci alapra helyezzük. Nem beszélve arról, hogy a korrupció fejlődésének a lehetőségét is magában hordozza ez a módosítás, hiszen még jobban kitágítjuk azt a kört, hogy adott esetben - remélem, hogy ilyen nincs Magyarországon - egy közjegyzőnek anyagi érdekében álljon az, hogy bizonyos bankok őt bízzák meg bizonyos ügyekkel.

 

(14.00)

 

Így egy-egy nagyobb iroda a megyében lévő bankokat is teljes egészében lefedheti. Azt gondolom, hogy nagyon-nagyon komoly korrupciós kockázata van ennek. Akkor, amikor Magyarország a korrupciós világranglistán folyamatosan élre tör, akkor, amikor az Európai Unióban a 24. helyen vagyunk a 28 tagállamból, és ezt az elmúlt hét vagy hét és fél évben sikerült elsődlegesen elérnie a kormányzatnak, hogy minden évben hátrébb-hátrébb sorolják Magyarországot a korrupciós világranglistán, és jelen pillanatban Magyarország már a közép-afrikai országokkal szerepel egy szinten a korrupció területén, nem gondolnám, hogy szélesíteni kellene jogszabályokkal annak lehetőségét, hogy a korrupció még szélesebb körben terjedjen el Magyarországon.

 

(Ikotity Istvánt a jegyzői székben
Szávay István váltja fel.)

 

Ez az egyik fontos ok. A másik az ügyellátási kötelezettség is. Ha egy közjegyző joga kiterjed az egész megyére, a kötelessége is kiterjed, ez azt jelenti, hogy nagyobb megyékben nyilván hatalmas távolságokat, adott esetben egy-egy kisebb ügyért oda-vissza akár 200 kilométeres távolságokat kell rendszeresen megtenni. Ez mindenképpen a munka rovására megy. Ez kisebb bevételt fog hozni a közjegyzőnek, többe fog kerülni a közjegyző az ügyfélnek, hiszen meg kell fizetni a közjegyző óradíját, a kiszállási költségét, meg kell fizetni azt, hogy drágább az, amit éppen megrendelt szolgáltatást, ha vidéken teszi, mint ha a közjegyző irodájában tenné, ami teljesen nyilvánvaló. Tehát ez sem a közjegyzőnek nem érdeke, sem pedig az ügyfélnek nem érdeke. Nem beszélve arról, hogy, mondom, itt komoly száz kilométereket kell adott esetben utazni, amikor ez eddig leszűkült egy járás területére, és ott maximum 15-20 kilométert jelentettek ezek a távolságok.

A harmadik indok az, hogy itt megint felmerül az, amit már előttem szólók is említettek, a személyre szóló jogalkotás lehetősége, amit nyilván jelen esetben bizonyítani nem tudunk. De felmerült annak lehetősége, hogy bizony olyan közjegyző kérte ezt, aki jó kapcsolatokkal rendelkezik a Fidesznél, mert az ő működési területén a jelenlegi illetékességi szabályok alapján, hogy mondjam, kevés a hal, és szeretne több halhoz, több lehetőséghez jutni. Nyilván talál olyat, aki majd ebben segítségére lesz a Fidesz köréből. Az is elterjedt, hogy jelen esetben is erről van szó.

Azt gondolom, hogy ezekre a problémákra egyáltalán nem kaptunk még választ, nem kaptunk meg­nyug­tató választ. És addig, amíg ezekre a problémákra nem kapunk megfelelő választ, azt gondolom, hogy ez a jogszabálytervezet nem támogatható. Addig, amíg nem látjuk azt, nincsenek megfelelő hatástanulmányok arról, hogy hogyan fog változni, hogyan lesz meg a lehetősége annak, hogy az ügyelosztás kiegyensúlyozott marad, ugyanúgy, ahogy ez ed­di­gi rendszer alapján teljes mértékben kiegyensúlyozott volt a lakosság számarányára tekintettel, amíg nem tudjuk, nem ismerjük részletesen az Országos Közjegyzői Kamara álláspontját erről, ennek a törvényjavaslatnak a visszásságairól és hátulütőiről, véleményem szerint ez a javaslat nem támogatható. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  86  Következő    Ülésnap adatai