Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.15:28:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

166. ülésnap (2020.11.16.), 302. felszólalás
Felszólaló Dr. Szűcs Lajos (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Költségvetési bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 16:06


Felszólalások:  Előző  302  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Hölgyek és Urak! A 2019. évi központi költségvetés zárszámadásának törvényjavaslata fekszik előttünk, amelynek általános vitájára október 21-én került sor. A Költségvetési bizottság mint kijelölt bizottság és a parlament többi állandó bizottsága is megtárgyalta a javaslatot az október 26-ával kezdődő héten. A bizottságok mindegyike megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a javaslat megfelel az Alaptörvényből eredő követelményeknek. Azokat a bizottsági javaslatokat, véleményeket fogom ismertetni, amelyek ezen túlterjeszkedtek.

Először a Költségvetési bizottság véleményét ismertetem, legalábbis a többségit, hiszen majd a kisebbségi véleményt több részletben fogja hallani a tisztelt Ház. 2019-ben a tervezett 4,1 százalék helyett 4,6 százalékos volt a gazdasági növekedés üteme. A növekedéshez a gazdaság minden szektora hozzá tudott járulni, de ezek közül is a két legfontosabb a vállalati beruházások és a lakossági fogyasztás voltak. A vállalatok beruházási hajlandóságát nagyban elősegítette a 2016. év végén kötött béremelési és adócsökkentési megállapodás, amelynek értelmében nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, másrészt jelentősen mérséklődtek a munkáltatói terhek. Így az átlagkeresetek 2019-ben 11,4 százalékkal nőttek az előző évhez képest. Ez a bérnövekedés egyértelműen éreztette hatását a fogyasztásban is, ugyanis a háztartások a nemzeti össztermék növekedésével megegyező ütemben költöttek többet.

A magyar export 5,8 százalékkal, míg az import 7,5 százalékkal bővült, de ennek ellenére is a külkereskedelmi mérleg 2019-ben is többletet mutatott. A fiskális folyamatokkal kapcsolatban fontos megjegyezni azt a tényt, hogy 2019-ben 300 milliárd forinttal több pénz érkezett be az államkasszába, mint a tervezett. Ennek egyik oka a vártnál nagyobb nemzetiössztermék-növekedés, de meg kell említeni az online számlázás 2019-ben kiteljesedő pozitív bázishatását is. Megállapítható, hogy 2019-ben a magyar gazdaság főbb szektorai erősödtek, mindemellett az egyensúlyi mutatók is kiválóak maradtak.

A Külügyi bizottság véleménye. A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2019. év költségvetése több mint egynegyedével haladta meg az előző évét. A korábbiaknál is több forrás jutott a külképviseleti hálózatok működtetésére, ami három önálló és hét nem önálló képviselettel bővült: nagykövetség nyílt Biskekben, főkonzulátus Gdańskban és Innsbruckban. Közel 18 milliárd forintból jelentős külképviseleti ingatlanfejlesztés valósult meg többek között Washingtonban, Hágában, Koppenhágában, Strasbourgban és további hét helyszínen. A tárca külgazdasági tevékenységének eredményességét jelzi, hogy Magyarország exportja 2019-ben 3,9 százalékkal, 109 milliárd euróra nőtt. A Nemzeti Befektetési Ügynökség közreműködésével több mint 5 milliárd eurónyi tőke befektetéséről született döntés, amely összesen 13 500 munkahely létrehozását vonta maga után. Ennek a tőkének közel fele, 2600 millió eurónyi Dél-Koreából származik, ami világosan mutatja a keleti nyitás sikerét.

A határon túli gazdaságfejlesztési programokra a megelőző évhez képest dupláját, 37,5 milliárd forintot költöttünk. Erdély 22,6 milliárd, a Vajdaság 13,8 milliárd forintnyi támogatást használhatott fel. A nemzetközi fejlesztési együttműködés keretében a tárca összesen 2,8 milliárd forint értékben nyújtott fejlesztési támogatást 11 fejlődő ország számára, elsősorban Afrikában, a Közel-Keleten és az Európai Unió szomszédságában.

(20.30)

A minisztérium feladat- és hatásköre 2019-ben a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram szakmai irányításával és működtetésével, valamint a Magyar Diplomáciai Akadémia képzéseinek előkészítésével egészült ki, ami ennek megfelelő forrásbővüléssel is jár.

A Fenntartható fejlődés bizottságának véleménye. 2019-ben folytatódtak azok a kormányzati intézkedések, amelyek a magyar emberek, a családok és az ifjúság boldogulását, életminőségének javulását, hazánk természeti értékeinek megóvását eredményezik, és egy környezettudatosabb társadalmi berendezkedést ösztönöznek.

