Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.10:34:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

243. ülésnap (2017.10.03.), 72. felszólalás
Felszólaló Dr. Vitányi István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 8:20


Felszólalások:  Előző  72  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A közjegyzőség ma a hagyományos közjegyzői tevékenységen kívül a magánjogi gyakorlat minden területén részt vesz a jogéletben. Célkitűzésünk az, hogy a közjegyzőség minden tekintetben visszaszerezze régi tekintélyét, és újra megtalálja helyét a jogalkalmazók között a jogkereső közönség teljes megelégedésére.

A közjegyzőség intézménye Anjou-házi királyaink uralkodása alatt jelent meg hazánkban, majd a mohácsi vész után csak az 1849 utáni szomorú, de a jogfejlődés szempontjából termékeny időszakban bukkant fel újra. Császári nyílt parancs terjesztette ki 1858. február 7-én az 1855. évi osztrák közjegyzői rendtartás hatályát Magyarországra is. A rendtartásnak nem volt ideje meggyökeresednie a magyar talajban, mert 1861-ben az országbírói értekezlet hatályon kívül helyezte azt.

 

(13.10)

 

A közjegyzőség intézményének újbóli meghonosítását az Országgyűlésben hosszú vita után az 1874-ben elfogadott királyi közjegyzőségről szóló 1874. évi XXXV. törvénycikkel sikerült megvalósítani. Ezen törvénycikk a közjegyzők illetékességét akként határozta meg - idézem -: „A közjegyzőnek hatásköre kiterjed azon királyi törvényszék területére, amelyen a részére kijelölt székhely fekszik. A Budapesten létező közjegyzőknek hatásköre azonban a pesti, budai és pestvidéki királyi törvényszékek területére terjed ki.”

1949 után az addigi magánközjegyzői intézmény megszűnt, a közjegyzői és közjegyző-helyettesi állások állami közszolgálati állásoknak minősültek, a közjegyzők a járásbíróság mellett működtek, a fővárosi kerületi bíróságokhoz kinevezett közjegyzők pe­dig 1956-tól összevont irodában, a Budapesti Állami Közjegyzők Irodájában tevékenykedtek. Illetékességük a főváros egész területére kiterjedt. A kommunista-bolsevista jogalkotás teremtette meg tehát a ma is élő különbségtételt a budapesti és a vidéki közjegyzők között az illetékességüket tekintve. A ma­gyar közjegyzőség történetében az 1991. évi XLI. törvény hozott fordulatot, visszaállítva a latin típusú közjegyzőség intézményét.

A rendszerváltozás utáni törvényalkotás a közjegyzőség intézményének újraszabályozásakor visszanyúlt a történelmi hagyományokhoz, azonban az akkor elfogadott törvény meghagyott egyes elemeket a diktatórikus jogalkotásból. Egyik ilyen visszamaradt elem a közjegyzők illetékességének szabályozása volt. A történelmi előzményként kialakult közjegyzői illetékesség meghatározása, amely mindenkor a királyi törvényszék illetékességéhez igazodott, a szocialista jogalkotás alapján járási szintre esett vissza. A rendszerváltozás utáni jogalkotás sajnálatos módon fenntartotta ezt a vidéki közjegyzők számára méltánytalan helyzetet, és továbbra is csak a székhelyük szerinti járásbíróság illetékességi területén járhattak el.

A Budapesten működő közjegyzők esetében nem történt változás az 1878. évi XXXVI. törvénycikk óta, ők azóta egységesen Budapest egész területén eljárhatnak. A fővárosban működő közjegyzők esetében tehát az illetékességi terület meghatározása a kialakult történelmi gyökerekből táplálkozott. A jelenlegi szabályozás szerint a közjegyző illetékességi területe ahhoz a járásbírósághoz igazodik, amelynek területén a közjegyző székhellyel rendelkezik. Ez a szabály a Budapest területén működő közjegyzők esetében azonban áttörésre került annyiban, hogy a Budapesten működő közjegyzők illetékessége nem a székhely szerinti kerületi járásbírósághoz igazodik, hanem a Fővárosi Törvényszék illetékességi területére terjed ki.

