Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban egy nagyon terjedelmes törvényjavaslat van előttünk, amelyről nagyon sok mindent elmondtak az előttem szólók. Én igyekszem néhány új szempontot is a vitába bevonni. Lesznek olyan területek természetesen, amelyek elhangoztak, de mindenkinek egyes területek közelebb állnak a szívéhez, esetleg már korábban foglalkozott vele, tehát a hangsúly lehet, hogy áttevődik, de ezért is jó a parlamenti vita, bárcsak még többen szólnának hozzá.

Kiemelném, hogy a javaslat próbál orvosolni néhány fennálló hibát, aztán természetesen, ahogy lenni szokott, nem is mindent old meg.

(15.50)

Átvennék én is néhány olyan kiemelendő vagy kritikával illetendő pontot a javaslatból, ami alapján nyilván mi is a módosító javaslatok tükrében tudjuk eldönteni a végső támogatásunkat.

Az valóban egy jogos felvetés, amit Bárándy Gergely mondott el, hogy furcsa az időzítése ennek a módosításnak. Tehát tulajdonképpen, ha ezt behozzák, miért nem hozták be tavasszal, vagy korábban, vagy miért nem lehetett elvégezni ezeket a módosításokat. Természetesen erre a néhány hónapra most el lehet fogadni, jobb, mint a semmi, vagy lehet azt mondani, hogy egyébként más sürgető módosításoknak is helyet kellett találni, mint például a titkos adatszerzés vagy a tiltott adatszerzés - erre is ki fogok térni -, de a lényeg az, hogy természetesen itt az időkeret sem alkalmas arra, hogy minden pontot átvegyünk. Néhányat ki fogok emelni.

Sorrendben. A csődeljárási törvénnyel kapcsolatosan pozitív a tárgykörözés elrendelhetőségének a biztosítása. Természetesen nem kell hangsúlyoznom, hogy az ilyen eljárásokban a különböző vagyontárgyak kivonása mekkora problémát jelent, és minden olyan javaslat, amely jobbá teszi vagy megpróbálja meggátolni ezeket, mindenképpen támogatható. Úgyhogy ezt örömmel konstatáltam.

Mint ahogy azt is, hogy a végrehajtási törvény módosításánál a fogva tartott adósnak nemcsak a keresetéből lehet a jövőben levonni, hanem egyéb jövedelméből is. Ez egy apró módosítás, de azoknak, akik a végrehajtást indítják a fogva tartott adóssal szemben, ez egy fontos kiegészítés lehet. Ugyanúgy a börtönviszonyokért vagy azok elégtelenségéért kapott kártérítés összegéből való levonás kapcsán is megjelenik egy-két részletszabály kiegészítő jelleggel. Természetesen lehet azt mondani, hogy jobb lett volna, ha ez már meg tud jelenni akkor, amikor a büntetés-végrehajtási törvényt módosítottuk, bár mi szkeptikusok voltunk ezzel a módosítással. Értem én, hogy ezáltal arra számítanak, hogy Strasbourgot majd ki lehet elégíteni ezzel a szabályozással, és akkor a börtönviszonyok miatt nem indulnak Magyarország ellen tömegével a perek. Nem tudom, ez hol tart, hogy ez az eszköz alkalmas lesz-e. Ha alkalmas, akkor, államtitkár úr… (Dr. Völner Pál: Részben.) Részben alkalmas. Akkor ez már így kevésbé meggyőző. Akkor majd meglátjuk, a gyakorlatban ez mit fog jelenteni. Abban a tekintetben nincs friss információm, hogy mire jutottunk vele, de akkor ezek szerint nem minden tökéletes. Lehet, hogy még egyéb törvénymódosításokat is be kell hozni. Mindenesetre az igyekezetet értettük, de azért ez az alanyi jogon járó összeg, ami gyakorlatilag szinte a fogvatartottak java részének járhat a jövőben - bár tudom, hogy börtönépítési projektek is folyamatban vannak, nem is kevés, tehát a korrektség kedvéért megemlítem itt -, de azért a jelen pillanatban ez még nagyon sok fogvatartottnak kijárhat. És bár le lehet vonni az adott bűncselekmény tekintetében megítélt kártérítést, sérelemdíjat, én ezt szívem szerint annak idején, ha már adunk egy ilyen összeget, az elkövető által elkövetett egyéb bűncselekmények tekintetében is megteremtettem volna. Hogy ne jogi nyelven írjam körbe: ha valaki elkövet egy bűncselekményt, és az adott bűncselekményért börtönbe kerül, és ott a börtönviszonyok miatt kártérítést kap, akkor az rendben van, hogy az adott bűncselekmény sértettjének megítélt kártérítést le lehet tőle vonni, de ha előtte elkövetett egy másik bűncselekményt is, akkor úgy gondolom - és ugyanúgy jár annak a sértettnek is az a kártérítés, sérelemdíj -, hogy ebből a pénzből, amit az államtól kap a börtönviszonyok elégtelensége miatt, én és a Jobbik ebből lehetővé tenné a levonást. De nyilván a vita most nem csak erről szól, de mivel a javaslat ezt kiegészítette, a részletszabályok kapcsán ezt fontosnak tartottam elmondani.