A környezetvédelemre fordított kiadások 72 milliárd forinttal magasabban teljesültek az előző évihez képest. Többek között a nemzetipark-igazgatóságok, a vízügyi igazgatóságok, a hulladékgazdálkodás, valamint a zöldgazdaság-finanszírozási rendszer támogatása nőtt meg. Ezen túl a kormány a környezetvédelem intézményi és ágazati célfeladataira 2019-ben 395,1 milliárd forintot fordított, ami 109,5 milliárd forinttal több az előző évi teljesítéshez képest.

Az elmúlt időszakban folytatódott a „Magyar falu” program, továbbá a „Modern városok” program is, ezáltal a megyei jogú és vidéki magyar városok részesültek többlettámogatásban. A kapott forrásokat az önkormányzatok főként környezetvédelmi, idegenforgalmi és városfejlesztési, köznevelési és egészségügyi infrastruktúra-fejlesztési célokra használhatták fel.

A Gazdasági bizottság véleménye. A zárszámadásban látható, hogy az átlagkeresetek 2019-ben 11,4 százalékkal nőttek az előző évihez képest. Az államadósság nemzeti össztermékhez viszonyított aránya fokozatosan csökkenve 65,4 százalékra mérséklődött 2019 végére. A kormányzati intézkedések tartós növekedési pályára helyezték a magyar gazdaságot, tavaly 4,6 százalékkal nőtt a nemzeti össztermék, ami meghaladta a költségvetés benyújtásakor prognosztizált 4,1 százalékos ütemet. 2019-ben az Európai Unión belül Írország, Észtország és Málta után Magyarországon volt a negyedik leggyorsabb a növekedés.

A munkanélküliség rekordalacsony szintre, 3,4 százalékra csökkent, miközben a foglalkoztatottak száma a rendszerváltás óta először meghaladta a 4,5 millió főt.

Magyarország sérülékenysége az elmúlt években jelentősen mérséklődött, mindezeknek is köszönhető, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásaival hazánk megerősödött gazdasággal szállhatott szembe.

Fontos cél, hogy Magyarország családbarát ország legyen, ezért Európában is egyedülálló családi adózási rendszer került bevezetésre. A családi adózás mintegy egymillió családnak nyújtott segítséget. 2019-ben ez a rendszer tovább bővült, 2019 januárjában havi 40 ezer forintra nőtt a kétgyermekes családok adókedvezménye, ami közel 350 ezer család számára jelentett segítséget.

A kormány 2019-ben mintegy 1955 milliárd forintot biztosított a magyar családok támogatására. Ez közel 988 milliárd forinttal magasabb, mint a 2010. évi támogatások összege. A családokat érintő adókedvezmény összege tovább nőtt tavaly, és az első házasok kedvezményével együtt több mint 335 milliárd forintot tett ki.

A lakástámogatások összege 2019-ben meghaladta a 191 milliárd forintot, ami közel 44 milliárd forintos növekedést jelentett 2010-hez képest.

2019-ben tovább folytatódott az adócsökkentés politikája, a szociális hozzájárulási adó mértéke 2 százalékponttal, 17,5 százalékra csökkent, ami éves szinten mintegy 300 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.

És ahogy említettem, a következő bizottságok megtárgyalták, és különvéleményt nem tettek a javaslathoz: a Nemzetbiztonsági bizottság, a Honvédelmi bizottság, a Népjóléti bizottság, a Kulturális bizottság, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága, az Igazságügyi bizottság, valamint az Európai ügyek bizottsága.

Folytatva a Mezőgazdasági bizottság véleményével: 2019-ben a mezőgazdaság is kedvező évet zárt, emelkedett az összesített kibocsátás, tavaly meghaladta a 2700 milliárd forintos szintet. Javult a jövedelmezőség, bővültek a beruházások, és kifejezetten magas értéket ért el a nettó export.

A nemzetgazdaság 2019-es teljesítményének egészéhez mérve a mezőgazdaság részaránya még a javuló teljesítmény ellenére is csökkent a korábbi évekhez képest. A növénytermesztés területén vegyes az összkép, mivel főleg a szántóföldi kultúrák kifejezetten jó eredményt hoztak. Ilyen volt például a kukorica, az árpa, a zab és a búza. A napraforgó és a repce betakarított mennyisége viszont csökkent, csakúgy, mint a legfontosabb zöldség- és gyümölcsfajtáké, ami elsősorban az időjárási körülményekre vezethető vissza.

Az állattenyésztés minden fontosabb ágazatban növekedést tudott felmutatni, a legnagyobb bővülés a szarvasmarha-ágazatban volt megfigyelhető, ami az exporteredményekben is megmutatkozott.