Jelen törvénymódosítási javaslat egységesítené a közjegyzőkről szóló hatályos jogi szabályozás szerinti differenciált közjegyzői illetékességet. A módosító javaslat szerint: „A közjegyző illetékességi területe annak a törvényszéknek az illetékességi területével egyezik meg, amelynek illetékességi területén a közjegyzőknek a területi kamara által nyilvántartott székhelye található.”

Tisztelt Ház! A módosító javaslatban foglalt szabályozás ezennel visszanyúl az ismertetett történelmi hagyományokhoz, és a budapesti közjegyzők tekintetében már eddig is alkalmazott és jól működő illetékességi szabályt kiterjeszti a Budapesten kívül működő közjegyzőkre is. A módosító javaslat szerinti szabályozás igazodik a 2018. január 1-jén hatályba lépő polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez is, miszerint alapesetben a törvényszékhez tartoznak az ügyek, és a járásbíróság hatáskörében csak kivételként jelennek meg. A javaslat ezzel helyreállítja a közjegyzői hivatásrend fővároson kívül működő tagjainak tekintélyét, illetve visszaemeli őket a jogi hierarchiában arra a szintre, amelyre a kialakult jogtörténeti múlt mindig is elhelyezte őket.

Mindezek mellett a módosító javaslat megteremti a területi közjegyzői kamarák tekintetében figyelembe vett illetékességi területi meghatározást és a kamarai közjegyzői tagok illetékességi területe közötti azonosságot is. A módosító javaslat egyenlőséget teremt a közjegyzők között működési területüket illetően. A módosító javaslat biztosítja bizalmi jellegű közjegyzői eljárások területi kiszélesítését, továbbá a szolgáltatások színvonalának további emelkedését is célozza. Ezenfelül a módosítás lehetőséget teremt a közjegyzők közötti munkateher és kereseti lehetőségek arányosabb elosztására is.

Tisztelt Ház! Fontos kiemelni, hogy a javaslat az okiratszerkesztési illetékesség kiszélesítését célozza. A javaslat nem kívánja a hagyatéki eljárások, a fizetési meghagyásos eljárások és a végrehajtási eljárások illetékességi szabályainak módosítását, azokban továbbra is a törvényben és a rendeletekben meghatározott szabályok szerinti közjegyzők járhatnak el.

A jelenlegi szabályozás szerint a közjegyző az illetékességi területén alirodát nyithat. Ha az egyéni képviselői módosító indítványt az Országgyűlés megszavazza, úgy az alirodanyitás lehetősége automatikusan a megye egész területére fog kiterjedni, külön szabály alkotására nincs szükség. Az aliroda nyitása jelenleg is lehetőség, jog és nem kötelezettség, ezt a szabályozási elvet indokolt fenntartani. Az Igazságügyi Minisztériummal folytatott előzetes egyeztetések során egy megfontolandó szakmai érv merült fel az alirodák kapcsán, miszerint elkerülendő, hogy a közjegyző a kinevezése szerinti székhely lakosságát elhanyagolja, és csak a megyeszékhelyen vagy nagyvárosban nyitandó alirodájával foglalkozzon. Ezt megakadályozandó, az igazságügy-miniszteri rendeletben előírásra kerülhet, hogy az a közjegyző, aki alirodát nyit, a székhelye szerinti irodát ugyanolyan időtartamban legyen köteles ügyfélfogadás céljából nyitva tartani, ugyanolyan színvonalon, mint ahogy eddig tette. Aki főirodát és alirodát tart fenn, még akár közjegyzőhelyettes felvételére és mindkét irodával azonos színvonalú műszaki megoldások biztosítására is kötelezhető, hiszen ez a jogkereső ügyfelek érdekeit szolgálja.

Tisztelt Ház! Kérem a tisztelt Házat, illetőleg képviselőtársaimat, szíveskedjenek az egyéni képviselői módosító javaslatot támogatni és megszavazni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  72  Következő    Ülésnap adatai