Amit a gyógyszerhamisítással kapcsolatban hallottunk, az egy üdvözlendő előrelépés abban a tekintetben, hogy ha már az előkészület is büntetendő, akkor talán a valóban elburjánzó és valóban egyre nagyobb méreteket öltő, és itt az internet mindennapos használata is a különböző hamis, hamisított szerek forgalmazásának a megkönnyítését természetesen magával hozta, tehát ilyen szempontból sem árt, ha itt a büntetőjog is szigorít.

Ugyanúgy a hatósági eljárás megzavarásának a súlyosabb büntetése is egy üdvözlendő dolog. A hírekbe is elég gyakran be szokott kerülni, hogy sokszor a bírósági tárgyalók sem szentek, és sokszor a fogvatartottak, illetve a vádlottak és kis vagy népesebb családjaik is elég gyakran vagy az indokoltnál gyakrabban szokták - és itt már az egy is az indokoltnál gyakoribb lenne - megzavarni a bíróság rendjét vagy akár a bírókat megfenyegetni. Azt kell mondjam, hogy erre valóban egy súlyosabb büntetőjogi szankcióval indokolt reagálni. Nem elfogadható, hogy ez megtörténhet, akár egy esetben is, és ahogy mondtam, sajnos nem csak egy esetről beszélhetünk.

Amire még ki szeretnék térni és mindenképpen egy fontos pont, a Btk. 422. §-ának a módosítása, amely a tiltott adatszerzésre vonatkozik. Itt egy hosszú polémia részleges lezárását láthatjuk. Annyiban pontosítanám az előttem szólókat, hogy mindenkinek úgy él az emlékezetében, hogy az MTV-ügy kapcsán folyt ez az eljárás. Nos, az MTV-ügyben került a reflektorfénybe a jogszabály problémája. (Dr. Bárándy Gergely jelzésére:) És valóban, Bárándy képviselőtársam helyesen mondja, ami miatt az ügyészség kimondta, hogy a jelenlegi jogszabályok értelmezése nem az, amit a törvényalkotó elvár, és amivel kapcsolatban a Kúria is kimondta - és innentől kezdődött a teljesen direkt jogalkotási kötelezettség, hiszen az, hogy az ügyészség valamit gondol, az persze sok szempontból fontos, más szempontból meg tőlük a jogszabályok elég kreatív értelmezését, sokszor politikai színezetű értelmezését is láthattuk, tehát az engem kevésbé szokott meghatni -, viszont ha a Kúria is kimondta azt, hogy bizony az ügyészség értelmezése ebben az esetben jogos volt, tehát csak a magánlakások esetében lehetett elkövetni a tiltott adatszerzést, abban az esetben, való igaz, hogy jogalkotási kötelezettség hárul a parlamentre. De az az ügy, amiben ezt kimondták, az egy teljesen más természetű ügy volt, egy női mosdó bekamerázása. Tehát ez teljesen más célzatú. Az ügyből úgy derült ki, hogy egy perverz célzatú, kukkolási célzatú beka­merázás volt. Az elkövetőt megtalálták, hogy ez ki volt, csak végül is nem tudták megbüntetni, mert ez az új Btk. alapján nem számított bűncselekménynek. És utána, amikor az MTV-nél, a Magyar Televíziónál történtek ezek a lehallgatások a vezetők részéről, akkor került be a köztudatba, hogy nagy gond van ezzel a törvényhellyel.

Egyébként előbb is bekerülhetett volna az Országgyűlés elé. Én vártam is, hogy ez megtörténik, aztán benyújtottam egy módosító javaslatot, ami így részben okafogyottá vált. Ezt hétfőn szavazta le az Igazságügyi bizottság. Ki fogok rá térni, hogy miért tartom jobbnak azt, és módosító javaslatot is be fogok ehhez nyújtani, hogy miért nem tökéletes még ez a tényállás, de merem remélni, vagy úgy gondolom, talán az, hogy az Országgyűlés elé kerülhet ez a javaslat, talán az az igyekezet, hogy én ezt nyáron benyújtottam, és egyébként sajtótájékoztatót is tartottam az ügyben, talán megtermékenyítőleg hatott az Igazságügyi Minisztériumra is. Nyilván ez már nehezen nyomozható ki, de mindenképpen jó, hogy foglalkozunk a javaslattal.