Az élelmiszeriparban 2019-ben is nőtt a termelési érték. A már említett, kiemelkedő agrárexport 2019-ben megközelítette a 9,4 milliárd eurót, ezzel minden idők legmagasabb értékét elérve. A kivitel mértéke 8,2 százalékkal haladta meg a 2018-as eredményt. Jó látni, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre milyen nagy mértékben járul hozzá a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez. Ezek az eredmények igazolják, hogy a kormány jó úton jár, megfelelő a stratégia, amely mentén a mezőgazdaság fejlesztése megvalósul.

A Nemzeti összetartozás bizottságának véleménye. A tartós gazdasági növekedés és a biztos pénzügyi háttér a 2019. évben is lehetővé tette a külhoni magyar intézményrendszer megújítását és bővítését. Biztos alapokkal folytatódhatott tehát a 2010-ben elkezdett nemzetpolitikai célkitűzések megvalósítása.

Az elmúlt években már több mint ötezer külhoni intézmény részesülhetett az anyaországi támogatásokból, erősítve ezzel a határon túli magyar közösségeket. A nemzetpolitikai államtitkárság 2012 óta támogat kiemelten külhoni csoportokat, tematikus évek keretében.

Ennek megfelelően 2019 a külhoni magyar gyermekek éve volt, folytatódtak az olyan, immáron nagy múltú programok, mint a Kőrösi Csoma Sándor-program, a Petőfi Sándor-program vagy a Mikes Kelemen-program. Ezen programok támogatása mind a határon túli, illetve a diaszpóra magyarságával fennálló kapcsolatok erősítését szolgálja.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium a tavalyi évben is biztosított forrásokat a határon túli nemzetrészek számára elérhető gazdaságfejlesztési programok megvalósítására. Ennek keretében a Felvidék 1 milliárd, Kárpátalja 548 millió, Erdély 22,6 milliárd, Vajdaság 13,8 milliárd, Drávaszög 988 millió, Muravidék pedig 1 milliárd forintnyi támogatásban részesült. Ez is csak egy példa arra, hogy a nemzetpolitikai szemléletmód mára már a magyar közigazgatás egészét átszövi, hiszen számos tárcánál találunk olyan programokat, amelyek a külhoni magyarság támogatását szolgálják.

A Vállalkozásfejlesztési bizottság véleménye. 2019 kétségkívül kiemelkedően jó évnek mondható a magyar gazdaságtörténetben. Ebben az évben ugyanis várakozásainkon felül, 4,6 százalékkal nőtt a nemzeti össztermék, amely meghaladta a költségvetés benyújtásakor prognosztizált 4,1 százalékot.

A háztartások jövedelmi helyzetének javulását a belső fogyasztási adatok is mutatják, amelyek 4,6 százalékkal nőttek. A fogyasztás bővülésének hátterében több kulcsfontosságú tényező áll. A teljesség igénye nélkül idesorolhatjuk például a foglalkoztatás dinamikus bővülését, vagy éppen a reálbérek érezhető emelkedését. Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a foglalkoztatottak száma 2019-ben is számottevően, mintegy 1,0 százalékkal tovább növekedett.

(20.40)

A versenyszférában foglalkoztatottak száma 2 százalékkal emelkedett, míg a közszférában 3,8 százalékkal csökkent. A foglalkoztatottak száma így a rendszerváltás óta nem látott szintre emelkedett, 4,5 millió fő körül alakult.

A sikert a gazdaság stabil költségvetési pályára állása következtében megnövekvő munkaerő-kereslet mellett számos, munkaerőpiaci részvételt, illetve munkakeresletet ösztönző intézkedés alapozta meg, többek között a munkahelyvédelmi akció keretében nyújtott járulékkedvezmények és álláskeresési támogatások.

A gazdasági növekedés és a feketegazdaság elleni sikeres küzdelem 2019-ben is lehetővé tette a szociális hozzájárulási adó újabb 2 százalékpontos csökkentését a 2016 végén kötött béremelési és adócsökkentési megállapodás keretein belül, ami jelentős mértékben enyhítette a vállalkozások és egyúttal az élőmunka adóterheit. Ezek mellett a kisvállalkozások helyzetének alakítása érdekében kedvezőbbé váltak a kisvállalati adó jogosultsági feltételei, az adóalanyiság megszűnésének bevételi értékhatárai pedig emelkedtek.

Tisztelt Ház! Mélyen tisztelt Elnök Úr! A makrogazdasági tényadatok tükrében megállapíthatjuk, hogy a 2019. évben a magyar gazdaság főbb szektorai erősödtek, mindamellett az egyensúlyi mutatók is stabilak maradtak. Az elhangzott összegző vélemények alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  302  Következő    Ülésnap adatai