Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint ismeretes, az önök előtt lévő törvényjavaslat a klímapolitika területén két törvény, az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény elsősorban jogharmonizációs célú módosítását szolgálja. Az Európai Unió üvegházhatásúgázkibocsátás-kereskedelmi rendszerének, az EU ETS-nek 2021-től 2030-ig tartó negyedik kereskedési időszakára tekintettel az uniós intézmények számos új, a rendszer továbbfejlesztését szolgáló intézkedést hoztak. Ennek megfelelően az ETS-szabályozás sok eleme megváltozik 2021-től, amelyeket a magyar jogrendszerbe is át kell ültetni. Az EU ETS jelentősége hatalmas, mivel az Unió teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának körülbelül 45 százalékát lefedi a rendszer, az energetika, az ipar és a polgári légi közlekedés területén. Nem véletlen, hogy a célértékemeléshez kapcsolódó viták egyik csomópontja a jövőbeni sorsa az európai emissziókereskedelemnek. Az EU ETS rendszeren kívüli szektorok, többek között a közlekedés, mezőgazdaság, épületek, hulladékgazdálkodás esetében a dekarbonizáció az úgynevezett erőfeszítés-megosztási rendszer keretében zajlik, amelynek uniós szabályai szintén megújultak, 2021-től alkalmazandóak.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ennek a törvényjavaslatnak a célja tehát elsődlegesen az, hogy hazánk határidőben eleget tegyen az uniós jogból fakadó, a klímaváltozás elleni hatékonyabb fellépést biztosító jogharmonizációs kötelezettségnek.

Tisztelt Ház! A benyújtott törvényjavaslatnak a jogharmonizáció mellett kiemelt célja a két, imént megnevezett klímapolitikai törvény egyes szabályainak deregulálása is. Ez az éghajlatvédelmi törvény esetében az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének kiotói jegyzőkönyve által bevezetett emissziócsökkentési rendszerhez tartozó, azóta kiüresedett rendelkezések hatályon kívül helyezését jelenti. Bízunk benne, hogy a kiotói mechanizmust felváltó, a párizsi megállapodás alapján jelenleg kidolgozás alatt álló globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló nemzetközi tárgyalások hatékonyan, ütemezetten haladnak tovább, és a szabályozás létrejön, így ennek megfelelően itthon is ki tudjuk dolgozni a végrehajtás részletszabályozóit majd időben.

Az üvegházgáz-kereskedelem esetében a törvényjavaslat megszünteti a törvényben és annak végrehajtási rendeletében a jogalkalmazást, jogkövetést megnehezítő szabályozási párhuzamosságokat, ezen túlmenően hatályon kívül helyezi azokat a részletszabályokat, amelyeknek a törvényi szintű szabályozása szükségtelen, és amelyek az alapul szolgáló uniós jogi aktusok változásai rendszeres felülvizsgálata nyomán gyakran módosítást igényelnek a hazai jogalkotók részéről is. Kiemelném ezek közül azt a jogalanyokra nézve pozitív változást, amely a díjak alapját érintő uniós jogi rendelkezések változására figyelemmel a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság ügyfeleire vonatkozó fizetési kötelezettségek szabályozásának egyszerűsítését és adminisztratív terheik csökkentését jelenti. A javaslat ugyanis a létesítményüzemeltetők és a légijármű-üzembentartók által fizetendő felügyeleti díjat kivezeti, és fizetési kötelezettségként csak a már meglévő, de a javaslatban új alapokra helyezett számlavezetési díjat tartja meg.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a jogharmonizáció és a dereguláció mellett a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb területén, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás kapcsán tartalmaz egy új rendelkezést az éghajlatvédelmi törvényben. A rendelkezés törvénybe iktatásának célja az alkalmazkodással kapcsolatos állami tevékenységek törvényi kereteinek megalkotása.

Az alapvető keretek rögzítése törvényi szinten a fokozatosság elvét szem előtt tartva a megelőzés, védekezés, elhárítás, kármentesítés, valamint helyreállítás egymásra épülő szintjei mentén valósítható meg. Noha a törvényi keretek rögzítése fontos, de az alkalmazkodáshoz kapcsolódó tevékenységek ellátása, tényleges végrehajtása továbbra is a szakmai stratégiák és tervek keretében történik. A törvényjavaslathoz kapcsolódó egyetlen képviselői módosító javaslat ezzel az alkalmazkodásra vonatkozó rendelkezéssel kapcsolatban érkezett, Schmuck Erzsébet képviselő asszonytól, aki szerint bár a lépés üdvözlendő, de nem elégséges. Ezzel szemben mi azt gondoljuk, hogy az elfogadott stratégiák és tervek alapján az alkalmazkodás gyakorlati lépései megvalósulnak. A kormány részéről elfogadott, 2020. év végéig tartó első éghajlatváltozási cselekvési terv olyan konkrét, az alkalmazkodással kapcsolatos intézkedéseket tartalmaz, amelyeknek végrehajtása folyamatos, és zajlik a második éghajlatváltozási cselekvési terv kidolgozása is. A már meglévő, különböző EU- és nemzetközi szintű jelentéstételi kötelezettségek a tevékenységeink átláthatóságát is megfelelően biztosítják. Az éghajlatváltozási törvény új rendelkezésének a célja tehát kizárólag az alkalmazkodás keretszabályainak törvényi szintre emelése.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen valamennyi képviselőnek, aki részt vett és hozzászólt az általános vitában, illetve a részletes vitában, különösen nagyra értékelem azt, hogy a Törvényalkotási bizottságban a törvénymódosító javaslat egyhangú elfogadására került sor. Elhangzottak a hozzászóló ellenzéki képviselők részéről pozitív, támogató jellegű megjegyzések is, és ezért bízom abban, hogy az Országgyűlés végül széles körű konszenzussal tudja támogatni ezt az alapvetően a jogharmonizációt, illetve az egyszerűsítést, az átláthatóságot szolgáló törvényjavaslatot.

Magyarország számára kiemelten fontos az uniós tagságunkból fakadó jogharmonizációs kötelezettségeknek határidőben való megfelelés és a klímaváltozásnak tulajdonítható káros környezeti, természeti, egészségügyi, társadalmi hatások elleni védekezés is, amelyet az önök előtt fekvő törvényjavaslat is tükröz. Kérem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek a zárószavazáskor is. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)