Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.20:34:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

221. ülésnap (2001.09.04.), 2. felszólalás
Felszólaló Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 3:37


Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A szövetkezeti üzletrészre vonatkozó szabályozás hosszú évek óta állandó feszültség forrása és igen-igen sok állampolgárt érintő kérdés. Mint ismeretes, az 1992. évi II. törvény alapján ugyanis az akkori szövetkezetek 1991. december 31-én fennálló vagyonát nevesíteni kellett. A vagyonnevesítés során különféle helyzetű és érdekeltségű csoportok jöttek létre, közülük a kívülálló üzletrészesek a szövetkezetben tulajdonrésszel e vagyonnevesítés alapján rendelkeznek, de szavazati joguk nem volt és jelenleg sincs. Vagyonuk használatáért osztalékot sosem kaptak, tisztelet a kivételnek. Tulajdonos létükre sincs lehetőségük arra, hogy befolyásolják a szövetkezet gazdálkodását, a vagyon - és ezen belül az alaptőke - felhasználását.

Évek óta parázsló gond ez, és sajnálatos, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány nem foglalkozott kellőképpen vele. Pedig öt-hat évvel ezelőtt a viszonyok átláthatóbbak, a gondok könnyebben megoldhatóak lettek volna, hiszen a kilencvenes évek közepén még jóval kevesebb szövetkezet ellen folyt felszámolási eljárás, illetve még alig alakult át közülük kft.-vé néhány. Arról nem is beszélve, hogy ma már az üzletrész-tulajdonosok közül is sok helyett már csak az örökösök tudják beadni az állam irányába igényeiket. A kívülálló üzletrész-tulajdonosok tehát teljesen kilátástalan szituációba kerültek.

Ezen a méltánytalan helyzeten próbált a polgári kormány változtatni, amikor érdekeik érvényesítése céljából a parlament elé beterjesztette a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvényjavaslatot, amely a külső üzletrészek névértéken történő kifizetésével lényegében felszámolta volna ezt a jogintézményt. A 2000. évi CXLIV. számú törvényt a tisztelt Ház hosszas vita után, az érintettek óriási várakozása mellett fogadta el. A jogosultak tízezrei rohamozták meg a megyei FM-hivatalokat, hogy mielőbb megkaphassák üzletrészük ellenértékét. Ez aligha csoda, hiszen a volt téesztagok számára a néhány ezer forintos összegek is jelentősek.

Ismeretes, hogy az ellenzék alkotmányossági kifogásaival bírósághoz fordult. Az Alkotmánybíróság áprilisi döntésével a törvényt hatályon kívül helyezte. Ettől persze a probléma maradt. A kormány ezért - hogy segítsen a kilátástalan helyzetbe került igénylőkön - határozott az üzletrészek megvásárlásáról. Az Alkotmánybíróság döntése miatt megváltozott a jogosultak köre is.

A közvélemény tisztánlátását szolgálja az, ha megtudhatjuk, mikorra várható az, hogy a kívülálló tulajdonosok megkaphatják üzletrészeik ellenértékét, mire számíthatnak azok, akiknek vagyonrésze felszámolás alatt álló szövetkezetben van. Komoly értéket ezek nyilván már nem jelentenek, de fontos, hogy az érintett, zömmel idős személyek kellően alapos választ kapjanak. Jó néhány megkeresés is volt irányomban szülőhelyemről, Karcagról is azzal összefüggésben, hogy a már kft.-vé alakult szövetkezetekben lévő üzletrészek tulajdonosai mire számíthatnak.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az üzletrészek kérdése többnyire kis jövedelmű vidéki lakosokat érint. Nem ritkán éveket, évtizedeket töltöttek a szövetkezetekben, télen és nyáron, hidegben és forróságban küszködve a mezőgazdasági munkák nehézségeivel. Így dolgozták végig a tíz-tizenkét órás munkanapokat, a hétvégéket és gyakran az ünnepeket is, szinte megállás nélkül. Rájuk tekintettel is fontos, hogy amit lehet, tisztázzunk a feltett kérdések közül, és problémáik közül azokat, amiket lehet, oldjuk meg.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai