Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.26.04:40:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

192. ülésnap (2012.05.21.), 361. felszólalás
Felszólaló Dr. Gyenes Géza (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:11


Felszólalások:  Előző  361  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYENES GÉZA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az előbbi pontnál ott hagytam abba, még nem tudtam teljesen befejezni időhiány miatt, hogy az úgynevezett 1. §-ban, mármint a törvény 1. §-ában levő pont, miszerint a természetes személyek, akik egészségügyi tevékenységet végeznek, mind a hatálya alá tartoznak, a törvény hatálya alá tartoznak.

Kifogásoltam, hogy a vállalkozó jogviszonyban dolgozó háziorvosokat ebből kihagyják arra való hivatkozással, hogy nekik nincs munkaviszonyuk, és nincs munkaidejük, mert egy vállalkozónak nincs munkaideje. Halálos nagy tévedés, minden háziorvosnak 8 órás napi munkaideje van, amire szerződik vele az OEP. Tehát mivel orvos, neki is éppen úgy - a betegnek pihent ellátóra van szüksége, sőt, joga van hozzá -, azt a háziorvos számára is biztosítani kell. Ezért azt mertem javasolni, és minden ellenkező híreszteléssel szemben nem a díjazásban, mert abban rendben van, a vállalkozó egyezzen meg úgy, ahogy akar, de gyakorlatilag, hogy azok a munkaszervezési dolgok, vonatkozások, mint pihenőidő, mint önkéntes munka és a többi, ne vonatkozzon rá, egyszerűen negatív diszkrimináció, noha maga a törvény is abba a természetes személyi körbe sorolja a háziorvost, akire a törvény hatályban van.

Ezt mindenféleképpen rosszallom. Nem kaptam igazi érdemi választ, mert ez nagy jogi munka lenne, meg nehéz lenne, meg ellentmond - kérem, a 2003. évi LXXXIV. törvény pont arról szól, hogy a munka törvénykönyvétől el lehet térni, és lehet azt mondani, hogy a háziorvosokra, hiába vállalkozó, rá is vonatkozhat ez.

A következő ponthoz szólok hozzá, amiben alapelvként az a problémám, hogy a minisztérium és az államtitkárság is többször jelezte, hogy mi nem sokat változtattunk ezen, a munka törvénykönyvét áthoztuk, és ennyi. Ez nem egészen így van, mert a 2011 júliusában hozott, éppen e kormány, illetve e parlament által megszavazott salátatörvény kapcsán a munka törvénykönyvében egyébként is benne levő fogalmat, amit mi napi munkaidőkorlátnak nevezünk, amit a törvény úgy mond, hogy egy nap a munkáltató 12 óra munkavégzés egyoldalú elrendelésére jogosult - ez jelenleg is hatályos. Ez a törvény nem hozott át semmit, meg nem változtatott - nem a fészkes fenét! A júliusban elfogadott elvet, hogy betartja ezt az elvet, hogy ez az úgynevezett 12 órás határ dönti el, hogy a munkavállalónak melyik ideje tartozik az önkéntes kategóriába és melyik az elrendelhető kategóriába, pont ez mondta meg.

Ez a törvényváltozat gyakorlatilag ezt megszüntette, kivette, és a mai délelőtti bizottsági megbeszélésünkön, vitánkon is egyértelművé vált - bármilyen előzetes egyeztetést is folytattam államtitkár asszonnyal -, legalábbis a bizottsági ülésen ez úgy nézett ki, hogy honnan veszem én, az Unió is megengedi. Én megnéztem azt az uniós felhatalmazást, miszerint a tagállamok bizonyos kérdésekben valóban eltérhetnek az uniós rendelkezésektől, direktíváktól, ha már egyszer uniós tagok vagyunk, akkor a direktívák ránk vonatkoznak, tetszik, nem tetszik. Csak van egy apró kis kitétel, egy ilyen pici apró, hogy minden ilyen eltérés csak a munkavállaló javára történhet.

Ez a változtatás egyáltalán nem a munkavállalók javára történhet, függetlenül attól, hogy milyen jogviszonyban; de most térjünk rá, hogy alkalmazotti jogviszonyban ügyelnek a kórházak legnagyobb részében, bár ez sem igaz, mert van olyan kórház, ahol nappal közalkalmazott valaki, délután, este meg vállalkozóként ügyel. Hogy ez most szabályos vagy nem, erre nem óhajtok kitérni, de természetesen ezekre az emberekre nem vonatkozik ugyanúgy, mint a vállalkozó háziorvosra az, hogy neki másnap nem lehet beállni dolgozni, mert pihentnek kell lenni?

Tehát ez a 12 órás határ azért bosszantó, hogy ezt úgymond megint relatívvá tették, mert az a gyanú, hogy az az istenverte törvény, ami az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésére, hála istennek, végre valami kezdeti lépést tett, valójában a forrásszerzés irányába tolódik el. Mit értek alatta? Ha emiatt a 12 óra fölötti munkavégzést az önkéntes című fejezet után relatívvá teszem, vagy megengedem a munkáltatónak, hogy ő 24 órát is elrendelhet, tehát nincs önkéntes munkavégzés, ez gyakorlatilag mit jelent? Az önkéntes munkának ugyanis magasabb 50 százalékkal a díjazása, tehát ha én ilyen elrendeléseket teszek, és nem önkéntesnek számolom el, akkor érdekes módon ebből következik, hogy kevesebb óradíjat fog kapni az ügyelő, hiszen ez nem önkéntes munka, ami több. Tehát bizonyosfajta forráslehetőség is van benne.

De még nem is ez a legsértőbb dolog, hanem az önkéntes munkák eltüntetése, átszervezése, átnevezése, mit tudom én, hogy milyen szót használjak rá. Gyakorlatilag mit csinál? Elveszi a szolgálati időre jogosító önkéntes óraszámot, kérem szépen. Ez nagyon sok. Ha valaki 40 évet dolgozik az egészségügyben, havonta öt és felet ügyel átlagosan - ez nagyon kicsi a mai világban, de mi erre számoltuk ki korábban ezt az egészet -, az 40 év alatt 64,8 évet teljesít. És ezeknek a fiatal kollégáknak, mert a kamara nem törődik az ő érdekükkel természetesen, ha még egyáltalán lesz nyugdíj, akkor nagyon sokat fog számítani, hogy mennyi szolgálati időt fognak elszámolni, és ettől függően mennyi lesz a nyugdíjuk. Ha eltüntetem ezeket az órákat, eltűnik ez a lehetőség is.

Ezzel kapcsolatosan nem óhajtok jobban belemenni, mert a délelőtti meglehetősen kimerítő és meddő vita nem hiszem, hogy itt bármilyen irányban el fog dőlni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és nem valószínű, hogy államtitkár úr itt nagy változtatásokat fog elrendelni a tárcánál egyelőre.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  361  Következő    Ülésnap adatai