Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.14:37:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

166. ülésnap (2020.11.16.), 294. felszólalás
Felszólaló Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:08


Felszólalások:  Előző  294  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban, nem egy körben vitatkoztunk már erről a kérdésről. Amikor az általános vita szakaszában került elénk ez a javaslat, akkor még el tudtam azt mondani, hogy ugyan ezzel a kis javaslattal egyetértünk, de átfogó megoldásokért kiált a víziközmű-szektor, amely gyakorlatilag az összeomlás szélére került. Akkor én öntől a sokadik ígéretet kaptam itt az elmúlt évekre visszatekintve, illetve az önök minisztériumától, hogy már készül valamiféle stratégia az ágazat megmentésére, és higgyem el, hogy a közműadó tekintetében is olyan megoldásra fognak törekedni, ami jó és közelebb visz a megoldáshoz.Nos, ez lenne a stratégiai gondolkodás, hogy néhány képviselő egy egyéni képviselői indítvánnyal hirtelen benyújt egy olyan javaslatot, ami konkrétan igen, valóban az ország bizonyos részén pozitív lesz, csak más részeiben lehetetlenné teszi a legfontosabb közszolgáltatás fenntartását? Ez egészen döbbenetes!

Ha visszatekintek itt képviselőtársaim felszólalására, valóban el lehet mondani, hogy nagyon-nagyon nehéz helyzetben volt már 2010 előtt, mielőtt önök ismét kormányra kerültek, ez a teljes szektor. Ugyanakkor egyértelműen kimondható, és ezt támasztják alá a számok, hogy 2010 után az önök kormányzása alatt még nehezebb helyzetbe került az ágazat, és a problémák csak sokasodtak.

2011 után duplájára nőtt a meghibásodások száma a víziközmű-rendszerben, és 20 százalék alá csökkent a megfelelő minősítéssel rendelkező vízrendszerek aránya. Mára a 30 százalékot közelíti a hálózati veszteség, tehát a megtermelt ivóvíznek a 30 százaléka a rossz csővezetékek miatt elfolyik. A különböző szervezetek 1500-3000 milliárd forint közé tippelik azt az összeget, ami 15 éves távlatban, ami most tervezhető, látható forrásokon túl hiányzik a rendszerből. Tehát egész pontosan a Megyei Jogú Városok Szövetsége 3000 milliárd forintra, a Víziközmű Szövetség 1500 milliárd forintra saccolja ezt az összeget. Látható, hogy döbbenetes a szakemberhiány a cégeknél szintén a forráshiány miatt, és konkrétan a cégeknek egy jelentős része a gazdasági összeomlás szélére került.

Amit itt a szakma évek óta kér, mondhatjuk, hogy egy nulladik lépés, egy tűzoltás jellegű intézkedés lett volna az önök által bevezetett közműadó megszüntetése. Én erre magam legalább öt alkalommal tettem indítványt, nem olyan régen a Gazdasági bizottság meszelte el ezt a javaslatot. Konkrétan a javaslatom arról szólt, hogy ezt a teljesen indokolatlan, igazságtalan adót nullázzák le, vonják ki a rendszerből.

Ehhez képest elég érdekes módon a Gazdasági bizottság elnöke, Bánki Erik is arra utalt, hogy sok mindennel egyetértenek, és majd jön valamiféle megoldás. Hát, ez lett a megoldás, hogy nem vezették ki a közműadót, hanem átstrukturálták. Tehát azt a mennyiségű pénzt, amit beszednek, valakire, mondjuk, irreálisan nagy mértékben ráterhelik, más helyeken meg egyértelműen, mondjuk, pozitív lehet.

Mondhatjuk, hogy ennyiben javítanám is vagy kiegészíteném képviselőtársaimat, mert valóban olyan ellátási területek, vannak olyan cégek, főleg a vidéki térségben, ahol arányaiban most jobban járnak. Eddig a közműadó gyakorlatilag a csőhossz alapján lett kivetve; most a módosítás szerint ez az elszállított vízmennyiség alapján lenne meghatározva.