Hogy mégis mi ezzel a probléma? A probléma az, egyébként még egy rövid zárójelben annyit tennék hozzá, hogy ezt jogegységi határozattal, mert elhangzott itt is, azért nehezebben kezelhető ügynek tartanám, mert a törvényhely szövegezése tényleg nem igazán felel meg annak, amit itt az Országgyűlés el szeretett volna érni. Tehát ebben az esetben, én azt mondom, helyes, hogy az Országgyűlés tárgyal erről, és helyes, hogy a Btk.-t módosítja.

Ami viszont a probléma, hogy a módosítás iránya arra visz minket, hogy ha a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül valaki valamilyen helyet lehallgat, megfigyel, megfigyelőeszközt helyez fel, akkor ez büntetendő lesz.

 (16.00)

Ez az irodákra értendő, egy munkahelyre értendő, de felteszem a kérdést: egy plázának a női vécéjére értendő-e? Hát nem.

Tehát ez a gond, hogy pont, amiből kiindultunk, igaz, ott egy munkahelynek a mosdóbekamerázása volt, de attól már nincs olyan messze, hogy ha egy bevásárlócentrumnak, vagy akár, mondjuk, egy pályaudvarnak, egy buszpályaudvarnak, egy vonatpályaudvarnak vagy egy repülőtérnek bármely, a közösségi közlekedési vagy akár a közösségi közlekedés számára nyitva álló területén elhelyezik ezeket a kamerákat, akár adatszerzési, akár perverz célzattal, a jelen szabály szerint nem lehet megbüntetni, hiszen a nyilvános helyek vagy a közönség részére nyitva álló helyek ki vannak véve a büntetendő körből. Ezen viszont mindenképpen módosítani kellene, hiszen szerintem ez a közerkölccsel és a közvélekedéssel is szembemegy, hogyha, bár az irodáknak a tiltott megfigyelését tiltjuk, de mondjuk - ahogy mondtam -, egy bevásárlóközpontnak a női vécéje továbbra is célpont lehet, akár a kukkolók előtt.

Azért merem ezt itt elmondani, egyrészt mert bízom benne, hogy nem ez lesz a végső verzió, ami elfogadásra kerül, és módosítják, másrészt meg bízom benne, hogy a perverzek nem nézik most ezt a parlamenti közvetítést. Mármint a perverz kuk­kolók­ra gondolok, nem abban a tekintetben, hogy aki önmagában… (Dr. Bárándy Gergely: Aki nézi, az az! - Derültség.) Igen, Bárándy képviselőtársam szerint, aki egy ilyen jogi vitát néz, az lehet, hogy már minősíthető annak, de én most itt nem a kukkolóknak szeretnék tanácsokat adni, hanem felhívni a figyelmet arra, hogy ezt a törvényhelyet így meg kell változtatni. Én be fogok rá nyújtani módosító javaslatot.

És még egy dolog felmerül, hogy akkor ez alapján valaki a közterületet is megfigyelheti-e, mert ez alapján igen. Tehát kirakok egy kamerát a házam elé, vagy nemcsak a házam elé, hanem bárhová az utcán, és ott megfigyelem az arra járó embereket, ez alapján akár komoly adatok is juthatnak az adott megfigyelő birtokába, ki merre közlekedik, milyen gépjárművel, milyen rendszámmal, nem kell sorolnom. Természetesen lehet ennek olyan közbiztonsági vetülete is, hogy ha mondjuk, egy lakóközösség ezek alapján könnyen tud kamerát felszerelni akár a közterületre, akkor lehet azt mondani, hogy ez a közbiztonságot elősegíti. Ez lehet, hogy így is van, de akkor ezt is jobban kellene szabályozni, mert higgyék el, hogy ha a büntető törvénykönyv ebben a tekintetben is hézagos marad, azt általában azok az emberek fogják kihasználni, akik valami rosszban sántikálnak, és mást ne mondjak, így a közterületeknek akár a korlátlan megfigyelése által betöréses bűncselekményeknek az előkészületét el lehet követni, ki lehet figyelni környékeket, és ki lehet figyelni állampolgárokat.

Én azt gondolom, hogy ennél a magyar jogrendszer korábban szigorúbb volt, okkal volt szigorúbb, és bár örülök neki, hogy itt van előttünk ez a javaslat, de ez a megfogalmazás még módosításra vár. Én annak is örülök, hogyha az Igazságügyi Minisztérium vagy más képviselőtársaim ezt megteszik, de mi is egy módosító javaslattal megpróbáljuk korrigálni ezt a törvényhelyet. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)