Ugyanakkor el tudom mondani, hogy azzal együtt, hogy például a már említett és mondhatjuk, hogy csődközeli helyzetben lévő Alföldvíz esetében valamennyi könnyebbséget jelent a közműadó, esetleg még a Vasivíznél is az összeomláshoz képest egy év haladékot jelent, ugyanakkor hosszan sorolhatjuk azokat az ellátási területeket, azokat a cégeket, azokat a városokat, ahol konkrétan ez a helyzet a csődöt fogja jelenteni, nem fogják tudni megoldani, nem fogják tudni fenntartani ezt a legfontosabb szolgáltatást.

A Fővárosi Vízművek esetében láthatjuk azt, hogy 700 millió helyett 3,2 milliárd forintot fog kitenni évente a közműadó mértéke. A képviselő úr már beszélt a miskolci helyzetről  itt 300 milliós többletköltséget jelent. Szeged esetében 500 milliós lesz a többletteher ilyen módon, az adóemelés. Pécs esetében 82 millió forintot kalkulált a Pécsen és térségében szolgáltató Tettye Forrásház.

De azt el tudom mondani, hogy ezek a hatalmas kiesések közelebb fogják hozni azt az összeomlást, amiről nem mi, ellenzéki képviselők, hanem a szakma beszél. Ez lenne a megoldás, tisztelt államtitkár úr? Idáig tudott eljutni a kormány tíz év alatt, hogy konkrétan nagyvárosi környezetben, Budapesten és a legnagyobb vidéki városokban a bedőlés szélére taszítják, valóban egy ilyen súlyos járványügyi helyzetben a víziközmű-szolgáltatást. Egy dolgot tudok mondani önnek, képviselő úr, hogy ez gyalázat, ez egész egyszerűen elfogadhatatlan!

Említettem azt, hogy Pécsen, ahol én élek, 82 millió forintos többletköltséget jelent éves szinten a közműadó, de hozzáteszem, hogy itt úgy néz ki a gördülő fejlesztési terv most már nagyon-nagyon hosszú évek óta, 15 éves távlatban, hogy az előre meghatározható pótlási és karbantartási munkálatoknál betervezik, hogy ez mennyibe fog kerülni, mennyi forrás áll rendelkezésre, és ott egy sor, hogy mennyi hiányzik 15 éves távlatban. Ez csak ezen a 200 ezer lakos-egyenértékű ellátási területen 20 milliárd forint, államtitkár úr, évek óta, hozzáteszem. Még a fideszes polgármester is föltette a kérdést, hogy vajon honnét lehet ezt a forrást megszerezni.

Államtitkár úr, ön egy hatalmas paksamétával jött be ide a parlament ülésére. Én nagyon bízom benne, hogy az a hatalmas paksaméta az a bizonyos ágazati stratégia, amivel majd megmentik az ágazatot. De én nagyon kérem önt, hogy magyarázza el, hogy honnét lehet azokat a forrásokat megteremteni, ami ezermilliárdos nagyságrend, és ezt már Orbán Viktor miniszterelnök úr is elismerte, ami ahhoz kell, hogy meg lehessen menteni a legfontosabb közszolgáltatást, az ivóvízellátást.

És azt, tisztelt államtitkár úr, önök hogy gondolják, hogy most egy ilyen járványügyi helyzetben, egy gazdasági válság idején gyakorlatilag a fővárosban és sorolhatjuk, hogy hány vidéki nagyvárosban tulajdonképpen nemhogy a csőd szélére sodorták, mert azt tették eddig, hanem tulajdonképpen középtávon az összeomláshoz juttatják, az összeomlás állapotába juttatják a víziközmű-ágazatot? Nagyon remélem, hogy államtitkár úr valamiféle érdemi válasszal tud szolgálni.

Még azt szeretném kérdezni, hogy önhöz is eljutotte a Magyar Víziközmű Szövetség levele. Én tudom azt, hogy a Víziközmű Szövetség amúgy a negyven-egynéhány víziközmű-szolgáltató céget képviseli, az itt a módosító indítványt jegyző fideszes képviselőknek eljuttatta, hogy teljes mértékben elfogadhatatlannak tartják a javaslatot, és arra szólítják fel, hogy ezt ne fogadják el, és egyetlenegy módosítás elfogadható: a közműadó kivezetése a víziközmű-törvényből. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)




Felszólalások:  Előző  294  Következő    Ülésnap adatai